Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-21 / 119. szám

1976. MÁJUS 21., FENTEK

x/map

5

Területrendezés után

Megszűnt az építési tilalom

Telket, hétvégi telket is, építeni szándékozók vesznek és a tulajdonosokat nagyon kellemetlenül érinti, ha arra a területre, amelyen ingatlanuk fekszik, építési és elidegenítési tilalmat rendelnek el. Panaszkodtak js emiatt azok, akiket a kiskunlacházi Duna- parton ilyen rendelkezés 1972 óta akadályozott az építkezés ben. A nagyközségi tanács 862 hétvégi telekre rendelte el a tilalmat a részletes rendezési terv végrehajtása érdekéim.

Szabályozni kellett a területet és biztosítani a közterületeket, vagyis a telkek között kialakítani az utcák helyét.

Ezenkívül a megvásárolt hétvégi házhelyek nagysága sem volt egyforma, akadt köztük nem egy megengedhetetlenül nagy mammuttelek.

A rendezés munkája megindult, de ennyi telek felmérése, az utak kitűzése hosszú időt vesz igénybe.

A rendezés most már úgyszólván befejeződött, a területnek csak egy kis része van há:tra, ebben a hónapban ott is elkészül a munka.

A tilalom egyébként ott, ahol a rendezés elkészült, feloldódott

és a hétvégi házak építése nemcsak megindult, de sok közülük már áll is.

Kiskunlacháza közepén 176 lakótelket helyeztek néhány éve építési tilalom alá. Nagyjából egy tömbben fekszik valamennyi. Itt is a rendezési terv végrehajtása miatt hozta a tanács a rendelkezést.

Akad a telkek között egészen kicsi, olyan, amelynek a területe még a 200 négyögöl- nek is jóval alatta marad. A legtöbb viszont túl nagy, általaiéban 1200 négyszögöl. A területrendezés után a kis tel- . kék megnagyobbodnak, a nagyok viszont -sókkal- kisebbek lesznek. Kétszáz öles házhelyeket alakítanak ki.

A területen tehát új utcák által elválasztott, új házhelyek keletkeznek.

Természetesen itt is azokon a részeken, ahol a rendezés befejeződött, megszűnik az építési tilalom. Helyette viszont beépítési kötelezettség lép életbe. Az új telkek gyorsan elkelnek, Kiskunlacházán nagy a házhelyágény.

Mindenki segített

Futja lakásonként a százhúszezer forint

Tárnokon, a községi tanácsházán Rozsnyai Mihály tanácselnöktől és Papp Gábor vb-titkártól megkérdezzük, mi mostanában a tanács legnagyobb gondja.

— A legégetőbb problémánk valóban nagy volt, de ha körülményesen és nehezen is, most már elmondhatjuk, hogy megoldottuk — válaszol az elnök. A vb-tiitkár hozzáfűzi:

Az állam...

— Rendelet jelent meg a

szociális követ eknényeunek

meg nem felelő lakótelep sürgős felszámolásáról ilyen telep, bár nem népes, nálunk is van Anasztázia-pusztán, ahol egykori cselédházak, romos, szűk épületeiben öt család lakik. A rendelet szerint az ilyen telepek lakói házépítésre 120 ezer forint kamatmentes OTP- hitelt vehetnek igénybe, még pedig előtakarékossiág nélkül, vagyis, ha egy fillér megtakarított pénzük sínes. Úgyszólván ajándékot ad nekik az állam, ha kölcsön formájában is. Csakhogy a 120 ezer forint telekre, házépítésre sehogy sem elég.' Négy család mégis még ebben az évben rendes lakásba költözködhet.

Az ötödik idős házaspár. A férj tsz nyugdíjas, valamikor gazdasági cseléd volt és amitor a tanács szóba hozta, hogy el kell költöznie, eleinte erősen vonakodott, mégis legkönnyebben jut fedél alá.

— Az életedet töltöttem el ebben a házbán — mondotta, de végül is megértette, hogy nem maradhat tovább az omladozó falak között. Sőt, azt is közölte, van hová mennie, saját háza, ahol családos fia

lakik, de neki meg feleségének is van benne hely.

A másik négy családdal többször kellett beszélni, volt amelyikkel hatszor is, míg végül hajlandók voltak aláírni a j egyzőkönyvet.

A tanács és a kisiparos

Már most csak az okozott gondot a tanácsnak, hogyan és hová épüljön a négy lakás, a rendelkezésre álló kevés pénzből. Mindenesetre a község egyik alközpontjában egyenként 50 ezer forint értékű telket bocsát rendelkezésre ingyen a tanács. Házhely tehát már volna. De a tervezés is pénzbe kerül. Ebben pedig Leszt Béla helybeli kőművesmester azzal segített, hogy társadalmi munkában elkészítette. A négy lakásnak két ikerházat tervezett. Ily módon is csökkent az építési költség.

Mindegyik lakásban két-két szoba, étkezőhelyiség és természetesen konyha is lesz. Sőt fürdőszoba, bár annak egyelőre csak a helye. Kényelmesebb élet vár rájuk azonban anélkül is a szűk szoba-konyha után. Most az egyik lakásban a szülőkkel hat, a másikbari három gyermek szorong. Két másik csalódnak két-két gyermeke van, az egyik fiai már felnőttek, de együtt lakik az egy szobában ez a család is, összesen tehát 21 ember kerül jó körülmények közé új lakásba.

... és a Isz

Erre azonban a lehetőséget az adja meg, hogy a tsz szintén hozzájárul, díjtalanul elvállalta az építőanyag fuvarozását,

Helytörténeti pályázat pomázi úttörőknek

Az úttörőmozgalom 30. évfordulója alkalmából hirdetett helytörténeti pályázatot Pomáz Nagyközség Tanácsa, a HNF helyi szervezete és a helytörténeti szakkör. A pályázat célja, hogy az úttörők olyan dolgozatokat, kis tanulmányokat készítsenek, s dokumentumokat gyűjtsenek, amelyek a lakóhelyük jelenének, s múltjának feltárását szolgálják. A helyi munkásmozgalmi események feldolgozását és elemzését élő szemtanúk, az egykori események aktív résztvevőinek. felkeresésével, megszólaltatásával színesíthetik.

A pályamunkákban többek között fel lehet dolgozni a nemzetiségi hagyományokkal foglalkozó témákat, üzemek, intézmények, iskolák és úttörőcsapatok történetét, de lehetőség nyílik egy-egy szocialista brigád bemutatására is.

A pályázaton részt vehet mindek pomázi úttörő, s kollektív pályamunkával őrsök is benevezhetnek. A pályázat titkos és jeligés, a beküldési határidő: augusztus 15.

Az eredményt szeptemberben teszik közzé, a nyertesek értékes tárgyjutalmakat kapnuk.

(SZÉNSAAS ÜDÍTŐ ITALOK)

ingyen ad homolíot és sódert, sőt, a villanyszerelő munkát is elvégezteti. Az építkezéshez pedig az érdekelt családok elvállalták a segédmunkási feladatokat.

— Így aztán futja lakásonként a 120 ezer forint — mondja a tanácselnök.

— És egy másik kőmű ves- mester, aki a kivitelezést elvállalta, a jövő hónap elején belefog a munkába, hogy még ősszel átadhassa a két épületet. a »ágy lakást -i— teszi hozzá ugyancsak elégedetten a vb- titkár.

Öröm ül az arcukon, a tanácsnak sok tárgyalást igénylő szervező munkával sikerült négy családnak korszerű hajlékot juttatni.

Szokoly Endre

Augusztusban költöznek

Százhalombattán 2606 lakást épít a 26. számú Állami Építőipari Vállalat. A leendő lakótelep közepén már áll az első ház, amelybe augusztus végén 90 család költözik.

Nagy Iván felvétele

Mint a karikacsapás

Ahol a tatai rozsos készül

Szocialista brigád a kemencék mellett

Ilyenkor tavasszal általában zsúfolt a ráckevei HÉV a hét végeken. Horgászok hatalmas hátizsákokkal, a hétvégi telektulajdonosok szatyrokkal, táskákkal indulnak a szigetre vifcendezmi. Az egyik kocsiban hallottam az alábbi beszélgetést:

— Hoztam szalonnát meg kenyeret, este majd csinálunk egy kis szalomnás bulit.

— Szalonnát én is hoztam, de kenyeret itt akarok venni Szigetszentmiklóson. A kilós rozsos kenyerük utolérhetetlen ... Két hete vittem a szomszédnak is belőle, azóta mindig emlegeti.

Értik a dolgukat

Felkerestem hát a Pest megyei 4. számú Sütőipari Vállalat szigetszentmiklósi 63. számú sütőüzemét, ahol többek között a tatai rozsos kenyeret készítik. Réti Konrád megbízott üzemvezető minden kertelés nélkül odavítt a kemencéhez, ahol éppen két férfi igazgatta hosszú nyelű lapátokkal a piruló kenyereket.

— Ők csinálják — mondta —, á József Attila brigád tagjai. Az idén nyerték el a vállalat kiváló brigádja címet. Jó szakemberek, értik a dolgukat. Több mint negyven éve dolgozom a szakmában, éveken át a tököli üzemet vezettem, van összehasonlítási alapom. Nemcsak jó pékek, hanem nagyszerű emberek is. Kevés olyan közösség van a cégnél, amelyik ennyit tett a vállalatért, mint ők. Nyugdíjban vagyok, csak beugróm időnként, ha az ü zemvezető szabadságra megy. Örömmel jövök közéjük, mert tudom, hogy itt minden megy, mint a karikacsapás.

Pletscher János brigádvezetővel nem sikerül beszélni. Éjszakás műszakot vállalt, vizsgára készül. A tizenhetük közül négyen járnak az idén szakközépiskolába, egyikük marxista egyetemre, másikuk gimnáziumba. Természetesnek tartják, hogy az iskolából közvetlenül a munkahelyükre sietnek és ha kell, elcserélik a műszakjukat, hogy az az idő se essen ki a termelésből. A tanulás náluk nem szívesség, hanem önként vállalt feladat.

Közösen többet

Bán Józsefné művezető határozott, tettrekész fiatalasz- saony. Mint mondják, a brigád lelke. Szervez, intézkedik, agitál, s mindenütt ott van, ahol tenni kell valamit. Együtt néztük át a brigádnaplóit: tíz év krónikáját. 1966. április 4-én tizen alakították meg a közösséget. Milyen céllal? Nehéz ezt néhány kurta mondatban összefoglalni. Jó kollégák, barátok voltak valamennyien. Közösen még többet altattak tenni az üzemért,

a vállalatért, no meg olyan jólesett együtt lenni a szabad időben is. Kirándulni, szórakozni, vinni az egész családot ... Később ehhez jött még a verseny izgalma: sikerül-e elnyerni a megpályázott fokozatot? És sikerült, mindig sikerült. Igaz, sohasem kímélték az idejüket, energiájukat, igyekeztek túlszárnyalni a többi brigádot, s évről évre szigorodtak a normák. Nem a stopperórával mért normaidő, hanem a brigád által meghatározott erkölcsi, közösségi kritériumok. Bánné hamiskásan kacsintva, félhangosan hozzátette még:

— Ezt talán ne írja le, de magának megsúgom, hogy a jövő tavasszal a szakma kiváló brigádja címet is szeretnénk elnyerni. Most ezért dolgozunk.

Nem könnyű dolog a naponta 35—40 ezer süteményt ■és 45 .mázsa kenyeret megsütni. Az emberek homlokán gyakran végigcsordul a verejték, s nemcsak a melegtől. A hét vége még nehezebb, mert ilyenkor 75 mázsa kenyeret sütnek. Nehéz szakma, de szeretik. Ketten húsz, ketten 15, öten 10, és hárman ötéves törzsgárdata- gok. Eddig ketten kapták meg közülük az élelmiszer- ipar, kilencen a vállalat kiváló dolgozója címet. Olyan is álcád köztük, aki három-, négyszeres kiváló dolgozó. Több napos ünnep előtt akár a 16 órás műszakot is vállalják, s ennek soha nem szabad meglátszania a kenyér, vagy a sütemény minőségén. Igaz, még nem vezették be az üzemben a minőségi bérezést, de ők már a minőség alapján osztják el a brigádjutalmakat.

Keresik a munkát

Az idén fejenként 50 óra társadalmi munkát vállaltak, s a felét már április végére teljesítették. Kitakarítják az üzemet, ablakot tiszítanak, parkosítanak, segítik a karbantartás miatt más üzemekből áthelyezett dolgozókat — ilyenkor innét látják el a másik körzet lakosságát is—, patronálják a tanácsi óvodát, s ha az üzem körül nem akad munka, keresnek másutt. Részt vettek például a budaörsi kenyérgyár felúj ításá- I ban is.

A vállalat húsz kiválóan dolgozó társadalmi munkást jutalmazott külföldi utazással. Tizen Csehszlovákiában, tizen az NDK-ban töltöttek egy hetet. Az utóbbiak között volt a József Attila brigád két tagja: Kovács Lajos- né és Hegedűs Róza. Duna- harasztiban hamarosan átadják az üzemorvosi rendelőt. Vállalták, hogy társadalmi munkában, segítenek a kitakarításában.

Büszkék arra, hogy a tanácsi élelmiszeripari IV. országos szocialista brigádvetélkedő Érden tartott vállalati döntőjét megnyerték, a márciusi országos elődöntőn pedig hatodikak lettek, annak ellenére, hogy éppen a vizsgaidőszakra esett.

Nemcsak jól dolgoznak, hanem nyitott szemmel járnak az üzemben. Ezt bizonyítja a tavaly beadott három újítás is. S mihelyt erre terelődik a szó, papír, ceruza kerül elő, s máris azt magyarázzák, hogyan akarják megoldani a konténeres kenyérszállítást.

A nehezet is szívesen

Reich Ferenc, a vállalat személyzetű vezetője két éve ismeri a közösséget, s a legnagyobb elismerés hangján beszél róluk.

— Most éppen azért jöttem ki — mondta —, hogy megbeszéljük a továbbtanulási ütemtervüket. Őket nem rábeszélni kell, sőt talán egy kicsit visszafogni. Hálátlan feladat azt mondani: ne menj most, inkább majd .jövőre, de sajnos ezt kell tennem. Sorolni kell az igényeket. Es tudja még mi tetszik bennük? Az, hogy a betanulók- kal foglalkoznak. Három hónap után 100 százalékot teljesítenek az új emberek, s alig megy el valaki közülük. Nagy dolog ez egy sütőüzemben. A brigádba viszont nehéz bekerülni. Egy év próbaidő kell hozzá, de három nap igazolatlan hiányzás elég ahhoz, hogy kizárjanak valakit.

Szabó Erzsébet táblás 16 éves, vékony kislány. A brigád legfiatalabb és egyben legfrissebb tagja, a próbaidő után alig két hónapja került közéjük.

— Szeretek itt dolgozni — mondta zavartan, miközben ruhájáról veregeti a lisztet. — A mamám kérdezte meg, a mintaboltban van-e felvétel, így kerültem ide. Először nehezen ment, de mindenben segítettek. Úgy érzem maguk közé fogadtak és én is nagyon megszerettem őket. Nehéz munka, de most már el se tudnának küldeni innét. Ha betöltőm a 20. évemet, én is beiratkozom a felnőtt szakmunkásképző oktatásra.

Azt hiszem ez a legfontosabb, amit Szabó Erzsébet mondott. Jó közösségben még a nehéz munkát is szívesen vállalja az ember, hiszen a 17 tagú közösség szinte minden olyan feladatot meg tud oldani, amire az egyén magában képtelen.

T. Ágoston László