Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

A PESTME CrV E I HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA" XX. ÉVFOLYAM, 120. SZÄM 1976. MÁJUS 22., SZOMBAT Giimökórmentes az állomány Saját nevelésből bővítik a tehenészetet A Csongrádi úton búzaföl­dek közt vezet az utunk a Mészáros János Tsz feketei tehenészetébe. Éppen akkor érkezett meg Perneki Kálmán, a szarvasmarhatelep vezetője is. A földeken járt, azt nézte, hol kaszáljanak takarmány- gabonát a jószágoknak. A tejházban, az istállókban mindenfelé rend, tisztaság fo­gad. A tehenek egy része friss szalma almon pihent az is­tállókban, a másik része kint, a karámban sütkérezett. On­nét csak akkor hajtják be őket, ha 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. — Jó tehenészgárdánk van — mondotta Perneki Kálmán. — Jelenleg tízen vannak, s a tejhozam növekedésé­nek arányában prémiumot kapnak. Napi keresetük meghaladja a száz forintot. A tehenészek kérésünkre megmutatták a legjobban te­Szövetkezeti szocialista brigádok eredményei ZÖLDKOSZORÚS JELVÉNYT KAPTAK A Pest megyei MÉK, mely­nek telepe évente nem kis mennyiségű termény felvásár­lásával tetemes bevételt ér el, Budapesten a KPVDSZ nagy­termében tartotta ünnepi ta­nácskozását. Beszédében Hor­váth Mihály igazgató elisme­réssel szólt a múlt évi ered­ményekről, vázolta az idei terveket s hangsúlyozta a háztáji zöldség- és gyümölcs- termesztés fontosságát. Hang­súlyozta, hogy a létszámcsök­kenés ellenére az országosát­lagnál jobban látták el a me­gye zöldség- és gyümölcsüz­leteit, valamint a társvállala­tok boltjait friss áruval. Nagyban hozzájárult ehhez a vá’lalat szocialista brigádjai­nak szorgalma, igyekezete. Ennek köszönheHk a Pest megvei MÉM dicsérő ok­levelét. amelvet ez alkalom­mal Kis István, a SZÖVÉRT főosztálwezetője adott át. Ki­váló dolgozó kitüntetést negy­venkilencen kaptak. A MÉK-nél összesen 38 szo­cialista brigád teljesítményét értékelték, közülük a két nagykőrösi, az Arany János és a Lenin szocialista brigád zöldkoszorús jelvényt kapott eredményeiért. A nagykőrösi telep dolgozói a május elsejei ünnepség elő­estéjén tartottak megbeszé­lést, s ekkor adták át a ki­tüntetéseket és jutalmakat. Szóltak a tanácskozáson a to­vábbi tervekről is, például közös kirándulásokról, társa­dalmi munkákról s egyéb vál­lalásokról. A brigádvezetők elmondták: javult a kollek­tív szellem, sikeresen váltják valóra a szocialista brigád­mozgalom hármas jelszavát. A brigádok munkájához további sikereket kívántak a telep gazdasági, társadalmi szervei­nek vezetői is. Kőnké Dénes, a Lenin szocialista brigád vezetője jelő teheneket. Az egyik a „Fialó” nevű, 12 éves és na­ponta 26 liter tejet ad, a 14 éves „Dárdás”-nak pedig 30 liter a napi tej hozama. A telepvezető elmondotta, hogy 294 tehenük fele vemhes, másik fele fejős. Naponta át­lagosan 1700 liter tejet visz­nek a tej csarnokba. — Van még 77 szopós bor­júnk, 108 nö >?endéküszőnk és 131 bikaborjúnk. Az idén már 34 hízott borjút adtunk el. A jószágok főként lucernát kap­nak, melyet az idén is nagy területen vetettünk. Jelenleg minden tehénnek napi 35—40 kiló zöldtakarmányt adunk, melynek 75 százaléka lucerna, a többi takarmányrozs és -ár­pa. Ezt még 4 kiló tavalyi szá­raz lucerna és az abrak egé­szíti ki. Abrakként a tehe­neknek tejhozamuk minden literje után napi 40 deka te- jelőtápot és szemes takarmányt adunk. Mióta zöldtakarmányt adunk a jószágoknak, tejter­melésük összesen napi 300 li­terrel nőtt. A gazdaság nagy gondot fordít arra, hogy télen , is legyen lucerna és zöldta­karmány. Az első kaszálású lucernát már kazlazzák, s a sok borsóvetés indáját is mind silózzuk. Ha az időjárás úgy kívánja, nyáron a növendék­borjúk legelőjét öntözni fog­juk. — Tehenészetük gümőkór- menites? — Igen, és vigyázunk en­nek megőrzésére. Egyébként a tehenészetet az általunk nevelt jószá­gokkal most már teljesen benépesítjük, és megkezdhetjük a kis tejho- zamú tehenek kiselejtezését. Kopa László Körösi szólások, közmondások Ötön vütte, Futkosója sincs — és a többiek A SZÓLÁSOK ÉS KÖZ­MONDÁSOK igen értékes ele­mei nyelvünknek. Különböző­ségeik ellenére többé-kevés- bé hasonló funkciót töltenek be a beszédben: szemléletessé, kifejezővé, árnyalttá és ele­venné varázsolják mondani­valónkat. Eredetüket tekintve állandó szókapcsolatok, de e szavak eredeti jelentése elho­mályosult és önálló, zárt egy­séget alkotnak. A szavak — O. Nagy Gábor szemléletes pél­dája szerint — olyanok a be­szédben, mint az épületben a téglák, a szólások és a szólás­szerű kifejezések pedig olya­nok, mint az előre gyártott épületelemek... A szólásokon és közmondásokon, ezeken a színes „paneleken” külsőleg nem látszik, hogy „előre gyár­tott lett”. Nagyobb egységek, hiszen megvan rajtuk az egyes szavaknak, azaz a „tégláknak” a rajzolata is. A szólások általában olyan állandó szókapcsolatok, ame­lyek egy szóval is helyettesít­hetők, — például zöld ágra vergődik — boldogul” — a be­szédben önálló szerepük nincsj hanem csuDán mondatrészek. A közmondások ezzel szemben telies mondatként szerepel­nek. A MÜLT SZAZAD máso­dik felétől kezdve mind gyakrabban találkozhatunk nagykőrösi szólásokkal, köz­mondásokkal, különböző nyel­vészeti munkákban (Vass. Bé­la, Kiss László, Ágai Adolf, Simonyi Zsigmond, Király Pál közlései). A szólások nyelvtanilag egyszerűbb fajtái hangulatuk szerint lehetnek emelkedettek, tréfásak vagy gúnyosak. A népnyelvre, főleg e két utób­bi jellemző: „Ügy élnek, mint a galambok”. A nyelvi vidámság, az élce­lődés adja a beszéd savát-bor- sát: „Tizenkettőre néző (bandzsi), Lába kelt annak, Teccik, nem teccik, ha nem teccik untercikk, Mögmosom a fejit, de szappan nékű, Máj e húzom én az ű nótáját, Nagy kanállá öttünk, Mink is etanátuk szarva közt a tőgyit, No hát kedöt is szépen lepin- gáták (sok rosszat beszéltek róla), Röttentő be vót csudál- kozva (nagyon ittas volt). Vit­te ám a ferhit (elszaladt), Ötön vötte (lopta), Kapsz egy ötöst (képen váglak), Még as- se monta. hogy befellekzött, csak emönt. Nem szóttam én e szót se. azt is lassan mondtam, Befogd ám a bagólesődet, Nagy feneket kerít neki, Cso­móba (fére) áll az óra, Mög- duzza az órát, Szömire ken (megdézsmál), Szőre lábán e veszötr Vékonyan állunk péz dógábú”. • Nem ritkán azonban a dur­vább hangvételű, gúnyos szó­lások sem. Ezek általában az őket alkotó szók, vagy a mö­göttük meghúzódó kép nyer­sebb volta miatt kapják jel­legzetes hangulatukat: „Nem segít má azon csak a sárgafőd, Mögitta az esz.it, Hisz ez a fél­fogamra is kevés, Mihaszna embör, Petrezselymet árutt egész égcaka. Tudom én mitű döglik a légy,'Ördöge van ne­ki, Büie vagy bá. No a koma- asszó is kimutatta a foga fehé­rít, Dögrováson * van, Végig járja má a szomszéd is, El­csapja a hasát.” VANNAK OLYAN SZÓLÁ­SAINK, amelyek erős képsze­rűségükkel érik el hatásukat: „Ott áll már az öreg is, a hun part szakad, Ha törik, ha sza­kad, de ón mögtöszöm, Elköte- né a még a Dárijus kincsit is, Kifűzetted apró pénzzel, Máj e húzom én az ű nótáját. Cin­két fogott az óra, Nem jár ige- nyös úton, V-rga bötűt csinál. A lélök is csak háni jár bele, Kűvé fagyott, Egy húron pen- dűnek, Rá borították má ű rá is a vizes lepedőt, Körösztű gasszálat se tesz, Dűlőre jut, Tónyát-Baranyát összejár. E mén a Pétörkéje.” Máskor éppen az elhomá­lyosult képszerűség teremt hangulatot: „Dobbafakadva (felháborodva), Mögitta az eszit, Sok van már a rováson. Máj e látón! én az ű baját, Aztán csínnyá bánnyatok ám vele, Oszt eszödön járt’, Szö­get ütött a fejébe, Rájár a rúd, Eszöd tokja, összeszűr­ték a levet. Töri a csürhejá- rást (gondolkozik). Nagy benne a gyulai szél, Pattot vösz rajta (elhatalmasodik).” Egy-két szólásmagyarázatot is érdemes idézni (Kiss László gyűjteményéből) „Sor port ver rajta: annan szárma- 7i. hogy a ló kefélésénél a ko­csis a lókaparóra rakodó port a falra, ágasra vagy más­hová szép sorjába kiveri, er­ről látja a gazda, hoay a ló szőre ki van takarítva”. KÉT JELLEGZETESEN HE­LYI SZÓLÁS lehetett a „Fut­kosója sincs” és „Annak a tal- laiát fúvóm”. O. Nagy Gábor szólás- és közmondásavűjte­rn ényében nem találhatók meg, a helyi használatból is kikoptak, ezért érdemes meg­ismerkedni a jelentésükkel. Kiss László ezt ins a „Fut­kosója sincs” szólásról: „Ak­Az új általános iskola Kocsér új létesítménye, az impozáns új általános iskola már messziről láthatóan ma­gasodik a község öreg házai fölé. Az új intézményben nemcsak az oktató munka kor­szerű feltételeit teremtették meg, de helyet kapott itt a napközi otlhon is, megkönnyítve a kisdiákok felkészülését. Várkonyi Pál felvétele Könyvsátor, alkalmi árusítóhelyek Ünnepi könyvhét 76 Május' 28-a és június 7-e kö­zött rendezik meg a könyv ta­vaszi ünnepét. Az elmúlt évek számtalan sikeres rendezvé­nye, hangulatos műsora, szí- pes programja bizonyítja: iga­zi élményt jelentenek az ünne­pi könyvhét napjai. Ezekre ké­szülve tartotta legutóbbi meg­beszélését a Hazafias Népfront városi könyvbizottsága, hogy a hagyományoknak megfelelően, méltón ünnepeljék Nagykőrö­sön is a könyvek idei szemlé­jét. Ez alkalommal a szokottnál is több helyen kínálják majd az ünnepre a megjelent és a ré­gebbi kiadványokat. Az Arany János Művelődési Központ előtt könyvsátrat állítanak fel, elárusító hely lesz az ÁFÉSZ központja előtt is, a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari szakközép- iskola és szakmunkás intézet­ben, valamint a konzervgyár­ban és a 224-es ipari szak­kor használják, amikor azt akarják kifejezni, hogy valami esemény teljes eredménnyel jért. Amikor a jégeső vala­mennyi csirkét agyon vert, amikor a sertésvész valameny- nyi disznót elpusztított, ami­kor egy család valamennyi tagja elmegy a lakodalomba. Ezek a közösségek rendesen olyan taggal, vagy tagokkal, amelyek indokolatlanul pusz­tulnak el, vagy jelennek meg, valahol, erre a tagra illi rá a futkosó szó. „Amikó möghat az öregapjuk, az egész csa­ládinak, még a futkosójának is gyászruhát csináltattak”. „Annak a tallaját fúvóm”: va­lamely elmúlt eseménynek a kellemetlen egészségbeli vagy anyagi következményeit szen­vedem. „Jánosnapkó fordú- tunk le a szánkóval a hóba, oszt ma is annak a tallaját fúvóm, mer azúta göthös va­gyok.” A szólások bonyolultabb fajtái a szóiáshasonlatok és a mondatjellegű szókapcsolatok. A szóláshasonlatok célja nem hasonlóság kimutatása, hiszen gyakran abszurd kapcsolat van a hasonlított és a hasonló kö­zött. hanem a tulajdonság fo­kozása. Példáink között talá­lunk emelkedettebb hangula- túakat: „Ügy ének, mint a galambok, Szereti, mint ga­lamb a tisztabúzát”, de leg­többször tréfás vagy nyers ér­zelmeket árulnak el: „Ügy vannak azok, min kutya a macskává, Szereti, min kecs­ke a kést, Él, mint Marci a Hevesön, Jár kel a röggeltű estig, mint az Orbán lelke, Ott hatták, min Szén Pál az olájo- kat. Olyan képet vágott, min a fancsali feszület. Magos ne­ki, mint prepának a logarit­mus, összehúzza magán, min gömöre végén a guta, Hallot­tam hírit. mint katona a ká­vénak, Összeröffen, mint a Csamyi disznaja. Ügy él az is. mint a Toldi Miklós lova.” Szabó Attiláné (Folytatjuk) munkásképző iskolában. Mind­egyik gazdag választékkal várja a könyvbarátokat. íróvendége is lesz Nagykő­rösnek: május 31-én, hétfőn az ünnepi könyvhét városi megnyitója alkalmából Nagy­kőrösre látogat, s az Arany János Művelődési Központ­ban találkozik olvasóival Cse­res Tibor háromszoros József Attila- és Kossúth-díjas írónk. Az esti író—olvasó találkozó előtt széles körben ismert és olvasott műveit dedikálja majd az Arany János Műve­lődési Központ előtti könyv­sátorban. Bugyi KSK—Nagykőrösi Kinizsi 3:1 (1:1). Kinizsi: Kocza — Balogh, Juhász, Labancz, Kaszap, Or­bán, Farkas (60. p. Tóth), Benkó, Szalai, Horváth F„ Horváth I. (60. p. Herczeg). Megfelelő körülmények — jó pálya, jó játékvezetés, sportszerű játék — között bú­csúzott a Népköztársasági Ku­pában a további szerepléstől a körösi csapat. A Kinizsi szerezte meg a vezetést Hor­váth F. révén, de a megle­pően kulturáltan, szervezetten és jól játszó hazai csapat biz­tos győzelmet aratott az egyébként sok helyzetet ki­hagyó körösi csapat ellen. Kissé fájó és meglepő ez a korai búcsú. Már eddig is jeleztük, hogy a csapat tehetséges játékosok­ból áll, megfelelő a játéktu­dás, akarás és erőnlét is, csak azt a kis pluszt nem tudja a csapat adni, ami a győzelem­hez kell. Ezért szenved kisebb képességű csapatoktól is köny- nyen vereséget. Vasárnap ne­héz feladat előtt áll a csapat: a bajnokjelölt Bem SE-t fo­gadja. Bízunk abban, hogy a nagy feladathoz felnő a csa­pat és jó mérkőzésen — a kedvezőtlen előjelek ellenére is — győztesen hagyja el a pályát. ANGYAL RÉMIEKÜL LŐTT A tormási lőtéren rendez­ték a versenynaptár szerint előírt MHSZ Kupa sportlövő- viadal 4. fordulóját, az MHSZ Nk. Konzervgyári LK ver­senyzőivel, amelyen tizenöten indultak. Jobb eredmények. Sportpisztoly: Kiss Pál 60/478, ifjúsági bronzjelvényes szint. Standard puska, 60 fekvő: Szabó Ambrus 538 (ifj. bronz), Daru Irén 532 (női IV. osz­tályú eredmény). Légpisztoly: Tóth Árpád 40/311 (felnőtt IV.), Csete Mária 40/302 (női IV. oszt.). Zárt irányzékú lég­puska. 40 lövés: Angyal Már­ton 350 (ifj. arany) Radeczky Géza (ifj. bronz), Szabó Amb­rus 316 (ifj. bronz). i Vetélkedő Képes történelem Mint megírtuk, az úttörő- mozgalom 30. éves évfordulója tiszteletére Képes történelem címmel május 24-én, _ hétfőn délután három órakor vetélke­dőt rendeznek a városi könyv­tár gyermekrészlegében. Az érdekesnek, tanulságosnak ígérkező vetélkedőn az általá­nos iskolák hetedik osztályos tanulói vehetnek részt, isko­lánként négyen. A legjobban szereplő három kisdiák részt vesz majd a megyei döntő egyéni és csapatversenyén, képviselve Nagykőrös városát, de a többi jó eredményt elért versenyző is könyvet kap ju­talmul. SZOMBATI SPORTMŰSOR Atlétika Cegléd: a XII. nyári úttörő­olimpia körzeti döntője. Kosárlabda Kecskemét: K. MFSC—Nk. Pedagógus NB III-as férfi baj­noki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 15 órától: a konzervgyári kispályás baj­nokság 12/b fordulója. Torna Budapest: a férfi ifjúsági I. osztályú egyéni bajnokság or­szágos döntője. S. Z. Mit latunk ma a moziban? A négy muskétás újabb ka­landjai. Előadás kezdete 6 órakor. A felső tízezer. Színes szink­ronizált angol film 16 éven felülieknek. Előadás kezdete: 8 órakor. Éjszakai előadás A veréb is madár. Magyar film. 16 éven felülieknek. Elő­adás kezdete: 22 órakor. Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. A szemestermény- piacon a búza literje 4, a ku­korica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldség­piacon az alma ára 7—12, a burgonya 4—6, a paradicsom 80, a szamóca 60—70, a kar­fiol 40, az új gyökér és sár­garépa csomója 5, a retek 2,50—3, a zöldhagyma 2,50, a paprika darabja 1.50—4, a sa­láta 1,40, a karalábé 2 forint volt. A májusi cseresznye csomóját 2—2,50 forintért ad­ták. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 140—160, a vágni való csirke 60—120, a kacsa 150— 160 forint volt. A 3 hetes tar­tani való csirkét darabonként 23 forintért árulták. A halat 20—25 forintért mérték. SPORT Búcsú az MNK-tól /. 1 * 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom