Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

1976. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK vÁ&ííW A jövő nemzedéke Könyvek a KlSZ-kongresszus tiszteletére A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség e hét szom­baton kezdi IX. kongresszu­sát. Ebből az alkalomból a Kossuth Kiadó több ifjúsági könyvet jelentetett meg, ame­lyek olyan égető kérdések­kel foglalkoznak, mint az if­júság helye, szerepe a szo­cialista társadalomban. E kö­tetek közül ismertetünk. Az ifjúsági szövetségek feladatai Az ízléses formátumú kis könyvben most megjelent Lenin-mű az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szö­vetség III. összoroszországi kongresszusán, 1920. október 2-án elhangzott beszédet tar­talmazza. A több mint fél év­százados lenini szavak ma is frissen csengnek, és a mai nemzedék számára is van mondanivalójuk. Lenin ugyan­is a kommunista ifjúsági szö­vetségek feladatait fogal­mazta meg. Hangoztatta, hogy a kommunista társadalom megteremtésének igazi fel­adata éppen a jövő nem­zedékére, az ifjúságra vár. Azért is időszerű ez a meg­állapítás, mert napjainkban előfordulnak olyan nézetek, amelyek szerint a mai ifjúság „már mm lehet forradalmár”, „nincs miért küzdenie" stb. Ézt Lenin cáfolja, amikor je­len művében hangoztatja: a forradalmi munka nemcsak a régi tőkés társadalom meg­döntése, hanem a szocializ­mus felépítése is, legalább olyan, ha nem több forradal­mi tettet, harcos, célratörő munkát, kitartást kíván, mint győzni a barrikádokon. Ehhez tanulni kell. S aho­gyan Lenin hangsúlyozta: „a kommunizmust kell tanulni”, mégpedig nem akárhogyan, általánosan, hanem konkré­tan, elsajátítani „a tudásnak azt az összességét, amely a kommunista tankönyvekben, brosúrákban és művekben ki van fejtve". Majd hozzáteszi, hogy meg kell szerezni a mű­veltséget, amely a réginek a befogadására jön létre. S arrtikor már megvan a tanu­lás, a műveltség, munkához kell látni, mégpedig: „önök előtt az építés feladata áll. s ezt a feladatot csak _ úgy oldhatják meg ha elsajátíta­nak minden korszerű ismere­tet, ha képesek lesznek a kommunizmust készen ka­pott, betanult formulákból, tanácsokból, receptekből, elő­írásokból, programokból olyan eleven erővé változtatni, amely egységbe foglalja az önök munkáját, ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munkájuk vezér­fonalává tenni." A fiatal Hegel Íme a lenini útmutatás, ez a könyvecske mondanivalója, amely tanít, hogy a fiata­lok a ma kérdéseit olyan lendülettel, akarással és fe­lelősséggel beszéljék meg, ahogvan a maga idejében Le­nin tette. Ezért időszerűek ma is Leninnek az ifjúság­ról mondott szavai. Lukács György filozófus sokat foglalkozott a marxiz- mus—leninizmus klassziku­saival, valamint a szocia­lizmus előfutáraival. Azt vizsgálta, hogy a múlt sza­zadban miként alakult ki a A VOLÁN l.SZ. VÁLLALAT Kereskedelmi Főosztálya FELVÉTELRE KERES gspjárműközíekeciési teherkerssketíelmi előadókat Jelentkezni lehet: V., Bajcsy-Zsilinszky út 74. Telefon: 120-297, 321-196, 120-630, 122-110. szocialista filozófia, milye­nek voltak e kornak társa­dalmi viszonyai. Ebben a könyvében is, A fiatal Hegel címmel, ezt vizsgálja. Lukács kézirata már 1938- ban elkészült, csak Svájcban jelent meg német nyelven, majd 1954-ben az NDK-ban is, magyarul azonban mind­máig hozzáférhetetlen volt. A kiadó tehát nagy szolgála­tot tett a kötet megjelenteté­sével a lukácsi filozófia ked­velőinek, de minden olvasó­nak, akit érdekel Hegel ifjú­kora. A szerző ugyanis a 720 oldalas, nagyszabású művé­ben a klasszikus német filo­zófia kiemelkedő gondolko­dójának első, rendkívül ér­dekes periódusát dolgozza fel. Lukács György könyvé­ben marxista elemzéssel azt bizonyítja be, hogy a hegeli filozófia a korabeli gazdasági­társadalmi viszonyokkal kap­csolatban jött létre, hogy a hegeli dialektika magas szintű válasz a korabeli né­met társadalom, a polgári fejlődés ellentmondásaira. Ifjúság, ifjúság ... Szép borítású, vaskos kötet, írásait Illés Lajos válogatta. Ismert és neves írók, költők műveit gyűjtötte egybe a ki­adó, olyanokat, amelyek az ifjúságról az ifjúságnak szól­nak. Az írók sokféle oldal­ról, sokoldalúan közelítik meg a kérdést, amikor a fia­talok lelkivilágáról, társa­dalmi helyzetéről, lehetősé­geikről szólnak, vagy rajzol­ják meg portréikat. Az előszóban Illés Lajos az ifjúság hullámr/.ási áradatá­ról ír, hangoztatja, hogy az ifjúság léte, helyzete, arcula­ta. mozgása, alakulása, sze­repe, gondolatai, érzelmei, látásmódja mindig az embe­riség, a nemzet, a nép leg­nagyobb sorsproblémáihoz: a fennmaradásához és tovább­haladásához, forradalmaihoz és az emberi boldogság meg­teremtéséhez.. kapcsolódott, így van ez ma, s ezt’ fejezik' ki — különböző formában és hőfokon — a kötetben megje­lent írások. Darvas Józsefet idézi, aki még 1962-ben, az írószövetségi közgyűlésen el­mondotta, hogy „tudomásul kell vennünk a fiatalok hely­keresését". A Vonzások és taszítások című részben az apák és fiúk, az idősebbek és a fiatal nem­zedék viszonyának, ütközé­seinek, egymásra hatásának képeit ábrázolják az írók. A felnőtté válás sodrában cik­lusban a társadalmi beillesz­kedés problémáiról adnak hangot, míg Mi, felnőtt fia tulok címmel az önálló éle­tüket kezdő fiatalok helyze­tét. törekvéseit rajzolják meg. A zárórészben — ha ma húszéves lennék — nemrég el hunyt nagy íróink: Fodor/ Jó­zsef, Illés Béla, Veres Péter mái fiatalokhoz is intézett üzeneteit találjuk meg. Mindhárom kötet jól szol­gálja az ifjúság gondolatvi­lágának formálását. Gáli Sándor Szinkronban az igényekkel Rugalmasan változik a termékszerkezet Nincs még két hónapja sem, hogy az alábbi párbeszédnek voltam — akaratlan — fülta­núja Solymáron: „Merre van ä PEMÜ?” „Menjen csak to­vább, egyenest a gyógyszertár­nái, aztán már el sem ke­rülheti, hiszen akkora!” Én még emlékszem rá, igazi kisüzem korából. Amikor mű­anyag fésűket, meg babákat csináltak a műhelyekben, s a községbeliek nem ok nélkül ti­tulálták kis kócerájnak. An­nál büszkébbek rá most, hogy tizenöt év alatt az ország ta­nácsi iparának egyik legran­gosabb vállalatává nőtt. A piac diktál — Olyan vállalattá, amely­nél alapelv a termékszerkezet állandó korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazko­dás, s az új gyártmányok be­vezetésének gyors átfuási ide­je —• mondja Mátyus Vendel, a vállalat szervezési főosztály- vezetője, s egyben a vállalati pártvezetőség titkára. — Ha mi egy új gépet veszünk — ami mostanában gyakran meg­esik —, az három-négy hét múlva már termel. Ezek az alapelvek egyébként nemcsak a gazdasági vezetés munkáját szabályozzák, ezeknek szelle­mében dolgoztuk ki a párt- szervezetek idei cselekvési programját is. Ami a gazdasági vezetés koncepcióját illeti, az 1976. évi tervek összeállításánál az alábbiakat vette figyelembe: a piaci hatásokat, a fejleszté­si intézkedések realizálódását, s a népgazdaság különböző ágazataival való kapcsolatok továbbfejlesztését, ezen belül a speciális termékek feldolgo­zásának növelését. Mindezek­ből logikusan következik, hogy az előző évihez képest ismét változik a termékösszetétel, bővül a választék és újabb gyártmányok kerülnek beveze­tésre. Alapos gazdaságossági szá­mítások és körültekintő elő­készítő munka után úgy dön­töttek például, hogy a megle­vő extruderkapacitást felhasz­nálják a PVC-feldolgozás nö­velésére, elsősorban építőipari műanyag termékek gyártásá­nál. Igyekeznek eleget tenni a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek nagymértékben megnőtt igényeinek a beton- és azbeszt- cement csövek kötésére alkal­mas gumigyűrűk iránt. Fontos feladatnak tekintik a poliole- fin — a továbbiakban: PO — csövekhez szükséges csőkötő elemek, idomok teljes szorti­mentben való gyártásának ki- fejlesztését, ami a piaci lehe­tőségeik további szélesítését eredményezi. Elsősorban a gyártóeszközök előteremtésére, majd a műanyag szelepek, szi­vattyúk, golyóscsapok és el­ágazók gyártásának növelésé­re gondoltak. A fenti szerel­vényválaszték bővülése a PO­csövek szélesebb körű felhasz­nálását teszi lehetővé. A termékszerkezetben — és a vállalat éves termelési érté­kében — továbbra is fontos helyet foglalnak el a külön­böző cipőipari termékek. Ha valahol, itt aztán gyakori a divat változása, s ezzel bizony — a cipősarkak, -talpak, -já­rófoltok esetében a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt — lépést kell tartani. Jelen­leg például az úgynevezett köztalpak, plattfarmok helyett a stirol alapanyagú, habosított éksarkak gyártását kell gyor­sítani. A cipőipari termékek másik slágere a poliuretán talp, amiből az 1975. évihez képest — a tervek szerint — az idén 100 százalékkal többet kell gyártani. Keresett gyártmányok j És most lássuk a medvét, illetve az új gyártmányokat! — Az utóbbi időkben ala­posan megcsappant a keres­let a PVC-szőnyegek iránt; ma már a fogyasztók inkább a padlószőnyegeket kedvelik. Nekünk viszont itt van a gyár­tókapacitás — a PVC-henger- üzem —, amit ki kell hasz­nálni — magyarázza Mátyus Vendel. — Keresnünk kellett olyan terméket, amit szívesen fogad a piac. Találtunk: még­hozzá olyat, amit azelőtt tő­kés importból kellett biztosí­tani az Ikarus-autóbuszok hő- és hangszigeteléséhez. Ez a termék a Bary—X szigetelő­lemez. Ugyancsak új termékek egész sora készül a szerelvény-szi­vattyú üzemben, közülük is említsük a legfontosabbakat, a membránszivattyúkat, a visz- szacsapószelepeket, és labor­szivattyúkat. Szzktanfolyamon i Éveik óta foglalkozunk, a szi­likongumi feldolgozásával; most, hogy egyre több iparág ismeri fel előnyeit és alkal­mazza szívesen, napról napra FELVESZÜNK # kőműves ács-állványozó ® festő-mázoló @ szigetelő ® lakatos ® hegesztő Q karbantartó villanyszerelő szakmunkásokat és # kiszolgáló segédmunkásokat, továbbá O ebédosztó takarítónőket Jelentkezni lehet: KÖZÉFULETÉPÍTŐ VÁLLALAT 1373 Budapest V., Molnár u. 19. bővítenünk kell a szilikongu- mi-termékek listáját, új és újabb gyártmányokat. — Ez lenne a következő kérdés: hogyan győzik a dol­gozók szusszal, no meg szak­ismeretekkel ezt a gyakori át­állást, ezt a sok újdonságot? — Szusszal úgy győzik, hogy a kommunisták, s a szocialis­ta brigádtagok ragadják, vi­szik maguk után a többieket is. Szakismerettel pedig a vál­lalat vértezi fel őket, a mű­anyag! eldolgozó szaktanfolya­mokon. Ám a kérdés kicsit pontatlan volt: gyakori átál­lásról szólt, holott az új ter­mékek legtöbbje a felszerszá- mozás tekintetében jelent újat, alaptechnológiája általában változatlan. — Általában sok figyelmet, energiát fordítunk a munka­erő megfelelő képzésére, mert a piaci igényekhez való ru­galmas alkalmazkodás enélkül elképzelhetetlen. De nagyon átgondolt, ésszerű létszám- gazdálkodásra késztet bennün­ket a munkaerőhelyzet egyéb­ként is, hiszen 1976-ban pél­dául a termelés tervezett 12,3 százalékos fejlesztését mind­össze 7,6 százalékos létszám- növekedéssel — más szóval 70 százalékban a termelékenység növelésével — kell biztosítani. Közel az egymilliárdhoz A PEMÜ — ez a 15 esz­tendeje még csakugyan kis lcóceráj — az idén 960 millió forintos termelési tervet tű­zött célul maga elé. Ekkora feladat megoldása lehetetlen lenne megfelelő műszaki fej­lesztés, hatékony üzem- és munkaszervezési intézkedések nélkül. A PEMÜ korábban is ezeknek köszönhette gazdasá­gi eredményeit, egyenletes fej­lődését. No meg annak, hogy a gazdasági vezetés , elgondo­lásait mindenkor aktívan és példamutatóan támogatták a pártszervezetek. Nyíri Éva Géppel - a háztájiban Üjhartyánban, Assenbrenner Sebestyén tsz-tag háztáji tehe­nészetéhez a nehéz fejési mun­ka megkönnyítésére fejőgépet vásárolt. Kerámia parketta Először gyártja a hazai ipar A Kerámia- és Cserépkály- hagyár kerámiaüzemét újabb, több mint 300 millió forintos beruházással fejlesztik. Ezzel az évi 750 000 négyzetméter falburkoló csempe gyártása mellett megteremtik a színes, mintás padlóburkoló kerámia- gyártás feltételeit. Építőanyagiparunk első íz­ben gyárt és ajánl majd ilyen korszerű burkolóanyagot, amely nemcsak konyha, für­dőszoba, hanem alapanyaga miatt lakószobák padozatának burkolására is alkalmas. Az előzetes számítások szerint a fogyasztói ára azonos lesz a parkettáéval. — Profilbővítés. A Pest megyei Közútépítő Vállalat egyre több mélyépítést vál—■■ lal. Jelenlegi termelésében már ötvein százalékot tesz ki ez a munka. Lesz-e elég kenyér a Dunakanyarban? Bartos Lászlóméval, a me­gyei tanács élelmezésügyi csoportvezetőjével beszélget­tünk a megye várható ke­nyér- és péksütemény-ellátá­sáról. A szakemberek elő­zetes felmérései alapján ugyanis az V. ötéves terv­ben mintegy 30 százalékkal nő a péksütemény iránti ke­reslet, s 1 százalékkal csökken a kenyér forgalma. Ki tudja ezt elégíteni a három sütő­ipari vállalat? r Uj üzemek A IV. ötéves tervben a me­gyében 140 millió forintot fordítottak a sütőipari kapa­citás fejlesztésére. Az V. öt­éves tervben 151 millióra emelkedik ez az összeg. Két új üzem épül. A nagy- kátait jövőre állítják üzem­be, a százhalombattai 1980- ban süt először kenyeret. Emellett természetesen több üzemben kerül sor rekonst­rukcióra, felújításra. Sok gondot okozott a ko­rábbi években az egységes típustervek hiánya. Minden vállalat egyénileg tervez­tette sütőüzemeit. Ez azon­ban általában azt is jelenti, hogy megnőttek a raktárkész­letek. A MÉM felkérte a Sütőipari Kutató Intézetet, vizsgálja meg a hazai gyár­tás és a szocialista import le­hetőségeit, s a gépbeszerzések elbírálásánál a szerviz- és pótalkatrész-ellátás döntő kö­vetelménnyel lépett elő. Mindhárom sütőipari válla­latnál sok gondot okoz a ma­gyar gyártmányú félautoma­ta ROTAMÄT zsemlefor­mázó gép. Egyszerű a keze­lése, jól tudnák hasznosí­tani az üzemek, de a soro­zatban gyártott gépek saj­nos használhatatlanok. Ha­sonló a gond az alagútke- mencékkel is: senki sem vál­lalja a felújításukat. Sok vitára adott okot a ke­reskedelem és a sütőipar kö­zött a súlyhiány. A megoldás lényegében egyszerű lenne. Használni kellene a feladó mérleget. Igen ám, de ez sincs. Nyolc éve senki sem gyártja. Felelősségre lehet-e vonni valakit azért, mert a régi rossz mérlegen mért súly néhány dekával eltér a hivatalos mérleg által mu­tatott értéktől? Bartha Béla élelmezésügyi előadó a közelmúltban járt az ÉLGÉP-nél, mely koráb­ban a sütőipari kisgépeket gyártotta. Tapasztalatait ösz- szegezve elmondta, hogy a megszokott gépeket tovább gyártja a vállalat, de nem hajlandó újakat felvenni a terméklistára. Most például egy tíz négyzetméteres FfÍK- rendszerű kemence prototí­pusán dolgoznak, mely iránt a külföldi szakemberek is ér­deklődnek. A hazai piac olyan kis igényeket támaszt, hogy nem tudnak gazdaságos szé­riát gyártani. Az egy-két da­rab pótalkatrészre is ráfi­zetnek. Amennyire csak le­het, leszűkítik a sütőipari gépek gyártását. Április kö­zepén például már csak 1977- re vettek fel rendelést. Megyénkben két üdülő- és idegenforgalmi terület indult gyors fejlődésnek: Ráckeve környéke és a Dunakanyar. Itt vajon lesz-e elég kenyér a nyáron? Ráckevén július­ban állítanak üzembe egy napi 7 és fél tonna kapacitá­sú új sütőüzemet. Ez előre­láthatóan a következő öt év­ben ki tudja elégíteni a fo­kozódó igényeket. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a ráckevei Duna-ág mellett a nyári csúcsidényben csü­törtöktől emelkedik a forga­lom. Könnyebb kielégíteni a keresletet, mint Szentendre környékén. /A Dunakanyar szeszélye­sebb igényekkel jelentkezik. A kereskedelem képtelen a pontos felmérésre. A nyári hétvégeken kedvező időben háromszorosára nő a forga­lom, esőben rájuk szárad az áru. Most azzal kísérletez­nek, hogy egy-egy időszak hároméves átlagát vizsgálják, s ehhez igazítják a termelést. Általában jó a kapcsolat a sü­tőipar és a kereskedelem kö­zött. A boltok nyitva, tartá­si rendje mégis sok gondot szül. Reggel többnyire egy- időben nyitnak, s mindegyik friss pékárut szeretne a pult­ra tenni. A szállítás azon­ban csak folyamatosan tör­ténhet. Egyenlőtlen kereslet Hogyan tudnak ilyen sok kenyeret sütni? A tahi üzem­ben nyáron heti hét napon át három műszakban dol­goznak a gépek és az embe­rek. Sajnos, még ez- a megfe­szített tempó se mindig elég. Ezért most azt tervezik, hogy a társvállalatok között át­csoportosítanak néhány köz­séget, ezze'l is segítve a Du­nakanyar ellátását. A kirán­dulók és a hétvégi házak tu­lajdonosainak nagy része- budapesti, tehát amíg üdül­nek, nem fogyasztják a fő­város készleteit. Ez a felis­merés azonban eddig még semmiféle együttműködést nem eredményezett. Együttműködés segítene A gond tehát az idén is megoldásra vár, s abban re­ménykedik az élelmezésügyi csoport, hogy az ellátási kör­zet ideiglenes átszervezésé­vel javítani tudják a pékáru­ellátást a Dunakanyarban. T. Ágoston László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom