Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

4 iÁíiiav 197G. MÁJUS 22., SZOMBAT Jubileumi kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Pest megyei úttörők rajzai, metszetei Nagyszabású jubileumi ki­állítás nyílt az úttörőmozga­lom eddigi történetéről a Munkásmozgalmi Múzeum­ban. 30 esztendeje, 1946. jú­nius 2-án alakult a Magyar Úttörők Szövetsége, s az ebből az alkalomból rendezett tár­lat tárgyakkal szerkesztett eseménynaptár, mely elénk . tárja az úttörőélet szépségeit, az eddig megtett utat. a jö­vőt — millió és millió ma­gyar fiatal emberformáló, ne­velő iskoláját Zászlók fogad­nak az előtérben, az úttörő­vasút annyi romantikáit idéző emlékei az építés és avatás időszakából. A csillebérci tá­bor naplóját is sokan szem­lélik. Valóban történelmi tárló ez Ho Si Minh, Kádár János elvtársak bejegyzései­vel. A kiállítás további részében dokumentumok láthatók az egyes úttörőcsapatok múltjá­ból, mai tevékenységéről. Fel­tárul a vízi úttörőelet, a tábo­rozás megannyi szépsége, a XIX. kerületi úttörők mesefa­la, az esztergomi csillagászati szakkör tevékenysége, a deb­receni kis szűrszabók, a III. kerületi textilfestők, a hajó­modellezők munkái, melyek mind-mind az alkotás örömé­ről tanúskodnak, melyet fel­keltett bennük az úttörőmoz­galom sok távlatot nyújtó szabadsága, lelkes tanárok gondoskodása, fáradhatatlan­sága. A Magyar Úttörők Szövet­sége 1973 decemberében hoz­ta határozatát a létesítendő gyermek alkotók galériájáról. Ez megvalósult Zánkán, s most a gyűjtött anyagból már figyelemre méltó sorozatot láthatunk. Nemesi tiszta érté­kek ragadják meg tekinte­tünk, egy új korosztály rajzi, emberi készülődései. A mű­vek harmóniát sugallnak, s örömmel kottázzuk a felüle­tek színörvényeiből, hogy az 6 boldogságuk zavartalanabb, mint a háborút megélt nem­zedéké, akinek Ifjúságát el­orozta a fasizmus. A Pest megyei úttörők és kisdobosok is jeles művekkel szerepelnek. A gyáli Kebiger Irén, Gyulay Sarolta, Laczkó Ilona, Sebők Pál, a Dunake­Huszár Éva és Miklósey Szilvia: Baromfivásár Kebiger Irén: Szegény asszony ál latkál szin tanuló Bellas Attila, a ceglédi Miklóssy Szilvia, Hu­szár Éva színes filctollal, li­nómetszettel, krétarajzzal tű­nik ki a jó átlagból. Azzal a jó érzéssel nézhetjük a jubi­leumi kiállítást, hogy Gyom­ron nemrég Megyei Üttörő- múzeum nyílt szebbnél szebb gyermekalkotásokkal. Zánka visszhangja Gyömrő, már két úttörőgaléria működik, egy országos, egy megyei. Mindez felveti az ifjúsági múzeum létrejöttének reális tervét. Ez a fontos eszme még nem való­sult meg. Pest megye vállal­hatná ezen intézmény szerve­zését. Nagykőrös különösen alkalmas lenne gazdának, hi­szen az ottani gimnázium és tanítóképző Molnár Elekné vezetésével szép eredményt ért el eddig is a diákmunkák létrehozásában. E nagykőrösi linómetszetekhez, kékfestő- mintákhoz a tápiószentmárto- ni kerámiák, gyáli batikok társulhatnának, s a továb­biakban váci, szentendrei, fóti, gyömrői „ifjú szobrászok” alkotásai. Felnőtt művészek patronálják az ő kibontakozá­sukat KISZ-klubokban, isko­lákban — már most össze­gyűjthető az ifjúsági múzeum alapanyaga. Ezzel Pest megye országos ügyet indíthatna. Különben már a budapesti jubileumi kiállítás első nap­ján többen érkeztek me­gyénkből, így Kiskunlacházá- ról is, ahol köztudottan ki­emelkedő vízi úttörőélet zajlik évtizedek óta. L. M. Aláírták a szovjet-magyar új kulturális és tudományos együttműködési munkatervet Pénteken a Kulturális Kap csolatok Intézetében dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti rendkívüli' és megha­talmazott nagykövete aláírta az országaink közötti, 1976— 80. évre szóló kulturális és együttműködési munkatervet. Amint beszédében dr. Rosta Endre hangsúlyozta: a doku­mentum mindenékelőtt együtt­működésünk hatékonyságának további növelését, az egyes szervezetek, intézmények köz­vetlen kapcsolatának további erősödését tűzi ki célul. Kapcsolataink fő területein, különösen pedig a sajtó és a tömegtájékoztatás vonatkozá­sában, tovább erősödik majd ideológiai együttműködésünk, tovább szélesednek azok a kö­zös akciók, rendezvények, amelyeknek célja: a marxista —leninista eszmék, a kommu- nizmus és a szocialista társa­dalom építésében elért sikerek népszerűsítése. Válaszában V. J. Pavlov ki­fejezte meggyőződését, hogy a most aláírt terv hozzájárul népeink eszmei és kulturális közeledéséhez, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátság további erő­södéséhez, a tudomány és a kultúra szerepének növekedé­séhez, a szocialista életforma, a munkához való új viszony alakításában, a szocialista er­kölcs fejlesztésében. Mindez hozzájárul a szocialista orszá- I gok közötti ideológiai és kul­turális együttműködés további gazdagításához, elősegíti a bé­kéért és a nemzetközi enyhü­lésért folytatott közös harcun­kat. A munkaterv aláírásánál mejelent dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bízott-- sága tudományos közoktatási és kulturális osztályának veze­tője,, Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár, dr. Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár, dr. Hanga Mária oktatásügyi mi­niszterhelyettes, Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke, politikai, társadalmi és kul­turális életünk számos kiemel­kedő személyisége, valamint a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének több vezető beosz-: tású diplomatája. Honismeret — múzeumi gyűjtőmunka Tanácsok a pályázóknak A Pest megyei Hírlap 1976.1 május 12-i számában közzé-) tett történelmi témájú mú­zeumi pályázat ürügyén kívá­nok a helytörténeti kutatás néhány kérdéséhez néhány ki­egészítést tenni. Számos helytörténeti klub és iskolai honismereti szak­kör működik megyénkben. Ezeknek egy része a megyei Hazafias Népfrontbizottság vagy a Pest megyei Lelvéltár irányítása alatt áll, más ré­szük viszont teljesen önállóan, elszigetelten tevékenykedik. Ezenkívül sokan foglalkoznak szakkörön kívül is, csupán egyéni kedvtelésből, történeti vonatkozású tárgyak gyűjté­sével vagy történetírással. A pályázat meghirdetésével részben az 6 munkájukat kí­vánjuk szervezettebbé, egysé­gesebbé tenni. Érdekes témák A pályamunkák terjedelme és témája kötetlen, felölelhe­tik a XVIII. század elejétől napjainkig terjedő időszak bármely tárgykörét, amely egy meghatározott területhez, társadalmi osztályhoz, réteg­hez vagy nemzetiséghez kap­csolódik. Néhány gondolatébresztő öt­lettel, témajavaslattal szeret­nénk a szakkörvezető taná­roknak, a csoportos és egyéni kutatóknak segíteni. Vácott és környékén pél­dául érdekes lehetne a váci börtönben fogva tartott mun­kásmozgalmi vezetők minden­napjainak vagy egy börtön­sztrájk történetének a feldol­gozása tárgyi, írásos emlékek és élő visszaemlékezések alapján. Cegléden szinte ki­fogyhatatlan lehetőségeket kí­nálnak a még élő helyi Kos- suth-hagyományok. Szentend­rén a város sajátos történel­mi múltja olyan témákat kí­nál, mint például a XIX. szá­zadi szerb polgári családok életmódjának a feldolgozása, a viseletanyag és a lakberen­dezési tárgyak gyűjtésével egybekapcsolva. Az egész megye területére vonatkozhatnak a következő témák. Bármely nagyobb ipa­ri vagy mezőgazdasági üzem, iskola, illetve egyéb intéz­mény története. Egy-egy jel­legzetes kisipar művelőinek, kiskereskedői, kisparaszti csa­ládok életmódjának a feldol­gozása tárgyi és fotóanyag illusztrálásával. Bármilyen helyi vonatkozású nevezetes esemény leírása dokumentá­ciós anyag melléklésével Könyvheti újdonság Csodákra teremtett világ AtfSC tSI illosájj. évek-napok ölel. kezése, gyermekien tiszta mosoly, bőség zavarával küszködő szempár: a derű, a féltés, a jóság, az akarat, a szenvedély agyagba formált har­móniái. Időtlen nyugalom, határokat tágító sugárzás, agyagból merített és agyagba mélyített költészet: Kovács Margit élettől duzzadó munkássága. Szinte észrevétlenül lopja magát a szívünkbe, hogy újból és mindig fel­fedezve csodákra teremtett világát, ismét felzúgjon bennünk az érzel­mek széles skálája. A Képzőművészeti Alap Kiadóvál­lalatánál a Corvina Kiadóval közösen megjelentetett könyvének táblái kö­zött lenyűgöz az a biztonság, aho­gyan megtanult élni, bánni a má­soknak csupán gyurmát vagy haszon- talanságot jelentő anyaggal. Megkap művészetének folyton-folyvást tere­bélyesedő fája, a nyílt tekintetek és a termékenység leveles-virágos ko­szorúinak egymás mellett sorakozó, de mindig más és más, az emberi tüneményeket — a születéstől az el­múlásig — felvonultató pompája. P. Brestyánszky Ilona Kovács Margit művészetét bemutató köny­ve hiányérzetünket szünteti meg. Ré­gi adósság törlesztése ez a repre­zentatív kiállítású kötet. Nem mint­ha a ma már fogalommá váló, a modem magyar kerámia népművé­szeti ihletettségű ágát megalapító, útjait feltérképező és bejáró művész alkotásaival mindössze hébe-hóba ta­lálkozhatnánk. Kovács Margit egysze­rűen nem tud annyi remekművet ké­szíteni, hogy kielégítse tisztelőinek, munkásága rajongóinak mohóságát. S ez nemcsak a gyűjtés felélénkült szevedélyét jelzi, hanem azt is — s ez mindennél többet mond —, hogy Kovács Margit: FésUlködö műveinek birtoklása boldogság-sziget lakásaink panel-geometriájában. Kerámiái hozzánk tartoznak, el­rejtett vagy feltárt érzelmeink tudói. Rólunk és hozzánk szólnak, éppen ezért sugárzóak, időtlenségükben is velünk egyívásúak. Kovács Margit nem napok és évek tanúja, ősiségből fogant művészete életeket jelöl, nem mezsgyéket határoz meg. Könyvének 64 színes táblája — Schiller Alfréd fotóművész jóvoltá­ból — és csaknem 150 katalógus ké­pe a tárgyak bemutatása mellett a humanista művészt, a humanizáló művészetet tárja elénk. A Kovács Margit-album aligha kerül a köny­vespolcok mélyére: madonnáit, menyasszonyait, balladáit, édesany­Album Kovács Margit művészetéről Színes felvételek a szentendrei Vastagh-házbeli gyűjteményből járói készített szobrát, igézetesen megformált fiataljait és öregjeit ta­lán mindennap igényeljük — leg­alább képeken, —, hogy megtanít­sanak gyönyörködni, felfedezni a mű­vészet tisztítótüzét, az emberi szó, az alkotás melegségét. Megkapó ars poetica a művész­nőnek az album borítóján olvasható vallomása: „...Az agyag minden­napi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintéskor életem elemé­vé vált. És azóta ez az elem bele­kerülve vérem áramába, hol az öröm hullámhegyeire, hol az ijedt re­ménytelenség hullámvölgyeibe sodor, emel, buktat... Mert csodálatos ez az ősi mesterség ... Ahány alkotó, annyi változat. Mindenki beleleheli lelkét, jókedvét, örömét, bánatát... A fazekas már rég nincs sehol, de jókedve, humora, pajzánsága, örö­me, gyásza ott duruzsol továbbra is cserepeiben, és mesél az utának jö­vőknek.’’ Ahogy Kovács Margit számára öröm az agyag, az olvasóban is így szül hasonló képzeteket műveinek megtekintése. A Pest megyei olvasó számára még inkább, hiszen a színes fotók többsége az 1973-ban megnyílt szentendrei Vastagh-ház Kovács Margit gyűjteményes múzeumában készült. P. Brestyánszky Ilona nagy igénnyel, esztétikai alapossággal és szeretettel megírt tanulmánya a mű­helymunka állomásait mutatja be, elidőzve olyan korszakos jelentőségű műveknél, mint a Zsömleleány, a Kisinas, az Anya gyermekével, a Szoptató, az Anyám, a „Fluctuat, nec mergitur...” korsó, a Kenyér- szeletelő, a Lakodalrttas kályha, az öreg csősz, az ölelkezők, az Áttört korsós lány, az Odysseus, a Hom­mage á Szentendre, a Halászasszo­nyok, a Pásztorok. Tanulmányában nemcsak pálya-, hanem korkép is Kovács Margit a műtermében kirajzolódik, a magyar művészet el­múlt félévszázados történetében he­lyezi el Kovács Margit munkássá­gát, ügyelve arra, hogy figyelmez­tessen magyarságában európaiságá­ra is. Sommázott megállapításai kö­zül most mindössze egy kívánkozik ide: „Kovács Margit szüntelenül ala­kuló, mélyülő életműve előttünk vál­tozik, bár határai kijelöltek, művé­szi világképe kibontakozott, a tradí­ció és modern törekvések ellentmon­dásainak belső feszültsége szivár- ványosan árnyalt világán, élmény­világán átszűrődő sokrétű, teljes igé­nyű művészi univerzumot teremt.” Lapozgatva ezt a 15 ezer pél­dányban megjelent albumot, ízlelget­ve remekbeszabott tanulmányát, is­merkedve egy életmű albumnyi sze­letekből összeálló remekműveivel, úgy tűnik, hogy e kiadvány gondo­zója, a Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalata máris készítheti elő az újabb megjelenést. Mert ha kevesen is őriznek Kovács Margit-kerámiát, leg­alább a róla szóló reprezentatív kö­tetet szeretnénk minél többen for­gatni. A könyv iránt megnyilvánuló érdeklődés pedig azt sejteti, hogy a boltok mélyéről nehezen előhalász­ható könyv egyik napról a másikra „hiánycikk” lesz, illetve máris az. Molnár Zsolt (pártküzdelmek. választások, neves történelmi személyek helyi tevékenysége stb.). FelhívjuK a pályázók ügyei­mét, hogy inkább szűkebb, jól körülhatárolható témát válasszanak és azt a lehető legrészletesebben dolgozzák fel. A pályázók a következő múzeumokhoz fordulhatnak tanácsért és segítségért: Kos­suth Múzeum, Cegléd, Marx u. 5.; Vak Bottyán Múzeum, Vác, Múzeum u. 4; Petőfi Mú­zeum, Aszód, Szontágh lépcső 2.; Ferenczy Múzeum, Szent­endre, Marx tér 6.; Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1 Ceglédi ú. 19.; Falumúzeum, Penc, Rákóczi u. 25.; Árpád Múzeum, Ráckeve, Kossuth u. 95; Blaskovich Múzeum, Tá- piószele, Múzeum ú. 13. Emlékeztetőül még egyszer közöljük, hogy a pályamunká­kat 1977. január 20-ig kell be­küldeni a Pest megyei Múzeu­mok Igazgatóságához (2008 Szentendre, Marx tér 6.). Szakköröknek, brigádoknak A múzeumi szervezet a pá­lyázat meghirdetésén felül is számos ererdményes együtt­működési lehetőséget kínál a helytörténeti kutatóknak. Fel­hívjuk az iskolai szakkörök, a helytörténeti klubok, a szocia­lista brigádok figyelmét, hogy keressenek kapcsolatot a mú­zeumokkal, vegyenek részt a gyűjtőmunkában. Néhány kí­nálkozó lehetőség: egy szent­endrei történelemszakkör egész éves munkájának ge­rincét alkothatja például a múlt századi szerb viselet­anyagnak és lakberendezési tárgyaknak, vagy régi iratok­nak, fotóknak, 1945 előtti új­ságoknak, a .városról szóló régi könyveknek a felkutatá­sa, melyeket a múzeum szí­vesen megvásárolna. Érdekes feladat lenne például Ignato- vity Jakov, Ábrányi Emil vagy bármely neves helyi írónk műveinek valamennyi kiadásából egy-egy példányt összegyűjteni. Hasonlóan iz­galmas volna a Ráby Mátyás­ra vonatkozó összes írásos emlék és szájhagyomány fel­kutatása. A szakkörök és az egyéni kutatók ezzel nagy se­gítséget nyújthatnak a né­hány éven belül megnyíló szentendrei állandó várostör­téneti kiállítás anyagának az összegy ű j téséhez. Egyik papírgyári szocialista brigád vagy KlSZ-alapszerve- zet összeállíthatna egy ter­mékkollekciót, amely a gyár fennállása óta termelt vala­mennyi árut tartalmazná. A kocsigyár üzemtörténet iránt érdeklődő brigádjai vala­mennyi eddig gyártott termé­kükből maketteket készítené­nek. Érdekes vállalás lenne Szentendre 2 makettjének az elkészítése, egy XVIII. száza­di és egy jelenlegi térkép alapján. A felsorolt szentendrei vo­natkozású, csupán csak kira­gadott lehetőségek újabb öt­leteket adhatnak a megye egész területén működő cso­portos és egyéni helytörténet­kutatók számára. Dr. Sin Edit helytörténész. i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom