Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

1 raktor szd.it a háztájiban A Mészáros János Termelőszövetkezetben a háztáji föl­dek megművelését is segítik. A gazdaság egyes számú kerü­letében Szabó Ferenc traktoros a tagok háztáji földjét szánt­ja DT—75 típusú gépével. Várkonyi Pál felvétele A PESTME G-Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA" xx. évfolyam, 121. szám 1976. május 23., vasárnap Raktári gépsorok exportra Középtávú tervek a Gépjavító és Faipari Szövetkezetben A Gépjavító és Faipari Szö­vetkezetben kifejlesztett élel­miszeripari raktári gépsor gyártása népgazdasági szem­pontból is figyelemre méltó. Ezeket a berendezéseket ugyanis eddig tőkésországok­ból kellett importálni. A hely­ben kifejlesztett gépek jó mi­nőségét bizonyítja, .hogy a hazai vállalatokon kívül a KGST-tagországok és néhány fejlődő ország is felfigyelt a szövetkezet termékeire. Jelenleg a nagykőrösi szövet­kezet a KGST-n belül ver­A Fáni, meg a gumikerekű kocsi Az egyik reggel a ceglé­di országút mellett, az Arany János Termelőszö­vetkezei háztáji földjein egy nyugdíjas tsz-gazdá- val: Szabó Sándorral ta­lálkoztunk. A 78 éves idős ember szépen fejlődő háztáji ku­koricáját ekekapázta. Az ekekapát egy jó mozgású, fiatal szamár húzta. Mikor a sor végére értek elbe­szélgettünk. —7 Amíg bírtam — mon­dotta — az akkori Rákóczi Termelőszövetkezetben dol­goztam. Hogy nyugdíjba mentem, vettem egy kis gumikocsit,, ezzel a Fáni nevű szamárral együtt. A háztáji földet és a szőlőt ezután is gondozni, meg­művelni kell. Azóta, ha néha kicsit makacskodik is, szépen kihord engem meg a feleségemet a földre, a szőlőbe. Segít elvégezni a munkákat, 1 hazahordja a termést; kosztjának a le- gelgetés mellett elég a megiermő kukoricaszár. Közben a Fáni megunta a beszélgetést hallgatni, felvágta a fejét, mire a gazdája elköszönt, új sorba fordult a szamárral, és ballagott az ekekapa után. Már a szüretre készülnek A gondos munka és a természet enyhítheti a fagykárokat A Pest megyei Pincegazda­ság szőlő- és borkombinátjá­ban már az idei szüretre ké­szülnek. A múlt őszön átvett szőlőből 45 ezer hektoliter mustot szűrtek, és a gondos kezeléssel kialakított finom borok utolsó hektoliterjeit most szállítják el a vendég­látóipari vállalatoknak. Egy­idejűleg a múlt évben felújí­tott korszerű pincebex-endezés karbantartását végzik, amely az elmúlt őszön óránként már 500 mázsa szőlőt dolgozott fel. Sárik Ferenc, a gazdaság ve­zetője éppen a szőlőtelepen fo­lyó építkezést ellenőrizte, ami­kor beszélgetésre kértük. — Milyennek látja az idei szőlőtermés-kilátásokat ? — A körzetünkhöz tartozó területeken a tüzetes termés- becslést még nem végeztük el. A fagykárok általában 50—60 százalékosak, de remélem, hogy a természet sokat pótol. Az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és a kister­melők is olyan nagy gonddal fogtak hozzá a szőlőmunkák­hoz, hogy annak eredménye­képpen a szüretre közepes ter­més várható, főleg, ha az idő­járás a továbbiakban kedve­zően alakul. — A csemő—nyársapáti bortermelő társulásban részt vevő nagyüzemi gazdaságok­kal folyamatos termelési szer­ződésünk van, s ezeket a gaz­daságokat az elért évi nyere­ségből is részesítjük. A ma­gántermelőkkel, szokás sze­rint, júniustól kötünk majd átvételi szerződéseket. — Részt vesz-e a Pest me­gyei Pincegazdaság a szőlőter­mesztés fejlesztésében? — Igen. Miután a hazai fo­gyasztás és az export érdeké­ben nagy szükség van a ma­gyar bortermelés fejlesztésére, a csemő—nyársapáti új szőlő­telepítési tervbe gazdaságunk is bekapcsolódott. A nyárs­apáti szőlőtelepet átvettük. Már 70 hektár szőlőnk van, s jövőre újabb területen telepí­tünk. A nyársapáti szőlő- és bor­kombinát eredményes munká­jában nagy része van a Dózsa György szocialista brigádnak, melynek Füle Ferenc vezető­helyettes az irányítója. Tevé­keny részt vesznek a környék politikai és társadalmi életé­ben is. Legutóbb egy szegedi szellemi és szakmai vetélkedőn szerepeltek, szép sikerrel. A nyert jutalmakból a nyáron Salgótarján vidékére szervez­nek kirándulást. K. L. senytíárs nélkül szállít. Várha­tó azonban, hogy Bulgáriá­ban is elkezdik hasonló be­rendezések gyártását. A je­lenlegi tervidőszak várható eredményeiről és exportala­kulásáról érdeklődtünk Lajos Péterné főkönyvelőtől. — A termékeinket értékesí­tő külkereskedelmi vállalatok mindent megtesznek expor­tunk növeléséért. Legfonto­sabb feladatunk, hogy tőkés piacon is el tudjuk adni gyártmányainkat. Ez azonban nem könnyű, hiszen ott csak csekély az érdeklődés a fél­automata gépek iránt. Ezért, és a várható bolgár verseny miatt is gyártmányaink to­vábbfejlesztésén dolgozunk. Segítségünkre van ebben a konzervgyár is. Az V. ötéves tervben kilencmillió forintot for­dítunk gyártógépparkunk fejlesztésére. E beruházással növeljük ka­pacitásunkat és fejlesztjük termékeink minőségét. Az 1980-ra tervezett 60 millió fo­rint értékű, exportra készí­tett gépeinknek már egyhar- mádát szeretnénk a tőkés piacra szállítani. — A tervidőszak alatt elő­reláthatóan mekkorára növek­szik a szövetkezet termelési értéke? — Tervjavaslatunk szerint 340 millió forintra, s ennek kétharmada származik majd exportból. Ez a terv is arra ösztönöz bennünket, hogy a jelenlegi egyedi gyártás helyett áttérjünk a kis sorozatokra. Az így előállított berendezé­sele prototípusaiból kettőt már bemutattunk vásárlóink­nak, további három gépet még az idén fogunk elkészíte­ni. Az érdeklődés olyan nagy, hogy már másfél évre előre lekötötték teljes kapacitásun­kat. Termelésünk további növe­lését azonban gátolja a nyo­masztó helyhiány. Ennek meg­szüntetésére, hatmillió fo­rintért lemezmegmunkálónk részére új csarnokot építünk. — Bővítik-e a lakossági szolgáltatásaikat ? — Szövetkezetünk javító­szolgáltató tevékenységét a jelenleginek 140 százalékára növeljük. Ennek érdekében például kedvezőtlen körülmé­nyek között működő motor- kerékpár szervizünket új helyre költöztetjük, az autó­javító telep mellé. Ez mint­egy kétmillió forintba kerül. ) — Tervezik-e a dolgozók létszámának növelését? — A munkaerőhelyzet alap­ján az egész tervidőszakban csupán a jelenlegi lét­számra számíthatunk. Elsősorban a munkaszerve­zésben, s termelést gépesítés­sel, jobb munkaszervezéssel, egészében a termelékenység növelésével bővítjük. Termé­szetesen — mint eddig is — számítunk a szocialista bri­gádjaink aktivitására, szor­galmára, kezdeményezésére is. Körösi szólások, közmondások (2.) A nép bölcsessége, füzeden gyémánt Külön típust alkotnak a szó­lások körében azok a közhe- lyek, amelyek csak szócsép- 1 esnek, tréfálkozó semmitmon- dásnak tekinthetők. Ezek ál­talában kitérő válaszok olyan kérdésekre, hogy „Hol van?, Hogy vagy?”. Például: „Hogy vág a bajusz, Balázs?” (hogy vagy?), a felelet rá: „kétfelé”, vagy „Hol a pipám, annyuk?”, válasz: „Fülem mellett, a kis- pócon”, „Hun van? — Gere- bönbe”. A MONDATJELLEGÜ SZÓ­LÁSOK csak nyelvtani alak­juk szerint mondatok, értel­mileg szavakat, főként indu- latszavakat helyettesítenek: például: „Zsindöly van a há­zon má, no!, E gyüssz te még mifelénk, Máj lösz még a ku­tyára dér, a lónak is hasig ér, Akkó vötte, mikó senki se vét ,a botba.” Igen jellemző a népnyelvre az a szólásfajta, amelyben a jellemezni kívánt embert saját szavaival mutatják be: pél­dául: „Olyan üj le máj vi­gyázok rád embör, Olyan tödd ki hagy hüjön módra, Olyan rúg fő hadd ott munka, Olyan tödd ide tödd oda embör”. Agai Adolf a kényeskedő beszédmodort példázza egy szólással: „Éldös eszöm el ne hagyj! — így kurjanjta el ma­gát nagy jókedvében a mu­lató ember, amikor muzsikál­tatja magát. A kényeskedő le­gény, amikor „élkössen” akar beszélni, így szól az édesany­jához: — Éldös anyám, adjon kend rám kéik üngöt!” A mondatértékű szólások gyakran a közmondások hatá­rán vannak. Így fordulhat elő ezekben a régi gyűjtemények­ben, hogy a szólások csoport­jába közmondások kerülnek, és viszont. Alapvető különb­ség azonban köztük az, hogy míg a szólások csupán stilisz­tikai eszközei a beszédnek, ad­dig a közmondások kerek, zárt gondolatokat is kifejeznek. Tolnai Vilmos a közmondás legfőbb sajátságát abban lát­ta, hogy „a változó jelensé­gekben felösmeri az állandó elemeket, s ezeket foglalja szilárd nyelvi formába. Eb­ben van nagy értéke, ezért be­csülték meg minden idők drá­ga örökségeképpen, mely él a köztud,atban, továbbadódik a hagyományban és minden pil­lanatban készen áll az alleal­mazásra. Ezért nevezték már régóta a nép bölcsességének, füzetlen gyémántnak”. A NAGYKÖRÖSI KÖZ­MONDÁSOK között találunk bőven olyanokat, amelyek ál­talános igazságokat mondanak ki, például: „Karajcárbu lösz a forint, Kölcsön kérésnek megadás a vége, Ebü szörzött jószág ebü is vész e, Csunnya 1 annak is szép a péze, Neköm is két karajcár egy garas, A pénzbe nincs komaság, se ro­konság, Nagy erdőben sok a forgács, A ki sokat jár a vá­sárra, e viszik annak mindö- nit, Amilyen csizmát vösző, olyat hordó, Minél bejjebb mék az erdőbe, anná több a fa, Közös marhának túrós (turhos-sebes)? a háta, Ott sza­kad be a jég is, a hun a leg- vékonyább, Isten akarattyáról az ördög se tehet. Jó tető tart jó falat, Két asszon hetivásár, három asszon országos vásár, Sok eggyütt léteinek házasság a vége.” Az egyszerű megállapításon túlmennek azok a közmondá­sok, amelyek már mérlege­lést, értékelést, ítéletet is tar­talmaznak, például: „Bolond lukbu bolond szél fúj, Aki nem böcsüli a karajcárt, nem érdömli mög a forintot, Elég gazdag az, aki senkinek se adós, Könnyű a meleg kuc­kóba teleni, Mégis jobb száz irigy, mint egy szánó. Jobb a sűrű garas, mint a ritka fo­rint, Nehéz ám más szájává jó lakni. Csak annyit ér mint a bőre, Mindön embör bolond embör, aki jobban akar tán­com, mint ahogy tud, Leg­jobb szakács a szükség, Jobb egy adok, mint száz kérek”. Más közmondásokban már életbölcsesség, tanács ezólal meg. Ezeknek a közondások- nak az állítmánya általában felszólító módú: „Adós fizess, beteg nyögj!, Bunkós bot lö- gyön a kezedbe, ha mérges kutyává beszész!, Higgy az asszon népnek, mint az ápri­lisi időjárásnak!, É kő annak a kutyának veszi amelyiknek veszött hírit kőtik, »Nyomta­tó lónak nem kő bekötni a szá­ját!”. Néhány közmondásunkban a szegények keserű tapasztalata szólal meg: „Szögény embör úgy gondol a maga keserveire, mind gazdag a maga sokára, Gazdag lánnak böjtbe is esik farsangja, A hun a szögénség benyit az ajtón, ott a szere­lőm kiszáll az ablakon”. Érdekes módon a közmon­dásoknak olyan országosan is­mert típusai, mint a gazda­regulák, időjósló bölcsességek, egészségügyi szabályokat meg­fogalmazó mondások nem for­dultak elő a lejegyzett pél­dák közt. Ez a tény azonban nem annyira a nagykőrösi nyelvhagyomány szegénységét, mint inkább a gyűjtők egyol­dalú érdeklődését bizonyítja. SZÓLÁSOK manapság is ke­letkeznek. Főként a diákok kö­rében népszerűek az ilyen szókapcsolatok: „Leesett a húszfilléres, végre kapcsolt, kár a gőzért (benzinért), olaj- ralépett, elhúzta a csíkot”. Ezeknek a szólásoknak és az újabb keletű közmondásoknak az életképességét, értékét az idő fogja eldönteni. Szabó Attiláné (Vége) — Máris. A fővárosi CENTRIKÖT Vállalat és a Pest megyei ÁFÉSZ-ek már­is az őszre készülődnek: jú­lius közepéig felmérik az igényeket, s megrendelik az üzletek az olcsó és közepes árú tréningruhákat, fehérne­műket harisnyákat s egyéb más ruházati cikikeket. MA: Aszfaltraj zverseny Ma délelőtt 10 órakor ren­dezi meg a városi könyvtár gyermekrészlege a hagyomá­nyos aszfaltrajzversenyt, a város főterén. A versenyen az általános iskolák alsó- és felsőtagozatos diákjai egy­aránt részt vehetnek. Vala­mennyi érdeklődőt a gyer­mekkönyvtárban várnak, itt rajzeszközöket, színes és fe­hér krétát kapnak, együtt mennek a verseny színhelyé­re. A legsikeresebben szereplő kisdobosok és úttörők könyv­jutalomban részesülnek. Áramszünet A DÉMÁSZ értesíti a fo­gyasztókat, hogy május 25- én, reggel 7 órától délután 16 óráig a Kisfaludi, Tompa, Arany János és Csokonai ut­cákban; május 27-én ugyan­csak reggel 7 órától délután 16 óráig a Petőfi utcában az 5—53. számig, a Nádor, Baj- csy-Zsilinszky, Teleki, Kisfa­ludi, Tompa, Csokonai és az Arany János utcákban áram­szünet lesz. MOZIMŰSOR A négy muskétás újabb ka­landjai. Előadás kezdete: 4 órakor. A felső tízezer. Színes, szinkronizált angol film. 16 éven felülieknek. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. MATINÉ Dollárpapa, Magyar film. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Emlékezz a nevedre! Színes, szinkronizált szovjet—lengyel film. Kísérőműsor: Madrid ha­tárán. Előadás kezdete: 4 és 6 órakor. 8 órakor filmklub. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN A törökfejes kopja. Magyar film. Előadás kezdete: fél 7- kor. SPORT Megyei diák kosárlabda­döntők Nagykőrösön Városunkban egy időben két színhelyen rendezték meg a kosárlabda-mérkőzéseket. A Toldi-sportcsarnokban a diák­bajnokság megyei négyes dön­tőire került sor, míg az NB III-asok a gimnáziumi labda- játékteremben mérkőztek. Hét közben Cegléden barátságos mérkőzéseket játszottak. NB III férfi Nk. Pedagógus—Kisújszál­lási Egyetértés 107:62 (57:23). A nagy akarással játszó körö­siek sokat cserélve játszottak és végig vezetve biztosain győztek, továbbra is listave­zetők. Megyei DSK-bajnoki döntők A négyszakaszos körzeti mérkőzések után a legjobbak - kal került sor a megyei kö­zépiskolás döntőkre, ahova az egymás elleni eredményt ma­gukkal hozták a csapatok. Most 4—4 csapat mérkőzött. A körösi gimnazista lányok mindkét mérkőzésüket meg­nyerték: a váci Sztáron Gim­názium ellen 69:15 (40:4)-re, az ugyancsak váci Géza király Gimnázium ellen pedig 73:14 (33:4)-re, s végül a 2. helyen végeztek. A körösi gimnazista fiúk is igyekeztek: a Szentendrei Fe­rences Gimnáziumot 87:74 (49:37)-re legyőzték, de a fő­városi serdülő bajnokságban jó csapattá öeszekovácsoló- dott váci Sztáron Gimnázium­tól 100:65 (51:28)-os vereséget szenvedtek és ők is a 2. he­lyen végeztek. Barátságos mérkőzések Férfiak. Nk. Gimnázium— Ceglédi Gimnázium 60:60 (39:31). Nők: Ceglédi Gimná­zium—Nk. Gimnázium 58:46 (34:26). VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Mezőtúr: M. Főiskola—Nk. Kinizsi NB III-as férfi csa- patbajmoki mérkőzés. Atlétika Gyöngyös: serdülő B-kate- góriás bajnokság. Kézilabda Gimnáziumudvar, 10 óra: Gimnázium—ÁFÉSZ női vá­rosi KISZ-es bajnoki mérkő­zés. Toldi-pálya, 10: Nk. Tol­di DSK ifi—Gödöllői SC ifi,, 11: Nk. Toldi DSK—Gödöllői SC női megyei bajnoki mér­kőzés. Túra: T. Vörös Meteor —Nk. Kinizsi férfi felnőtt és ifjúságii megyei bajnoki mér­kőzés. Honvédelmi sport Pálfája, 9 órától: az ÖHV és az UHV városi döntője. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16: Nk. Kinizsi serdülő I.—Nk. Kinizsi serdülő II barátságos, 17: Nk. Kinizsi—Bem SE (Cegléd) megyei bajnoki mérkőzés. Cegléd: CVSE ifi II.—Nk. Ki­nizsi II felnőtt és ifjúsági já­rási bajnoki mérkőzés. Modellezés Pálfája, 9 órától: az MHSZ Nk. Kinizsi MK tagjainak be­mutatója. Sakk KlOSZ-székház, 9.30: Nk. KIOSZ—D un ah arasz ti MTK kettős megyei I. osztályú csb- mérkőzés., Sportlövészet Tormási lőtér, 9: a HKL és az UHL városi döntője. Torna Budapest: a férfi ifjúsági I. osztályú egyéni bajnokság országos döntője. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Kézilabda TRAKIS-pálya, 16: Mosoda TRAKTS női, 1 : TRAKIS— Toldi férfi városi KISZ-es bajnoki mérkőzés. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom