Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-25 / 122. szám
V 1976. MÁJUS 25., KEDD ntra YÍJjÁW W KJUrttm A fogyasztók érdekében Tavaly 27 ezer alkalommal tartottak hazánkban fogyasztó’ érdekvédelmi -nzsgálato- kat a kereskedelmi felügyelőségek, s mintegy hétezer-kétezer alkalommal a magánkereskedelemben és kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek központjaiban tartottak ellenőrzést. Négyezer panaszt is kivizsgáltak : ezek többsége az iparcikkek minőségét, s jótállást, a szervizek munkáját kifogásolta. A vizsgálatoknak mintegy fele az árképzéssel és áralkalmazással foglalkozott. Megállapították, hogy javult a vállalatok és szövetkezetek ármunkája. Az idegenforgalmi főszezon idején a kirándulóhelyeken és főbb közlekedési utak mentén háromezernyolcszáz helyen ellenőriztek. Megállapították, hogy a csúcsidő- szakokban és hétvégeken nem csupán az ellátásban tapasztalhatók hiányosságok, hanem a kiszolgálás kulturáltságában is. Változatlanul találtak árproblémákat, s az elmaradt szolgáltatásokból adódó árkülönbségeket is. A 20 ezernél több -róbavá- sárlás, s a tömeges minőség- ellenőrzés során észlelt szabálytalanságok, s a vásárlók megkárosítása miatt a felügyelőségek 11,3 millió forintnyi eredménvcsökkentő gazdasági intézkedést kezdeményeztek. Oxigénpusztító autók / Érdi középiskolások a környezetvédelemért Vajon végiggondolta-e valaki a kérdést: milyen szerepe van mindennapi életünkben a növényzetnek? Sokatmondó számadattal válaszolhatnák most minden különösebb fejtegetés helyett: egy 30 éves juharfa a vegetációs időszakban évente nem kevesebb, mint egy mázsa port köthet le. Pontos műszerekkel azt is kimutatták, hogy egy 100 éves tölgyfa nyolc ember oxigénfogyasztását képes megtermelni. S nem árt, ha tudjuk: egyetlen autó csaknem 30 ember oxigénszükségletét fogyasztja el minden évben. Figyelmeztető adatok Az érdi Vörösmarty gimnáziumban megnyílt környezet- védelmi kiállítás — ahol a fenti adatokat lejegyeztünk — rendkívül tanulságos, s főleg figyelmeztető valamennyiünk számára. S kik azok, akiknek a dél-budai járási napok rendezvénysorozata keretében ezt a bemutatót köszönhetjük? A gimnázium környezetvédelmi szakörkének. E kis kollektíva 1973-ban alakult — az Országos Pedagógiai Intézet védnökségével — Horváth Kinga történelem-földrajz szakos pedagógus vezetésével. Segítőtársaival — Szerényi Gábor és Perneki Gáborné biológia-kémia szakos tanárok hozzáértő támogatásával — nagy lelkesedéssel látott A megyei IBUSZ Iroda az Idegenforgalmi Hivatal szervezésében FELVÉTELT HIRDET IDEGENVEZETŐKÉPZŐ TANFOLYAMRA, az 1976/77-es tanévre. Jelentkezési feltételek: 18—50 éves életkor, érettségi, egy idegen nyelv ismerete. A jelentkezéshez szükséges egy részletes önéletrajz és egy 5x5 cm-es fénykép. A jelentkezéseket a megyei IBUSZ-iroda címére kell 1976. június 15-ig megküldeni. munkához. S az eredmény: tizenhárom diák fontos vizsgálódásait adhatják most közre. Horváth Kinga a kiállítás megtekintése előtt röviden ennyit mondott: — A környezevédelemről napjainkban sokat beszélünk. Bemutatónk egyértelmű célja a figyelemfelkeltés. Közvetlenül segíteni nem tudunk, de bízunk abban, hogy így is elérjük célunkat. Minden bizonnyal így lesz. Palota, konzervdobozokból Mit is tárnak nyilvánosság elé az érdi diákok? Mérésekkel, különböző kísérletekkel szemléletesen bizonyítják: a környezetvédelem közügy. Kémiai vizsgálataik során kimutatták, hogy például Érden a Postás-telepen eredő két- kilométer hosszú patak vize a forrásnál még iható, innen 400 méternyi távolságban viszont már literenként csaknem egy milligramm ammóniumot tartalmaz. Ennek oka elsősorban az, hogy a patakba1 nem kevés háztartási szennyvíz folyik. S mi a helyzet a Dunával? Országos viszonylatban az éves átlagértékeket figyelem- >e véve 1964-ben 0,47 milli- -amm, 1968-ban 0,61 milligramm, 1972-ben pedig már 1,15 milligramm ammónium szennyezi minden literét. Ehhez nem kell kommentár. Az érdiek választ adnak irra is, miként függ össze a evegőbe kerülő por a jármű- 'orgalommal. A szakkör tagjai szt is számadatokkal érzékel- ;ették a látogatók előtt. A ’imnázium mögötti területen, íz autóbuszállomás szomszédágában, pontos méréseik sze- •int 220 jármű elhaladása itán egységnyi területen, egy nikroszkóp látószögében 160 jorszem mutatható ki. S en- íek ismeretében tudjuk értéseim igazán, milyen fontosak számunkra a dús lombo- :atú fák. A kiállítás érdekes adaléka az a tabló, amelynek se- 'ítségével megtudhattuk, miyen sajátosan és meglehető- ;en egyénien tiltakozott a cörnyezetszennyeződés ellen <ec skés Béla halmajugrai nezőőr. A szűkebb munkate- ületéhez tartozó utak mellől isszeszedte a turisták által el- lobált konzervesdobozokat, s zinte felkiáltójelként cifra- mlotát épített belőlük. Ha ezt átnák a szemetelők, sokan ninden bizonnyal elszégyell- iék magukat. A tájrombolásról készült elvételek is figyelmeztetők: meredek hegyoldalban kirí érült kőbányák azért is ve- zélyesek, mert ha nem ülte- ik be ismét növényzettel, kkor fokozzák a porszennye- ődést. A környezet átalakí- isának jó példájaként említi bemutató anyaga az érdi rörösmaty gimnázium esetét. ,z 1930-as években e terűiéin még fenyvesekkel övezett ivat találhattunk. A háború tatt ugyanitt két hatalmas ödörből mészkövet fejtettek, íajd az 1950-es évek végén terepet feltöltötték, s nem >kkal ezután felépült a Vö- ismarty gimnázium. Szélesebb körben is A színvonalas kiállítás lét- ihozásában aktívan közre- lűködött a környezetvédelmi :akkör egyik tagja, Móczár dikó másodikos gimnazista . Véleményét érdemes meg- allgatnunk: — A napokban végignézte 1 imutatónkat egy házaspár is, 1 amikor távoztak, azt mond- « k: nagy kár, hogy ilyen sok : rettentő számadatot közölf 16 ÉVE VÁLTOZATLAN CÉLLAL, HÉTRŐL HÉTRE VÁLTOZÓ TARTALOMMAL JELENIK MEG A Sokoldalú tómaköre/ftost boyűk-.^ május yégótől rendszeresért közli a '■'■•'V'/ részleteit, ,-rí' ........... T AJ a nyomozati < eredményeket ÖN IS FIZESSEN ELŐ m A KÉPES ÚJSÁGRA! Megrendelhető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. tünk, egy kicsit elszomorodtak. De mi nem tehettünk mást, hiszen ez a valóságos helyzet. S jó, ha az emberek tisztában vannak ezzel. Megnéztük a vendégkönyvet is. Ágotái Zoltán sorai mindenképpen idekívánkoznak: Ez a kiállítás rendkívül hasznos volt, s az a véleményem. hogy a felvetett problémákat szélesebb körben is ismertetni kell. Elsősorban azért, mert ide csak az jön el, akinek valóban szívügye a környezetvédelem. Elsősorban a szemetelő turistákhoz, a folyókban, patakokban olajat cserélő és ott gépkocsijukat mosó autósokhoz kell megtalálni az utat... így igaz. Falus Gábor Hízott birka Nagykátáról Ki látott már birkákat — a sertéséi ban? Nos, aki nem, az Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben láthat! A magyarázata egyszerű: — Sertést ilyen kis méretekben, és ilyen korszerűtlen körülmények között tenyészteni, ahogy mi tettük, csak ráfizetéssel lehet — indul ki a közelmúltból Nagyváthy János főkönyvelő. — A korszerűsítés viszont akkora költségeket igényelt volna, amennyivel most nem rendelkezünk. Kerestük a megoldást, hogyan hasznosíthatnánk a sertéstelepet — csekély ráfordítással — úgy, hogy nyereséget hozzon. Mialatt mi ez irányban keresgéltünk, a Gyapjúforgalmi Vállalat ugyanakkor partnert keresett a rákoskeresztúri telepéről kikerülő, selejt anyajuhok felhizlalásához. Nincs az a mennyiség ugyanis, amit juhhúsból — a tejesbáránytól az Módszertani vallomás Budaörs krónikása Sok Pest megyei községben, de még nem mindegyikben írtak eddig falukrónikát, noha a megyében 1968 óta, amikor a krónikaíró-mozgalom terjedni kezdett, évről évre több a krónikás. A mozgalmat összefogó és szakmailag irányító megyei levéltár reméli, hogy az idei krónikaíró-pályázatra már csaknem mindegyik községből érkezik dolgozat. Ezt az is jelzi, hogy új krónikaírók fordulnak hozzá tanácsért. Az új krónikások munkájának megkönnyítésére, most a levéltár igazgatója, dr. Lakatos Ernő, bevezető szavaival módszertani körlevelet jelentetett meg. Ebben egy régi, számos pályázaton díjat nyert krónikaíró, Budaörs történetírója, Hauser József ad gyakorlati tanácsokat. Valóságos vallomás ez a körlevél arról, hogyan készíti évről évre a krónikát, a sikeres működésre visszatekintő króni. kaíró. Kiderül azonban írásából az is, hogy nem könnyű a krónikás mestersége. Nemcsak a megtörtént események pontos, időrendi felsorolásához nehéz összegyűjteni a szükséges adatokat, de véleményt alkotva állást is kell foglalnia. Az eseményeket hűen, az igazságnak megfelelően, részrehajlás nélkül megírnia. „Mindenki, aki krónikaírásra vállalkozik legyen felelős, becsületes, őszinte, magatartásában pozitív, népéért dolgozó, a társadalmi haladásban hívő ember” — írja Hauser József — „aki tudatában van annak, hogy véleménye jelenlegi életünk mindennapját rögzíti írásban és ezzel emberekről, intézményekről, társadalmi jelenségekről ad jelentést a holnapnak.” ürücombig — el ne tudnánk adni a dél-európai és az arab országoknak. A véletlen szerencse azitán összehozott bennünket, s így esett, hogy juh- hizlalda lett a sertéstelepből. — Csekély ráfordítással? — A lehető legcsekélyebbel. Annyiból állt az átalakítás, hogy kimeszeltük, fertőtlenítettük az ólakat, és eltávolítot- tulk belőlük a kutricákat — Megéri? — A juhok olcsóbb táppal, kisebb költséggel és gyorsabban a kívánt súlyra hizlalhatok, mint a sertések. — Miért selejt anyajuhok azok, amelyek idekerülnek? — Nem azért, mert csökkent értékűek, hanem, mert a tenyésztésben már megtették a kötelességüket. Évente 10—15 ezer darabot kapunk a Gyapjúforgalmi Vállalattól, s tőle kaptuk a hizlalási technológiát is. Itt 40—45 kilós súlyig hizlaljuk az állatokat, aztán a vállalat elszállítja őket Horto- bágyra, a nagy juhvágóhídra. — Hová exportálják a juhhúst? — Egyelőre csak Olaszországba. Több arab állam is szívesen vásárolná, de nem tudjuk az igényeket kielégíteni. — Mikor indult a.z egész hizlalási akció? — Márciusban érkezett az első szállítmány. Mostanáig 2133 anyajuhot vettünk át és 710-et adtunk le — az előírt átvételi súllyal a Gyapjúforgalmi Vállalatnak. — Valamit befejezésül az anyagiakról. — Juhonként legalább 70— 80 forintos tiszta haszonra számíthatunk; a birkahús világpiaci árának ismeretében kiszámítottuk, hogy nagyon jó a devizaszorzónk: 28,75 fillérért termelünk ki egy dollárt, s ezt a külkereskedelmi szakemberek tudják igazán értéltelni. Ny. fi. Könyves Kálmán megfordulhat a sírjában. Szegény bölcs királyunk nem így képzelte el a jövőt, s nem gondolta, hogy halála után századokkal is lesz ember, aki ezt komolyan kérdezi. Pedig van. Nem is világtól elzárt korzikai hegyi faluban, ahol megállt az élet, hanem az egyik legfejlettebb és legcivilizáltabb országban, a Német Szövetségi Köztársaságban. A kérdés 1973-ban hangzott el, s miután az illetékes tudományos intézet munkatársai nem hittek szemüknek a válaszok láttán, a kísérletet 1975-ben megismételték. Eszerint, ahogy ezt dr. Farádi László professzortól, az Orvostovábbképző Intézet rektorától tudjuk, az NSZK-ban a megkérdezettek 2 százaléka meg volt győződve a boszorkányok létezéséről, a férfiak további 6 és a nők 11 százaléka lehetségesnek tartotta létezésüket. Tehát ebben a fejlett nyugati országban kb. ötmillió ember védtelen az okkultizmussal és miszticizmussal szemben. S miért idézem ezt? JEGYZET Hisz ön a boszorkányokban? A napokban levelet kaptam. Furcsa levelet. Csak úgy címzés nélkül dobták be postaládámba egy lánc utolsó szemét. Mert újra lánc kígyózik köztünk, csak most nem az anyagiakkal szélhámoskodik, mint néhány éve. Most a babonás hit terjesztésének szolgálatába állt, s céljának megfelelően, az eredeti eszközökkel, a fenyegetés, a megfélemlítés, a lelki terror eszközével. A lánc állítólag Venezuelából indult — el is hiszem, olyan magyartalanul, tele helyesírási hibával érkezett — s ahhoz, hogy körbejárja a világot, minden címzettnek húsz újabb áldozatot kell bevonnia, ennyi másolatot kell továbbítania. S ha nem teszi? Szörnyű példákat idéz név szerint. Volt aki, megvakult, volt akinek villamos vágta le a lábát, másnak gyermeke kapott paralizist, s még az járt a legjobban, aki simán meghalt, mert megszakította a láncot Nézegetem a fenyegető és ígérgető levelet. Mert ígér is, szerencsét, s meglepetést kilenc nap múlva, ha teljesítem a parancsot. Nézegetem, s gondolkozom: kinek, kiknek áll érdekében. hogy a félelmet, a rettegést, a bizonytalanság mag- vát hintsék, amikor ilyen gyönyörűen süt a májusi nap?... S vajon ők mit szólnának, ha ennek az erőszakos nyomásnak csupán tizedét volnának kénytelenek elviselni ? Bizonyára sipítoznának a lelki- ismereti szabadság védelmében! ___ S mi ? Mi dühöngünk, vagy félünk. Mint ahogy valóban fél az ugyancsak boldogított idős szomszéd- asszony, akinek büntetés lenne kézírással hússzor lemásolni ezt a levelet. S ha meg is tenné, kinek küldené? Egyedül áll a világban, kinek kívánjon szerencsét? Édesanyám pedig azért retteg, mert közös a postaládánk, s hátha neki szánták a levelet, amelyet én nem továbbítok sokszorosítva. Miután meghatalmazást adott ügyei intézésére, a büntetést vállalom helyette is!... Mint ahogy valóban megkaptam, bár gondolom, ezt. nem Venezuelából irányították: a határidő lejárta után nem kilenc hanem 13 napra (ha lúd, legyen kövér!. ..) társbérlőm kikapcsoltatta a gázt, így reméli elérni agyvérzésemet. .. Azóta hideg koszton élek, s miközben a szalonnabőrt rágom, azon tűnődöm, megtettünk-e mi mindannyian, akik erre hivatottak vagyunk, mindent a hatásosabb tudományos ismeretterjesztés érdekében? Aligha!.... Tenkely Miklós MÁJUS 24-TÖL JUNIUS 5-IG OLCSÓ NAPOK érdi és pilisvörösvári ruházati boltjában Érd, Lenin út 32. Pilisvörösvár, Fő út 77. PAPLANOK, LEPEDŐK, KÉSZRUHÁK, KÖTÖTTÁRUK 20-40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK
