Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-05 / 105. szám

1976. MÁJUS 5., SZERDA Heti jogi tanácsok Tekintettel arra, hogy több olyan, hosszabb, részletesebb megválaszolást nem igénylő, de közérdeklődésre számot- tartó kérdésre kell válaszol­nunk, ezért a mostani alka­lommal az úgynevezett rövid kérdés — rövid válasz cím­szó alatt több olvasónknak adjuk meg a tájékoztatást. Két munkaciklus között 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. P. Z. váci olvasónk a túl­munkáról kérdezett. Vála­szunk: túlmunkát is csak úgy szabad elrendelni, hogy az említett napi 8 órai pihenő­idő egybefüggően biztosítva legyen. Ha a vállalat a napi munka befejezésétől a más­napi rendes munkakezdés időpontjáig a 8 óra pihenő­időt nem biztosította, más­nap a dolgozó csak olyan időponttól kötelezhető mun­kára, hogy a 8 órás pihenő­idő számára biztosítva le­gyen. Bére emiatt kevesebb nem lehet. özvegyi nyugellátás újbóli megállapítása, a katonai szol­gálati idő be nem számítása miatt. Özv. K. S.-né verőcemarosi olvasónk férje 1955-ben üze­mi baleset után meghalt. Az özvegyi nyugellátás megál­lapításánál, bár bekérték férje katonai szolgálati idejéről szóló igazolásokat, mégsem vették figyelembe azokat. Azt kérdezi olvasónk, hogy utólagosan milyen formában lehet ezt rendezni? Az 1954. évi 28. sz. törvény­erejű rendelet szerint (egyéb­ként helyes volt a 69/1954. MT. sz. rendeletre való hi­vatkozása is a Nyugdíj Inté­zetnek), amelynek alapján olvasónk özvegyi nyugdíját megállapították, az 1945. évet megelőző évekre nyugdíj-ki­egészítés nem járt. Amennyi­ben a férje nyugdíja, amely­nek alapján az özvegyi nyugdíjat megállapították, a havi 800 Ft-ot nem érte el, szóba jöhet a férje 1945. év előtti szolgálati ideje alap­ján nyugdíja összegszerűsé­gének módosítása, hacsak az azóta bekövetkezett nyugdíj- emelések, ezt az öszeget nem haladták meg. Kérelmével a nyugdíját megállapító társa­dalombiztosítási szervhez for­duljon, de nem látjuk biz­tosítottnak, hogy a nyugdíj kérdésében olvasónk ügyé­ben kedvező döntés szület­hetne. Jogorvoslat igénybevéteiéról, a tsz-tag alacsonyabb munka­körbe helyezése esetén. Olvasónkat brigádvezetői munkakörből szakmunkás munkakörbe helyezték. Az át­helyezés indoka az volt, hogy nem éri el szakképzettsége a technikusi szintet, és munká­jában emiatt hiányosságok tapasztalhatók. Olvasónk kérdezi, milyen jogorvoslati fórumhoz for­dulhat? Elsősorban a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Ha a szö­vetkezeti döntőbizottság a vezetőség határozatát nem Válaszol az illetékes Építési tanácsadó Mi szükséges a telekrende­zési engedélyhez? Mint azt már ismertettük, a felekrendezés első kelléke az elvi telekrendezési engedély, melyet az elsőfokú építés­ügyi hatóság ad ki, É kére­lemnek az alábbiakat kell tár- talmaznia: Azt, hogy milyenfajta te­lekrendezést kívánnak (telek­felosztás, telekegyesítés, te­lekhatár-rendezés, telekátala­kítás). Azt, hogy a telekren­dezéssel érintett földrészle­teknek melyek a méretei, területnagyságai, helyrajzi számai, s van-e rajtuk már építmény, épület. Fel kell tüntetni a tulajdonosok nevét és lakcímét is. Szükséges mellékelni a ren­dezéssel érintett, valamint a szomszédos földrészletekről az illetékes járási földhiva­talokból beszerezhető hiva­talos helyszínrajzot, melyen feltüntetik a tervezett ren­dezés módját. Csatolni kell egy 50 forintos illetékbélye­get is, kivéve akkor, ha a kérelem csupán két lakóte­lek átalakítására vonatko­zik. Az elvi telekrendezési en­gedély alapján benyújtandó telekrendezési engedélykére­lemhez az alábbiakat keil mellékelni: Az illetékes járási földhiva­tal által készített és záradé­kolt telekátalakítási terv öt példányát. A telekrendezéssel érintett földrészletekről há­rom hónapnál nem régebbi keletű telekkönyvi kivona­tokat. Kettőnél több lakótelek ki­alakítása esetén telkenként 100 forint (üdülőtelkeknél 200 forint) értésű illetékbélye­get. Telekegyesítés, telekha­tár-rendezés esetében az ille­A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES közgazdasági egyetemet, számviteli főiskolát végzett, vagy okleveles könyvvizsgálói Képesítéssel rendelkező munkaerőt gödöllői telephelyre, GAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐI BEOSZTÁSBA Jelentkezés írásban, a vállalat címén: Budapest V., Tüköry u. 3. tékösszeg szempontjából az a mérvadó, hogy az eljárásba bevont földrészletekből hány új telek keletkezik. Külterü­leten földrészletenként 100 forint az illeték összege. A telekrendezési engedély jogerőre emelkedése után az illetékes földhivatalok telek­könyvi hatóságához lehet for­dulni a telekrendezés telek­könyvbe való átvezetéséért. Kit terhelnek a telekrende­zéssel kapcsolatos költségek? Amennyiben a telekrende­zési eljárás az érdekelt tu­lajdonosok kérelmére indult, az azzal kapcsolatos költsé­gek teljes egészében őket terhelik. Hivatalból elren­delt telekrendezéskor a kár­talanítási és egyéb költsé­gek az elrendelőt (városi, köz­ségi tanács vb.) terhelik. Az építésügyi hatóság a rende­zést kimondó határozat jog­erőre emelkedésétől számí­tott 30 napon belül megkí­sérli egyezség létrehozását az érdekeltekkel. E tárgyalásról jegyzőkönyvet készítenek. Ha az érdekeltek nem jelennek meg az egyezségi tárgyalá­son, vagy közöttük nem jön létre megállapodás, a kárta­lanítást — az egyezség meg­hiúsításától számított 30 na­pon belül — keresettel kérhe­tik a bíróságtól. Az építésügyi hatóság akkor is elrendelheti hivatalból a telekrendezést, ha az érde­keltek kérelmére indult te- Jekrendezési eljárás jogerős határozata alapján a rende­zés nem hajtható végre, mert az érdekeltek nem tudnak megállapodni. Ebben az eset­ben a kártalanítási és egyéb költségek az érdekelt telek- tulajdonosokat terhelik. Meddig érvényes a telekát­alakítási engedély? A telekátalakítást engedé­lyező határozat jogerőre emelkedése után két évvel érvényét veszti, ha az érde­keltek ez alatt az idő alatt nem kérték a földrészletek tu­lajdonjogában beálló válto­zások telekkönyvi bejegyzé­sét. Az építésügyi hatóság a ha­tározat érvényét — ha ezt az érdekeltek kérik — egy-egy évre ismételten meghosszab­bíthatja mindaddig, míg az engedély megadásakor érvé­nyes építésügyi szabályok meg nem változnak. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője változtatja meg, akkor bíró­sághoz fordulhat, vagy pe­dig az elsőfokú döntés ese­tén, ha ez részére nem ked­vező, fellebbezéssel is élhet. Ugyanis a vita tárgya nem csupán a munka végzésének vagy díjazásának mértéke, hanem áthelyezés alacso­nyabb munkakörbe. Ebben az esetben pedig például a já­rásbíróság ítélete ellen, fel­lebbezéssel is lehet élni. A kollektív szerződés ér­vénytelenségét előidéző okok­ról. Munkaügyi vita során ész­lelték, hogy a kollektív szer­ződés a próbaidő mértékét a Munka Törvénykönyvével ellentétesen 6 hónapban ha­tározta meg. Ugyanakkor ol­vasónk munkaszerződésében nem szerepel a próbaidő ki­kötése, és mégis a próbaidő lejártára hivatkozással, a munkaviszonyát megszüntet­ték. Olvasónk azt sérelmezi, hogy a munkaügyi döntőbi­zottság azért halogatja az ügy elintézését, mert a most újonnan készülő kollektív szerződésben akarják helyes­bíteni ezt a szabályellenes rendelkezést. Mindaddig, amíg ez nem történik meg — mondja a vmdb —, addig a régit kell irányadónak tekin­teni, viszont az törvénysértő rendelkezés, ezért az eljárás felfüggesztését tartja helyes­nek. Téved a munkaügyi döntő- bizottság, mert a kollektív szerződés módosítását, illetve az új megkötését nem kell bevárnia, mert a dolgozó panasza attól függetlenül, hogy a régi kollektív szerző­dés törvénysértő, elbírálható. A munkaviszonyban töltött idők beszámításáról. Nem tudunk mindenre ki­terjedően válaszolni, ezért csak a bedolgozókkal és a ktsz-tagsággal kapcsolatos két kérdésre válaszolunk. Nem lehet az 5/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet 10. §. (1) bek. alapján a munkavi­szonyba beszámítani a mun­kajog szempontjából a kisipa­ri termelőszövetkezeti tag­sági időnek azt a részét, ame­lyet az OKISZ vezetőségének határozata alapján kisipa­rosként (háziiparosként), va­lamint ezek családtagjaként eltöltött időből tagsági idő­nek ismertek el. Beszámítható viszont a munkaviszonyba azon bedol­gozói idő, melyet a kollek­tív szerződés, illetőleg a szö­vetkezetek esetében annak alapján kell számításba ven­ni, hogy a bedolgozó átlagos keresete meghaladta-e az azonos, vagy hasonló munka­körben, munkaviszonyban álló dolgozó által a törvényes munkaidő alatt elvégzett munkamennyiség háromne­gyedét. Természetesen be kell számítani a bedolgozói mun­kaviszonyban eltöltött idő­ket is. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére, a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vm„ Biaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. Tárgyi bizonyítékokat szolgáltat Beosztása: bűnügyi technikus Egy szándékos bűncselek­mény elkövetésékor a tettesek elvágták a villanykábelt. A vágásból megállapítható volt, hogy milyen késsel történt az eset. Az éles szerszám köszö­rülés és kopás miatt jellegze­tes ismertetőjegyeket visel ma­gán. Sorozatos ví k end házbetörés - kor a nyomozókutya több tet­tes közül kiválasztotta: melyik színhelyen- melyik elkövető járt. f r Árulkodó nyomok A bűnügyi technikus mun­kájából idéztünk két nagyon is tipikus esetet. A Pest megyei Rendőrfőkapitányságon Hor­váth Sándor rendőr százados avat be hivatásának rejtel­meibe. — Hogyan lesz valakiből bűnügyi technikus? — Mindig a műszaki dolgok barátja voltam — mondja el magáról. — Gyerekkorom óta szeretek fényképezni. A fel- szabadulás után baleseti járőr voltam. Itt tanultam meg és később is nagy hasznát vettem a helyszínrajz készítésének. A hatvanas évek közepén végez­tem el a rendőrakadémiát, majd szakértői vizsgát tettem. Most a fiatal járási kollégákat tanítom a hivatásra. — A bűnügyi technikus nyo­mokat kutat és rögzít. Minden olyan változás, amely a külvi­lágban észlelhető — beszél munkájáról a rendőr százados —, a feltárt nyomok tárgyi bi­zonyítékot szolgáltatnak a bí­róságnak. Az eszközök ame­lyeknek segítségével nyomokat fedezünk fel, sokfélék lehet­nek: helyszínrajz, fénykép, vagy vegyszeres nyomfelderí­tés. — Milyen a jó bűnügyi tech­nikus? — Mindenekelőtt gyors. Mi­helyt a bejelentést megtették, azonnal kiszáll a helyszíni szemlére. Néha a lakosság a bűncselekmény leiismerésekor kitakarított, rendezett lakás­ban várja a rendőrséget. Csu­pán azt felejtik el, hogy a „vendégváráskor” az összes ér­tékelhető nyomot eltüntetik. Öngyilkosság ? Visszatérve a helyszíni szem­lére, az összképrögzítő sza­kasszal látunk munkához. Min­den tárgyat és dolgot érintés nélkül környezeti összhatásá­ban szemléljük. Ilyenkor a magunknak feltett kérdés így szól: történt-e bűncselekmény, vagy sem? Szemléltető példá­kat említ a rendőr százados. Az egyik: Dunakeszin a csator­nában egyszer egy holttestet fedeztek fel. Összekötözött ke­zű-lábú férfi volt az áldozat. A környéken csak egy lábnyo­mot találtak a szakértők. A rendőr századosnak gyanús volt a kép. Saját magát kötöz­te össze és kipróbálta; lehetsé­ges-e, hogy a feltételezett ál­dozat csupán öngyilkos lett? A következtetés bevált, a fér­fi önkezűleg kötözte össze ma­gát, és így ment a vízbe. Másik esetben Veresegyhá­zon egy öregasszonyt találtak holtan. Gyógyszerek sokasága Tíz nap rendeletéiből Az élelmiszer-kiskereske­delem és vendéglátás egyes hálózati dolgozóinak pótléká­ról a belkereskedelmi minisz­ter rendeletet adott ki 7/1976. (IV. 17.) Bk. M. szám alatt amelyet a Tanácsok Közlönye 16. számából ismerhetnek meg az érdekeltek. A szociális követelmények­nek meg nem felelő telepek felszámolásáról 13/1976. (IV. 15.) ÉVM—PM. szám alatt rendelet jelent meg, amely ugyancsak a Tanácsok Közlö­nye említett számából is meg­ismerhető. A társadalmi bíróságok meg­alakításáról, szervezetéről és működéséről a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának 2/ 1976. (IV. 15.) számú irányel­vét olvashatjuk ugyanitt. Még néhány közérdekű köz­lemény található a Tanácsok Közlönyében, mégpedig a kis­iparosok munkaviszony mel­letti ipar gyakorlásáról, a la­kásszövetkezetek házaiban egyes házkezelői szolgáltatá­sokkal kapcsolatos költségvi­selésről. (Tanácsok Közlönye április 22.). A vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazá­sáról a könnyűipari miniszter 3/1976. (IV. 27.) Kip. M. szám alatt adott ki rendelkezést, amely a vállalatok vezető ál­lású dolgozóinak érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. XI. 15.) Mü. M. sz. rendelet végre­hajtási utasítása. (Magyar Közlöny 34. sz.). Vállalati és szövetkezeti be­ruházások állami támogatásá­ról kiadott 8/1976. (IV. 30.) PM. rendeletet a Magyar Köz­löny 35. száma tartalmazza. hevert körülötte. Minden jel öngyilkosságra mutatott. Csak­hogy az áldozat nyakán fojto- gatásra utaló nyomokat talál­tak. Gyilkos végzett vele. Piciny fémdarab — Minden lényeges és lé­nyegtelennek tűnő körülményt végig kell vizsgálni — folytatja a rendőr százados. — Ha tör­ténetesen egy nadrágszárat vizsgálunk laboratóriumi úton, egy hét is beletetik, amíg hoz­zájutunk az eredményhez. Bi­zony nemcsak egyetlen gyanú­sított jöhet számításba a bűn­cselekmény felderítésekor... A legapróbb tárgynak is lehet kulcsszerepe. Vácott egy betö­rés alkalmával 400 ezer forin­tot vittek el. A helyiség küszö­be és padlója közti résben egy piciny fémdarabra Tettein fi­gyelmes. Kiderült, hogy kés­penge éléről letört részről van szó. Azt a kést is felhasznál­ták a páncélszekrény kinyitá­sához. — A megyében szép szám­mal találhatók víkendházak. Tálcán kínálják az alkalmat a fosztogatásra. — A tulajdonosok ősz ele­jétől tavaszig nemigen látogat­ják meg a „vityUlót”. Ha a bűncselekmény tél közepén történt, mire bejelentés érke­zik, az értékelhető nyomokat mind elmossa az eső és hó. Rendszeresebben kellene ellen­őrizni az ingatlant! — Egyébként a portatulajdo­nosok gyakran hagyják a kul­csot a lábtörlő alatt, vagy a falra felakasztva. Ha a betörő ennek segítségével sétál a la­kásba, sokkalta nehezebb a dolgunk, mintha álkucsoí használna. Az idegen kulcs nyomot hagy a zárban. — Nem beszéltünk eddig a bűnügyi technikus fontos mun­katerületéről, a láb- és ujjnyo­mok felkutatásáró-L A kesztyű sem leplez — Gödöllőn történt egy bűn- cselekmény, a tettes lábnyo­mot hagyott maga után. Tudni kell, hogy mindenkiner’i jellem­ző a járása, a lábnyoma. Rá adásul az elkövető old awaírá­sos lábbelit viselt, amelyvt kis számban gyártanak. A jefteg- zetes cipő vezeteti nyoí&ra bennünket. — Évekkel szelőét &utófos> togatás tettesét kerestük. A betörő bőrkesztyűt viselt. Négy darabból választottuk ki a számításba jöhetőt. A lehet­séges ujjelhelyezkedés alapján állapítottuk meg a tettest. Ez a munka rengeteg próbálko­zással, kísérlettel járt. Ugyan­akkor úttörő vállalkozás volt. — A felsoroltakból kitűnik, hogy a bűnügyi technikus ren­geteg kellékkel dolgozik a helyszínen. — A fotóstáskán kívül, ma­gunkkal viszünk egy helyszí­nelő táskát, amely tartalmaz gyertyát, elemlámpát, szerszá­mokat, és még sorolhatnám to­vább. A helyszínelő kocsiban szintén ott vannak az ilyenkor szükséges eszközök, melyek a helyszíneléshez elengedhe­tetlenek — fejezte be a be­szélgetést Horváth Sándor rendőr százados. Kamarás Péter A törvényességi óvásról Az egységes bíráskodás gya­korlatában milyen esetekben, mii végett, az összes bírósági határozathoz képest hány ügy­ben, hogyan kerül sor törvé­nyességi óvásra — erről tájé­kozódott a Legfelsőbb Bírósá­gon az MTI munkatársa, A bírói ítélkezés formáját megszabó — polgári és bünte­tő — eljárási törvények értel­mében a bíróság jogerős hatá­rozata vagy határozatának meghatározott része ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvást emelhet, ha az törvénysértő vagy megalapo­zatlan. Jogban járatlanok is tudják, hogy a bírósági hatá­rozatok ellen használható jog­orvoslatok — mint például a leggyakoribb fellebbezés, a ritkábban előforduló perújí­tás — általában a törvényes­ség biztosítékai, elősegítik az igazságszolgáltatás céljainak megvalósulását, különösen pe­dig a konkrét esetben a fele­ket ért sérelem közvetlen el­hárításának, orvoslásának esz­közei. S a szocialista törvé­nyességet biztosító «eljárásjogi intézmények rendszerét a konkrét ügyekben — az egyéb orvoslati formák mellett — a törvényességi óvás intézmé­nye teszi teljessé. A törvényességi óvás célja az, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozattal állapítsa meg a megtámadott határozat tör­vénysértő vagy megalapozat­lan voltát, és az alsófokú bí­róság új eljárásra utasításával, illetőleg a törvényességnek megfelelő határozat hozatalá­val elősegítse az igazságszol­gáltatás helyes működését, az egységes törvényességet, a szocialista jog funkeóinak megvalósulását, az egyének jogainak hathatós védelmét. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke vagy a legfőbb ügyész a törvényességi óvást polgári perben az eljárás alapjául szolgáló ügyben hozott hatá­rozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül ter­jeszti elő, a törvényességi óvás folytán hozott határozat ha­tálya a felekre is kiterjed; büntető ügyekben pedig az egy év eltelte után emelt törvé­nyességi óvás alapján a ter­helttel szemben a megtáma­dott határozatban megállapí­tottnál hátrányosabb rendel­kezést hozni nem lehet, csak a törvénysértés állapítható meg, s ez irányadó a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásra is. Ami a törvényességi óvások gyakoriságát illeti: például 1973—74-ben mintegy 3 ezer 200 büntető, 9 ezer 700 polgári, 500 gazdasági és 1900 munka­ügyi perben — tehát több mint tizenötezer ügyben érkezett törvényességi óvás emelése iránti kérelem, kezdeménye­zés a Legfelsőbb Bírósághoz. Az említett két évben a Leg­felsőbb Bíróság elnöke bünte­tőügyekben 450, polgáriakban 1100, gazdaságiakban 100, munkaügyekben 400 törvé­nyességi óvást emelt, a leg­főbb ügyészi óvások száma az ügykategóriák ugyanilyen sor­rendjében: 400, 600, 20 és 300 volt. A rendelkezésre álló leg­frissebb adatok szerint — amelyeket a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke a napokban a par­lament jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottságának ülésén is közölt — 1975-ben a kérel­mek és kezdeményezések nyo­mán a polgári ügyek 8—10, a büntetők 5—6, a munkaügyek 15—20 százalékában voltak jo­gosak, gazdasági perekben pe­dig — ahol alig volt panasz — 34 esetben kellett törvényessé­gi óvást emelni. Építőipari Szövetkezet azonnali belépéssel felvesz építő és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, ács, burkoló, vasbetonszerelő, asztalos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, festő, bádogos, parkettás, tetőfedő, szigetelő, lakatos, könnyűgépkezelő, Edilmac toronydaru-kezelő, lutóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsi­szerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, rakodókat, kubikosokat, ebédosztót és takarítónőt. Jelentkezni lehet: „Prosperitás" Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. l 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom