Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

/ %Mäim 1976. MÁJUS 29., SZOMBAT Az iskola tekintélyéért a pedagógusok tehetik a legtöbbet Tanácskozott a Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűlése Budapesten a Fáklya-klub­ban pénteken délelőtt megkez­dődött a Magyar Pedagógiai Társaság küldöttközgyűlése. A tanácskozáson megjelent és fel­szólalt dr. Polinszky Károly, oktatási miniszter, dr. Voksán József, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára és Szűcs Istvánná, a Magyar Út­törők Országos Szövetségének főtitkára. Dr. Kiss Árpád, elnöki meg­nyitója után Simon Gyula fő­titkár terjesztette a 395 küldött elé az elnökség beszámolóját a társaság kétévi munkájáról. A társaság taglétszáma az 1967-es évi alakulás óta nyolc­szorosára emelkedett, mintegy 1700, többségében gyakorló pe­dagógus tevékenykedik 22 szakosztályban, és 18 megyei ta­gozatban. A társaság egyik legfőbb feladatának az MSZMP 1972-es oktatáspolitikai hatá­rozata végrehajtásának segíté­sét tartotta. A szakosztályok és a tagozatok érzékenyed reagál­tak a pedagógiai közélet prob­lémáira. Különösen eredmé­nyesen működtek és működnek közre az évtized végén beveze­tésre kerülő új tantervek elő­készítésében, vitáiban és bírá­lataiban. Általában arra törekedtek, hogy társadalmi üggyé tegyék a nevelésoktatás ügyét, és erő­sítsék az elmélet és a gyakor­lat kapcsolatát. Ezért a koráb­binál nagyobb gondot fordítot­tak a pedagógiai ismeretter­jesztésre és a tanulmányok publikálására. Különösen ered­ményesnek bizonyultak a me­gyei pedagógiai napok, illetve hetek, amelyek már hagyo­mánnyá kezdenek válni. A pedagóguspályát minden társasági eszközzel vonzóbbá kell tenni — ^lapították meg a küldöttközgyűlésen. Élni kell azokkal a példákkal, hagyomá­nyokkal, szellemi értékekkel, amelyeket a magyar és egyete­mes neveléstörténet megőrzött, s amelyeket a szocialista neve­lés elmélete és gyakorlata je­lentősen gazdagított. Ugyan­csak Simon Gyula fogalmazta meg: amilyen tekintélye van a pedagógusoknak, olyan az is­kolának. A Magyar Pedagógiai Társaság azt vallja, hogy ezért a tekintélyért, a pedagógusok oly sokat emlegetett társadal­mi prezstizséért, maguk a pe­dagógusok tehetik a legtöbbet, jobb, maibb, „nekünk való” ne­veléssel és oktatással. A küldöttközgyűlés az elnök­ség javaslatára határozatot ho. zott „Magyar Pedagógiai Tár­saság Arany Emlékérem” ala­pítására. Az emlékérmet éven­ként, azoknak adományozzák, akik a társaság célkitűzéseinek érdekében a legérdemlegesebb munkát végzik. Az emlékérmet először jövőre a társaság meg­alakulásának tizedik évfordu­lóján adják át. Az alapszabály módosítása után — amely szerint a jövő­ben ötévenként tartja rendes küldöttközgyűlését a társaság — megválasztották az új tiszt­ségviselőket. A Magyar Peda­gógiai Társaság elnöke ismét dr. Kiss Árpád, főtitkára dr. Simon Gyula. Rákóczi-ilnnepségek Törökországban A Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében má­jus 30. és június 5. között meg­emlékezésekre kerül sor Tö­rökországban 11. Rákóczi Fe­renc születésének 3Q0. évfor­dulója alkalmából. Az ünnep­ség előkészítésére Törökor­szágban emlékbizottság ala­kult, tagjai neves tudósok és közéleti személyiségek. Május 31-én az isztambuli egyete­men a fejedelem tevékenysé­gét méltató tudományos ülés­szak kezdődik, amelyen a ma­gyar és török tudósokon kívül lengyel, romáin, bolgár, fran­cia résztvevőkre is számíta­nak. Az isztambuli művészeti akadémián Rákóczá-emlák- kiállítás nyűik. Védett művek — váci magángyűjteményekből Pénteken délután megnyílt Vácott, a főtéri bemutatóte­Okok és mentségek Betartják a tankötelezettségi törvényt Az iskolai rendtartás így ír a tankötelezettségről: A tan­kötelezettség a gyermek hato­dik életévének betöltését kö­vető szeptember hónap első napjával kezdődik és annak a tanévnek a végéig tart, amely­ben a tanuló betölti 16. élet­évét. A testileg, érzékszervi- leg vagy értelmileg fogyaté­kos, de képezhető gyermekek gyógypedagógiai intézmény­ben tesznek eleget tankötele­zettségüknek. A tankötelezett­ség teljesítéséről a szülő (gondviselő) köteles gondos­kodni. E kötelesség kiterjed a beiratkozásra és az iskola rendszeres látogatására. \ Szükség van e törvényre, mert a felnövekvő nemzedék tudásának. képzettségének szintje múlik azon, járnak-e gyermekeink iskolába vagy sem. A tények mégis néha el­lentmondanak: a szülő nem­egyszer indokolatlanul kéri gyermeke felmentését, s ha ez nem sikerül — erre is van példa —, kényszeríti, hogy otthon maradion. Pest megyé­ben is előfordulnak ilyen ese­tek, nemegyszer hírt is ad­tunk erről. Ezúttal azonban Vácott jó példára leltünk. Egy százaléknál kevesebb Vácott idén több mint há­romezren tanulnak: az általá­nos iskolák padjaiban. Közü­lük kilenc tanulót, akik 14 évesnél fiatalabbak, s 19 en­nél idősebb diákot mentettek fel az iskoiábajáras alól. Csu­pán egy gyerek nem kezdte mag — iskolaéretlensége miatt — tanulmányait az első osztályban, Czijra Istvánná, a város ta­nulmányi felügyelője büszke erre: — Vác városában betartják a törvényt. Idén elsőízben a népességnyilvántartás ered­ményeként pontos adatok áll­tak rendelkezésünkre az isko­lakötelesekről. Régebben volt olyan esztendő, hogy a fel- mentettek aránya elérte az 5 százalékot. Idén 1 százalék­nál kevesebb azoknak a tanu­lóknak az aránya, akik nem járnak iskolába. A 29 gyerek közül hárman egészségügyi, 13-an szociális okok miatt, 6- an pedig azért nem járnak is­kolába, mert szüleikkel együtt külföldre távoztak, s a kikül­detés végéig ott tanulnak. Ha­tan egyéb ok miatt kaptak felmentésit. Mi is tartozik az egyéb okok körébe? Erről kérdeztük Ko- váts Sándort, a Báthory utcai általános iskola igazgatóját, Néhány tanulságos eset — Volt olyan tanulónk, aki veszélyeztette környezetét, ag­resszíven viselkedett. Egy gye­rekünk késsel jött be és ga­rázdálkodott. Bár eddigi pra­xisomban egyedülálló eset volt, egy leánytanulóinkat azért mentesítettünk az isko- lábajárás alól, mert teherbe esett. Az egyéb esetek körébe tar­tozik, ha a beteg szülőt a gyereknek kell ápolnia. Ez már közel áll a szociális okok­hoz, melyek között ilyen ese­teket találunk: a fiú elmúlt 14 esztendős, szülei idősek, s kistestvéreit neki kell eltar­tania. Persze, itt történik a legtöbb visszaélési kísérlet is. Például az egyik szülő azzal a hihetőnek tűnő indokkal kér­te gyermeke felmentését, hogy szüksége van keresetére. Az­után családlátogatáskor de­rült ki, hogy a tanköteles diák két nagyobb testvére is keres. — Az egészségügy! okok miatt egy-egv tanévre fel­mentett tangóinkat rendsze­resen korrenetáliuk. Megkap­ják a tankönyveket, s a peda­gógusok házhoz mennek. Es akik kimaradtak... Czifra Istvánnétól tudtuk meg azt is, hogy a kimaradt diákok közül 15 dolgozik. Kö­zülük nyolc a dolgozók isko­lájában folytatja tanulmá­nyait. — Azt, hogy az igazolatla­nul mulasztó tanulók ne vál­janak felmentettekké, az eset súlyosságától függő törvényes eszközökkel gátolhatjuk meg. Már az első igazolatlan hiány­zásokkor figyelmeztetik a szü­lőt, hogy köteles gondoskodni gyermeke rendszeres iskolába járásáról. Ha ez nem használ, szabálysértési üggyé nő az is­kolakerülés. — Ilyen eset az idén talán négy-öt. fordult, e’ő — tette hozzá Kováts Sándor. A fej­lődést jól tükrözi: tíz-tizenöt éve hasonló, rendszeres isko­lakerülés ügyében egy héten több feljelentést kellett ten­nünk, mint most egy tanév alatt... V. G. P. remben az idei második kiál­lítás. Ez alkalommal helyi ma­gángyűjteményekben őrzött XIX. és XX. századi festmé­nyek — félszáznál több alko­tás — került bemutatásra. Philipp Clarisse múzeum­igazgató köszöntötte a megje­lenteket, majd Galambos Fe­renc tanár, Vác helytörténeté­nek ismert kutatója mondott beszédet. Otthonokban féltve őrzött műtrágyák ! egy része került most a nyilvánosság elé, s e kiállítás sikere biztosan arra ösztönzi majd a magángyűjte­ményeik eddig még nem je­lentkező tulajdonosait, hogy később ők is rendelkezésre bo­csássák gyűjtésük egyes da­rabjait. A legtöbb kép a múlt szá­zad második feléből való, amelyek közül két alkotás — Molnár József Pompeji nők című festménye és ifj. Matkó Károly Reneszánsz jelenete — a Magyar Nemzeti Galéria ál­tal védett műtárgy. Az orszá­gos hírű művészek közül Hol­lós?/ Simon, Bruck hajós, Ed- vi-Illés Aladár, Ligeti Antal, Hermann Lipót s mások ké­peiben is gyönyörködhetnek a tárlat látogatói. Kiállították a közelmúltban elhunyt Santho Miklós, Bor­nemissza Géza, Peukert Ká­roly, Lipovniczky László és Végh Dezső helyi festőművé­szek alkotásait. A jelenleg is alkotók közül a váci Jakab Lajos, a gödi Vhrig Zsigmond, a szobi Kapicz Margit és a tatai Dobroszláv Lajos. Galambos Ferenc elmondta, hogy a minap jelentkezett Bu­dapestről a 84 éves Fodor Bertalan, aki a színiiskolában Bajor Gizi évfolyamtársa volt. Felajánlotta magángyűjtemé­nyét kedves szülővárosának. Végül köszönetét mondott a gyűjtőknek és a kiállítás ren­dezőinek az érdekes műélve­zetért s a tárlatot megnyitot­ta. P. R. Az integráció eredményei A KGST-országok agrárku- j tató szakembereinek ötnapos | magyarországi tanácskozása j pénteken a jegyzőkönyvek j aláírásával befejezte munká­ját Szolnokon. A résztvevő or- } szagok — a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Románia, Lengyel- ország, az NDK, Bulgária és Magyarország, valamint a megfigyelőként részt vevő Ju­goszlávia — képviselői a té­mafelelős Agrárgazdasági Ku­tató Intézet irányításával megvizsgálták a mezőgazda­ság és a népgazdaság más ágazatai közötti integráció el­múlt ötévi eredményeit és jó­váhagyták az 1880-ig szóló ku­tatási programot. A következő években továbbfejlesztik az ösiszehangolt tervezést, az egy­séges szervezeti formákat és integtü&ÍSá ááátiáfyöWá'f. 'Az öt­éves nemzetközi kutatási ko­ordináció — a mezőgazdaság és a népgazdaság más ágai között — hét témára vonatko­zik. A szakemberek magyar­országi tanácskozásuk alkal­mával tanulmányutat tettek i nádudvari Vörös Csillag, £ mezőhéki Táncsics és a tisza- földvári Lenin Tsz-ben. Szervezés és hatékonyság Befejeződött az a szervezés- tudományi konferencia, ame­lyet a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem ren­dezett — közösen az MTA Igazgatástudományi Bizottsá­gának vállalati szervezési szekciójával —, gazdasági ve­zetők és a szervezés elméleti és gyakorlati szakembereinek részvételével. A tanácskozáson előtérbe került a tudomány- politikai irányelvekben is ku­tatási főirányként megszabott, a szocialista vállalatok felépí­tésével és működésével ha­tékonyabb" ’termelésével kap­csolatos sokrétű témakör, amelyben a konferencia szek­cióülésein nagy érdeklődéssel kísért előadások hangzottak el. Díjat nyert a Ráckevei lakodalom Szófiában Patay László festményei Dunaújvárosban Patay László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása június 2lí-ig tekinthető meg a duna­újvárosi Uitz Béla-teremben, hétfő kivételével naponta 18 óráig. Öröme örömünk, most, Pa. tayt nemrég a szófiai nemzet­közi triennálé díjával tüntették ki Ráckevei lakodalom című képéért. Ez a híd, melyen sze­kerek, autók, gyalogosok ha­ladnak át, festészetté lépett elő. Ez egyúttal realista képírá­sunk rangját és elismerését is példázza. A lakodalmi menet önfeledt örvénylése színes sza­lagként ível a Duna fölött, melynek fodrozott ritmusa ad méltó keretet a fák hátteréből kanyargó, boldog embercso­portnak. A képen felhők tor­nyosulnak, de itt nem kereke­dik vihar, mint budapesti kiál­lítása alkalmából. A közönség- sikerrel és a szakmai elisme­réssel szemben, melyet Barcsay Jenő magas véleménye is pél­dáz, a kritika megosztott han­gon értékelte teljesítményét. A szigorú tárgyilagosság jegyé­ben jelezhetjük, hogy Patay László kitűnő -festő, aki rend­szeres munkával érte el fejlő­désének állomásait, egyre ma­gasabb színvonalon. Összetett értékek Dunaújvárosi kiállítása újra meggyőz összetett értékeiről. Miben rejlenek ezek? Elsősor­ban fölényes rajztudásában, szerkesztő képességében, eb­ben nemzedékének egyik legje­lesebb magyar festője. Ezen adottságait emberi élményvi­lágának gazdagságával gyara­pítja. Van mondanivalója; tör­ténelemről, tájról, humánum­ról. A mű nem önmagában vil­log, a festőileg létrehozott ér­ték társadalmunkat szolgálja. A Patay-mű biztos eszmei, for­mai alapokon áll, de nem zár­kózik el a realizmus továbbfej­lesztésének igényétől. Észre­veszi és látatja az élet költői rezdüléseit a Galambetetésben ugyanúgy, mint a dömsödi Du- na-part nádringásában. Orga­nikusan fegyelmezett, a való­ság lehetséges határain belül az újdonságok boldogító válto­zataira törekszik. Ezt a törek­vését rendre eléri, megvalósít­ja. Azzal a szabatossággal, mely egyszerre veszi figyelem­be az élmények frisseségét és a kompozíció szigorú követel­ményeit. Patay egyformán ügyel e mozzanatokra, festői látomásai megbízható forma­értékeken alapulnak. Évszakok színárnyalataiban jelenik meg a ráckevei móló, a dömsödi part, ebben is sokoldalú. Felfe­dezi a virágzó barackfa önfe­ledt színragyogását, jegyzetet készít hajnali párákról, villám­ról, esőről, ködről, esti felhő­ről. Minden Patay-mű tudáson, megfigyelésen és élményen nö­vekedik a fűzfa, a vihar önarc­képévé. Az is jellegzetes művé­szetében, hogy festői tárgyila­gossága a természet egyedeit magánvalójukban örökíti meg, nem elégszik meg a külső áb­rázolattal. Munkaáhitata min­den lényeges jelenséget megra­gad, festői áttöltésben értel­mezi a sziklát, a zátonyos par­tot, ködös őszt, madaras tájat, szűrt fényeket. Emberábrázolása sokoldalú. Arra törekszik, hogy a portré hordozza az anatómiai formá­kat és a magatartást. Ezt a fes­tői célt több eszközzel oldja meg. A Menekülő társadalmi környezetével jelenik meg, a Magvető jellemző mozdulatra korlátozott kiemeléssel, máskor elég a finom ellentét és a te­kintet. (Péchy Blanka arcmá­sa). A Barcsayról készített so­rozat háttere rajzokkal eleve­nedik, a modell lelkűidének termő nyüzsgése érződik hiánytalanul. Patay László művészetének külön erénye, hogy hétköz­napjaink egyszerű csodáit ra­gadja meg sirályokban, aká­cokban, száradó ruhában presszóban, emberpárban. Nor mandiai, kubai elemekkel tá gítja világát, de egyúttal őrz azt a neszező látványkincse melyre a ráckevei Duna-á környezete döbbentette. Ö ez zel a motívumkinccsel gazdá’ koelv.a építi festészettel a déri és humánum egyre inkább v. lágméretű távlatait. Ennek a egyetemes emberi kibontako zásnak szerez híveket műve: vei, nvüyeknex közönsége gyr rapodik és tekintélyes létszá mű. A kép belépett a művészettörténetembe Patay művészete képi kultú­ránk egyik jelentős változata Esztétikai minősége mérhető, gyújtópontjai; tiszta élmény hálózata, mesteri szerkesztő­készsége. Nem lekicsinylendő az a gondossága, ahogy a táj sűrített elemeivel boldogítani akarja, tudja arányos átköl- téseivel éri el rendre emberi és festőileg egyaránt magas mér­cével kitűzött feladatát. Ebben rejlik összetett lelkiismeretes­sége. A rácekevei híd pedig — Patay teljesítményével és a szófiai nemzetközi díjjal — be­lépett a művészettörténelem­be. Losonci Miklós « L 1 l KISS ATTILA RAJZA Ráckevei lakodalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom