Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

'I 1976. MÁJUS 19., SZERDA xMtait Nők a Csepel Autógyárban „Nélkülük már nem mennének sokra” A vasas munka 30 éve még a hagyományos férfimestersé- gek közé tartozott. De most már egyre több asszony dol­gozik ebben a szakmában. A Csepel Autógyárban az aktív munkavállalók 39 százaléka nő. Helyzetükről Szabadkai Lászlóné, a gyár szakszerve­zeti és Lukács Lazámé, a pártbizottság nőfelelőse tájé­koztatott. Férfimunka-e a hegesztés ? Ha az egyenjogúságról be­szélünk, az első kérdések kö­zé tartozik, milyen mérték­ben valósul meg az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Az olló két szára még eléggé nyitott, ha összehasonlítjuk a szak- és betanított női és férfi munkások keresetét, an­nak ellenére, hogy ez a rés az utóbbi években szűkül. Meg- szűnik-e a közeljövőben ez a különbség? — Nem — mondja határo­zottan Szabadkai Lászlóné —, legfőképpen azért nem, mert a béreknek ezt a különbségét általában objektív okokkal indokolják. Például azzal, hogy a férfiak vállalják a ne­hezebb fizikai munkát. Sze­rintem a monoton, naphosszat két-három mozdulat ismétlő­déséből álló munka legalább akkori fizikai, de még na­gyobb idegi megterheléssel jár, mint bármely nehéz fizi­kai munka. — Megjegyzem, a vállalat vezetősége ilyen szempontból is figyelembe veszi a bérek alakulását — veti közbe Lu­kács Lázámé —, ahhoz vi­szont, hogy a nődolgozók bé­re közeledjék a férfiakéhoz, elsősorban a nők szakképzett­ségének arányát kell növelni. Ez jelenleg mindössze 9,5 százalék. — Előfordul azonban, hogy a továbbképzés szervezésekor a nőknél ellenállással találko­zunk. A gyár most vásárolt egy svájci gépsort, üzemelte­téséhez szakképzett hegesz­tőkre van szükségünk. Tanfo­lyamainkra háromszáz dolgo­zó jelentkezését várjuk, első­TEFB A VOLÁN l.SZ. VÁLLALAT Kereskedelmi Főosztálya FELVÉTELRE KERES gépjárműközlekedési teherkereskedelmi Jelentkezni lehet: V„ Bajcsy-Zsilinszky út 74. Telefon: 120-297, 321-196, 120-630, 122-110. sorban nőkét. Az itt dolgozók órabére 2 forinttal lesz ma­gasabb a mostaninál. Elter­jedt az a hibás nézet, hogy a hegesztés káros a nők egész­ségére. Nehéz a mozgalmi szervek feladata, hogy meg­magyarázzák: alaptalan ez az előítélet. A szakmunkások arányának növelésében gondot okoz az is, hogy a nálunk dolgozó nők közül sokan nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát. Ma már nincs baj a tanulási kedvvel, a gyár szervezésében általá­nos iskola működik, ahol 88 nő tanul tovább. Kinek áll jól a füldugó ? A nőpolitika sarkalatos pontja a munkahelyi körül­mények és a szociális helyzet javítása. Beszélgetőpartne­reink örömmel sorolják a kedvező változásokat, de meg­jegyzik, van még megoldásra váró gondjuk bőven. Az ed­digi eredményekhez sorolható, hogy a gépek mellé mozgat­ható vagy rögzített támlás székeket szereztek be. A zaj­ártalom csökkentésére is ke­resik a megoldást, s ahol a zajszintet nem sikerült a normális alá csökkenteni, ott a dolgozókat füldugó haszná­latára kötelezik. Sajnos, nem sok eredménnyel, mert sokan inkább elviselik a 90—95 , de­cibel zajt és a következmé­nyeként jelentkező hallásza­varokat, fejfájást, mint a kor­szerűnek és kényelmesnek nem mondható füldugót! 4Z üzemorvosi ellátás lehe­tővé teszi az évenkénti rák­szűrővizsgálatot, s a harmadik műszakban már csak azok az asszonyok dolgoznak, akik kérik. A női dolgozók szociá­lis helyzetének javítására számos más intézkedést hoz­tak. A nagy családosakat és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket évente kétszer se­géllyel támogatják, és ked­vezményes vagy ingyenes üdülést tesznek lehetővé szá­mukra. A gyermekgondozási segélyen levő kismamáknak gazdasági egységenként talál­kozókat szerveztek, ahol a gazdasági és társadalmi ve­zetők nemcsak az üzem ered­ményeiről és gondjairól szá­moltak be, hanem a kisma­mákat is megkérdezték: mi­ben segíthetnek nekik. Az asszonyoknak elsősorban nem is a megvendégelés vagy a gyerekeknek küldött ajándék okozott örömet, hanem az. hogy nem feledkeztek el ró­luk, számítanak rájuk. — Csak az igazgatósági épületben sikerült megszer­vezni a találkozót, úgy lát­szik, ők még nem jutottak idáig gondolkodásban — mondja kicsit keserűen Lu- kácsné. Nehézségek az autógyárban is a bölcsődei és az óvodai el­helyezéssel vannak. Az eddigi intézkedések enyhítettek a gondokon, a teljes megoldás még várat magára. Lelki ismereteseb bek — Ez a kijelentés akkor hangzik el, amikor a nők társadalmi és gazdasági ve­zetésben elfoglalt helye kerül szóba. Az autógyári közélet­ben, a választott testületek­ben jelentős az asszonyok sze­repe. A szakszervezetben a női vezetők aránya meghalad­ja a gyárban dolgozó nők ará­nyát. A gazdasági vezetők 10 százaléka nő, ebből mindösz- sze két nő művezető. (Egyi­kük fizetését nemrég rendez­ték, mert jócskán alatta ma­maradt a férfi kollégák jöve­delmének.) — Káderpolitikái tervünk­ben sok nő szerepel — mondja Lukács Lázárné —, de még mindig nem elegendő. Gyakran előfordul, hogy a szerintünk rátermett asszo­nyok nem vállalják el a meg­bízást, félnek a rájuk háruló felelősségtől. Pedig azok az asszonyok, akik ma nálunk vezető beosztásban vannak, kivétel nélkül megállták he­lyüket, pedig többet kell bizo­nyítaniuk, mint a férfiaknak. — Nélkülünk, asszonyok nélkül már sem a gyár, sem a népgazdaság nem menne sokra — jegyzi meg befeje­zésül Szabadkai Lászlóné. — Jó lenne, ha minden dolgozó — legyen az vezető vagy be­osztott — ezt tudomásul ven­né. Hámor Sylvia NEM MARADNAK MAGUKRA Kismamaklub Dunavarsányban Sokhelyütt panaszkodnak a gyermekgondozási szabadsá­gon levő kismamák: hiányzik a közösség, ahol megvitathat­nák tapasztalataikat, vagy ta­nácsot kérhetnének a gyakor­lottabb, több gyermekes ma­máktól, esetleg szakemberek­től is. Dunavarsányban már nincs ilyen panasz, két hó­nappal ezelőtt a tanácsi veze­tők segítségével megalakult a kismamaklub, ahol az érdek­lődők színvonalas — a család­jogi törvényről, egészségügyi kérdésekről és esecsemőápo­r m __ zrr ÉP ÍTŐIPARI szövetkezet AZ0NKAL3 BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, ács, burkoló, vasbetonszerelő, asztalos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, festő, bádogos, parkettás, tetőfedő, szigetelő, lakatos, könnyűgépkezelő. „Edilmac” toronydorukezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, rakodókat, raktárkiadót, kubikosokat, takarítónőket. Jelentkezni lehet a „Prosperitás” Építőipari Szövetkezet nunkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. lésről szóló — előadásokat hallhatnak. A rendezvényekre 15-en, 20-an járnak rendsze­resen. Amíg az anyukák be­szélgetnek a jogásszal, az or­vossal, a védőnővel vagy a klub vezetőjével, addig a ki­csinyekkel külön teremben foglalkoznak. Kezdetben a klubtársak délelőtt találkoz­tak, később azonban kedve­zőbbnek bizonyult a délutáni időpont. A dunavarsányi mű­velődési ház jó kezdeménye­zése követésre érdemes. Kisgépek - juhászaiknak Osztrák gyártmányú kisgé­pekkel korszerűsítik a mun­kát a magyar juhászatokban. Az üzemekben a következő években igyekeznek fellendí­teni az állattenyésztésnek ezt az ágazatát; az épületek léte­sítésére, illetve korszerűsítésé­re 40 százalékos állami támo­gatást vehetnek igénybe. Az állattartók számára kedvezően változott meg a gyapjú fel- vásárlási ára is. A juhtenyész- tők azon túl, hogy fokozzák az állatok teljesítményét, a termelékenység növelésére új gépeket állítanak munkába. Modern berendezés a mezőgazdaságnak A keselyhegyi Aranykalász Mezőgazdasági Szakszövetke­zet vasipari részlegében az idén mintegy 170 darab sertésön- etető berendezést gyártanak a szolnoki MEZŐGÉP megrende­lésére. Termékük a legkorszerűbb etetőberendezések közé tartozik. ifj. Fekete József felvétele Víz- és levegőszennyezők A gazdasági érdekre hivatkoztak Környezetvédelmi intézkedések Nagy a szükség az erélyes környezetvédelemre, mert a mesterséges szennyezés rend­kívül gyakori. Csaknem min­den esetben könnyelmű felüle­tesség, semmivel sem menthe­tő tudatlanság, sokszor tuda­tos felelőtlenség okozza. S nemegyszer az előírások meg­tartására fordítandó költség megtakarítása is. Ezúttal cso­korba kötve felsorolunk né­hány, Pest megyében az utób­bi hetekben felderített környe­zetszennyezést. Olaj az ivóvízben Pilisvörösvár. A Pest megyei 4. számú Sütőipari Vállalat ke­nyérgyárának kemencéit olaj­jal fűtik és az olajat két, a földbe süllyesztett tárolóban tartják;- A tárolóktól két mé­ter távolságban ásott kút vízé­vel mossák a gépkocsikat. Az elhasznált víz az ugyancsak a tároló közelében levő szenny- vízszikkaszitóba folyik De nem csatornában, hanem a puszta földön át. A kenyérgyárral szomszé­dos ház lakói az udvarukon le­vő kút vízét isszák. Azaz egy idő óta — mert bűzös és rossz ízű —, kénytelenek máshon­nan beszerezni ivívízüket. Pa­naszukra a KÖJÁL vizsgálatot indított, és megállapította, hogy kútjuk olajjal szennye­zett, de az a gyár ásott kútja is. Alapos a gyanú, hogy a ke­nyérgyár szennyvízszikkasztó- iába került olaj a talajon ke­resztül a kutakba szivárog. Az is lehet azonban, hogy az olaj­tartály ok kilyukadtak és így került a talajon át olaj a két kútba. A KÖJÁL mindkét kút hasz­nálatát megtiltotta, egyben azonban elrendelte az olajtar­tályok műszaki vizsgálatát is, mégpedig azonnali hatállyal. Egyúttal — hogy cseptmyi olaj se kerülhessen a szikkasztó­ban összegyűlt szennyvízbe — Az írószer Szövetkezet pomázi munkahelyre, írószerek és kis-irodagépek szerelési munkáira felvesz betanított munkásokat Jelentkezés: Pomóz, Ipartelep, Munkaügyi osztály. a szikkasztó álé megfelelő olajfogó berendezést kell fel­szerelni. Hatvan lakó panasza Törökbálint. A Budatej ter­melőszövetkezeti közös válla­lat üzemének közvetlen kör­nyékén levő hatvan lakóház tulajdonosa arról panaszkodik, hogy házuk közelében a Bia- torbágy—Törökbálint között húzódó medence vízgyűjtőjé­be, a Hosszúréti árokba fo­lyik a tejüzem szennyvize és aibban megakadva nagy bűzzel árasztja el a környéket, sőt a talajon átszivárogva veszélyez­teti kútjaik tisztaságát. A helyszíni szemle megálla­pítása: az árokban húsz-har­minc centiméter vastagságban áll a sűrű szennyvíz, és már valóságos tóvá duzzadt. A Bu­datej által már régebben meg­rendelt szennyvíztisztító be­rendezés múlt év december 31-re kitűzött műszaki átadá­sa hiányosságok következté­ben meghiúsult és azóta sem történt meg. Várni kell, amíg a kivitelező a hibákat kijavít­ja. De meddig?! A környék másik panasza: a tejet a Budatej is műanyag ta­gakba csomagolja, eközben ter­mészetesen sok hulladék ke­letkezik, amit általában heten­ként egyszer elégetnek. A mű­anyag elégetése bűzös füsttel szennyezi a környék levegő­jét. Az Üzem azzal védekezik, hogy nem talál a hulladék el­szállítására vállalkozót. Joggal felmerül azonban a kérdés, nem oldhatná-e meg a hulladék elszállítását házilag, mondjuk úgy, hogy erre a cél­ra beszerez egy teherautót? Megszűnik a hordómosó Örkény. A Haladás Tsz hor­dómosó üzemében különböző vállalatok mindenféle vegyi, még mérgező anyag szállításá­ra is használt hordóit tisztít­ják. Naponta négyszáz hordót mosnak és az eközben keletke­ző, körülbelül nyolc köbméter szennyvizet egy fedetlen árok­ban, a homokos talajra veze­tik, ahol az szétömlik. Az üzemtől mintegy száz méterre már lakóházak állnak, a köz­ség vízműve pedig 500 méter­re van. Éppen ezért a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság vizsgálatot folytatott. IV}egálla­pította, hogy a hordómosó környékének talaja vegyi anyagokkal erősen szennyezett és a méreg a vízmű kútjáig szivároghat. A KÖJÁL védő- berendezések létesítését írta elő. A tsz viszont a beruházás költségeit nem látja a hordós- mosás hasznával arányosnak, ezért inkább megszünteti mel­léküzemét. Mindössze arra kért és kapott engedélyt, hogy a már tisztításra átvett hordó­kat még elmoshassa. Veszélyes csomagolás Ráckeve. Arany Kalász Tsz, nővén yvédőszer-esomagoló üzem. A por alakban forga­lomba kerülő növényvédő sze­rek csomagolása az óvórend­szabályok megtartása nélkül könnyen okozhat bajt. Okozott is néhány hete. A csomagolok, nehogy a mérges port belélie- gezzók, gézzel kötik be a szá­jukat. Ez azonban nem elég. Csoda, hogy eddig nem, csaik most következett be egyszerre két súlyos baleset. Egy asz- szony és egy 16 éves leány — utóbbi életveszélyes állapot­ban — kórházba került. Fel­gyógyultak, de a KÖJÁL — amint megbetegedésükről ér­tesült — természetesen vizsgá­latot tartott, és megállapította, hogy a csomagolóüzemben al­kalmazott védőszabályok tá­volról sem kielégítőek. Elő is írta a teendőket és azok meg­valósításáig a munka szünetel­tetését. Mint hasonló intézkedések­nél általában, ebben az eset­ben is a határozat megfelleb- bezésénél a népgazdaság érde­keire hivatkoztak, mintha a dolgozók egészségének meg­óvása nem lenne szintén nép- gazdasági érdek. Annyi vi­szont kétségtelen, a növényvé­delem időszakában nagy za­vart okozna a csomágolás fél- bemaradása, öt vagonmyi nö­vényvédő szer vár csomagolás­ra a tsz melléküzemében. Ezért a KÖJÁL bizonyos vé­dőfelszerelések használata ese­tén hozzájárult a csomagolás folytatásához, azzal azonban, hogy újabb szállítmány csoma­golását már csak a védőberen­dezések elkészülte és az elhá­rító rendelkezés betartása ese­tén vállalhat a tsz. Vajon így lesz-e? A tsz nem teljesíti Ráckeve. Ismét az Arany Kalász Tsz, ezúttal hordómosó üzeme. Most megtartott vizs­gálat során derült ki, hogy a tsz hordómosó üzemében nem hajtották végre a mai napig sem az 1975. július 2-án előírt óvóintézkedéseket. Múlt évben —1 panasz alapján — megálla­pították, hogy a Tiordómosás- nál használt víz szennyezi a talajt, és a szomszéd kútját használhatatlanná teszi. A közeli környéken a növények, még a fák is kipusztulnak. Kötelezték akkor a tsz-t, hogy az üzem szennyvízgyűjtő­medencéje falát betonozza ki, előtte olajfogót szereljen fel, továbbá akadályozza meg, hogy a hordótároló területén a hordókról lecsurgó víz a talaj­ba kerülhessen, és hogy a csa­padék vize is olajtól megtisztí- tottan kerüljön a talajba. Most a KÖJÁL arra kötelez­te a tsz-t, hogy harminc na­pon belül terjessze be a hor­dómosó üzemben végrehajtan­dó munkálatok tervdokumen­tációját és július 30-ig hajtsa végre a tavalyi határozat elő­írásait. Amennyiben az Arany Kalász Tsz ezeket a határidő­ket nem tartaná meg. meg kell szüntetnie a környezetet szennyező hordótisztogatást. Szokoly Endre r i l I

Next

/
Oldalképek
Tartalom