Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
1976. MÁJUS 19., SZERDA Heti jogi tanácsok A fegyelmi eljárást a büntető eljárástól függetlenül kell lefolytatni és elbírálni. Egyik olvasónk azzal keresett fel bennünket, hogy folyik ellene büntető eljárás, és ugyanezen okból a vállalat fegyelmi eljárást is indított ellene. A fegyelmi eljárás során azt vizsgálták nála — ami ellen ő tiltakozott —, hogy követett-e el bűncselekményt, s mivel nem tudták megállapítani, a fegyelmi eljárást felfüggesztették. Az a véleményünk, hogy két hibát követett el a vállalat. Egyrészt, hogy olyan kérdéseket vizsgált, amely nem tartozik hatáskörébe, vagyis az, hogy a dolgozó követett-e el bűncselekményt, másrészt, amikor az eljárást vele szemben. felfüggesztették. Az inatokat megtekintve láttuk, hogy a dolgozóval szemben különböző fegyelmi vétség miatt indították meg az eljárást. Ennek csak egy része az, ami miatt büntető eljárás folyik. Ezek szerint minden további nélkül le lehetett volna folytatni a fegyelmi eljárást, mert a fegyelmi felelősség még abban az esetben is megállapítható, ha a büntető eljárást valamilyen oknál fogva, megszüntetnék. A Legfelsőbb Bíróság egy hasonló ügyben úgy foglalt állást, hogy a munkaügyi bíróságnak a rendőrségi eljárástól függetlenül is el kell bírálni azt, hogy a felperesek keresete ala- pos-e vagy sem, illetve a fegyelmi határozatban megállapított vétségeket elkövették-e, s ha igen, a kiszabott fegyelmi büntetés az elkövetett fegyelmi vétségekkel arányban álló-e. Ennek alapján hozta meg a Legfelsőbb Bíróság azt az elvi döntését, amelyet a fegyelmi bizottságok, illetve a munkaügyi bíróságok figyelmébe ajánlunk, hogy a munkaügyi bíróság a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása iránt indított per tárgyalását kizárólag abból az okból, hogy a dolgozó ellen glapul szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás is indult, nem függesztheti fel. Állami, több lakásos ház udvarán a gépkocsi tárolásáról. Nemrég több olyan olvasónk keresett fel, akik állami tulajdonban álló többlakásos házban laknak, s vita van a lakók között, mert a ház udvarán a tüzelő tárolására szolgáló ideiglenes építményt gépkocsi tárolására is használják. A lakók többé-kevésbé most már megegyeznek; eltűrik, hogy lakótársuk gépkocsiját az épületben tartsa. A probléma most abból adódik, hogy „garázs” után eddig csak adót fizettek, most helyiségbért is kivetettek rá. Mivel a házban szaporodtak a kocsitulajdonosok, szeretnék tudni, adót vagy helyiségbért kell-e nekik fizetni a fáskamra után. Adót, és egyidejűleg helyiségbért ugyanazért a létesítményért, véleményünk szerint, megállapítani .nem lehet. Vagy ez, vagy az, a kettő együtt semmiképpen. A problémát bonyolítja az is, hogy lényegében ez a kamra magántulajdonban van, és az illetékes szervnek mielőtt a helyiségbért kivetette, tisztáznia kellett volna a tulajdonjogi kérdéseket. Éppen ezért, a bér kivetése miatt, a panaszosok jogosultak bírósághoz fordulni. Ha a magántulajdonú tüzelőtárolásra épített helyiség használata tekintetében nem tudnak megegyezni, akkor szántén a bírósághoz fordulhatnak. A szabadságok, illetve a szabadnapok elszámolása ötnapos munkahét esetén. Az AGROÉP egyik közös vállalatának szállító munkásai kerestek fel bennünket, és a következőket sérelmezték: Reggel 6-tól délután 4-ig tart a munkaidejük, az egyik napon naponta fél 5 óráig. 48 órás munkahéten dolgoznak, de minden szombatjuk szabad. A rakodó munkásokat úgynevezett ügyeletre is kiírják, és ha vagon érkezik, szombaton is, vasárnap is menni kell. Ha szombaton kell vagont kirakniuk, csak a megszokott, rendes bért kapják meg, mégpedig 12 Ft órabért + ha a 10 órát meghaladja a munkaidő, akkor még 10 Ft úgynevezett „kiküldetés” pénzt. Végeredményében elmondásuk szerint péntek estié ledolgozzák a hetet. A többlet munkáért mindaddig, amíg el nem éri a havi 300 órát, megkapják a túlórát, az azt követő időt pedig lecsúsztathatják. A szállító munkásoknak az a problémájuk, hogy a ledolgozott szabad napokat is (szabad szombatokat) levonják a rendes szabadságukból, van, akinek 3—4 napot is egy évben. Azt kérdezik olvasóink, hogyan történik a szabadságok kiadása az ötnapos munkahét esetén? A 6/1967. (X. 8.) Mü. M. számú rendelet szerint, a hét minden napját munkanapként kell figyelembe venni, a szabadság kiadása szempontjából, kivéve a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat, függetlenül attól, hogy a'hét minden napján munkát kell-e a dolgozónak végeznie. Ebből kifolyólag az ötnapos munkahéttel, illetve a kéthetenként szabad szombatos rendszerrel dolgozóknál is a szabad szombatot is munkanapnak kell számítani. Ha például a dolgozó 2 hétre szabadságot vesz ki, ebbe beleesik az AGROÉP-nél dolgozónak két szabad. szombatja is.; Terhűkre 12 munkanap szabadság kivételét kell írni. (Ha kéthetenkénti szabad szombatos rendszerben dolgoznának, akkor csak egy szabad szombat esik bele a szabadság idejébe.) Sok dolgozó részleteikben veszi ki szabadságát, mert azt gondolja*, hogy ezzel elkerülheti a szabad szombat levonásokat. Annál a dolgozónál, áld részletekben veszi ki szabadságát, és abba nem esik bele szabad szombat, annyi szabad szombatot kell beszámítani kivett szabadságnak, amennyi erre az időre esett volna. A vállalatok ezért akkor intézik helyesen, ha 5 napos munkahét esetén minden 5 munkanap, kéthetenkénti szabad szombat esetén minden 11 munkanap kivett szabadság után, egy munkanapot az igénybe vett napokhoz hozzászámítanak, kivett szabadságnapként. Ügy látjuk tehát, hogy az elmondottak alapján a vállalat részéről nem történt törvénysértés. Dr. M. J. Válaszol az illetékes Építési tanácsadó Az építmények karbantartásáról és felülvizsgálatáról. Az Országos Építésügyi Szabályzat előírja, hogy az építményt — részeivel együtt —•, valamint a telek be nem épített részét karban kell tartani. Ezt a város- és községrendezési, az egészségvédelmi, élet- és közbiztonsági, valamint a városképi és műemlékvédelmi követelmények teszik szükségessé. A természetes elhasználódás, az elemi kár és egyéb körülmények miatt keletkező hibákat haladéktalanul meg kell szüntetni. Ugyané szabályzat írja elő, hogy az építményeket a tulajdonos, a kezelő vagy a használó időközönként köteles felülvizsgáltatni. A felülvizsgálat előírt időpontjai az egyes épületfajtáknál változóak; a lakó-, igazgatási és jóléti épületeket tízévente, az ipari épületeket kétévenként, a mezőgazdasági épületeket öt-, az ideiglenes építményeket pedig egyévenként ellenőrzik. Amennyiben az építményen az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztető hibákat találnak, a tulajdonost haladéktalanul kötelezik a felülvizsgálat és a biztonsági intézkedések elvégzésére vagy elvégeztetésére. Ki köteles a karbantartásról gondoskodni? Arról, hogy az építmény jó karban legyen, általában az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. Amennyiben a tulajdonos kötelezettségének nem tesz eleget, arra kötelezhetik őt az építésügyi hatóságok. (Ez a közös tulajdonú épület valamennyi tulajdonosára kiterjed.) A haszonélvezőt csak rendkívüli javításnak és helyreállításnak nem minősülő munkák elvégzésére lehet kötelezni. Ha a kötelezett az építésügyi hatóság által megállapított határidőn belül nem végezteti el az előírt munkákat, 5 ezer forintig (községekben 1000 forintig) terjedő pénzbírsággal sújtható, s e bírságot többször is meg lehet ismételni. Mely esetekben végeztethetik az építési munkákat a hatóságok? Amennyiben a kötelezett a munkákat a megállapított határidőn belül nem végezte el, az építésügyi hatóság a kötelezett költségére és veszélyére, az állami lakóházjavítási előirányzat terhére, a munkálatokat elvégeztetheti. A személyi és vegyes tulajdonban levő épületeken a fenti módon csak akkor végeztetheti el az építési hatóság a munkákat, ha azok hiánya veszélyezteti az épületben tartózkodók, a szomszédok vagy az utcai járókelők biztonságát. A városképet rontó állapot megszüntetésével kapcsolatban is tehet a hatóság ilyen intézkedést akkor, ha az ingatlan főútvonalon, műemléki, vagy városképi szempontból védett területen, vagy sortatarozásra kijelölt terepen van. . Ugyancsak hasonlóan intézkedhet az építésügyi hatóság, ha a munka hiánya az épület állékonyságának romlásával fenyeget, vagy az épületnek a lakások rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen központi berendezéseit enél- kül nem tudják üzemeltetni. Kit terhelnek a költségek? A hatósági úton elvégeztetett építési munkák költségei a tulajdonost terhelik. Közös tulajdonban levő lakóépületen a költségek a tulajdoni hányad arányában oszlanak meg. Haszonélvezeti jog esetében — a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével — a költségeket a haszonélvezőnek kell fedeznie. A munkálatokra fordított pénzt, adó módjára kell behajtani; ezt a tulajdonos vagy a kötelezett egy összegben köteles visszafizetni. A kötelezett kérelmére — szociális körülményeinek figyelembevételével — a tanács vb. pénzügyi szakigazgatási szerve engedélyt adhat a költségek megfizetésére, legfeljebb öt év alatti havi egyenlő részletekben, vagy adhat fizetési haladékot. A teljes összeg kifizetéséig a telekkönyvben az ingatlanra bejegyzik a jelzálogot. Mindezekből következik, hogy az építmények rendszeres karbantartása minden tulajdonosnak saját érdeke, s ha a közérdeket sérti, hatósági úton is eljárhatnak ellene. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi osztályának helyettes vezetője Felhívjuk olvasóink figyel mét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vm., Blaha Lujza tér 3.) füldszinU tanácsadó termében. Ösztönzők, az olcsóbb lakások építésére Az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásépítési, elsősorban a tanácsi célcsoportos lakásberuházási program gazdaságos, hatékony megvalósítása érdekében egy sor átfogó, központi intézkedést dolgozott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal az érdekelt minisztériumok és a tanácsok közreműködésével. Többek között kialakították a megyei tanácsok közvetlen, nettó lakásépítési költségeinek átlagos területi normatíváit, részletesen meghatározták a lakásfejlesztési tervteljesítés ellenőrzésének központi és területi feladatait Hatékonyabb műszaki és gazdasági megoldásokra ösztönözték a tervező^ a beruházó és a kivitelező vállalatokat, s meggyorsították a műszaki-gaz- dasági normatívákban megengedettnél magasabb építési költséggel számoló tervek kiselejtezését. Kisajátításnál a forgalmi értéket is figyelembe kell venni A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozata Egy gödöllői házait és a hozzá tartozó telket az államigazgatósági hatóság kisajátított és kártalanításul 594 ezer forintot ajánlott fel. Az összeget a tulajdonos kevesellte, ezért a Pest megyei Bíróságon a városi tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya ellen pert indított. A bíróság a keresetnek részben helyt adott és a tanácsot további 140 ezer forint fizetésére kötelezte. Fellebbezésire a Legfelsőbb Bíróság a kártérítés összegét 213 ezer fariinibtal emelte fel. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása szerint a Pest megyei Bíróság a lakóépület értékének eldöntésére építész- és ingatlanforgalmi szakértőt is meghallgatott, LOPÁS A VILLERT RAKTÁRÁBÓL Összefogtak a haverok AVILLÉRT Vállalat kistar- csai 21-es és 23-as raktárában különféle műszaki cikkeket tárolnak. Az ottani HÉV- állomásra naponta érkeznek a raktározásra váró szállítmányok. S a szomszédos Volán I/4-es üzeme teherautóval fuvaroz. Azután a VILLÉRT- esek viszik targoncával rendeltetési helyére az akkumulátortöltőiket, hegesztőkészülékeket. Történt egyszer, hogy egyeseknek szeme tszúrt a naponta megforduló teherautó-rakomány gyér ellenőrzése. Danajlovics Sándor 22 éves segédmunkás a Volánnál dolgozott. A fiatalember már állt bíróság előtt, lopás miatt. Az ügy másik főszereplője a 20 éves Schier Károly raktári segédmunkás volt. 1970 októberétől ez év februárjáig dolgozott beosztásában. Pár hónap alatt megszervezte a raktári lopások sorozatát. Danajlovics szólt a raktáriaknak, hogy erre vagy arra szükség lenne. Mert vevőre mindig találtak bőven. Egy hegesztő transzformátor ára a kereskedelmi forgalomban 7 ezer 560 forint. Danajlovi- csék' 2 ezer 500 forintért adták. S a vásárlók nem kértek sem műszaki leírást, sem származási bizonylatot... 1975-ben kezdődött a társaság ténykedése, Többféle összeállításban vittek el műszaki cikkeket. Danajlovics lajstromán hat ilyen eset szerepelt. Többnyire teherautón vitte ki az árut. Egyszer a szemétszállító traktor kukájába csempészték a zsákmányt, amelyet a szemétdombra vittek traktorral. Este Danajlovics motorral elment érte. Egy másik alkalommal bebugyolálta a „cuccot” és saját maga szállította ki motorkerékpárral a raktárból. A rendőrség 115 ezer forint értékű műszaki cikket foglalt le a 25 gyanúsítottól. Ebből, Danajlovicstól 57 ezer forintnyit. Tavaly decemberben Danajlovics Sándor régi lakóhelyének baráti körét is bevonta egy másik bűncselekmény elkövetésébe. A Budapestről jött cimborák részt vettek a csömöri Haladás Tsz két sertésének ellopásában. Taxival mentek a színhelyre — a sofőr is kebelbeli volt — és Danajlovics kalapáccsal fejbe verte a két kocát. A feldolgozás után ekkor is arányosan osztoztaik. A Pest megyei Rendőrkapitányság vádemelési javaslattal a Pest megyei Főügyészségnek rövidesen átadja Danajlovics és 25 társának ügyét. Kamarás Péter döntését azonban kizárólag az építész szakértő véleményére alapította, és így állapította meg a kisajátítási kártalanítási értéket. Ez az állásfoglalás helytelen. A kártalanítási ösz- szeg megállapításánál ugyanis mindazokban az esetekben, amikor a vonatkozó rendelet irányárakat állapít meg, ezekből kell kiindulni. A kártalanítási összeg tisztázásánál a forgalmi értéknek is jelentősége van, ezért — ha a valóságos érték megállapítása céljából szükséges — a forgalmi értéket is fel kell deríteni. Az egyenértékűség elvének a kisajátítási eljárásban is érvényesülnie kell, tehát a forgalmi érték nem közömbös tényező. Ezért vizsgálata és figyelembevétele nem mellőzhető. Csak az ilyen módon megállapított kártalanítási összeg biztosíthatja a társadalmi és a jogos egyéni érdek összhangját. Ebben az esetben — hangzik tovább a határozat — a Pest megyei Bíróság, bár a kisajátított lakóház forgalmi értékét megállapította, ezt azonban döntésénél nem vette figyelembe. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a két szakvéleményt egybevetve úgy határozott, hogy a tulajdonost 807 ezer forint illeti meg. Elpből levonva a tanács által már kifizetett 544 ezer forintot, az illető további 213 ezer forintra tarthat igényt. Tíz nap rendeletéiből A tudományos fokozattal rendelkezők és hozzáthrtozóik számára járó kedvezmények megállapításáról a 10/1976. (V. 8.) MT. rendelet intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 37. számában.) A vállalati műszaki fejlesztés költségeinek elszámolásáról, valamint a műszaki fejlesztési alap képzéséről és fel- használásáról módosító rendelkezést adott , ki a pénzügyminiszter 9/1976. (V. 8.) PM számú rendeletében, (Megjelent a Magyar Közlöny 37. számában.) A külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről ugyanitt találják az érdekeltek az 1/1976. (V. 8.) MNB rendelkezést. A vállalati és szövetkezeti beruházások állami támogatását a 8/1976. (IV. 30.) PM rendelet szabályozza. (Megjelent $ Pénzügyi Közlöny 11. számában.) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 17/1976. (V. 12.) MÉM számú rendelet intézkedik,, az egyéb munka- vállalásokkal kapcsolatban ugyanitt. Az Állami Pénzverő azonnali belépéssel felvesz UZEMSZERVEZŐT 2—3 éves gyakorlattal (pályakezdők előnyben), ELÖKALKULÁTORT 2— 3 éves gyakorlattal, NORMATECHNOLÓGUST 3— 5 éves gyakorlattal, SZERSZÁM- ÉS GÉPSZERKESZTŐT 5—10 éves gyakorlattal, VEGYÉSZTECHNIKUST '5—10 éves gyakorlattal, TMK-ELŐADÓT 3—5 év^ gyakorlattal, ELEKTROMŰSZERÉSZT 5—10 éves gyakorlattal (aytomatikák javításában és szerelésében) Érdeklődni lehet a 338-695-ös telefonszémon. A TAURUS GÉPGYÁR esztergályost, maróst, gyalust, helyzetfúróst, szerszámélezőt, gépszállítót, betanított és segédmunkásokat, géplakatost, szerszámkészítőt, hegesztőt, targoncaszerelőt, tmk-lakatost, tmk-villanyszerelőt. Szakma nélküli fiatalokat betanítunk szerszámok készítésére. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi osztálya: 19ő5 Budapest Vili., Kerepesi út 13. (a Keleti pályaudvar mellett). • Telefon: 130-830/752, vagy 136-400/752. k 1
