Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

A r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA —A CEGLÉDI JAPÁS És C XX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM 1976. MÁJUS 26., SZERDA Rendszeresen vizsgálják Fegyelmezetten gazdálkodnak Javuló ellátás, új házhelyek A városi tanács intézményei­nek gazdálkodását rendszere­sen ellenőrzi a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály. Revizori csoportja tavaly is munkaterv szerint dolgozott, eleget téve feladatainak. A főkönyvelőség munkatársai, akik a vizsgála­tokat végezték, tapasztalt szakemberek, az előírt szak- képzettséggel rendelkeznek. Munkájuk hatékonyságát nö­velte, hogy a városi tanács il­letékes osztályaival karöltve végeztek több vizsgálatot, il­letve együtt elemezték a le­szűrt tapasztalatokat. A főkönyvelőség rendszeres, évenként ismétlődő ellenőrzé­seivel elérte, hogy ugyanazok a hibák nem bukkannak elő. Az intézmények szívesen fo­gadják a felügyeletet, mind a vezetők, mind a beosztottak igénylik saját munkájuk érté­kelését. A vizsgálatok alkalmával megállapították, hogy a leg­több helyen a belső ellenőrzés nem eléggé hatékony. A feltárt hibák többsége megelőzhető lett volna, ha szigorúbb és következete­sebb a belső revízió. A sokoldalú vizsgálódás kö­zepette foglalkoztak a lét­szám- és bérgazdálkodással, a készlet- és anyaggazdálkodás­sal, a felújítással és karban­tartással és a belső ellenőrzés­sel. A kedvező jelenségek mellett kisebb! súlyú hiányos­ságokra is fény derült. Fog­lalkoztak a társadami tulaj­don védelmével, átvizsgálva a nyilvántartásokat, a leltára­kat, figyelemmel kísérve a se­lejtezést. Megvizsgálták a takarékossági célkitűzések megalapozottságát és az en­nek alapján elért eredménye­ket. Az ellenőrzések kedvező vonása, hogy a számszaki megállapításokon túl azt is felmérték, az intézmény, ho­gyan tölti be feladatait a vá­ros életében. Az ellenőrzések elérték cél­jukat. Az ellenőrök megálla­pították, hogy a kórház, amely tavaly több mint 58 millió fo­rintos költségvetéssel műkö­dött, ellenőrzési csoportot ál­lított fel. A rendelkezésre álló ágyakat jól kihasználta, bér­nyilvántartását korrigálta, bel­ső ellenőrzését megszigorította. A korábban észlelt hiányossá­gok jelentős részét megszün­tette. Az 1975. január elsejétől a városi tanács ellenőrzése alá tartozó abonyi szociális ott­honban kielégítő számviteli munkát és gazdálkodást ta­pasztaltak. A költségvetést szem előtt tartva, zavartalanul látták el feladatukat. Hasonló a helyzet a ceglédi szociális be­tegotthonban is, ahol az élel­mezés, a raktár és a konyha rendje a kívánalmaknak meg­felel. Jó munkát végez az al­sófokú oktatási intézmények gondnoksága. Dicséretés a mű­szaki ellenőrzés színvonala és hatékonysága. Az intézmény­hez nyolc igazgatóság, tizenegy óvoda és három konyha tarto­zik. Ezek közül a megye legnagyobb, Ceg­léden működő kisegítő is­kolája nehéz körülmé­nyek között látja el fel­adatát, a konyhák állapo­ta, teherbíróképessége sem megfelelő. Sokkal jobb a helyzet a ze­neiskolában, amely, mint az új létesítmény, mindenben megfelel a kívánalmaknak. Az oktató-nevelőmunka korszerű körülmények közt folyik. A főkönyvelőség munkatár­sai a Kossuth Művelődési Köz­pont évi programtervét jónak találták, de a közönség érdek­lődése felkeltésében — az ed­dig tett lépéseken túl — továb­bi kezdeményezést várnak. A művelődési központ gazdálkodik az ifjúsági alap ötvenezer forintos összegével, amelyet az if­júságpolitikai céloknak megfelelően használnak fel. A tavalyi vizsgálatokat ösz- szefoglaló jelentés, amelyet legutóbbi ülésén megtárgyalt és jóváhagyott a városi tanács végrehajtó bizottsága, megálla­pította, hogy az intézmények költségvetés szerint gazdálkod­nak, megfelelő a számvitel és a vagyonvédelem. Súlyos és szándékos mulasztás nem tör­tént, közvetlen felelősségrevo- násra nem volt szükség. T. T. A ceglédi szolgáltatóházban látogatott a fodrászat. A tágas teremben, kellően megvilá­gított tükrös asztalok mellett, szebbnél szebb frizurákat készítenek a szövetkezet fodrásznői. A szolgáltatóházban helyet kapott szövetkezetek anyagiakkal hozzájárultak az építkezéshez, melyet a K1SZÖV, a Pest megyei Tanács és a ceglédi városi tanács is jelentős összeggel támogatott. Koppány György felvétele Szocialista brigádvezetők városi tanácskozása Már hagyomány városunk­ban, hogy minden évben egy alkalommal tanácskozásra gyűlnek össze Cegléd szocia­lista brigádjainak vezetői. Ilyenkor megtárgyalják a bri­gádmozgalom időszerű kér­déseit, a munkaversenyben elért eredményeiket és az előttük álló politikai és gaz­dasági feladatokat. Az idei összejövetelt ' május 29-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a városi pártszék­házban tartják. KÉZILABDA KÖZGÉP-vereség, CVSE-győzelem A kézilabda-bajnokság leg­utóbbi fordulójában nem sok siker kísérte a ceglédi csapa­tok szereplését, a KÖZGÉP férfiegyüttese az NB II-ben, ez évi első vereségét szenved­te el, a Bem Sfi is kikapott, s csali a CVSE női játékosai­nak sikerült megszerezniük a két bajnoki pontot. Eredmények az NB II-ben: MMG—Ceglédi KÖZGÉP SE 25:16 (12:9). KÖZGÉP: Szabó L. — Enyedi, Jónás (7), Bálint (1), Malizs (1), Tú­lik (2), Szabó Z. (4). Csere: Jól fogott a farkashurok Szép ceglédi lakodalmak írásra Petőfi versét mondták A LAKODALOM a legje­lentősebb népszokás, a szer­tartások valóságos halmaza. Nemcsak: az új pár életének gyökeres megváltozását jelen­ti, hanem a család, a közösség biológiai és társadalmi meg­erősödését is. Művészi meg­nyilvánulásokkal, dallal, tánc­cal, felvonulásokkal a közös­ség emlékezetébe vési az új pár életének e nagy esemé­nyét. Szokásanyaga igen gaz­dag. Vannak benne mitikus, vallási, jogi, gazdasági, zenei és mimikái elemek. Sok he­lyen valóságos ünnepi színjá­tékká alakul fő- és mellék­szereplőkkel, statisztákkal, né­zőközönséggel. Amit leírok, az menetében általában megegyezik minden magyar lakodalommal, még­sem általános, hanem konk­rét, a ceglédi lakodalom le­írása következik itt, úgy, ahogy a századfordulóban volt szokásban. Adatközlőm Bakos Pál, aki 1894-ben született, most nyugdíjas termelőszö­vetkezeti tag. 1914-ben volt először vőfély. Már gyermek­korában járt lakodalmakba, nemcsak élvezte a néki akkor még csupán színjátékot, ha­nem különös figyelemmel kí­sérte a vőfélyek szereplését, maga is fölkészült erre a hi­vatásra. Tanítómestere Szú- nyogh Béni volt, a népszerű ceglédi vőfély. A lakodalmat megelőzi az ismerkedés, a leánynézés, a háztűznéző, a kézfogó. — Anyám még mesélt a fo­nóiéról, ott ismerkedtek meg a fiatalok. Az én időmben már nem voltak fonóházak, legin­kább a báli mulatságokon is­merték meg egymást. A ceg­lédiek tréfásan úgy tartják, hogy a bál olyan mint a ló­vásár. Állnak a legények csa­patban, mások már táncol­nak. Megtetszik egy lány, oda­szól a pajtásának: — Ejnye, de szép lány! Szalajtasd mán meg komám, hadd lássam a járását! Háztűznéző Cegléden nem volt szokásban, mert itt min­denki ismerte egymást, tud­ták, hogy ki kicsoda, milyen a háza tája. Látványos kézfogó sem volt. A gyűrűt a vőlegény a szülei kíséretében vitte el. Jegykendc régen volt, én már ilyenről nem tudok. A vőfélyt fölkérték, elfo­gadta. Elsőnek egy listát ad­tak a kezíbe. amire a meghí­vandók nevei voltak fölírva. Elsőnek a menyasszonyt hív­tuk meg rigmussal, ugyanúgy a többieket is: a násznagyot, a koszorúslányokat, s a többi vendéget. A lakodalmak ősz­szel voltak, amikorra meg­nőtt a baromfi, csak ritkán tavasszal. A meghívottak, — a násznép — ajándékot küld­tek a lakodalmas háznak, egy pár tyúkot, s vele fazekat, tá­lat, zsírostoödönt, egyéb ház­tartási eszközt. Az ajándékot leginkább az asszonyok vitték el, de gyerekkel is küldték. A násznagynak régen nagyobb szerepe volt, mostanában már csupán házassági tanú, és a lakodalmas asztalnál a vőfély a násznagynak jelenti a be­hordott ételt, A MENYASSZONY ÁGYÁ­ÉRT, ládájáért, használati tárgyaiért a vőlegény ment kocsin a kosrorúslegényekkel. Ilyenkor történtek a tréfás lo­pások és „nem engedték el­vinni” a kelengyét, ezért a há­ziak a lovak istrángjára far­kashurkot kötöttek. A farkas­hurokhoz csak avatottak ér­tettek, aki nem tudta, nem bo­gozta ki. A farkashurokhoz az öregek értettek, akik hajdaná­ban az országutakon a csár­dák és fogadók előtt megáll­tak pihenni, enni, inni, ilyen­kor hurkollak, nehogy elhajt­sák a lovakat. Az esküvő délután volt A násznép a vőlegény házánál gyülekezett, ha csak egy me­net volt. Ritkán két háztól indultak, a menyasszonyéktól is. Ebben az esetben a két menet a templom előtt talál­kozott. A nászmenetben sze­rep szerint jártak párban. Elöl a násznagyok, utána a vőle­gény, a menyasszony, a koszo­rúslegények, a koszorúslá­nyok, utolsónak a vőfély. A- vőlegényt a leánytestvére kí­sérte, a menyasszonyt férfi rokona. A násznagy a felesé­gével ment egy párban, a ko­szorúslányok a koszorúslegé­nyekkel. Esküvő után a menet a me­nyasszonyi házhoz vonult a menyasszony búcsúztatására. A vőfély szólott helyette rig­musokban, elbúcsúztatta ap­jától, anyjától, testvéreitől, leánybarátaitól, a szomszé­doktól és rokonoktól. Innen indultak a vőlegény házához a lakodalomba. A menet meg­állt a kapu előtt, a vőfély be­bocsátást kért. A behívás után a vőfély bevezette a meny­asszonyt; „Nagy fáradozásunk nem esett hiába. Mert egy drága kincset hozok e hajlékba, lm, itt a szép menyasszon, ve­lünk megérkezett, Fogadják a kedves örömszü­lők, mint édes gyermeküket’’. A LAKODALMI ASZTAL­NÁL a menyasszony és vőle­gény háttal ült az ajtónak, a násznagyok az ifjú pár mel­lett. Hordták az ételeket. El­sőnek marhapörköltet. A vő­fély a násznagyhoz fordult: „Tisztelt násznagy uram ér­demes vendégek, Nem üresen jöttem, étellel terhelve mind a két kezem, Ezen eledéiért nagy próbát is tettem, Egy szilaj bikával hét nap verekedtem’’. Vacsora közben a vőfély el­mondta, a „Kinek szabad bort inni?” Petőfi-verset. Majd a házasság jó és rossz oldalai­ról szólt tréfás rigmusokban. Harmadiknak hozták a forró túrósrétest. Végül a nagy de­rültséget okozó kakasaprólé­kot, mely a vőlegény férfias­ságát célozta. Ismét egy Pe­tőfi-verset mondtunk ivásra ösztökélve: „Harmadik már a pohár”. Végezetül asztalbontás kö­vetkezett : „A tánc szabaduljon, a mu­zsika szóljon!” A cigányok a hagyományos öreg nótával kezdték: „Megkapáltuk szőleinket há­rom ízben is.” Következett a tánc éjfélig. Nem volt kijelölve, ki kivel. Éjfél előtt volt a menyasz- szonytánc. Ketten, a násznagy és a vőfély megfogott egy szitát, kiáltották: „Eladó a menyasszony, eladó a meny­asszony!” A jelenlevők táncba is kérték. Minden tán­cos pénzt dobott a szitába Utána kivitték a menyasz- szonyt egy külön szobába a főkötö fölkötésére, majd visz- szahozták. Ekkor a vőfély el­mondta utolsó rigmusait, buz­dítva mindenkit a menyecs­két megtáncoltatni. Folyt a tánc reggelig, néha délig. Hídvégi Lajos Dr. Farkas — Ignácz, Unicso- vics (1), Gyenes. A jól játszó hazaiak végig vezetve, bizto­san győztek. Megyei férfibajnokság: Solymár—Bem SE 18:16. Bem SE: Zsiga — Sándor, Ba­lázs, Szalisznyó, Szauter, Bor­sós, Hamza, Gödény, Malizs, Docsa, Falusi, Csepeli. Leg­jobb gólszerző: Szalisznyó (9), Borsós (4), Hamza (3). Szoros mérkőzésen, javuló védekezéssel a ceglédiek 7 perccel a befejezés előtt egy góllal még vezettek, de a haj­rá a vendégeknek sikerült jobban. Ifjúsági eredmény: KÖZGÉP SE—Solymár 32:5. Nők: Ceglédi VSE—Veres­egyház 7:6 (4:2). CVSE: Szelei — Katona (1), Steffner (1), Orosz (4), Kovács, Vígh, Hódos (1). Deli, Lengyel, Faj­káné. Fej fej mellett haladtak a csapatok, két gólnál na­gyobb előnyre sosem tettek szert. Ifjúsági eredmény: CVSE— Veresegyház 10:8 (7:3). A KÖZGÉP SE együttese az MNK országos selejtezőjének első fordulójában Dánodon lépett pályára. A 18:18-as végeredmény után az alacso­nyabb, megyei osztályban játszó hazaiak jutottak be a következő fordulóba. U. L. Csütörtökön Ceglédi VSE—3p. Postás asztalitenisz-mérkőzés Az asztalitenisz NB I. utolsó fordulójának találko­zója a Mészáros Lőrinc áltar lános iskola tornatermében csütörtökön este hat órakor kezdődik. (Ceglédi VSE—Bp. Postás.) AMÍG A KÉSZLET TART! SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSy/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSTZ/SSSSSSSSSSSSSSSSSySSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS'/s/SSSSSSSSSSSSSSSS* PAPLANOK, LEPEDŐK, TÖRÜLKÖZŐK 20-40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK a %W§ aíbertirsai Olcsó Aruk Boltjában Albertirsa, Pesti út 42. A szolgáltatóhdzban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom