Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

Befejeződtek a szovjet-angolai tárgyalások Brezsnyev fogadta Lopo do Nascimeniót Kedden a Kremlben befeje­ződtek a szovjet—angolai tár­gyalások. A megbeszéléseken szovjet részről részt vett Alekszej Ko­szigin, a minisztertanács el­nöke, Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, Dmitrij Vsztyi- nov honvédelmi miniszter, más hivatalos személyiségek, angolai részről pedig Lopo do Nascimento, az MPLA Politi­kai Bizottságának tagja, az Angolai Népi Köztársaság For­radalmi Tanácsának tagja, mi­niszterelnök, és az általa veze­tett küldöttség tagjai. Befejezték a különböző te­rületeken megvalósuló szovjet —angolai együttműködés hely­zetével és fő irányaival kap­csolatos kérdések megvitatá­sát. Nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi béke és a népek biztonsága erősítésére, az eny­hülési folyamat további fej­lesztésére, az afrikai földrész népeinek a gyarmatosítás és a fajüldözés maradványai elleni küzdelmére, a felszabadult ál­lamok társadalmi haladásának meggyorsítására. A tárgyalásokat baráti, a teljes kölcsönös megértést tük­röző légkör jellemezte. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden fogadta Fejleszteni B azánfc minden tíz la­kosára jut valamilyen belföldi gyártású áru­cikk, s ez annyit tesz, hogy egymillió termékféle kerül a belföldi előállítóktól a for­galomba. Elgondolkozta- tóan nagy szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy a ter­mékcsoportok, termékcsa­ládok mennyisége ennél jó­val kisebb. Fontos, sőt döntő lehet-e ezek után az a, manapság sűrűn hangoz­tatott követelmény, hogy termék szülessen, kutató- intézetekben és kísérleti műhelyekben, gyártmány­tervezők rajztábláin, köz­gazdászok íróasztalain? A termékcserélődés alapvető feltétele és jellemzője az ipari fejlődésnek, s menete , gyorsul. Amit lehetővé tesz a tudományos és technikai haladás, szükségessé pedig a változó igény, a haszná­lati értékkel szemben tá­masztott magasabb köve­telmény. Napjainkban előrehala­dott szakaszban van már a Pestvidéki Gépgyárban a huzalzománcozó berende­zéscsalád új tagjának, a PGZ—20/70 jelű egységnek a tervezése. Megszületését a kisebb helyigény, az ikercsévélés megoldása, ko­rábban kevésbé használt huzalfajták gyors elterje­dése indokolta. A fejlesz­tők jól kitapintották a vál­tozó igényeket, de keveset kezdhetnének fölismeréseik­kel, ha gyári szervezet nem nyitna szabad utat az új­nak, a műszakilag korsze­rűbbnek. Fejleszteni kell, ma ez prancsként hangzik min­den termelőhelyen. Kérdés azonban, hogy az újat nap­világra hozó embernek, közösségnek segít-e a szer­vezet egésze? Egyszerűb­ben szólva: megfelően szolgálja-e a vállalat belső mechanizmusa az újdonsá­gok mielőbbi gyártását? A magunk fogalmazta kér­désre nem tudjuk megadni az egyértelmű választ. Mert általában a lehetősé­gek adottak arra, hogy a szervezet egy irányban működjék — mint a Pest­vidéki Gépgyárban —, sok helyen ez mégsem követ­kezik be, s ha mégis, ak­kor vontatottan. Egyetlen példát erre. A gépiparban az új termék ötletének megfogalmazása és a soro­zatgyártás megkezdése kö­zött négy esztendő télik el. Azaz a hat vagy nyolc éve készített termék valójában — erkölcsi, műszaki, sűrűn gyakorlati elavulása szem­szögéből nézve — tíz, ti­zenkét esztendős! J elentős fejlesztőmun­kát hajtottak és haj­tanak végre az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a különböző szivattyúk, tolózárak, csapok korszerű­sítésére. E sok gonddal já­ró munka közben jöttek rá: a jogos kívánalomnak, hogy az új és életképes termék — ami nemegyszer kapcsolódott össze szaba­dalmat kapott megoldással, tükrözve a fejlesztők te­hetségét — mielőbb gyár­tásba kerüljön, nem lehet néhány intézkedéssel ér­vényt szerezni. Az alkotás bonyolult folyamatát össz­hangba kell hozni a termelő­tevékenység racionalitásá­val. Mérlegelni szükséges, milyen jövő, értékesítési remény vár az újdonságra, előállításához melyek a meglevő s melyek a hiány­zó feltételek, mekkorák a költségek s így tovább. S még valami, amire nagyon fontos tényezőként a sze­relvénygyáriak rájöttek: a pontos és alapos vizsgáló­dáshoz elegengedhetetlenek szubjektív szándékok is, azaz, hogy minden érdekelt akarja a megoldást, ne a többletmunkát, a terhet, hanem a siker ígéretét lás­sa benne. Fokozatosan, korántsem zökkenők nélkül, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­ban ennek megfelelően ala­kítják át a vállalati szer­vezetet, érvényesítve azt az igazságot, hogy a fej­lesztés a legfontosabb kö­zösségi érdek, tehát végső soron kötelesség, aminek teljesítése alól senki sem vonhatja ki magát. írj apjainkban a vállala- tok fő figyelme az úgynevezett folyó ter­melést követi nyomon, s a törődésnek csupán morzsá­ja jut a fejlesztőknek. Sze­rény erkölcsi, anyagi meg­becsülésükhöz társul a vál­lalati szervezet egyenetlen­sége, kuszássága, az — egyebek között —, hogy nincs kialakult rendje, módszertana a fejlesztő­munka irányításának, a fejlesztési eredmények el­bírálásának, s emiatt a megengedhetőnél nagyobb a szubjektivitás, vele a féltékenység, az irigység szerepe. Sokszor kerülő­utakra tereli az újdonsá­got a - bátortalanság, a vállalati belső bürokrácia — melyhez nem ritkán a jóváhagyatási eljárás ne­hézkes lépcsőinek megmá­szása is kapcsolódik —, akadnak, akik ' örökösen arra vállalkoznak, hogy azt bizonygassák, mit miért nem lehet megvalósítani. Iparterületenként ugyan eltérően, de átlagosan har­mada, negyede csupán a gyártás- és gyártmányfej­lesztők hazai létszáma an­nak, amit nemzetközi ösz- szehasonlításban megfele­lőnek tartanak. S ami sú­lyosbítja a gondot, ők sem töltik teljes munkaidejü­ket azzal, ami a dolguk lenne, hanem adminisztrál­nak, anyag után futkosnak, napi termelési feladatok megoldását segítik helyet­tesként stb. Joggal levon­hatjuk tehát azt a követ­keztetést, hogy. az adott szellemi erők hasznosítása is gyatra, s ezt a vállalati szervezet kuszasága köny- nyen elfedi. A párhuza­mosságok, a vezetési, irá­nyítási hatáskörök tisztá­zatlanságából származó vi­ták, felelősségáthárítások ezek után végképp leféke­zik a holnaDra törő igye­kezetei. S fölbukkan még mindig az a tarthatatlan — és sokszor megcáfolt — né­zet, hogy a fejlesztők az improduktív létszámot nö­velik, hiszen nem termelők. Túl komor lenne a kép? Szándékosan a gondokat állítottuk a középpontbá. Ezek ugyanis most még in­kább éreztetik hatásukat, hiszen a versenyképes ter­mékek számának gyarapí­tása elengedhetetlen a nép­gazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához. Ami magyarázatot ad arra is, miért fontos az, a termék hogyan születik. E ho­gyan vizsgálata olyan vál­lalati érdek, melyet mel­lőzni csak nagy ár megfi­zetésével lehet. Mészáros Ottó Lopo do Nascimentót, az An­golai ’ Népi Köztársaság mi­niszterelnökét. A találkozón Lopo do Nasci­mento tolmácsolta a szovjet népnek, az SZKP-nek és a Leonyid Brezsnyev vezette központi bizottságnak az ango­lai nép, az MPLA és Agostinho Neto elnök testvéri üdvözletét. Lopo do Nascimento megkö­szönte azt az önzetlen segítsé­get és támogatást, amelyet a Szovjetunió nyújtott az ango­lai népnek és törvényes kor­mányának. Az angolai kormányfő tájé­koztatott azokról az erőfeszí­tésekről, amelyeket országá­ban a gyarmati múlt felszá­molására és a kizsákmányolás­mentes új társadalom felépíté­se érdekében kifejtenek. Leonyid Brezsnyev üdvözöl­te az angolai népnek a nem­zetközi reakció fölött aratott történelmi jelentőségű győzel­mét, tolmácsolta a szovjet népnek a függetlensége meg szilárdításáért küzdő köztársa­sággal való szolidaritását. A szívélyes, baráti légkörű találkozón Brezsnyev és Nasci mentő megállapították, hogy a nemzetközi kapcsolatok alap­vető kérdéseiben azonosak az SZKP és az MPLA nézetei. Hangoztatták a szocialista vi­lágrendszer és a nemzeti fel­szabadítás erői közötti össze­fogás, az enyhülés további el­mélyítéséért vívott közös küz­delmük történelmi jelentősé­gét. Leonyid Brezsnyev és Lopo do Naicimento megerősítették azt a közös törekvésüket, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájárulnak az SZKP és az MPLA közötti sokoldalú kap­csolatok megszilárdításához, a Szovjetunió és az Angolai Né­pi Köztársaság, a szovjet és az angolai nép közötti barát­ság és együttműködés további fejlesztéséhez. Folytatódtuk a megbeszélések az MSZMP és a Francia Szocialista Párt képviselői között A Francia Szocialista Párt­nak Francois Mitterrand első titkár vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttsége kedden folytatta tárgyalásait a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt tárgyalócsoportjával, melyet Biszku Béla, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezet. A francia vendégek a nap folyamán ellátogattak Székes- fehérvárra, ahol Fejér megye vezetői fogadták és tájékoztat­ták a vendégeket a megye és Székesfehérvár eredményeiről, majd a város és a megye ne­vezetességeivel ismerkedtek meg. A Francia Szocialista Párt küldöttségét fogadta az Ország­házban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. A szí­vélyes hangulatú beszélgetés után a vendégek megtekintet­ték a Parlament épületét. PEST KEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM AHA 80 FILLÉIB 1976. MÁJUS 26., SZERDA Tervszerű előkészítés Háromszáz hegesztő - saját állományból » Csepel autógyári példa a munkaerő-átcsoportosításra Amióta a Csepel Autógyár padlóvázakat gyárt az Ikarus- autób úszókhoz, mindig sok gondot okozott, hogy a váz­keretek időben beérkeznek-e Tatabányáról, mert ezen mú­lott a járműgyári szerelősza­lag ütemes termelése. Nem volt ritka az az eset, hogy a dolgozóikat haza kellett kül­deni, mert a keretek késedel­mes szállítása miatt nem tud­tak kész padlóvázaikat, szerel­ni Az autógyári vezetőik elha­tározása indokolt volt tehát, amikor olyan félautomata he­gesztősort vásároltak, amely­nek segítségével lehetővé vált, hogy a padlóvázkereteket gyá­ron belül készítsék el. A félautomata hegesztősor üzembe helyezését két lépcső­ben tervezték meg, elsőre jú­lius elsején kerül sor. Az Oer- likon típusú he.gesztősor mun­kába állításával lehetővé vá­lik, hogy naponta két mű­szakiban, mintegy 34 padló­vázkeretet készítsenek s mi­vel a festősoron ugyanezt a mennyiséget képesek átfut­tatni, így házon belül megte­remtik a padlóvázgyártás üte­mességének legfontosabb fel­tételét. — Az új hegesztősorok tele­pítés-» nagyon komoly feladat elé állította vállalatunk veze­tőit, dolgozóit — mondotta dr. I lóvék Béla vezérigazgató —, de ma már bizonyos, hogy a kivitelezési, üzembe he­lyezési feladatok határ­időre teljesülnek. A nagyobb gondot elsősorban az okozta, hogy a két ütem­ben üzembe helyezésre kerülő hegesztősorok mellé szakkép­zett munkaerőket állítsunk. A megoldás módján sokat — de nem sokáig — gondol­kodtak az autógyári vezetők. A vezérigazgatótól tudtuk meg, hogy a két berendezés- sor munkájához mintegy 300 hegesztőre van • szükség. Ilyen nagyszámú szakembert vi­szont vállalaton kívülről, vagy a meglevő dolgozók kö­zül nem lehetséges az új so­rok kiszolgálásához rendelke­zésre bocsátani. Más válasz­tás nem adódott: a vál'alat egyéb területéről felszabadu­ló, vagy jelentkező munka­erőt kell átképezni, illetve át­irányítani. — A megoldás módszere a I következő volt — mondta a | vezérigazgató: — a mozgalmi j szervekkel együttműködve \ meggyőznünk dolgozóinkat, hogy most új munkaterületen igé­nyeljük közreműködésü­ket, ugyanakkor megad­juk hozzá az anyagi elis­merést is. Hogyan is alakult az átcso­portosítás? Erről már adatok tanúslkodnak. Az elmúlt héten | átadták annak a harminc dol­gozónak a bizonyítványt, akik munkaidőben tanulták meg a hegesztést, és már jelenleg a Tatabányáról csökkenő darab­számban beérkező padlóváz­keretet hegesztiik. A második csoport egy hét múlva vizsgá­zik, rövidesen megindul a harmadik, amelynek kereté­ben a'katrészgyári betanított munkásokat képeznek át he­gesztővé. Június elsejével megkezdő­dik a kisegítő munkakörben dolgozók átképzése is, mun­kaidő után. Az esztendő végére, nyolc­hónapos szakoktatás eredmé­nyeképpen 300 hegesztőt ké­pez ki a Csepel Autógyár anélkül, hogy külső munka­Nyolcvan hektáron vállalókat venne fel és így sa­ját erőből megteremti a két hegesztősor munkaerő-ellá­tottságát. Nem járnak rosszul azok a dolgozók, akik az új felada­tot vállalták. Autógyári meg­fogalmazás szerint három lépcsőben ’ két forint órabér­emelést kapnak. Egy forintot, amikor vállalják az új mun­kahelyet, 50 fillért a hegesz­tőtanfolyam végeztével, újabb ötven fillért három hónap el­teltével. — Tudjuk, hogy a padlóváz- keret-gyártás a vállalat kö­zösségének nagy erőpróbája lesz — mondta dr. Novák Bé­la. — Meggyőződésem, hogy a termékszerkezet-átalakítás e fontos szakaszában sem lesz fennakadás és maradéktalanul kielé­gítjük az Ikarus gyár megnövekedett igényeit. A Csepel autógyári példa szemléletesen bizonyítja, hogy megfelelő előkészítéssel és ösztönzéssel a látszólag meg­oldhatatlannak tűnő felada­tok is eredményesen végre­hajthatók. Tudatosan, tervszerűen. B. L. KIVÁLÓ AZ EGYESÜLT MONORI TSZ Kukoricát — iparszerjen A Momori Állami Gazdaság központjának művelődési ter­mében tartott ünnepségét teg­nap délután az Egyesült Mo­non Termelőszövetkezet tag­sága. A tsz jogelődjét, a Kos­suth Termelőszövetkezetet ta­valyi jó gazdálkodásának eredményeiért a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium kiváló termelőszövet­kezetnek minősítette. Kevés szó esett az eredmé­nyekről, hiszen azt már a zárszámadási közgyűlésen részleteiben is megismerhet­ték a tsz dolgozói, inkább a jövő feladatairól beszéltek. Arról, hogy szép eredmény az iparszerű kukoricatermesztés­ben elért 71 mázsás átlag, k növénytermesztés más terüle­tén sem vallottak szégyent, mégis összefogottabb erő, az eddiginél is jobb munka szük­séges ahhoz, hogy előbbre lép­jenek. Dr. Madas András, a MÉM nyugalmazott miniszterhelyet­tese adta át a kiváló termelő- szövetkezet kitüntetést Farkas Sándornak, a tsz elnökének, s hangsúlyozta: ez a cím elis­merése az eddigi munkának, de biztatás 'az elöbbrelépés- hez is. Ezután Pásztor Barna, a Pest megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, az MSZMP Pest megyei bizottságának köszön­tő levelét olvasta föl. Az ünnepségen a mezögaz1- daság kiváló dolgozója kitün­tetést vette át Horváth Ká- rolyné, a kertészet dolgozója, D. Nagy János, a gépcsoport vezetője, Bokros István sze­relő, Gál György főmérnök és Farkas Sándor, a tsz elncíke. Miniszteri dicséretben része­sült: Simon László traktoros, Szöcs Róbert belsőellenőr.' Tizenegyen a termelőszövet­kezet kiváló dolgozója kitün­tetést vették át. A tárnoki Lenin Tsz egyik alapítótagja a soroksári para­dicsomtermesztési rendszernek. Évente 80 hektáron termel­nek ebből a fontos zöldségféléből. A tegnapi nappal fejezték be a 80 hektáros tábla palántázását. Koppány György felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Raymond Arthur Chun- got, a Guyanái Köztársaság el­nökét, a guyanai nemzeti ün­nep alkalmából. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára kedden látogatást tett a IX. kerületi pártbizottságon. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, kedden látogatást tett a főváros VIII. kerületében. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ked­den Budapestre érkezett a Perui Kommunista Párt párt­munkásküldöttsége, amelyet Raul Acosia főtitkárhelyettes, a politikai bizottság tagja ve­zet. Karakas László, munkaügyi miniszter részvételével Békés­csabán tanácskozást tartottak a minisztérium és Békés me­gye vezetői a megye munka­erőhelyzetéről. Dr. Sághy Vilmos, belke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár kedden Csehszlo­vákiába utazott a magyar— csehszlovák belkereskedelmi állandó bizottság elnöki ta­lálkozójára. A Pedro Ascui Enriques ve­zette kubai egészségügyi kül­döttség kedden elutazott Bu­dapestről. Alberto Oscar Moschini, az Argentin Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője az argentin nemzeti ünnep alkalmából kedden fogadást adott. Dr. Jose Santiago Fernan­dez, a Kubai Köztársaság leg­főbb ügyésze, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyészé­nek meghívására, hazánkba érkezett. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom