Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
Hin PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ä A_CEGL£PI JAQAS ás CEGLÉD VÁBOSRESZfeRE* XX. ÉVFOLYAM, 105 SZÁM 1976. MÁJUS 5., SZERDA Albertirsa, Szabadság Tsz Jó kollektíva az ipari melléküzemben Turbina- és stúdiómagnó-alkatrész készül Jelentős eredményekkel zárta az elmúlt évet az Albertirsai Szabadság Tsz, é3 ebben nem kis része volt az ipari melléküzem kollektívájának. A nyolc éve létesült és akkor 14 embert foglalkoztató műhely jól felszerelt üzemmé fejlődött, és ma már 117- re nőtt a dolgozók száma. Az öt szocialista brigádban 58 szakmunkás és 42 betanított munkás dolgozik. Így sok, eddig bejáró dolgozót tudnak megkímélni a naponkénti ingázástól, a fővárosi üzemekhez hasonló munkakörülményeket és keresetet tudnak biztosítani számukra. Mint Kőhalmi Mihály, az üzem vezetője elmondotta, gyártmányaik minőségét a megrendelő partnerek messzemenően elismerik, hiszen a kapott megrendelések száma és értéke évről évre növekszik. Az ország határain kívül is ismerik a Szabadság Tsz ipari üzemének termékeit. Számtalan olyan gép és berendezés készül exportra, melyeknek több alkatrészét az albertirsai üzemben állítják elő. Kapcsolataik a kooperáló üzemekkel gyümölcsözőek. A Mezőgép Vállalatnak mező- gazdasági gépalkatrészeket, a Mechanikai Labornak stúdiómagnó-alkatrészeket gyártanak Albertirsán. A Láng Gépgyár részére évek óta turbinalapátokat állítanak elő. Az üzem vezetője elmondta, a tíz év előtti, két és fél millióshoz képest 1975-ben 16 millió forintos tervet teljesítettek. Kedvezőek a munkahelyi körülmények. Az itt dolgozók jó munkáját dicsérik az elért eredmények, amelyek teljesítésében valameny- nyi szocialista brigád érdemeket szerzett. A Kun Béla és Petőfi aranykoszorús, valamint a főleg nőkből szerveSZERENCSE, LILÁBAN Jól kezdődött a május Kikre köszönt négy forintért a szerencse? — Ezt próbálgatják napok óta a városban a szerencsesorsjegyek vásárlói. A csöpp narancsszín, smaragdzöld, püspöklila, azúrkék és bíborvörös cédulák, van, akinek meglepetést tartogatnak, néhány forintosat, vagy akár százasokban számolhatók — Húsz évet megértem, de ilyen pompás május még nem köszöntött rám — mondhatta a hét első napján Siye István, a PENOMAH ceglédi gyárának dolgozója. A fiatalember ugyanis a tanácsháza földszintjén levő 22. élelmiszerbolt ajtajánál egy lila sorsjegyet vásárolt. Amikor kibontotta, nem akart hinni a szemének: ötvenezer forintot érő papírdarab lapult a tenyerében. Mint az OTP ceglédi fiókjánál elmondták, ez volt az első nagy összegű nyeremény, s ki tudja, mit rejt még a többi színcsoport is. • Dalmáciái utazás Földrajzára a könyvtárban Üjszerű földrajzóra lesz május 5-én, szerdán délelőtt a ceglédi gyermekkönyvtárban, amelyet a Móra Könyvkiadó Vállalat szerkesztője, D. Nagy Éva tart, Dalmáciái utazás címmel. Az órára a Földvári Károly Általános Iskola tanulócsoportja hivatalos. Ki nehezen, ki könnyen nyert A tekézők csapatbajnokságában mindkét ceglédi csapat hazai pályán játszott, s győzött. Az NB II-ben: KÖZGÉP SE—Egri Spartacus 5:3 (2516:2480). Jók: Tornyost (458), Sárik (422), Molnár (421). Az első négy pár küzdelmében a vendégek 56 fás előnyt szereztek, ekkor már nem sok esélyt adtak a Ceglédnek. A bravúr mégis sikerült, különösen Tornyost szerepelt kitűnően, de a másik „hajrá-ember”, Sárik is kitett magáért. 3—3 egyéni győzelem után 36 fával nyert a KÖZGÉP SE. Az NB Ill-ban: Bem SE— Bp. Hőerőmű 6:2 (2548:2485). Jók: Horváth (438), Hlagyvik (437), Tarsoly (432), Hollósi (431). A jól játszó Bem biztosan szerezte meg a győzelmet. Járási labdarúgó-bajnokság Gólözön Ceglédbercelen A 18. fordulóban a Törteli Tsz SK a hosszabbításban győzött, vitatható 11-essel, míg a Ceglédbercel hatalmas arányú győzelmet aratott a kocsériak ellen. Az utóbbi hetekben több bajnoki találkozót zavart meg a nézők sportszerűlen magatartása. A Labdarúgó Szövetség szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba hasonlóak előfordulása esetére. Szükséges, hogy az egyesületek rendfenntartó tevékenységét is erősítsék. eredmények: Abonyi Tsz SK—Albertirsai VSE n '.o, Karatetétlcni SE—Törteli Tsz SK 1:2, Cesrlédberceli VSC—Kocséri Tsz SK 17:0, Dánszentmiklósi Tsz SK—Nagykőrös II. 1:3. IFJÜSÁGI MÉRKŐZÉSEK: Karatetétien—Törtei 2:1, Ceglédbercel—Kocsér 6:0, Nagykőrös II.—Dánszentmiklós 4:1. AZ ÉLCSOPORT ÁLLÁSA: 1. Ceglédbercel 18 16 — 2 94-18 32 2. Törtei 18 15 —3 59-27 30 3. Abony 18 14 1 3 56-19 29 4. CVSE II. 17 9 3 5 52-26 21 5. Karatetétien 18 8 2 8 40-32 18 6. Nagykőrös II. 18 5 3 10 33-41 13 if jüs Ágiak : 1. Ceglédbercel 12 10 1 1 44-11 21 2. Abony 11 8 — 3 35-14 16 3. Nagykőrös II. 12 6 — 6 30-17 12 4. Dánszentmiklós 11 5 1 5 18-23 11 M. L. A Bivimpex nyersbőr-telepe gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező MUNKAGÉPKEZELÖT, valamint nyersbőr megmunkálására SEGÉDMUNKÁSOKAT ALKALMAZ. Két műszak. Cím: Cegléd, Lovász utca 2. zett Hámán Kató és Béke szocialista brigád egyenletesen jó teljesítményt nyújt évek óta. A tsz és a nagyközség érdekében jelentős társadalmi munkát végeznek az üzembeliek/» Tervük, hogy szocialista szerződést kötve, még hathatósabb segítséget nyújtsanak a község oktatási intézményeinek, az óvoda és iskola tanulóinak. Tevük megvalósítására kommunista műszakot szerveznek üzemükben, és a keresetet iskolai és óvodai taneszközök gyarapítására ajánlják fel. Szakmunkájukkal tovább segítik az iskolai politechnikai oktatást, a testnevelést és sportéletet. A brigádíagok kollektív együttműködésének eredménye az üzemben kialakult erős munkafegyelem, a kedvező munkahelyi légkör. Állandó, stabil a munkásgárda, legtöbbjük 1970 óta együtt dolgozik, sok fiatalt neveltek maguk mellé. A Szabadság Tsz vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy a melléküzemben dolgozók szociális körülményei állandóan javuljanak. Ezt igazolják a különféle juttatások, a külföldi és hazai üdülési lehetőségek, a közös rendezvények. Az egymás munkáját értékelő és megbecsülő légkört igazolta a közelmúltban á Pozsonyi István kiváló dolgozó nyugalomba vonulása alkalmából rendezett bensőséges ünnepség is. Az ipari melléküzem dolgozói közül sokan kapcsolódnak be különféle megbízatásuknál fogva a község társadalmi életébe és a községi sportkör munkájába. F. V. Értük és velük cselekedni A város kongresszusi küldötte Az események gyorsan peregtek: a KISZ városi, majd megyei küldöttértekezletén neve fölkerült a szavazólapra. Nagyszerű tény: Túri Éva, a ceglédi „Április é.” Közgazdasági Szakközépiskola K1SZ- titkára városunk egyetlen küldötte lesz a KISZ IX. kongresszusán, ameiy május 8-án kezdi meg munkáját. Megtisztelő feladat ez számára •— szép eredménye az iskolai nevelésnek is. Mi Éva „titka”? A tollvonások portrét rajzolnak róia. TÖRTÉNETE Már a középiskola első osztályában kitűnt lelkes közösségi munkájával. Az iskolai KXSZ-szer vezet így hamarosan „felfedezte”, egyre nagyobb feladatokat kapott. Színesen ötletesen irányította a diáksereg kulturális életét. S az eredmény? Jutalomból tíz nap barangolás az NDK-ban — s nemsokára megválasztották iskolai titkárnak. Ezután még tudatosabban képezte magát a mozgalmi munkában: megyei és országos vezetőképzőn vett részt. Ez év elején pedig tagja lett a KISZ városi bizottságának. MÓDSZERE Vezetőségi ülést tart. A feladatok megbeszélésére alaposan felkészült. Tájékozott és határozott. Ez ad tekintélyt társai előtt. Hangja kedves, vidám, a fiatalok természetes nyelvén beszél a „felvetődő problémákról” is. Ezért szeretik. — Hogyan lehet tartalmas KISZ-életet szervezni? — A fiatalok nem szeretik a szerepjátszást, nincs két énjük, amelyet alkalmi ruhaként lehet váltogatni. Természetessé, mindennapi életük hasznos és kellemes részévé kell tenni a KISZ-munkát. Ha ötleteikre, kezdeményezésükre támaszkodunk, magukénak érzik a közösség gondját-örö- mét. Azaz: értük — és velük cselekedni! . TULAJDONSÁGAI „Hangmontázs” tanárai, diáktársai véleményéből: — Népszerű a suliban, mert ma is ugyanolyan szerény, barátkozó és segítőkész, mint volt. — Nemcsak a KISZ-ben dolgozik sokat, hanem az osztályközösség formálója is. — Vezetői stílusában szerencsésen ötvöződik a diákos frisseség és jókedv a komoly elméleti és módszertani ismeretekkel. — Sokat számít az, hogy nem „szövegel”, inkább példamutatóan cselekszik. — A diákok körében „szempont” még: modern felfogású, jól táncol és öltözködik — ráadásul csinos is — jegyzi meg „szakszerűen” egy fiú... JÖVŐJE- Előttem ül. Nézem hosszú, szőke haját. Arcán úgy fut végig a mosoly, mint a hajnalsugarak, most, a tavaszi tájon. — Mit jelent számodra ez a küldetés? — Életem nagy élménye lesz. Tudóm, hogy elsősorban iskolámnak és diáktársaimnak köszönhetem ezt. Az évek közös erőfeszítéseivel nyertük el harmadszorra is a vörös vándorzászlót, amely egyúttal szabad utat biztosított KlSZ-szer- vezetünk képviseletében a kongresszusi terembe. Tapasztalataimat szeretném majd az iskolában és a város KISZ- életében sokoldalúan hasznosítani. Költői Ádám Vezeték a sütödéhez Cegléden a Sütőipari Vállalat most épülő Kossuth utcai sütőüzemének energiaellátására egy kilovoltos kábelt fektetnek le a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Rákóczi szocialista brigád tagjai. Nagy Iván felvétele Száz éve jött Ceglédre Táncsics Mihály POLITIKUS VOLT, a nemzeti függetlenség és a jobbágyfölszabadítás harcosa, a szegényparasztség és a munkásság érdekeinek képviselője. Apja jobbágy volt, ő maga legénykorában még robotolt vastag kendervászon gatyában, szakadt csizmában. Nem vállalta a paraszti életet, esze és igyekezete másfelé vonzotta. Elsőnek takácsinas lett, a céh föl is szabadította, de nem maradt meg mesterlegénynek, vágyai tovább csalták az értelmiségi pályákra, beiratkozott a budai tanítóképzőbe, oklevelet szerzett, majd elvégezte a gimnáziumot. Beiratkozott a jogra is, de az egyetemi tanulmányait nem fejezte be, arisztokrata családoknál nevelősködött Dukán, Pesten és Kolozsvárott. Tankönyveket írt, melyek számos kiadást értek meg. Egyre táguló horizontja szerencsés időben, a reformkor izzó légkörében teljesedett ki, olvasta Széchenyi terveit, azokat magáévá tette, s a reformországgyűlések ideje alatt írta a Rényképek és a Pazardi című regényeit, mellek a magyar polgári átalakulást népszerűsítették. Jól ismerte az utópisztikus kommunista tanokat, írásaiban elítélte a magántulajdont, a kizsákmányolás minden fajtáját, és hirdette az osztály nélküli társadalmat. Okossága fölismerte az idők első teendőit, mit keil sürgősen csinálni, így állt a polgári forradalom mellé, hirdetve a jobbágyság fölszabadítását, a feudalizmus eltörlését. A bécsi elnyomással párosult földesúri rendszer ellen deklődése mellett, a tárgyalás. Az ügyész halált kért Táncsics fejére, a bíróság tizenöt évi súlyos börtönre ítélte. Az évek során látását csaknem elvesztette, de nem az akaraterejét és tenni vágyását! Télen- nyáron huzamosan szellőztette a cellát, hideg vízzel mosta meg magát minden reggel, tetőtől-talpig. Tornázott és írt. Vakon is, természetesen csak éjszaka, mert nappal az őr be-benézett a figyeiőnyílá- son. Egy bankócsináló rab faragott neki sorvezetőt tűzifából. Legszívesebben önéletrajzát írta szép és elavulhatatlan mondatszerkesztéssel, hogy napjainkban mai írásnak tűnik, élvezetes és igaz. Megírása végigkísérte egész életén át, az első budai börtöntől. a nyolcéves rejtőzködésen és a hétesztendős fogságon. A börtön kapui elsőnek ő előtte nyíltak meg a kiegyezés előkészületeiben. Még mindig a régi ember lépett ki onnan, harcra, munkára készen. Boldogsága fölmérhetetlen volt, mellette volt felesége, Teréz, aki' negyven évig vigyázott rá, okosan, hűségesen, meleg szerelemmel, Megindította az „Arany Trombitá”-t, a nép újságját, a parasztságét és a munkásságét. Hamar megalakítják a Budapesti Munkás- egyletet, később a Pesti Központi Általános Munkásegyletet. Táncsicsot elnöküknek választották, közlönyük volt a bátor „Arany Trombita". Mint Táncsics írja: „Családommal szebb jövőnek néztem eléje.” Házépítésbe kezdett és könyveinek kiadásába. i í írt Nép szava, isten szava, valamint a Korteskönyve terjesztéséért a rendőrség elfogta, a bíróság egy évre elzárta a budai helyőrségi fogházba. Innen szabadította ki a következő évben, március 15-én a pesti ifjúság. Voltaképpen ezzel kezdődtek mégpróbáltatá- sai. Hosszú élete során mindig tiszta maradt a néphez való kapcsolataiban. .Táncsics már 1848 áprilisában megindíthatta a Munkások ŰjSágját, s az is természetes volt, hogy — a forradalom vívmányainak továbbfejlesztését sürgető követelései miatt — lapját betiltották. A SZABADSÁGHARC BUKÁSA UTÁN jelképesen fölakasztották, azt gondolván, hogy emigrált. Holott saját lakásán rejtőzködött, hogyan és hol, azt még önéletrajzában sem tárta föl, hátha még egyszer szüksége lehet rá! 1857 májusában kibocsátották az amnesztiarendeletet, Táncsics előjöhetett rejtekhelyéről, mély, széles lélegzeteket vett az utcákon, kezével és tekintetével simogatta a régi házak falát. Külsőleg nem változott semmi, de amikor az embereket kereste, vagy nem találta otthon őket, vagy más embert lelt helyettük. A nyughatatlan forradalmár egy-kettőre magára talált, írt és szervezkedett, amiért a vádlottak padjára ültették. Az ügyészség az „Ifjú barátaim”, a „Hét nemzetiség szövetsége” és a „Forradalmi katekizmus” röpiratai miatt emelt vádat ellene, öt napig tartott, az ország izgatott érKölcsönöket szerzett és mecénásokat. A házat 1872. március 15-én avatta föl, de a költségek nagy részével adós maradt, a kéziratai félig készen álltak a nyomdában, fizetni nem bírt. Lejárt a képviselői mandátuma, újból nem választották meg. A százezer forintot érő épületet negyven- hétezerre becsülték föl, de csak tizennyolcezerért kelt el. A hitelezők követelése ki sem tellett ebből a kis pénzből. ELHATÁROZTA, HOGY VIDÉKRE KÖLTÖZIK bútoraival és álmaival, hogy művelődési köröket létesítsen, ta- loarékegyesületeket, és hirdesse a magyar nyelv ősiségét. Hetvenhét éves volt, amikor Ceglédre megérkezett, hajlot- tan és szakállasán. Vele jöti Teréz és egy hűséges szolgálója. Száz éve, május elsején foglalta el ingyen lakását a külső Körösi úton, Bába Molnár Samu tanyáján, innen gyalogolt be naponta fél font húsért, a Népkör ajándékáért. Tévedett önmagában, amikor elfogadta a tanyát. Ho volt már a' hajdani falusi jobbágyfiú? Hiszen hosszú életé; mindig városon élte, írók között, egyletekben, a képviselő házban, fővárosi lakáson és nyomdaszagban. A nyomda volt éltető eleme. Másrész Cegléd gazdáinak vágyai negyvennyolcban már beteljesedtek, a társadalmi haladásban továbblépni nem akartak. Meg-meghallgatták a vén for radalmárt, írásait is olvasták, de megrekedtek a minél nagyobb gazdaság, a jószághizlalás és a szőlőtermesztés gondjaiban. A kis műhelyek munkássága itt még szervezetlen volt. Egy év múlva, a Turini Százak esztendejében Táncsics eladta kevéske bútorait és elköltözött Ceglédről. Emlékét egy iskola és egy utca neve őrzi. Hídvégi Lajos
