Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

* Köszönet • • Pódiumon a vérségi táncosok A gödöllői városi pártbizott­ság, valamint a városi tanács köszönetét fejezi ki a május 1-i nagygyűlés minden részt­vevőjének. Külön is köszöni a Híradótechnikai Üzem, az erdőgazdaság, a Gödöllői Gép­gyár, a vízmű és a Városgaz­dálkodási Vállalat előkészítő munkáját. Vendcgműsor a csepeli gyermekeknek Az elmúlt öt esztendőben szinte minden versenyen, fesz­tiválon fellépett a vérségi ál­talános iskolások tánccsoport­ja. Sikereikről az iskolában kiálllított díjak, oklevelek ta­Megnyilt Karsai Zsigmond kiállítása núskodnak — egy-két kivétel­lel első helyezésekről. A jó eredmények egyik titka, hogy a gyermekek szívesen és rend­szeresen járnak próbákra, s mint az oklevelek is bizonyít­ják, jól táncolnak. A csoport vezetője Valter Menyhértné pedagógus, aki jelenleg háromé Péceli tájak, népi zsánerek Pecel nagyközség művelődé­si háza először nyitott kiállí­tást a településen élő és al­kotó Karsai Zsigmond festő­művész műveiből. A művész több mint ötven alkotását ál­lították ki, amelyek a nézők körében valóban nagy sikert arattak. A tárlatot Lázár Er­vin, az ugyancsak Pécelen élő és alkotó író nyitotta meg, mintegy kétszáz érdeklődő je­lenlétében. Részt vett a meg­nyitón Polónyi Péter, a járás népművelési felügyelője, s jelen voltak a nagyközség veztői, az üzemek és szövet­kezetek képviselői is. Lázár Ervin megnyitójában ismertette Karsai Zsigmond életútját, s megemlítette, hogy művészetében megtalálhatók az erdélyi gyermekkor emlé­kei, a népi hagyományok, ugyanakkor az egyéni látás­mód, stílus is. A kisebb és nagyobb méretű olajfestmé­Francia népművelés szakos egyetemisták töltik gyakorlati idejük egy részét hazánkban A végzős francia hallgatók áp­rilis 23-án lépték át a határt. Gödöllő város és járás április 30-án, pénteken látta vendégül a tizenhárom fiatal népműve­lőt. nyelt nagyobb része péceli tájakat, valamint népi jelene­teket ábrázolnak. A jelen le­vők egy részének különösen a Téli tájak I., a Lovak és a Pontozó legényes című alko­tások tetszettek a legjobban. A művészt jól ismeri Pécel lakossága, hiszen egy ideig a művelődési ház igazgatója is volt. Tavaly részt vett a Gal- ga menti kulturális rendezvé­nyeken. Arra a kérdésre, hogy mi­képpen került sor erre a kiál­lításra, szerényen felel: meg­hívtak, s örömmel tettem ele­get a meghívásnak. Örülök annak, hogy képeim egy ré­szét láthatja Pécel lakossága. Kedves színfoltja volt a megnyitónak Budai Ilona és Faragó Laura műsora, vala­mint a Virágvölgyi együttes zene- és táncszáma. K. I. I sorát nézték meg. Második ál­lomásuk Hévízgyörk volt, ahol az asszonykórus énekét vették magnószalagra; majd a kis és nagy lányok táncpróbájára kukkantottak be. A járási program befejezéseként a francia fiatalokat a bági Mu- haray-együttes látta vendégül. éves népitánc-csoportvezetői tanfolyamra jár. A korábbi si­kereknek és a hagyományos együttműködésnek köszönhető, hogy ez a tánccsoport kapott meghívást — a járási műve­lődési osztály közvetítésével — a csepeli ifjúsági napokra. E rendezvényen belül tartják meg évente a hagyományos csepeli gyermeknapokat, mely­nek nyitóműsorára április 30- án, pénteken délután került sor. Ekkor lépett színpadra félórás műsorával a vérségi gyermek-tánccsoport is: be­mutatták az üveges fiútáncot, a Galga menti csárdást és há­rom népi játékot: a Daniká­it, a Cicellét és a Görbényét. Fellépésük nemcsak a nézők­nek szerzett örömet, hanem a tánccsoportnak is felejthe­tetlen élményük maradt. A vérségiek már évek óta kapcsolatban állnak a Csepel Művek művelődési házával, s az idén- ezzel a programmal kezdődött a hagyományos mű­sorcsere, mely most nemcsak vérségi és csepeli csoportok, hanem járási együttesek ven­dégszereplését is jelenti. A csepeliek legközelebb — vi­szonzásképpen — a vérségi falunapokon adnak műsort. B. M. Pszichológiai ankít Gödöllőn Népművelési gyakorlaton a járásban Francia fiatalok a Galga mentén Az Agrártudományi Egyete­men Győré Zoltán, az egyetem művészeti vezetője volt kalau­zuk. Itt az országos egyetemi és főiskolai hallgatók aznap megnyílt fotó- és képzőművé­szeti kiállítását tekintették meg, majd a népi zenekar pró­báján vettek részt. A járás néhány népi együtte­sével Polonyi Péter, járási népművelési felügyelő és Van- kó István, a járási-városi mű­velődési ház igazgatója ismer­tette meg a francia népműve­lőket. Elsőként Galgahévízre látogattak el, ahol a citera- együttes és a kispávakör mű­Pályakezdők beilleszkedése Gödöllő város KlSZ-szerve- zetei egyre inkább töreksze­nek arra, hogy megkönnyítsék a pályakezdő fiatalok mun­kahelyi beilleszkedését. Ennek ellenére 30—40 százalék azok­nak aránya, akiknek teljesen, 50—60 százalékának csak rész­legesen, 10 százalékuknak egy­általán nem sikerül beillesz­kednie a megpályázott helyre. Előadás előadóknak A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei szervezetének pszichológiai szakosztálya és a gödöllői já­rási-városi szervezet május 5-én, szerdán délután öt óra­kor előadói ankétot rendez a járási hivatal tanácskozó ter­mében. Ez alkalommal a mun- lcahely szociálpszichológiai problémáiról tart előadást Kiss György, a Budapesti Műszaki Egyetem Tanárképző és Peda- góigiai Intézetének tudomá­nyos ni unka társa. Tartalék: a bedolgozók Öt é v alatt mcjcuplázza termelését az is aszegi UGNIFER Ktsz Főleg cipészekből alakult 27 évvel ezelőtt az isaszegi LIGNI- FER Ktsz, de ma már aligha is­mernének rá, akik a régi pro­filt keresnék. Tévé- és rádió­stúdiók akusztikai burkolásá­val, számítógéptermek, orvosi hallásvizsgáló helyiségek ki­alakításával foglalkoznak. Ök készítették például a rádió 6-os stúdiójának akusztikai burko­latát is. Jelenleg a szegedi té­véstúdión dolgoznak, amelyet június közepén, a centenáriu­mi kiállításra adnak át. Változatos termékskála A taksonyi telepen az MMG Automatikai Művekkel koope­rálva áramlásmérő műszereket készítenek az orenburgi gáz­vezetékhez, a MEDICOR Mű­veknek pedig elektroncső-biz­tosító és automatikus vezérlő- egységeket a röntgenkészü.é- kekhez. Március 12-én adták át a váci kórház új, százágyas ideggyógyászati pavilonját, amelynek a berendezéseit ők gyártották. Az 1974-ben át­adott új isaszegi telephely kór­szerű üzemeiben is éppen kór­házi berendezéseken dolgoz­tak. — Ipari kooperációval és egyedi gyártással foglalkozunk — mondta Kálóczi Jenő, a szövetkezet elnöke —, de mű­ködik Isaszegen egy modern szolgáltatóházunk — ezt ta­valy nyitottuk meg —, és Bu­dapesten pedig egy kézműipa­ri részlegünk dolgozik. Ez utóbbi a bedolgozó ötvös, ke­ramikus és fafaragó kézműve­seknek nyújt alkotási lehetősé­get. Munkáik jó néhány hazai és külföldi kiállításon nyertek díjakat, s olyan nagy irántuk az érdeklődés, hogy az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat a jelenleginél akár háromszor több terméknek is találna ve­vőt. Fejlődésükre jellemző, hogy 1970-ben 12 és fél millió forint termelési értéket állítottak elő, tavaly 45 milliót, s 1980-ra en­nek a dupláját tervezik. A di­namikus fejlődés titka a mű­szaki fejlesztés, a termékössze­tétel ésszerű megváltoztatása, valamint az üzem- és munka- szervezés. Erről így beszélt az elnök: A szolgáltatást is f Jódatu<n.ak tekintik — A gazdasági irányítás új rendszere szövetkezetünk előtt is új távlatokat nyitott. A ne­gyedik ötéves tervben történt fejlesztés révén modern kö­zépüzemmé alakult szövetke­zetünk — a felügyeleti szer­vek támogatásával. Ez nem­csak anyagi előnyt jelentett számunkra, hanem azt a biz­tos tudatot is, hogy valóban szükség van a munkánkra. Isa­szegen nem önálló iparválla­latot akarunk létrehozni, ha­nem szolgáltatásainkkal kielé­gíteni a lakosság igényeit, kooperációs gyártmányaink so­rába pedig olyanokat iktat­tunk, amelyeket a sorozatgyár­tásra berendezkedett nagyvál­lalatok nem tudnak gazdasá­gosan előállítani. Kivitelező szövetkezet vagyunk, ezért na­gyobbrészt saját dolgozóink munkájával építettük fel a te­lepet, és a 70 ezer óra kapaci­tású szolgáltatóházat. Ezzel a beruházási költségnek majd­nem a felét sikerült megtaka­rítanunk. Sok és jól felkészült szak­embert kíván a jelenlegi gyárt­mányösszetétel. Az itt dolgozó 350 ember mintegy 70 száza­léka szakmunkás. A közismer­ten kedvezőtlen munkaerő- helyzetben honnan tudtak eny- nyi embert szerezni? — Nem is volt olyan nehéz, mint gondolja. A községből leg­alább 3 és fél ezer ember in­gázik naponta Budapestre. Csupán azt a bérszínvonalat kellett elérnünk, arnit a fővá­rosi vállalatok, s rögtön volt jelentkező, öt év alatt 26 szá­zalék bérfejlesztést adtunk a dolgozóknak, de szinte nem is tudunk lehetetlent kérni tő­lük. Tíz szocialista brigádunk nemcsak társadalmi munkával segíti a szövetkezeti elképze­lések megvalósítását, hanem az üzem- és munkaszervezési ter­vek végrehajtását is támogat­ják. Csak így, az egész közös­ség összefogásával érhettük el céljainkat, melyeknek termé­szetesen a gyümölcsét is közö­sen élvezzük. Ahhoz, hogy öt év alatt meg­duplázzák a termelési értékü­ket, újabb feilesztésre lesz szükségük. Rendelkeznek-e megfelelő tartalékokkal? — Igen, erre időben gondol­tunk. A jelenlegi ötéves terv soHn a lakatosműhelyt, a kéz­műipari részleget és a faipart kívánjuk fejleszteni. Egy-két Iíl. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1976. MÁJUS 4., KEDD Huszonnégy üzem a tangazdaság rendszerében Épül a nagygombosi tehenészeti telep A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának csaknem 1300 dolgozója si­keresen teljesítette a IV. öt­éves tervet. Gazdálkodásában legnagyobb súllyal a növény- termesztés szerepel: az őszi búza, a fajtaborsó, a zöld­borsó, a lucerna és a cukor­répa foglal el legnagyobb te­rületet. Az országos átlag felett Járásunk mezőgazdaságát tekintve, a tangazdaság ter­mésátlagai mindig kiemelke­dők, sőt iránymutatók a többi mezőgazdasági termelőszövet­kezet számára. Az elmúlt esz­tendőben például a búza hek­táronkénti termésátlaga meg­haladta a 48 mázsát, de a IV. ötéves terv minden évében több mint 45 mázsás volt az átlag. A tangazdaság negyed- százados fennállása óta ta­valy forgalmazta és íémzá- rolta a legtöbb őszibúza-ve- tőmagot; negyvenkét és fél ezer mázsát. A kiemelkedő eredmények­ről dr. Pogácsás György, a tangazdaság igazgatója adott rövid tájékoztatót azon az ün­nepségen, amelyen a gazda­ság — a megalakulása óta el­telt 25 esztendő alatt — im­máron kilencedszer kapta meg a kiváló vállalat kitün­tető címet. A fajtaborsó termesztésé­ben is jó eredményekkel di­csekedhetnek. A technológia pontos betartásának köszön­hetően a jó minőségű vető­magok 83 százalékát tőkés- országokba exportálták. A vetésszerkezet kialakításánál törekedtek á párt- és kor­mányhatározatokból adódó műhelyt kell még építenünk, no meg hozzá a szociális léte­sítményeket, hogy minden em­bernek megfelelő munkakörül­ményeket alakíthassunk. Sze­retnénk üzembe állítani né­hány különleges gépet, a többi pedig már a szervezők dolga. Fő tartalékaink között tartom számon a bedolgozókat. Egyes munkadarabjainkon aránvlag sok az egyszerű fúrás és a for­rasztás. Ezek nem igényelnek sok szakértelmet, s aránylag olcsón otthon is megteremthe­tők az elvégzéséhez szükséges műszaki feltételek. Néhány hét alatt betanítjuk az asszonyo­kat a szalagon, aztán csak egy megfelelő kocsi kell, amelyik hozza-viszi a műszeralkatré- s-»eket. Azt hiszem, a követke­ző években az iparvállalatok is élni fognak ezzel a lehetőség­gel, hiszen más munkaerőfor­rásra aligha számíthatnak. Korszerűbb berendezéseket Milyen gyárfcmányösszetétel- változás áll a nagyobb gazda­sági eredmény mögött? — Van egy kedvenc gondo­latunk: szeretnénk jobb, ol­csóbb, korszerűbb kórházi be­rendezést gyártani. Ebben a kérdésben állandó kapcsolatot tartunk az egészségügyi szer­vekkel, és a kórházak igényei­nek megfelelően fejlesztjük a berendezéseket. Most például az általunk készített kórházi ágy, melegítőkocsi és ágytál­mosó fejlesztésén dolgozunk. S ami döntő, nemcsak a szakmai igényeket kell szem előtt tar­tanunk, hanem a munkaerő- hiányt is. Bízom abban — mondta befejezésül Kálóczi Jenő —, hogy öt év múlva ugyanilyen büszkeséggel be­szélhetek a szövetkezetünkről, mint ahogv most teszem. T. Ágoston László speciális népgazdasági igé­nyek kielégítésére: 250 hek­táron cukorrépát és 600 hek­táron zöldborsót termesztet­teit. A vetéstől a betakarí­tásig gépesítették a cukor­répa-termesztést. Ennek ered­ményeként a termésátlagot sikerült a duplájára növel­niük. Az idei esztendő jó tel­jesítményeinek alapját már 1975-ben előkészítették. Az őszi vetést jó talajmun­kával több mint 3 ezer 600 hektáron végezték el, s elő­készítették a talajt a tava­sziak alá. Az ünnepség idő­pontjáig befejezték a tavaszi vetési és fejtrágyázási, vala­mint növényvédelmi munká­kat. A tangazdaság sok éves ter­melési tapasztalatait felhasz­nálva, ma már huszonnégy partnergazdaság búza- és borsótermesztését segíti. Rend­szergazda mivoltának köszön­hető, hogy a búza és borsó termelési rendszerében dol­gozó mezőgazdasági üzemek eredményei meghaladták az országos átlagot: például hat és, fél mázsával volt maga­sabb a termés hektáronként, az őszi búzából. Tranzit-Hó Hatvanban Az elmúlt időszakban jelen­tős sikereket értek el az ál­lattenyésztési ágazatban is. Örvendetes, hogy sertésállo­mányuk például háromszoro­sára emelkedett, s a IV. öt­éves terv első évében fel­építettek egy Agrokomplex- rendszerü négyszáznyolcvan kocaférőhelyes telepet. Ha­sonló rendszerű, hatszázhu- szonnégy férőhelyes tehené­szeti telep építését kezdték meg tavaly a nagygombosi kerületben: ide saját tenyész­tésű magyartarka—Holstein Fríz állományt telepítenek. Népgazdasági szempontból igen nagy jelentősége van, hogy sertéstelepükről csak­nem tizenegyezer mázsa ser­téshús kerül ki. Baromfite­nyésztésük is jónak mond­ható: tavaly több mint ötezer mázsa húst és tizennyolcmil­lió tojást értékesítettek. A tangazdaság nyeresége 1975-ben hétmillió forinttal több volt, mint az előző esz­tendőben : meghaladta a negy­venkét és fél millió forintot. A teljes termelési értéket te­kintve megállapítható, hogy annak csaknem kilencven Lapunkban már korábban is hírt adtunk arról, hogy élet- veszélyessé vált Pécelen a Kálvin téri iskola, így lebon­tásáról kellett a tanácsnak in­tézkednie. Az előzetes tervek szerint a bontás mintegy 200 ezer forintba került volna. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága — a műszaki állan­dó bizottság javaslatára — úgy döntött, hogy megfelelő szak- irányítás mellett, társadalmi munkában kell az épületet le­bontani. Elsőnek a Spartacus Sport- j kör vezetői és sportolói, vala­mint a baráti kör tagjai je­lentkeztek. A munkát hama­rosan meg is szervezték, s két nap alatt 20—25-en tevékeny­kedtek a bontásnál, élükön Tóth István tanácselnökkel, aki egyben a sportkör elnöke is. A mintegy 500 négyzet- méternyi tetőszerkezetből 25 köbméternyi hasznos faanyag, több ezer tégla és egyéb épí­tési anyag került ki. százaléka az alaptevékeny­ségből származik. Nemcsak átlagterméseivel emelkedik ki a Gödöllői Tan­gazdaság a járás mezőgazda- sági üzemei közül, hanem a gépesítettség szintjével is. Fejlesztési alapjuk tavaly több mint negyvenhétmillió forint volt. Négy Rába—Stei­ger traktort, két cukorrépa­gépsort, négy kombájnt és számos más, a szántóföldi nö­vénytermesztésben használ­ható gépet vásároltak; hu­szonegy és fél millió forint értékben. Gödöllőn építettek egy százötven vagonos ter­ménytárolót, a hatvani vas­útállomáson pedig egy tizen­hat vagonos tranzitsilót. A Gödöllői Tangazdaság nemcsak gépekre és a ter­meléshez elengedhetetlen be­ruházásokra fordít jelentős összeget, hanem dolgozói szo­ciális és kulturális helyzeté­nek javítására is áldoz: erre a célra 2,2 millió forintot használtak fel. A munkások egészségét és biztonságát szolgáló fejlesztések, beru­házások értéke tavaly meg­közelítette a nyolcmillió fo­rintot. Építettek munkásszál­lásokat, szolgálati lakásokat, tataroztak, karbantartottak, felújítottak üzemi konyhákat Támogatás az óvodáknak Tizenhárom tangazdasági dolgozó kapott tavaly kisla­kásépítési kölcsönt, összesen kilencszázezer forintot. A tangazdaság dolgozói üdülte­tésére Hajdúszoboszlón és a Balaton partján tizenhárom szobát bérelt, ez tavaly két­százhúszezer forint kiadást jelentett. A gazdaság mun­kahelyei között nagy a tá­volság, ezért szükség van az autóbuszpark folyamatos bő­vítésére: tavaly hárommal szaporodott a járművek szá­ma, így ma tíz autóbuszuk van. A Gödöllői Tangazdaság azonban nemcsak házon be­lül törődik dolgozói helyze­tével, hanem a lakóhelyeken is igyekszik támogatásával javítani a körülményeket. A Gödöllőn épülő városi óvodá­hoz százezer, az egyetemi óvoda fenntartási és felújí­tási költségeihez hetvenkét és fél ezer, a kartali községi óvodához pedig százezer fo­rinttal járultak hozzá. Örszigethy Erzsébet A társadalmi munkások kö­zül a legtöbb munkaórát Barci Mihály és fia, Mikes Ferenc, Minkó Benjámin és Cselőtei Benjámin teljesítette. ök egyébként a sportpálya kar­bantartásának is állandó, ak­tív résztvevői. Dicséret illeti a kézilabdázókat és a labda­rúgókat is, akik ugyancsak derekasan munkálkodtak. A tanács így jelentős kiadástól mentesült. Helyes elgondolás, hogy a bontási anyagból részben a sportpályán levő létesítménye­ket kívánják bővíteni. Ennek munkálatait — ugyancsak tár­sadalmi munkával — az el­következendő napokban kez­dik meg. Dicséretet érdemel a tanács költségvetési üzeme is, amely társadalmi munká­ban biztosította a műszaki el­lenőrzést, és segítséget adott az anyagok elszállításához. iskolabontás társadalmi munkával Bővítik a sportpálya létesítményeit 1 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom