Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

1976. MÁJUS 23., VASÁRNAP

rK3T ^ v ,

V /(Mim

Közönségnap a BNV-n

PEMÜ-szivattyúcsalád — SZIMFI automata szerszámgép

A szeszélyes időjárás sem vette el a vásárlátogatók kedvét, tegnap már kora délelőtt hosszú embersor kígyózott a pénztáraknál. A szakosított BNV-ken immár hagyományossá vált, hogy szombatokon és vasárnapokon mindig a nagyközönségé a vásár.

Tíz órakor megnyíltak a kapuk, a főbejárattól elsőként a B-csamokhoz özönlött a tömeg: ebben a pavilonban a nehéz- és vegyipar mutatkozott be.

Tíz cég jelentkezett.. *

A csarnok közepén reprezentatív helyet foglalt el a Pest megyei Műanyagipari Vállalat. Reflektorokkal megvilágított, egymásba kapcsolódó lépcsős emelvényeken állították ki a vegyipar termelőberendezéseihez ajánlott legújabb, komplett gyártmányai- nyaikat, alkatrészeiket. A PE- MÜ tárgyalótermébe lépve, Kovács Károly főmérnöktől épp akkor búcsúztak az érdeklődő élelmiszeripari szakemberek.

— Már legalább tíz cég jelentkezett, hogy legszívesebben elvinné innen a vásárról a TEFZEL-szivattyúnkat — mondta jókedvűen, miközben a dohányzóasztal mellett hely- lyel kínált, s hozzákezdett mini-sajtóié j ékoztatónkhoz.

— Tíz éve gyárt a PEMÜ műanyag csapokat, szelepeket, szivattyúkat. A hagyományos sav- és lúgálló, de csak 80— 90 Celsius fok hőbírású szivattyúk mellett a gyógyszer-, élelmiszer- és általában a vegyiparban igény merült fel az agresszív folyadékokkal el- lenállóbb, ugyanakkor nagyobb hőmérsékleti határokat bíró — mínusz 150-től plusz 200 C- fokig használható — berendezésekre. Eddig külföldön vásárolta az ipar a saválló acél és kerámiaszivattyúkat, az általunk létrehozott konstrukció felveszi a versenyt a külföldivel» ellenáll az agresszív folyadékoknak, élettartama sokkal hosszabb, s árban is kedvezőbb az import gépnél. Az idén, mintegy húsz készül el a 10—300 liter/perc teljesítményű konstrukciókból. A keresletnek megfelelően, úgy néz ki, jövőre megkezdhetjük a teflonanyagú BCPO—TZ vegyszerszivattyú-család sorozat- gyártását.

Még két újdonságot említett a főmérnök, amelyek kiállításukon nagy feltűnést keltenek: a Magyarországon először napvilágot látott adagoló- szivattyút, amelyet a NIKEX eddig évente kétmillió devizaforint értékben vásárolt külföldön. Jövőre ez is már szériában készül. A másik az építőiparnak és a házgyáraknak jelent majd kellemes meglepetést: a könnyűszerkezetes vizesblokkelem, amely a konyha, fürdőszoba és mellékhelyiség meleg-hideg víz-, valamint

Akár a holdon is alkalmazható! 200 Celsius fok hőmérsékleti határokat is elbír a TEFZEL-szivattyú.

Idén, az év első negyedében a dollár elszámolású külkereskedelmi forgalom egyenlege fele akkora hiányt mutat, mint a tavalyi megfelelő időszaké. Mondhatnánk: eredmény. Mondjuk. Csak tegyük hoezá azt is, hogy a mérséklődés központi korlátozó intézkedések hatására következett be elsősorban,-s csak csekélyebb részben következménye az ésszerűbb behozatali gyakorlatnak. S a másik, ennél semmivel sem kisebb fontosságú tény: a dollár elszámolású kivitel a tavalyi első három hónap amúgy is szerény — 1974-hez jelentősen visszaesett — szintjét sem érte el, annak csupán 77,7 százalékát tette ki.

Viták után

Beprogramozott sorrendben harminc műveletre képes a SZIMF1 megmunkáló központja,

Bozsán Péter felvételei

felső határ, amelyet ki tud dolgozni, formálni, alakítani. Három műszakban javasolják működtetését a nagy teljesítményű berendezésnek, amely irányításához egy ember szükséges. Lehetőleg szakmunkás, vagy olyan jó kvalitású, középiskolával rendelkező gépkezelő, aki a sokrétű műveletek irányításához kellő alap- műveltséggel bír. A vásár első napjaitól kezdve nagy az érdeklődés a gép iránt, nemcsak hazai vonatkozásban, hanem a KGST-országok részéről is.

H. A.

lefolyóegységét képezi — kompletten beépíthető a lakásokba. Alkalmazásával jelentős idő- és munkaerő-megtakarítás érhető eL

KGST -érdeklődés

A nehézgépek birodalma — a C-csarnok — szintén sok látogatót vonz. A fémmegmunkálás kolosszusait találhatjuk itt. A rangos kül- és belföldi kiállítók sorában állította ki a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézete az MC 400 megmunkáló központját, amely egyenesen Halásztelekről érkezett. Alkotójával, Leszkóczi Imre tervezőmérnökkel a gépbemutatón beszélgettünk:

— Az itt látható prototípus sokrétű technológiai feladatot lát el!— mondotta —, roppant gazdaságosan dolgozik. Az adott munkadarabon különböző szöghelyzetekben fúrást, marást, dörzsölést, simító eszter- gályozást végez meghatározott sorrendben. A teljesen autó- matíkus berendezés beprogramozható, önállóan cseréli a kereskedelemben kapható szabványszerszámokat, amelyekből harmincat képes tárolni. A munkadaraboknál 15 kiló a

Tartós hatások

NEM SZESZÉLY

JÁTÉK A RAJTPISZTOLLYAL

NINCS MINDIG ÁSZ

Lezárultak azok a viták, melyek megkísérelték tisztázni az eredőket és a teendőket. Voltak, akik arra esküdtek, hogy a tőkés világ e területen használt három műszerének mutatója — a londoni Reuter- árindex, a hamburgi gazdagkutató intézet ún. HWWA dexe és az amerikai Moody árindex — meredeken zuhan majd. Mások azt bizonygatták, hogy ugyan várható valamelyes árcsökkenés, a számunkra kedvezőtlen irányzatokkal azonban tartós tényezőként kell számolni.

Ez utóbbi, realista magatartást mutatta például a Forte Fotokémiai Ipar, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára tevékenysége. Nemcsak abban, hogy eredményes erőfeszítéseket tettek a termelés import- hányadának mérséklésére, illetve a tőkés piacokról vásárolt anyagok helyettesítésére szocialista országokból származókkal, hanem abban is, hogy sikeresen — és terven felül — bővítették tőkés exportjukat. A két irányú cselekvéssel berendezkedtek a keményebb időkre. Fölismerték, hogy a rögtönzés, a hol ide, hol oda kapkodás átmenetileg ugyan enyhíthet a cég gondjain, hosszú távon azonban nem kínál semmiféle megoldást.

Mások lépjenek?

Azok, akik szívesen beszéltek a tőkés piacok szeszélyességéről — s ezzel felmentették magukat üzletpolitikájuk felülvizsgálata alól —, azt kívánták, hogy először teljes egészükben megismerhessék a külkereskedelmet érintő központi intézkedéseket, tehát a szabályozó rendszer mindenféle részletét is, s majd azután lépnek ők. Csakhogy ezzel máris kialakították a késedelem nehezen betömhető forrásait, amit a tavalyi s az idei külkereskedelmi forgalomban egyaránt erősen megérezni.

Lépéshátrányt szült a nehézkes vállalati magatartás, s áttekinthetetlen helyzetet az, hogy voltak, akik játszani kezdtek a rajtpisztollyal. Hol erre, hol arra az elgondolásra alapozták a „biztató jövőt”, el- durrantották a pisztolyt, de rögtön vissza is lőtték a startot, mert kiderült, a pálya nemhogy futásra, de még kúszásra is alkalmatlan. Ekkor újra kezdték az egészet, az idő pedig telt, haszontalanul.

kozták, hogy közben a minőségi, műszaki jellemzőkön is javítottak, s kemény munkával ugyan, de elérték tervezett tőkés exportjukat.

Nagy értéke, pénzben mérhető haszna van tehát a rugalmasságnak, a vállalati cselekvőkészség, mint szándék, s a vállalati szervezet, mint keret, összehangolásának. Ez a nagyon köznapi igazság mégis csak lassan gyarapítja hívei táborát. Tekintsünk el azoktól az esetektől, amikor a szándékig sem jutnak el a termelési egységek irányítói — indokolt kérdés persze, miért tűrik ezt el az irányítók irányítói —, mert ma már ez ritka. A szándék a tőkés kivitel fokozására szinte mindenütt meglelhető, de nem társul hozzá a vállalati szervezet ezernyi tényezője.

Két vas

A rugalmasság értéke

Kritikus helyzetben mutatkozik meg igazán, a szervezet teljesítőképessége. A vállalati szervezetre értve ezt, főként a rugalmasság, a gyors igazodás fontossága nő meg. Ez vezette a Ganz Műszer Művek Áram- gyárát arra, hogy olyan fejlesztéseket kezdjen meg, amelyek lehetővé teszik a külföldi szállítások vállalási határidejének — ami ma átagosan 14— 18 hónap — csökkentését, s ezzel természetesen nemcsak a vevőkör megtartását, hanem bővítését is. Az ikladi Ipari Műszergyárban a kisebb villamosmotorok termelését — ugyancsak a jelzett elv érvényesítése jegyében — úgy foN

em nyomoztam utána, mégis meggyőződéssel vallom: ez a szókapcsolás — barátságvonat — csajás sok ember fejében születhetett, nem egyetlen személyt tisztelhet spiritus rectoránaik. Talán az első ilyen utazás szervezőinek szívében, agyában fogant meg e gondolat, amely azóta tízezreket nyert meg az országban. Csupán Pest megyéből tizenkét alkalommal indult útjára a barátság vonata, tízszer a megye különböző községeiből, városaiból to- bozott utasokkal, kétszer pedig egy-egy járás legjobb dolgozóival.

A barátság vonatainak sajátos útvonala van, sajátos állomásokkal: a barátság állomásaival. Mert igaz, hogy a térképen az a város Kijev néven szerepel, ám a vonat utasainak emlékezetében, szívében egészen másképp rögződött: a parkok városa, az a város, ahol muzsikáló kőlapokon vezet az út az ismeretlen katona sírjához, az a város, ahol mindenkinek jutott szerető házigazda, ölelő kar a Csajkovszkij Konzervatóriumban rendezett baráti találkozón.

Pest megyében évtizednél is hosszabb múltra tekintenek vissza ezek az utazások. Emlékszem olyan Ipoly vidéki tsz-asszo- nyokra, aki’ saj.fc maguk hímezte selyemzsákocskában földet vittek magukkal Moszkvába a községük temetőjében el'nantolt szovjet hősök sírjáról. Lehet az ilyen utasokat pusztán kíváncsi turistáknak nevezni?

A barátság követei ők, akik szemükkel kívánják látni, hogyan élnek a felszabadítók tíz-húsz-harminc esztendővel a Nagy Honvédő Háború után. A barátság követei ők — és ilyen volt az eddigi több mint 6000 Pest magyei utas 30—40 százaléka —, akik életükben először Záhonynál lépik át az országhatárt, mert november 7-ét szovjet barátaikkal együtt akarják ünnepelni a moszkvai Vörös téren.

Tizenhat esztendeje magam is ott szorongtam társaimmal a hosszú úton a vonat ablakában, hogy legalább szemmel simogathassam meg a Ívovi pionírok fejét, azokét a gyerekekét, akik a vasúti sín mentén integettek a vonatnak, mert hallották, hogy magyar vendégeket hozott városukba. Emlékszem Moszkva leningrádi pályaudvarára, ahol hajnali három órakor több száz fővárosi gyülekezett, hogy Vinográdov tábornok üdvözlő beszédét virágcsokrokkal

A B VT stockholmi felhívása nagy visszhangra talált

Munkafelajánlásokkal válaszoltak a magyar dolgozók

Az Országos Béketanács elnöksége alig egy hónapja azzal a kéréssel fordult hazánk lakosságához, a politikai, társadalmi szervezetekhez, hogy támogassák a Béke-világtanács új, stockholmi felhívását, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a nukleáris és tömegpusztító fegyverek betiltására. Követeljék a leszerelési világkonferencia összehívását és a világ népeivel együtt lépjenek fel az általános és teljes leszerelés megvalósításáért.

Az új stockholmi felhívás o magyar nép széles rétegei körében egyöntetű egyetértésre, erőteljes támogatásra talált. Számos üzem dolgozói gyűléseken fejezték ki egyetértésüket a felhívással. Több állami, gazdaság, mezőgazdasági termelő- és fogyasztási, szövetkezet dolgozói az Országos Béketanácshoz küldött táviratban, levélben támogatták a felhívást.

Egyetértésüket, támogatásukat fejezték ki a Hazafias Népfront bizottságai, a szakszervezeti bizottságok, KlSZ-alap- szervezetek, az MSZBT országos vezetősége, és egyes tagcsoportjai, a TIT egyes szervezetei, a KIOSZ, a KISOSZ országos- és helyi szervezetei. Számos helyen az új stockholmi felhívás támogatása munkafelajánlásokkal, a munkaversenyben való aktívabb részvétellel párosul. Több helyen a felhívás támogatását aláírásukkal is kifejezésre juttatták.

A béke- és a barátsági hónap során előadásokat, vitákat tartottak a fegyverkezési hajsza csökkentéséről. Az Országos Béketanács tudományos bizottsága. A leszerelés társa dalmi és gazdasági hatása címmel, júliusban konferenciát ßzervez Budapesten.

A barátság vonatai

toldja meg. És emlékszem a leningrádi Elektroszila Gyár dolgozóira, akik egymással versengve láttak vendégül bennünket az üzemi klub éttermében. Egy moszkvai apókára is emlékszem, aki a kijevi pályaudvart övező házrengeteg egyik udvarából tipegett be szállodánkba, táskájában különleges tenyészgalambok tojásaival az ismeretlen cserepartnernak, a váci hajógyári lakatosnak.

Sírokra emlékszem, magyar internacionalisták végső nyughelyére, amelyeken tavasztól őszig sosem hervad el a virág. És diákokra, akik úgy ismerték Zichy Mihály festészetét, ahogyan én soha. Fehér éjszakákra emlékszem, amikor Leningrad apraja-nagyja ott tolongott a Jiéva partján, hogy megnézze a balti flotta karcsú, fehér hajóit, a szétnyíló hidakat.

Felülni a barátság vonatára nem egyszerű időtöltés, hanem küldetés is. A munkatársak rendszerint azzal indítják útra a kiválasztott szerencsést: Ügy nézz körül, hogy utána mindenről beszámolhass nekünk!

Felülni a barátság vonatára küldetés — és jutalom. Már jó ideje az a szép szokás honosodott meg Pest megyében, hogy a termelőmunkában kitűnt, a társadalmi életben aktív legjobbakat szovjetunióbeli utazással jutalmazza a munkahely. Egy-egy vonat 320 utasának 90—95 százaléka ilyen jutalmazott, az 5—10 százalékot kitevő fizetővendég pedig azok házastársa, akik együtt akarnak gyönyörködni a végtelen szovjetország természeti szépségeiben, osztozni a feledhetetlen élményekben. Valóságos hagyomány már a dömsödi Dózsa, az inárcsi Március 21, a gödi Egyesült Dunamenti tsz-ben, a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatánál, a PEVDI-nél, a megyei kórházban és számtalan ÁFÉSZ-nál: a legjobbakat felültetik a barátság vonatára.

.Idén ismét háromszázhuszan indulnak indulnak útnak Pest megyéből, látni, lélekben gazdagodni, őszinte barátokat szerezni. Most, a rövidesen repülővel startolok készülődnek már, azok. akik a tavalyi vonatokról lemaradtak. Kívánjunk jó utat nekik, a barátság követeinek.

Ny. É.

Hazánkban a legutóbbi évtizedben a külkereskedelmi forgalom kétszer olyan gyorsan bővült, mint az ipari termelés. Kétségbevonhatatlan bizonyítéka ez annak, hogy a gazdasági növekedések természetes kísérője a nemzetközi munkamegosztásban való fokozódó részvétel, egyszerűbben: ha fejlődni akarunk, akkor kereskedni kell. Két vasat tartva a tűzlben. Az egyik: a gyorsan megvalósítható átállások. A másik vas pedig a hosszú távú változtatások megkezdése.

Példát ac^ott a gyorsan megvalósítható átállásokra a Mechanikai Műveli, amikor tavaly nagy mennyiségben értékesített tőkés piacokon olyan termékeket, amelyek gyártásához néhány hetes előkészítés után fogtak hozzá. A hosszai távú elgondolások következetes kimunkálására pedig példaként említhetjük a Lenfonó és Szövőipari Vállalatot, elhal — furcsán hangzik, de tény, s jól mutatja a teendők bonyolultságát — a tőkés export növelését a nem gazdaságos tőkés kivitel fölszámolásával kezdték, a gyártmányskála szűkítésével és gyártmányrangsor felállításával folytatták, így kapva képet arród, mit érdemes távlatokban fejleszteni.

Hamis közmondás

Anyaggyűjtés közben az említett vállalatoknál is, másutt is megemlítették: sűrűn a hírközlő szervek egy-egy külkereskedelmi üzletkötésről úgy számolnak be, mintha ez egy csapásra megoldaná gondjainkat. Legyen bármilyen jelentős is egyetlen üzlet — mondották —, a döntő az, hogy a sok-sok átlagos értékű szállítás miként bonyolódik le, növekszik-e, vagy csökken. Igaz. Ritka az az eset, amikor az eladó a kártyajátékolt ászaként teheti le az asztalra kiváló, a legmagasabb követelményeknek megfelelő termékét. Sokkal általánosabb, hogy megfelelő árut kínál, mely némely jellemzőjében — árában, eseteg szállítási határidejében stb. — rejti a vevő számára a kívánatosságot.

Sok ilyen termék kerül ki a megye iparvállalataitól a tőkés országokba, s az „ász” ténylég nagyon ritka. A baj ott van, s a gondok jó része is ezzel magyarázható, hogy nem is nagyon törekszik a termelők többsége ászok gyűjtögetésére, beéri a középszerrel. A közmondás hamis — e területen egyenesen veszélyes — okoskodásával, hogy lassan iárj, tovább érsz. Miért kellene ott lassan járni, ahol gyorsan is lehet. Sőt, egyenesen kötelező a gyorshajtás, mivel más közlekedési rend érvényesül a dűlőutakon és az autópályákon. Tetszik, nem tetszik, gazdasági fej lefts égünk a gazdaság alapegységeit, a vállalatokat az autópályákra tolta át. Oda. ahol gyors a ritmus, ahol a figyelmetlenségnek és fegyelmezetlenségnek súlyosak a következményei, de ahol viszonylag rövid idő alatt távoli célokat lehet elérni.

M. O.

i