Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

V 1976. MÁJUS 25., KEDD ntra YÍJjÁW W KJUrttm A fogyasztók érdekében Tavaly 27 ezer alkalommal tartottak hazánkban fogyasz­tó’ érdekvédelmi -nzsgálato- kat a kereskedelmi felügyelő­ségek, s mintegy hétezer-két­ezer alkalommal a magánke­reskedelemben és kereskedel­mi vállalatok és szövetkezetek központjaiban tartottak el­lenőrzést. Négyezer panaszt is ki­vizsgáltak : ezek többsége az iparcikkek minőségét, s jótállást, a szer­vizek munkáját kifogásolta. A vizsgálatoknak mintegy fele az árképzéssel és áral­kalmazással foglalkozott. Meg­állapították, hogy javult a vál­lalatok és szövetkezetek ár­munkája. Az idegenforgalmi főszezon idején a kirándulóhelyeken és főbb közlekedési utak mentén háromezernyolcszáz helyen ellenőriztek. Megálla­pították, hogy a csúcsidő- szakokban és hétvégeken nem csupán az ellátás­ban tapasztalhatók hiá­nyosságok, hanem a ki­szolgálás kulturáltságá­ban is. Változatlanul találtak ár­problémákat, s az elmaradt szolgáltatásokból adódó árkü­lönbségeket is. A 20 ezernél több -róbavá- sárlás, s a tömeges minőség- ellenőrzés során észlelt sza­bálytalanságok, s a vásárlók megkárosítása miatt a fel­ügyelőségek 11,3 millió fo­rintnyi eredménvcsökkentő gazdasági intézkedést kezde­ményeztek. Oxigénpusztító autók / Érdi középiskolások a környezetvédelemért Vajon végiggondolta-e vala­ki a kérdést: milyen szerepe van mindennapi életünkben a növényzetnek? Sokatmondó számadattal válaszolhatnák most minden különösebb fej­tegetés helyett: egy 30 éves juharfa a vegetációs időszak­ban évente nem kevesebb, mint egy mázsa port köthet le. Pontos műszerekkel azt is kimutatták, hogy egy 100 éves tölgyfa nyolc ember oxi­génfogyasztását képes meg­termelni. S nem árt, ha tud­juk: egyetlen autó csaknem 30 ember oxigénszükségletét fogyasztja el minden évben. Figyelmeztető adatok Az érdi Vörösmarty gimná­ziumban megnyílt környezet- védelmi kiállítás — ahol a fenti adatokat lejegyeztünk — rendkívül tanulságos, s főleg figyelmeztető valamennyiünk számára. S kik azok, akiknek a dél-budai járási napok ren­dezvénysorozata keretében ezt a bemutatót köszönhetjük? A gimnázium környezetvédel­mi szakörkének. E kis kollek­tíva 1973-ban alakult — az Országos Pedagógiai Intézet védnökségével — Horváth Kinga történelem-földrajz szakos pedagógus vezetésével. Segítőtársaival — Szerényi Gábor és Perneki Gáborné biológia-kémia szakos tanárok hozzáértő támogatásával — nagy lelkesedéssel látott A megyei IBUSZ Iroda az Idegenforgalmi Hivatal szervezésében FELVÉTELT HIRDET IDEGENVEZETŐKÉPZŐ TANFOLYAMRA, az 1976/77-es tanévre. Jelentkezési feltételek: 18—50 éves életkor, érettségi, egy idegen nyelv ismerete. A jelentkezéshez szükséges egy részletes önéletrajz és egy 5x5 cm-es fénykép. A jelentkezéseket a megyei IBUSZ-iroda címére kell 1976. június 15-ig megküldeni. munkához. S az eredmény: tizenhárom diák fontos vizs­gálódásait adhatják most közre. Horváth Kinga a kiállítás megtekintése előtt röviden ennyit mondott: — A környezevédelemről napjainkban sokat beszélünk. Bemutatónk egyértelmű cél­ja a figyelemfelkeltés. Köz­vetlenül segíteni nem tudunk, de bízunk abban, hogy így is elérjük célunkat. Minden bizonnyal így lesz. Palota, konzervdobozokból Mit is tárnak nyilvánosság elé az érdi diákok? Méré­sekkel, különböző kísérletek­kel szemléletesen bizonyítják: a környezetvédelem közügy. Kémiai vizsgálataik során ki­mutatták, hogy például Érden a Postás-telepen eredő két- kilométer hosszú patak vize a forrásnál még iható, innen 400 méternyi távolságban viszont már literenként csaknem egy milligramm ammóniumot tar­talmaz. Ennek oka elsősorban az, hogy a patakba1 nem kevés háztartási szennyvíz folyik. S mi a helyzet a Dunával? Or­szágos viszonylatban az éves átlagértékeket figyelem- >e véve 1964-ben 0,47 milli- -amm, 1968-ban 0,61 milli­gramm, 1972-ben pedig már 1,15 milligramm ammónium szennyezi minden literét. Ehhez nem kell kommentár. Az érdiek választ adnak irra is, miként függ össze a evegőbe kerülő por a jármű- 'orgalommal. A szakkör tagjai szt is számadatokkal érzékel- ;ették a látogatók előtt. A ’imnázium mögötti területen, íz autóbuszállomás szomszéd­ágában, pontos méréseik sze- •int 220 jármű elhaladása itán egységnyi területen, egy nikroszkóp látószögében 160 jorszem mutatható ki. S en- íek ismeretében tudjuk érté­seim igazán, milyen fonto­sak számunkra a dús lombo- :atú fák. A kiállítás érdekes adalé­ka az a tabló, amelynek se- 'ítségével megtudhattuk, mi­yen sajátosan és meglehető- ;en egyénien tiltakozott a cörnyezetszennyeződés ellen <ec skés Béla halmajugrai nezőőr. A szűkebb munkate- ületéhez tartozó utak mellől isszeszedte a turisták által el- lobált konzervesdobozokat, s zinte felkiáltójelként cifra- mlotát épített belőlük. Ha ezt átnák a szemetelők, sokan ninden bizonnyal elszégyell- iék magukat. A tájrombolásról készült elvételek is figyelmeztetők: meredek hegyoldalban ki­rí érült kőbányák azért is ve- zélyesek, mert ha nem ülte- ik be ismét növényzettel, kkor fokozzák a porszennye- ődést. A környezet átalakí- isának jó példájaként említi bemutató anyaga az érdi rörösmaty gimnázium esetét. ,z 1930-as években e terűié­in még fenyvesekkel övezett ivat találhattunk. A háború tatt ugyanitt két hatalmas ödörből mészkövet fejtettek, íajd az 1950-es évek végén terepet feltöltötték, s nem >kkal ezután felépült a Vö- ismarty gimnázium. Szélesebb körben is A színvonalas kiállítás lét- ihozásában aktívan közre- lűködött a környezetvédelmi :akkör egyik tagja, Móczár dikó másodikos gimnazista . Véleményét érdemes meg- allgatnunk: — A napokban végignézte 1 imutatónkat egy házaspár is, 1 amikor távoztak, azt mond- « k: nagy kár, hogy ilyen sok : rettentő számadatot közöl­f 16 ÉVE VÁLTOZATLAN CÉLLAL, HÉTRŐL HÉTRE VÁLTOZÓ TARTALOMMAL JELENIK MEG A Sokoldalú tómaköre/ftost boyűk-.^ május yégótől rendszeresért közli a '■'■•'V'/ részleteit, ,-rí' ........... T AJ a nyomozati < eredményeket ÖN IS FIZESSEN ELŐ m A KÉPES ÚJSÁGRA! Megrendelhető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. tünk, egy kicsit elszomorod­tak. De mi nem tehettünk mást, hiszen ez a valóságos helyzet. S jó, ha az emberek tisztában vannak ezzel. Megnéztük a vendégköny­vet is. Ágotái Zoltán sorai mindenképpen idekívánkoz­nak: Ez a kiállítás rendkívül hasznos volt, s az a vélemé­nyem. hogy a felvetett prob­lémákat szélesebb körben is ismertetni kell. Elsősorban azért, mert ide csak az jön el, akinek valóban szívügye a környezetvédelem. Elsősorban a szemetelő turistákhoz, a folyókban, patakokban olajat cserélő és ott gépkocsijukat mosó autósokhoz kell meg­találni az utat... így igaz. Falus Gábor Hízott birka Nagykátáról Ki látott már birkákat — a sertéséi ban? Nos, aki nem, az Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben láthat! A magyarázata egyszerű: — Sertést ilyen kis méretek­ben, és ilyen korszerűtlen kö­rülmények között tenyészteni, ahogy mi tettük, csak ráfize­téssel lehet — indul ki a kö­zelmúltból Nagyváthy János főkönyvelő. — A korszerűsítés viszont akkora költségeket igé­nyelt volna, amennyivel most nem rendelkezünk. Kerestük a megoldást, hogyan haszno­síthatnánk a sertéstelepet — csekély ráfordítással — úgy, hogy nyereséget hozzon. Mi­alatt mi ez irányban keresgél­tünk, a Gyapjúforgalmi Válla­lat ugyanakkor partnert kere­sett a rákoskeresztúri telepé­ről kikerülő, selejt anyajuhok felhizlalásához. Nincs az a mennyiség ugyanis, amit juh­húsból — a tejesbáránytól az Módszertani vallomás Budaörs krónikása Sok Pest megyei községben, de még nem mindegyikben ír­tak eddig falukrónikát, noha a megyében 1968 óta, amikor a krónikaíró-mozgalom terjedni kezdett, évről évre több a kró­nikás. A mozgalmat összefogó és szakmailag irányító megyei levéltár reméli, hogy az idei krónikaíró-pályázatra már csaknem mindegyik községből érkezik dolgozat. Ezt az is jel­zi, hogy új krónikaírók fordul­nak hozzá tanácsért. Az új kró­nikások munkájának meg­könnyítésére, most a levéltár igazgatója, dr. Lakatos Ernő, bevezető szavaival módszerta­ni körlevelet jelentetett meg. Ebben egy régi, számos pályá­zaton díjat nyert krónikaíró, Budaörs történetírója, Hauser József ad gyakorlati tanácso­kat. Valóságos vallomás ez a körlevél arról, hogyan készíti évről évre a krónikát, a sikeres működésre visszatekintő króni. kaíró. Kiderül azonban írásá­ból az is, hogy nem könnyű a krónikás mestersége. Nemcsak a megtörtént események pon­tos, időrendi felsorolásához ne­héz összegyűjteni a szükséges adatokat, de véleményt alkotva állást is kell foglalnia. Az eseményeket hűen, az igazság­nak megfelelően, részrehajlás nélkül megírnia. „Mindenki, aki krónikaírás­ra vállalkozik legyen felelős, becsületes, őszinte, magatartá­sában pozitív, népéért dolgozó, a társadalmi haladásban hívő ember” — írja Hauser József — „aki tudatában van annak, hogy véleménye jelenlegi éle­tünk mindennapját rögzíti írásban és ezzel emberekről, intézményekről, társadalmi je­lenségekről ad jelentést a hol­napnak.” ürücombig — el ne tudnánk adni a dél-európai és az arab országoknak. A véletlen sze­rencse azitán összehozott ben­nünket, s így esett, hogy juh- hizlalda lett a sertéstelepből. — Csekély ráfordítással? — A lehető legcsekélyebbel. Annyiból állt az átalakítás, hogy kimeszeltük, fertőtlení­tettük az ólakat, és eltávolítot- tulk belőlük a kutricákat — Megéri? — A juhok olcsóbb táppal, kisebb költséggel és gyorsab­ban a kívánt súlyra hizlalha­tok, mint a sertések. — Miért selejt anyajuhok azok, amelyek idekerülnek? — Nem azért, mert csökkent értékűek, hanem, mert a te­nyésztésben már megtették a kötelességüket. Évente 10—15 ezer darabot kapunk a Gyap­júforgalmi Vállalattól, s tőle kaptuk a hizlalási technológiát is. Itt 40—45 kilós súlyig hiz­laljuk az állatokat, aztán a vállalat elszállítja őket Horto- bágyra, a nagy juhvágóhídra. — Hová exportálják a juh­húst? — Egyelőre csak Olaszor­szágba. Több arab állam is szívesen vásárolná, de nem tudjuk az igényeket kielégíte­ni. — Mikor indult a.z egész hizlalási akció? — Márciusban érkezett az első szállítmány. Mostanáig 2133 anyajuhot vettünk át és 710-et adtunk le — az előírt átvételi súllyal a Gyapjúfor­galmi Vállalatnak. — Valamit befejezésül az anyagiakról. — Juhonként legalább 70— 80 forintos tiszta haszonra számíthatunk; a birkahús vi­lágpiaci árának ismeretében kiszámítottuk, hogy nagyon jó a devizaszorzónk: 28,75 fil­lérért termelünk ki egy dol­lárt, s ezt a külkereskedelmi szakemberek tudják igazán ér­téltelni. Ny. fi. Könyves Kálmán megfordulhat a sírjá­ban. Szegény bölcs királyunk nem így képzelte el a jövőt, s nem gondolta, hogy halála után századok­kal is lesz ember, aki ezt komolyan kérdezi. Pedig van. Nem is vi­lágtól elzárt korzikai hegyi faluban, ahol megállt az élet, ha­nem az egyik legfej­lettebb és legcivili­záltabb országban, a Német Szövetségi Köztársaságban. A kérdés 1973-ban hangzott el, s miután az illetékes tudomá­nyos intézet munka­társai nem hittek szemüknek a vála­szok láttán, a kísér­letet 1975-ben megis­mételték. Eszerint, ahogy ezt dr. Farádi László professzortól, az Orvostovábbképző Intézet rektorától tudjuk, az NSZK-ban a megkérdezettek 2 százaléka meg volt győződve a boszorká­nyok létezéséről, a férfiak további 6 és a nők 11 százaléka lehetségesnek tartot­ta létezésüket. Tehát ebben a fejlett nyu­gati országban kb. ötmillió ember védte­len az okkultizmussal és miszticizmussal szemben. S miért idézem ezt? JEGYZET Hisz ön a boszorkányokban? A napokban levelet kaptam. Furcsa leve­let. Csak úgy címzés nélkül dobták be pos­taládámba egy lánc utolsó szemét. Mert újra lánc kígyózik köztünk, csak most nem az anyagiakkal szélhámoskodik, mint néhány éve. Most a babonás hit terjesztésének szolgá­latába állt, s céljának megfelelően, az ere­deti eszközökkel, a fenyegetés, a megfé­lemlítés, a lelki ter­ror eszközével. A lánc állítólag Ve­nezuelából indult — el is hiszem, olyan ma­gyartalanul, tele he­lyesírási hibával ér­kezett — s ahhoz, hogy körbejárja a világot, minden címzettnek húsz újabb áldozatot kell bevonnia, ennyi másolatot kell továb­bítania. S ha nem te­szi? Szörnyű példá­kat idéz név szerint. Volt aki, megvakult, volt akinek villamos vágta le a lábát, más­nak gyermeke kapott paralizist, s még az járt a legjobban, aki simán meghalt, mert megszakította a lán­cot Nézegetem a fe­nyegető és ígérgető levelet. Mert ígér is, szerencsét, s megle­petést kilenc nap múlva, ha teljesítem a parancsot. Nézege­tem, s gondolkozom: kinek, kiknek áll ér­dekében. hogy a fé­lelmet, a rettegést, a bizonytalanság mag- vát hintsék, amikor ilyen gyönyörűen süt a májusi nap?... S vajon ők mit szólná­nak, ha ennek az erő­szakos nyomásnak csupán tizedét vol­nának kénytelenek elviselni ? Bizonyára sipítoznának a lelki- ismereti szabadság védelmében! ___ S mi ? Mi dühöngünk, vagy félünk. Mint ahogy valóban fél az ugyancsak boldogí­tott idős szomszéd- asszony, akinek bün­tetés lenne kézírással hússzor lemásolni ezt a levelet. S ha meg is tenné, kinek külde­né? Egyedül áll a vi­lágban, kinek kíván­jon szerencsét? Édes­anyám pedig azért retteg, mert közös a postaládánk, s hátha neki szánták a leve­let, amelyet én nem továbbítok sokszoro­sítva. Miután megha­talmazást adott ügyei intézésére, a bünte­tést vállalom helyet­te is!... Mint ahogy való­ban megkaptam, bár gondolom, ezt. nem Venezuelából irányí­tották: a határidő le­járta után nem kilenc hanem 13 napra (ha lúd, legyen kövér!. ..) társbérlőm kikapcsol­tatta a gázt, így re­méli elérni agyvérzé­semet. .. Azóta hideg koszton élek, s mi­közben a szalonna­bőrt rágom, azon tű­nődöm, megtettünk-e mi mindannyian, akik erre hivatottak va­gyunk, mindent a ha­tásosabb tudományos ismeretterjesztés ér­dekében? Aligha!.... Tenkely Miklós MÁJUS 24-TÖL JUNIUS 5-IG OLCSÓ NAPOK érdi és pilisvörösvári ruházati boltjában Érd, Lenin út 32. Pilisvörösvár, Fő út 77. PAPLANOK, LEPEDŐK, KÉSZRUHÁK, KÖTÖTTÁRUK 20-40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK

Next

/
Oldalképek
Tartalom