Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA I I ORIM 1976. MÁJUS 30., VASÁRNAP Magyar pártclelegáció Szíriában Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja Nemzeti Ve­zetőségének meghívására pén­teken Damaszkuszba érkezett az MSZMP pártküldöttsége, élén Jakab Sándorral, az MSZMP KB tagjával,1 a KB párt- és tömegszervezeti osz­tályának vezetőjével. Szombaton a szír fővárosban, megkezdődtek a tárgyalások a két párt közötti együttműkö­dés elmélyítésének kérdései­ről. Koszigin Bagdadban Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton hivatalos baráti látogatásra Bagdadba érkezett. A szovjet kormányfőt az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártjának vezetősége, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsa és kor­mánya hívta meg. Nairobi - UNCTAD A szocialista országok közös közleménye A kenyai fővárosban szom- I baton folytatta munkáját az ENSZ kereskedelmi és fejlesz- | Fedezet lyen felléptek — például Vácott, Gödöllőn a városi pártbizottság —, de gyáron, vállalaton belül a politikai vezetés sem látott ebben ve­szélyt, nem ismerte fel, hogy ez az út nagyon mész. szire, rossz irányba vezet­het. S ha ilyen volt az alap­állás, akkor azon sem lehet csodálkozni, hogy a „meg­tartott” munkaerőt hatéko­nyan foglalkoztatni nem tudják, a szervezetlenség szülte állásidőket még min. dig túlóráztatásokkal, vagy a szabad á^mhatok igény­be vételével „egyenlítik ki”. Természetesen mindez nem­csak a fizikai dolgozók ese­tében, hanem a műszakiak, az alkalmazottak tevékeny­ségének elbírálásánál is ér­vényesült. T ényeges ugyanakkor az-1- az igazság, amelyet a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatója fogalmazott meg: egyetlen gyár nem képes megvalósí­tani a teljesítménnyel megegyező javadalmazást, mert — sanyarú sors — ott­hagyják az emberek. Ott, s mennek olyan helyre, ahol „nem bakafántoskodnak” a forintokkal. E közfelfogás következménye, hogy a jö- vedelemek gyors iramú gyarapodása közepette nem volt hasonló léptékű a ha. tékonyság javulása, az áru­kibocsátás és a szükségle­tek jobb összhangjának megteremtése. Hosszú távra érvényes útmutatásként állapította meg a párt XI. kongresszu­sának határozata: „A jövő­ben az életszínvonal emelé­sének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazda­sági hatékonyságot.” Azaz mindenütt és mindenkinek, ha bérről, jövedelemnöve­kedésről dönt, azt kell ala­pul vennie, hogy a mun­ka társadalmi hasznossága arányban álljon a jövede­lemmel. Ezt az alapot ma még nem tarthatjuk általá­nosan elfogadottnak, hasz­náltnak. Sőt! Mint két, kü­lönálló dologról beszélnek sokan a munkáról és a ja­vadalmazásról. A névleges bér növelése — ha nincs megfelelő áru­fedezete, ide értve a meg­vásárolható szolgáltatásokat is — nem jár tényleges életszínvonal-emelkedés­sel. A több pénzért ilyen esetben ugyanannyi árut, árujellegű szolgáltatást vá­sárolhatunk meg, mint ko­rábban. Tehát „többet” ke­resünk, de változatlan ér­téket képvisel a több pén­zünk. Ez nyilvánvalóan ér­telmetlen, önámítás. A sze­rényebb, de minden oldal­ról megalapozott — mun­kával és áruval egyaránt fedezett — jövedelemnöve­kedésre kell, hogy kimond­juk az igent. Mészáros Ottó tési konferenciájának (UNC­TAD) 4. ülésszaka. A szocialista országok kül­döttségei közös közleményt hoztak nyilvánosságra, és eb­ben kifejtették álláspontjukat a fejlődő országok és a szo­cialista országok közötti ke­reskedelmi kapcsolatokról. A szocialista országok támo­gatják a fejlődő államoknak azt a jogos törekvését, hogy biztosítsák szuverenitásukat természeti erőforrásaik és gaz­dasági tevékenységük felett. A szocialista országok készek erőfeszítéseiket egyesíteni az érdekelt államokkal fő gazda­sági feladataik komplex meg­oldásában, és további támoga­tást nyújtanak természeti erőforrásaik teljes birtokba vételéhez. Cél: az V. ötéves terv sikeres teljesítése Szocialista brigádvezetők tanácskoztak Cegléden Tegnap délelőtt Cegléden, a pártszékházban küldöttérte­kezletet tartottak a város szo­cialista brigádvezetői. A 600 brigád képviseletében megje­lent 100 küldöttet Kiszely Fe­renc, a városi szakmaközi bi­zottság titkára köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt Ka­tóit István, a városi pártbi­zottság titkára, Kürti András, a városi tanács elnöke, Sztan- kó Zoltánba Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke és Kator István, az SZMT1 osz­tályvezetője. A tanácsterem­ben elhelyezett feliraton fo­galmazódott meg az értekez­let célja, s a brigádok teen­dője: a szocialista brigádmoz­galom segítse elő az V. öt­éves terv sikeres teljesítését. Zakar Imre, a Közúti Gép­ellátó Vállalat 2. számú ceg­lédi gyáregysége József Attila szocialista brigádjának veze­tője vitaindító előadásában a munkások kezdeményezésének fontosságáról, a szocialista tu­datformálásról, a politikai és szakmai képzés szerepéről be­szélt. Mint mondotta, különö­sen fontos, hogy a verseny­vállalások minden esetben megalapozottak legyenek, kapcsolódjanak a leglényege­sebb munkaf eladatokhoz és határidőkhöz. Cegléden az el­múlt évi eredményekért 14 vállalat részesült elismerés­ben. A szocialista kollektívák sokat tettek a város fejlesz­téséért, ezt mutatja, hogy hét vállalat érdemelte ki a közel­múltban a Cegléd városért emlékplakettet. Kár — állapí­totta meg az előadó —, hogy a szakma ifjú mestere ver­senyt csak a KÖZGÉP-ben és az EVIG-ben szervezik. A kul­turális célkitűzések jelenleg még inkább szolgálják a szó­rakozást mint a művelődést. Ugyanakkor kedvezőnek ítél­te részvételüket a politikai és szakmai oktatásban. Részlete­sen szólt a KÖZGÉP-ben dol­gozó — összesen 634 tagot számláló — 36 szocialista bri­gádról. Főként a munkaver­senyben elért sikereiknek kö­szönhető, hogy jelentősen emelkedett a termelési értéke, ismét fellendülőben van az újítómozgalom, a benyújtott. 50 újítás közül 21-et elfogadtak. Sokan kértek szót a vitában. Tóth Gézáné, az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat Béke szocialista brigádjának' vezetőt je arról a munkáról számolt be, amelynek eredménye, hogy ki­érdemelték a szakma kiváló brigádja címet. Fekete János, a Ceglédi Állami Tangazdaság Dózsa népe brigádja nevében szólalt fel, hangsúlyozva a bri­gádok szerepét a beruházások gyorsabb megvalósításában. Ezután kapott szót Sebők Já­nosáé, az ÉVIG Zrínyi Ilona brigádjának vezetője, aki azt fejtegette, hogy az exportra készülő gyártmányaik fokozott minőségi követelményeket állí. A tagság csupán küldötteit küldte el az ünnepi közgyűlés­re, még így is — 57 üzemrész­ből — majd félezren gyűltek össze, hogy az ötezer-hatszáz tsz-tag nevében jelen legyenek a kiváló szövetkezet cím át­adásakor. A soroksári Vörös Október Tsz ünnepségét a pesterzsébeti Csiliben, azaz a Vasas Művelődési Házban ren­dezték szombaton. Az ünnep­ségen részt vett Murvai Lász­ló, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Csi­pái Ferenc, a dabasi járási pártbizottság titkára, dr. Kecs­keméti Lajos, a Budapest- kömyéki Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetségének tit­kára. Dóra Béla tsz-elnök beszá­molt a gazdaság eredményei­ről, egyszersmind fölvázolva a terveket, távlatokat is. Egye­bek között elmondta, hogy az elmúlt esztendőben 664 millió forint termelési értéket mutat­hattak föl, s 91.5 milliós nye­reséget könyveltek el, A gazdaság broylercsirke-ne- veléssel is foglalkozik, évente 100 vagon húsbaromfit szállít a hernádi Március 15. Tsz fel­dolgozó üzemébe. Számottevő részt vállalnak a főváros tej­ellátásából, tavaly az 500 férő­helyes, szakosított tehenésze­tükből egymillió 260 ezer liter tej jutott a fogyasztóikhoz, az idén 550 ezer literrel emelke­dik a tejtermelés. Kimagasló tenyésztői munkára vall az egy tehénre jutó tejtermelés átla­ga, évi 3 ezer 800 liter. Jó hír­nevet szerzett a soroksári tsz a zöldségtermelő gazdaságok körében is. hiszen ez a gazda­ság a gesztora — összefogója — a soroksári paradicsomter­mesztési rendszernek, A beszámoló után Murvai László olvasta fel a Pest me­gyei pártbizottság köszöntő le­velét, majd dr. Kecskeméti Lajos nyújtotta át Dóra Béla tsz-elnöknek, Neiger András­uknak, a tsz pártbizottság tit­kárának, Fekete Gábor trak­torosnak, Horváth János sze­relőnek, Ruscsák György anya­gi osztályvezetőnek, Győr Já­nosáé ellenőrzési osztályveze­tőjének a Mezőgazdaság kivá­ló dolgozója kitüntetést, Ba­logh Pál tehenésznek pedig a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter dicsérő okleve­lét. A. Z. Segítenek a műhelybeliek A csömöri Haladás Tsz igyekszik viszonylag kis termő- területét jól hasznosítani. Pa­radicsom- és salátamagot ter­mesztenek az Országos Vető­magtermeltető Vállalat részé­re, holland exportra. Évente, átlagosan 80 hektáros területről takarítanak be paradicsomot és jelentős a magsaláta-ter- mesztés is. tanak a vállalat kollektívái elé. Dr. Szabadfalvi András, a kórház igazgató főorvosa az egészségügy területén kibonta­kozó munkamegjavító-mozga- lom célkitűzéseit ismertette. Városi József, a MÁV Vontatá­si Főnökség Tyereskova szo­cialista brigádjának vezetője elmondta, hogy mit tettek a balesetmentes közlekedésért. Anka Jánosné, a PEVDI Dobó Katica brigádjának vezetője a minőség és a termelékenység javításáról beszélt, Boros Fe­renc, a KÖZGÉP komplexbri­gádjának vezetője arról szólt, hogy az idén az esztergályos- és motorszerelő-szakmában vá­rosi versenyt indítanak a szak­ma ifjú mestere mozgalom ke­retében. Bezzeg Józefné, a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat brigádjai­nak munkájáról tájékoztatta a jelenlévőket. Felszólalt a vitá­ban Laborcz Tivadar, a KÖZ­GÉP Gagarin kiváló szocialista brigádjának vezetője, s el­mondta, mint igyekeznek csök­kenteni a táppénzes napok szá­mát. Kiss Andorné, a ceglédi Cipőipari Vállalat Dózsa bri­gádjának képviselője arról be­szélt, hogy segítik a brigádban dolgozó kismamákat, patronál­ják az iskolát. A társadalmi tulajdon védelmével foglalko­zott hozzászólásában Füle Já­nosné, a MÁV Forgalmi Fő­nökség Tömörkény brigádjá­nak küldötte. Balázs Károlyné, a Május 1. Ruhagyár Angela Davis brigádjának vezetője, a minőség javításának új lehető­ségeit vázolta. Kürti András, a városi ta­nács elnöke a IV. ötéves terv idején végzett hatékony tár­sadalmi munkáért mondott köszönetét a szocialista bri­gádoknak, s az V. ötéves terv céljait ismertette, a város gyarapításában, építésében kérte további támogatásukat. Bognár László felszólalásában a KÖZGÉP Kun Béla szocia­lista brigádjának a közmű­velődés területén tett válla­lásait említette, Meleg István, a Május 1 Ruhagyár gyár­egységének igazgatója a 17 szocialista brigád célkitűzé­seinek teljesítéséről és a Kossuth Művelődési Központ­tal kötött megállapodásukról adott számot. Matuz Mária, a ceglédi Cipőipari Vállalat Zalka Máté brigádjának ve­zetője a népesedéspolitikai határozat érvényesülését mél­tatta. Raj Ferenc, a KÖZGÉP krómozó szocialista brigádja nevében a Dolgozz hibátla­nul munkarendszer elterjesz­tésére tett javaslatot. Banczik Tivadar, a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának titkára bejelentette, hogy — a szakmaközi bizott­sággal közösen — létrehozzák a város szocialista brigádve­zetőinek klubját. Bretus Sándomé, a Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet Vörös Hajnal szo­cialista brigádja segítségét ajánlotta fel a városszépítő munkához. Csáki István, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat brigádvezetője a hanyag munka okairól és kö­vetkezményeiről szólt. Balázs Sándor, az ÉVIG szb-titkára a munkaverseny és a brigád­mozgalom megalapozott erköl­csi értékére utalt. Lénárt Ger­gely, a Ceglédi Állami Tan­gazdaság szarvasmarha-te­nyésztő brigádjának vezetője a múlt évi tejtermelés kérdé­seiről szólt. Bimbó Gyula, a KÖZGÉP Bem József brigád­jának vezetője a rendszeres tapasztalatcsere jelentőségét hangoztatta. Malomházi Ist­ván, a Ceglédi Állami Tangaz­daság Gagarin brigádjának munkájáról és a szocialista brigádvezetők téli tanfolyamá­nak jelentőségéről beszélt. Fo­rts András, a Május X. Ruha­gyár brigádvezetője a brigád és a vállalat kapcsolatát ele­mezte. Rátóti István, a városi pártbizottság titkára vitazá­rójában a tapasztalatcsere hasznos fórumának nevezte a tanácskozást. Elmondotta, hogy a jövőbén — a város fejlődése érdekében — még jobban ki kell használni a társadalmi munkában rejlő erőt. A brigádok munkájának megítélésekor egyre maga­sabbra kell emelni a mércét, nagyobb követelményeket kell megszahni, ezt szolgálja a Dolgozz hibátlanul munka- rendszerhez való csatlakozás. Az 1976-os munkaverseny- mozgalom jó úton halad. A gazdasági célok mellett a szo­cialista magatartás erősítésé­re kell törekedni. A párt XI. kongresszusa határozatainak és az V. ötéves terv céljainak megvalósítására kell mozgó­sítani, s a jövőben még na­gyobb társadalmi megbecsü­lésben részesíteni a szocia­lista brigádmozgalom részt­vevőit. T. T. Alvaro Vasqueznek, a Politi­kai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével — az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására — május 27 —29. között látogatást tett ha­zánkban a Kolumbiai Kom­munista Párt küldöttsége. A delegáció megbeszélést folyta­tott dr. Berecz Jánossal és Kozári Józseffel, az MSZMP KB osztályvezetőivel. Az elv­társi barátság légkörében le­zajlott találkozón megerősítet­ték. hogy a két testvérpártnak a proletár internacionalizmus elveire épülő kapcsolatait to­vábbfejlesztik. Kornidesz Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének vezetésével — az SZKP Központi Bizott­sága meghívására — május 24 —29. között a Szovjetunióban tartózkodott az MSZMP párt­munkásküldöttsége. A küldött­ség az SZKP tudomány«- és oktatáspolitikai munkáját ta­nulmányozta. A delegációt fo­gadta M. V. Zimjanyin, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A magyar küldöttség szombaton hazaérkezett Buda­pestre. Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter vezetésével de­legáció utazott a törökországi Rákóczi-ünnepségekre Danis- man török kulturális minisz­ter meghívására. Jacques Chirac francia mi­niszterelnök szombaton dél­előtt a Hotel Matignon-ban (a miniszterelnökség palotájá­ban) fogadta Veress Pétert, hazánk párizsi nagykövetét s a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserét. Lord Donaldson brit művé­szetügyi miniszter és felesége dr. Orbán László kulturális miniszter meghívására szom­baton hazánkba érkezett. Frantisek Hagarának, a Szlovák Szocialista Köztársa­ság erdő- és vízgazdálkodási miniszterének vezetésével, az Országos Vízügyi Hivatal el­nökének meghívására szomba­ton szlovák vízügyi küldöttség érkezett hazánkba. A minisz­ter csehszlovák részről aláírja a magyar—csehszlovák határ­vizek vízgazdálkodási kérdé­seinek szabályozásáról szóló új egyezményt. A szokvány kérdést, me- _ lyet oly’ szívesen fel­tesznek egymásnak az is­merősök — „mennyit kere. sei?” —, mielőbb ki kell bő­vítenünk. Azzal, hogy: mit és mennyit dolgozol érte? Meri sajnos, a kettő, mun­ka és jövedelem nincs min­dig arányban egymással, márpedig megbomló össz­hangjukat, eltorzult viszo­nyukat az egész társadalom kényszerűen nyögi, s hatá­sukkal újra, meg újra baj. lódik. A csurranó, cseppenő „puha” forintok ugyanis — a tényleges munkával meg nem szolgált pénzek — 1 egészségtelen módon újra­osztják a nemzeti jöve­delmet; e forintok osztoga- tói elvesznek onnét, aho­vá járna, s adnak oda, ahol nincs alap erre. E pénzösz- szegek valahol, valakik zse­béből tehát hiányoznak. Vagy úgy, hogy társadal. milag hasznos tevékenysé­gükért nem kapták kézhez a kellő javadalmazást, vagy úgy, hogy jövedelmük érté­két mérsékli a mások be­söpörte „puha” forint. Kö­zös érdek: minden tíz, száz, ezer forint „kemény” le­gyen. Tíz év alatt havi kilenc- száz forinttal nőtt a lakos, ság egy főre számított no- minái jövedelme — névle­ges jövedelem —, s ezen be­lül például a társadalmi juttatások megkétszereződ­tek. Semmi gond, ha a gya­rapodás tevszerűen megy végbe. Ebben az esetben a megteremtett fedezet — áruban vagy szolgáltatások­ban — biztosítja a forint vásárlóerejének megőrzését. Az azonban nem járható út, hogy gyorsan emelkednek a jövedelmek, de a kivitelben visszaesés tapasztalható, a vállalatok fenntartják a gazdaságtalan termelést, a beruházások késedelme szinte természetesnek szá­mít, s már-már szívesség­nek tűnik, ha valaki becsü­lettel megteszi a dolgát. S persze, nemcsak a közvet­len termelők lazaságai, fe­gyelemsértései értendők ide. A beosztás teljesítménytől független megfizetése, a ru­tintervek nagy premizálá­sa, a legyárthatgtlan konst­rukciók jutalmazása mind­mind arra int: a jövede­lemnek sűrűn nincs meg a szilárd, társadalmilag szük­ségszerű fedezete. Ű ét év alatt a megye szocialista iparában dolgozók átlagos havi bére 776 forinttal, ezen belül a munkásoké 734 forinttal nö­vekedett. Az átlagokkal nincs bajunk. Annál inkább azzal, hogy a vállalatok — tisztelet a kivételnek — könnyen függetlenítik ma­gukat bér és teljesítmény szoros kötésétől, növelték a jövedelmeket akkor is, ami­kor pusztán arról volt s/>, hogy megtartsák a munka­erőt. E hibás gyakorlattal szemben ugyan néhány he­Kiváló a soroksári Vörös Október Tsz Koppány György felvétele’ Nemcsak a gyalogmunkások vannak kinn a földeken, a hét folyamán az irodai dolgozók közül is mindenki kapát raga­dott, hogy irtsa a gyomot. Szombaton is népes volt a ha­tár, ezúttal a szövetkezet mű­helyeinek és sóderbányájának dolgozói munkálkodtak a salá- tásban (képünkön). Tarí almas, alkotó eszmecsere

Next

/
Oldalképek
Tartalom