Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

1976. MÁJUS 28., FENTEK «era i£jPs W \Jvatim Täpäsztäktcsere Nagykőrösön illeti, az a meggyőződésünk — mondotta előadásának befeje­ző részében Sátor János —, hogy lehetőleg egy soron azo­nos műszakban dolgozó ön- meós munkásokból alakulja­nak brigádok, s ezzel is kizár­ni a lehetőséget, hogy selejtes darabok kerüljenek tovább a gyártás újabb fázisaiba. Az a tapasztalatunk — s ezt általá­nosítható ajánlásként mond­hatom — a DH munkarend­szer bevezetését a dolgozók megnyerésénél, alkotókész közreműködésénél kell kezde­ményezni. iák, többet keresnek megnyilvánult. Az önellen­őrzés bevezetésével fokozato­san csökkent a selejt, s ma a gyárban a fizikai állományú dolgozók 30 százaléka saját bélyegzővel igazolja a termék kifogástalan minőségét Ök többet keresnek, a minőségi ellenőrök létszáma viszont csökkent. Prémiumot kapnak a dolgozók, ha kevesebb a selejt­jük, ez elérheti fizetésük 10 százalékát, ugyanakkor kárté­rítést is fizetnek a selejt oko­zásáért. — Ügy gondolom — mondta az előadó —, az is a DH-mun- karendszer eredményességét dicséri, hogy számos nagyvál­lalat, köztük a Csepel Vas. és Fémművek, az Oroszlányi Szénbányák ezután csak tőlünk vásárol kéziszerszámokat, le­mondta import megrendeléseit Meggyőződésem, hogy előbb- utóbb a szocialista brigádok megítélésénél is az lesz a leg­főbb szempont: milyen ered­ményt értek el a DH-munka- rendszer megvalósításában. Feladatunk változatlanul az, hogy tovább javítsuk a termé­kek minőségét, takarékosan bánjunk az eszközökkel és jól gazdálkodjunk az élőmunká­val. ►9 százaléka első osztályú anyagi és erkölcsi ösztönzé­sét. A paradicsomsűrítő be­rendezések mellett dolgozók­nál vezették be elsőként a minőségi bérezést, amely meg­hozta a várt eredményit. Út­törő szerepet vállaltak a párt-, a szakszervezet és a KISZ aktivistái, valamint a szocialista brigádok a DH be­vezetésében, s ma ez utób­biak a vállalások elsődleges követelményének tekintik a hibátlan munkát. — Azt hiszem jogos a meg­állapítás — mondotta előadá­sának végeztével Görbe Fe­renc — sokat köszönhetünk a DH munkarendszer bevezeté­sének. Nem véletlen, hogy vállalatunk 1973-ban és 74- ben is elnyerte a kiváló cí­met, s a negyedik ötéves terv időszakában tanúsított jó munkáért megkaptuk a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös zászlóját. Csak egyetlen adatot ehhez: az elmúlt esz­tendőben értékesített termé­keink 99,2 százaléka első osz­tályú volt. A DH munkarend- szert érdemes volt bevezetni, . megfelelő eszköznek bizo­nyult a tartalékok feltárásá­hoz s általánosan felkeltette a jobb munka iránti igényt. Felszólalások , Az előadásokat követően ; több kérdés hangzott el, amely j munkamódszerbeli problémá­ra vonatkozott, majd felszó­lalt Bedö Lajos, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat DH-titká- ra, aki többek között a követ­kezőket mondta. — Vállalatunknál is a lép­csőzetes bevezetést tartottuk célravezetőnek, megszervez­tük a DH-tanfolyamokat, . amelyek jelenleg is folynak, Elsőként azokat a gyáregysé­geinket választottuk ki, ahol a legnagyobb részarányt képűi- [ selik az exporttermékek. Ké- i szül a hibaforrások érték- : elemzése és a munkarendszer ; tulajdonképpen július elsejé­vel indul vállalatunknál. Ez a i tanácskozás sok jó tapasztala- t tot nyújtott számunkra, ame- j lyeket a félévenként terebé- - lyesedő DH munkarendsz®- s rünknél feltétlenül hasznosí- t tani fogunk. A tanácskozás résztvevői 3 ezután üzemlátogatáson vet- . tek részt, s a vita ebéd utár . folytatódott. 1 A délutáni vitában először (Folytatás az 1-es oldalról.) — Nagyon fontosnak tart­juk, hogy az önmeózásban a dolgozók megbecsülése, mun­kájának elismerése testesül­jön meg de nem elhanyagol­ható az a tényező, hogy az általuk jónak minősített ter­mék között egyetlen hibás munkadarab se legyen. Ugyan­akkor nemcsak a közvetlen termelők, hanem a csoportve­zetők, művezetők, beállítok feladatát is be kell határolni a DH munkarendszeren belül. Ami a további feladatokat Akik jobban dolgoz] Tamkó Zoltán, az ÉVIG cég. Hédi gyárának főmérnöke elő­adásának bevezetőjében arról, szólt, hogy vállalatuk az elsők között kezdte meg a DH-mun- karendszer bevezetését, s az előkészítő tevékenység három esztendeje, 1969-től, 1972-ig tartott. Bizottságot alakítottak az előkészítésre, s a vállalat­nak szinte minden jelentős te­rületét felölelő helyekről vá­logatták ki a munkában részt vevőket. Náluk elsősorban a veszteségforrások felmérésével, azok költségkihatásával kezd­ték a munkát, s a Mechanikai Művekhez hasonlóan szervez­ték meg az oktatást, a hibajel­ző rendszer kialakítását. Pá­lyázatokat írtak ki, amelyek a DH-munkarendszer bevezeté­sével kapcsolatos elképzelése­ket tartalmazták. Voltak hibák is: a bizottság kezdetben nem találta meg a helyét a koordi­nációban, néha párhuzamosság jelentkezett a szervezésben, ösztönösség az intézkedések­ben. Az eredményekről szólva Tamkó Zoltán — a többi között — a következőket mondta: — Első helyen én is a szem­léletváltozást említem, amely előbb a vezetés, nem sokkal később a dolgozók részéről is Értékesített termékeik 9 A konferencia következő elő­adója Görbe Ferenc, a Nagy. körösi Konzervgyár igazgatója volt. Mint elmondotta, a válla­lat vezetősége 1971-ben érte. sült a DH-munkarendszer be­vezetésének első kísérleteiről, javarészt folyóiratokból. Ügy döntöttek, ők is megpróbálkoz­nak a bevezetésével, egyúttal meghatározták, milyen széles körben kell a DH-munkarend- szert elterjeszteni. Egyértelmű volt a megfogalmazás: a válla­lat minden tevékenységi szfé­rájára ki kell terjednie, a piac­kutatástól kezdve a termék előállításán keresztül, egészen az értékesítésig. — A hibamentes munka­rendszer tulajdonképpen veze­tési módszer, mondotta Görbe Ferenc — de nem nélkülözheti a dolgozók javaslatait. A Nagy­kőrösi Konzervgyárban min­denképpen indokolt volt a be­vezetése, hiszen a termékek 60 százaléka kerül exportra, a kö­vetelmények nagyok, ugyan­ilyen a belföldi kereslet is, s a jó hírnév évről évre javuló mi­nőséget követel a gyár dolgo­zóitól azzal együtt, hogy a ter­melés is mintegy 7—3 száza­lékkal növekszik évente. A dolgozz hibátlanul mun­karendszer a nagykőrösi gyár­ban nemcsak a termékek mi­nőségének javítását, hanem természetesen ezzel egyidejű­leg a munka színvonalának és hatékonyságának növelését is szolgálja. Az előadó szólt arról is, hogy az elmúlt öt esztendő a DH munkarendszer lépcsőze­tes bevezetésének időszaka volt. A legjobb műszaki fel­tételű üzemekben kezdték, mert ott viszonylag gyors eredményre lehetett számíta­ni, s az idén valamennyi mun­katerületre kiterjesztik. Ha­sonlóan az előzőekben elmon­dottakhoz, a nagykőrösi ta­pasztalatok is igazolják, a DH bevezetésének legfontosabb feltétele, hogy a dolgozók megértsék, miről van szó és tevékenyen támogassák azt. Hasonlóan jelentős az oktatás megszervezése, megértetni a dolgozókkal saját munkájuk jelentőségét a vállalaton be­lül. A hibajelzőlap náluk is megtalálható, a hangsúly! azonban a visszajelzésre, a ja­vaslatokra tett intézkedésekri helyezik. Alapkérdésként fo­galmazták meg a DH mun­karendszerben való részvétei Tisztújító közgyűlés A Magyar Urbanisztikai Társaság csütörtökön az újvá­rosháza dísztermében tartotta tisztújító közgyűlését. A ta­nácskozást Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a társaság elnöke nyitotta meg, majd dr. Csáki Norbert főtitkár terjesztette elő az elnökség beszámolóját. A közgyűlés résztvevői a be­számoló feletti vitában meg­határozták a társaság műkö­désének újabb feladatait. A közgyűlés megválasztotta az elnökséget és a tisztségvi­selőket. Az Urbanisztikai Tár­saság elnöke ismét Sarlós Ist­ván, a főtitkár Barna Gábor. Gáspár Sándor látogatása a Csepel Vas-és Fémművekben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára — Bihari Lászlóval, a budapesti párt- bizottság osztályvezetőjével — csütörtökön a Csepel Művek­be látogatott. A SZOT főtitká­rát Ernszt Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Csepel Művek Bizottságának első titkára, Soltész István ve­zérigazgató, Karkálik János, a szakszervezeti tanács veze­tő titkára és Orosz Ferenc, a KISZ-bizottság titkára fo­gadta. Ernszt Antal tájékozta­tója után Gáspár Sándor gyár- látogatáson vett részt, megte­kintette a jármű- és konfek­cióipari gépgyár új szerelő­sorát, -az irányítás- és számí­tástechnikai intézetet, valamint a fémmű és a csőgyár több üzemét. A SZOT főtitkára dél­után a párt-végrehajtóbizott­ság tagjaival, valamint a szak- szervezeti tanács titkáraival találkozott. A szocializmus építésében is mögöttük állunk Vietnami szolidaritási nagygyűlés Újpesten Csütörtökön délután Újpes­ten, a Magyar Pamutipar Dal- los Ida művelődési házában vietnami szolidaritási nagy­gyűlést rendezett az Országos Béketamács, a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága és a magyar szakszervezetek buda­pesti tanácsa, a béke és barát­sági hónap fővárosi program­jának keretében. Dr. Trautmann Rezső, a bu­dapesti népfrontbizottság el­nöke nyitotta meg — Csernus Mariann színművész szavala­ta után a nagygyűlést, amely­nek elnökségében a rendező szervek vezetőivel együtt he­lyet foglalt Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratä- tikus Köztársaság és Nguyen Phu Suai, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy­követe. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára, a nagygyűlés szónoka hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi bé- kemozalom tavaszi akciói­nak sorában, hazánkban a béke és barátság hónapja ren­dezvényein továbbra is nagy fontossággal jut kifejezésre a vietnami nép iránti szolidari­tás. Tavaly az egész haladó világ kitörő lelkesedéssel üd­vözölte Vietnam hős népé­nek történelmi jelentőségű győzelmét, Vietnam földjé­nek teljes felszabadítását. E nagyszerű győzelemmel — amelynek „hátországa” a szo­cialista világrendszer volt J- kudarcot vallott az imperia­lizmusnak a II. világháború óta legnagyobb szabású kí­sérlete, hogy fegyveres erő­vel számoljon le egy szocia­lista állammal és elfojtson egy nemzeti felszabadító for­radalmat. Az egységes Viet­nam megteremtése — hangsú­lyozta az OBT főtitkára — nemcsak a két országrész éle­tében nagy jelentőségű vál­tozás. Nemzetközi hatása sem lebecsülhető. Ott, ahol éveken keresztül az imperializmus, a reakció, és a háború erői próbálták megvetni a lábu­kat, most a szocializmus, a haladás és a béke tábora jut biztos támaszhoz. Nguyen Manh Cam is fel­szólalt a nagygyűlésen. El­A Nagykörösi Konzervgyár üzemeinek többségében már DH-mun­karendszerben dolgoznak. mondotta egyebek között, hogy az 1975-ös tavaszi győ­zelemmel a vietnami forra­dalom új szakaszához érke­zett: a háborúból a békés építőmunkába való átmenet­nek, az új gyarmatosítás kö­vetkeztében kettéosztott és megszállt ország egységes és független országgá tételé­nek, az egész országra ki­terjedő szocialista forradalom megvalósításának, a szocia­lizmus építésének szakaszába. A Vietnami Dolgozók Párt­jának Központi Bizottsága meghatározta a forradalom új szakaszának stratégiai fel­adatát, amelynek lényege: „A haza egyesítésének véghez­vitele, a szocializmus gyors ütemű, határozott és követ­kezetes építése országszerte. Észak-Vietnamban a szocia­lizmus építésének fokozása és a szocialista termelési vi­szonyok tökéletesítése, Dél- Vietnamban a szocialista át­alakítás végrehajtása a szo­cializmus építésével egyide­jűleg.’’ A továbbiakban a nagykö­vet az április 25-i válasz­tások történelmi jelentőségé­ről beszélt, majd végezetül a következőket mondotta: — Egy vietnami közmondás azt tartja, hogy „minden öröm a bánatra, minden nappal az éjszakára emlékeztet”. Ezek­ben a napokban, amikor né­pünk forró lelkesedéssel ün­nepli a mostani történelmi időszak eseményeit, soha nem felejti el, hogy mai örö­mének egy része annak a szo­lidaritásnak, odaadó támogar tásnak és értékes segítség­nek köszönhető, amelyben a testvéri szocialista országok és a világ haladó népei ré­szesítettek bennünket. Az­zal az őszinte, testvéri érzé­sekkel és a proletár-nemzet­köziség szellemétől áthatott segítőkészségével, amelyet hí­ven kifejezett a „veled va­gyunk, Vietnam” jelszó, a magyar nép különleges he­lyet i foglalt el minden viet­nami íszívében. Pártunk, kor- mányjmk és népünk őszinte háláját szeretném kifejezni a Magyar Szocialista Munkás­pártnak, a Magyar Népköz- társaság kormányának és a testvéri magyar népnek, azért az együttérző támogatásárt és segítségért, amelyet az Ame- rika-ellenes honvédő harcunk­hoz nyújtott, és amelyet a háborús sebek begyógyitásá- hoz, a békés, egységes, függet­len és szocialista Vietnam építéséhez nyújt. Az Internacionálé hangjai­val ért véget a nagygyűlés. Utána a Da-llos Ida művelő­dési házban megnyitották a „Vietnam a győzelem útján” című kiállítást, amely 250 fo­tóval, vietnami témájú köny­vekkel és művészi tárgyak­kal mutatja be a vietnami nép történelmét, harcait, mostani életét. Készülődnek az ipari szövetkezetek VII. kongresszusára Az ipari szövetkezetek októ­berben összeülő VII. kongresz- szusának előkészületeként az országos tanács csütörtökön megvitatta az elmúlt években végzett munkát és az 1980-ig végrehajtandó legfontosabb feladatokat összegező irányel­veket. Az országban jelenleg több mint ezer ipari szövetkezet* 11 szövetkezeti közös vállalko­zás és társulás tevékenykedik. Tiszta vagyonuk csaknem 16,5 milliárd forint, több mint két­szerese az 1970. évinek. E kö­zös vagyonnak 98 százaléka oszthatatlan szövetkezeti tu­lajdon, ami fontos és lénye­ges eleme az ipari szövetke­zetek szocialista jellegének. Lehetőség: hősi százalékos termssnövekedés A szervezéstudomány eredményeinek hasznosítása népgazdasági érdek Kétnapos programmal szer­vezéstudományi konferencia kezdődött csütörtökön a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A tanácskozás je­lentőségét, témáinak fontossá­gát is érzékeltetheti az a szakemberek által kiszámított tény, hogy 20 százalékkal nö­velhetnénk a termelést, ha az országban mindenütt teljes egészében kihasználnák a — megfelelő mennyiségben és technikai színvonalon — ren­delkezésükre álló gépi kapa­citást. A jó, tudományosan is meg­alapozott szervezés mindenek­előtt a munka- és üzemszer­vezés területén hozza meg gyorsan gyümölcseit. Éppen ezért — amint a több szek­cióban tanácskozó konferen­cia nem egy előadásából ki­tűnt — népgazdasági érdek a szervezéstudományi szakem­berek áltál elért eredmények mihamarabbi átültetése a gya­korlatba. Előtérbe került a konferencia rendkívül széles témaskáláján az elmélet és a gyakorlat, a szervezéstudo­mány és a konkrét gazdasági munka — közelebbről: terme­lés — sokféle összefüggése, a a tudósok által kidolgozott korszerű szervezési módszerek gyakorlati megvalósítása. A konferenciát azért szer­vezték, hogy az elméleti szak­emberektől friss muníciót kap­janak a vállalatvezetők, ve­zérigazgatók és más gazdasá­gi vezetők ahhoz, milyen gaz­dasági módszerekkel lehet mind eredményesebbé tenni az ésszerű takarékosságot, amely gazdaságpolitikánk alapvető követelménye. 1 Á A a korreferátumok előadói vá­laszoltak a hozzájuk intézet; kérdésekre, majd a tanácsko­zás résztvevői közül többen szót kértek, hogy elmondják észrevételeiket, tapasztalatai­kat, javaslataikat László Ta­más, a Nehézipari Miniszté­riumhoz tartozó Magyar Vil­lamosipari Művek Trösztjé­nek csoportvezetője arról be­szélt, hogy a NIM-hez tartozó vállalatoknál tavaly vett na­gyobb lendületet a DH-mun­karendszer kialakítása és be­vezetése. Ezt, mint mondotta, természetesen gondos, körül­tekintő előkészítés, s az üze­mek, vállalatok vezetőivel folytatott hasznos vélemény- csere előzte meg. Megszer­vezték a DH száktanácsadó szolgálatot, s egyidejűleg ki­dolgozták azokat az irányel­veket is, amelyek a tárcához tartozó vállalatok a gyakorla­ti munkában szem előtt tar­tottak. Sárkány István, az Élelmi- szeripari Gazdasági Kutató Intézet főmunkatársa azokról a tapasztalatokról tájékoztatta a jelenlevőket, amelyeket az élelmiszeripari vállalatok sze­reztek a DH-munkarendszer bevezetése és folyamatos al­kalmazása során. Hangsúlyoz­ta: az alkalmazásról szóló el­határozás, döntés előtt gondo­san fel kell mérni, hogy az il­lető üzem vagy gyár vezető­gárdája kellő, alapos ismere­tekkel rendelkezik-e az általá­nos és a konkrét tennivalók­ról. Kanyó Gyula, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa köz- gazdasági osztályának munka­társa felszólalásában egyebek között arról beszélt, milyen hatással van a DH-munka­rendszer a termékek és a munka minőségének javításá­ra, valamint az emberi kap­csolatok javulására, szélesíté­sére. — E három összetevő közül esetenként egyik-másik elő­térbe kerülhet — mondotta —, de a DH-munkarendszer csak akkor igazán eredményes és hasznos, ha együttesen, mind­három területen. Ezt követően Balogh László, a megyei pártbizottság titká­ra elismeréssel szólt a tanács­kozáson hallottakról és hang­súlyozta: nagy szükség van arra a jövőben is, hogy a hasznos, jó tapasztalatokat gyorsan, szervezetten ismertes­sék meg minél szélesebb kör­ben, általánossá téve felhasz­nálásukat. — A tanácskozás elérte, s jól szolgálta célját — mon­dotta. — Felhívta a figyelmet a DH-munkarendszerben rejlő előnyökre, kedvező lehetősé­gekre, kedvet ébresztett alkal­mazására, illetve kiszélesítésé­re, és így hozzájárult az V. ötéves tervben meghatározott feladatok valóra váltásához. Bár Pest megyében sok jól dolgozó kollektíva tevékeny­kedik, a DH-munkarendszer mégsem általános. Bevezetése csak akkor indokolt és idő­szerű, amikor a vállalaton belül ehhez adottak a nélkü­lözhetetlen feltételek, s akkor is a gazdasági vezetés, vala­mint a párt és a szakszervezet összehangolt munkájával való­sítható meg. B. L. —K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom