Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-18 / 116. szám
1976. MÁJUS 18., KEDD Vicrn Tg K/unmt 5 Negyed évszázadra megállapítják egy-egy terület vízigényét Az elosztás útja Harminchat állami lakás Dabason EREDETI HELYÉRE KERÜL Restaurálják a ráckevei Árpád-szokot — Több gyümölcs. Rekonstrukciót tervez szőlő- és 1980-TOL meghívta a nagyközségi KISZ- bizottság titkárát — magyarázza Ribai János. — Ez egyébként régi szokás, ő a kilenctagú bizottság tizedik tagja. Négy személyre, illetve családra ő tett javaslatot. Merthogy a 10 százalékot a bizottság természetesen felfelé kerekítette. Nem lehetett és nem szabad nem törődni azzal, hogy Dabas járási székhely; és ez alkalommal is előlkerültek a korábbi falugyűlések népfronttanácskozások jegyzőkönyvei Hányszor elhangzott az elmúlt években a jogos igény: szélesíteni kell a járási rendelőintézet szakorvosi hálózatát és a pedagógushiány is a nagyobb közösséget sújtja. A gondok megszüntetésének egyik legfőbb akadálya a lakáshiány volt. Azzal, hogy 2—2 szolgálati lakást most ezekre a célokra tartanait fenn, csupán enyhül a gond. — A tapasztalatok szerint a lakásügyi társadalmi bizottság javaslatával a lakosság többsége egyetértett — mondja Ribai János. Az előírásoknak megfelelően a két évre szóló teljes, valamint a 36 lakás elosztására szóló névjegyzéket március 23-án függesztettük ki a tanácsházán s megtekinthető volt egy teljes hónapig. Kevés olyan ügyfél volt, aki ne böngészte volna át alaposan. A kifüggesztést követően adta be lakáskérelmát két sokgyermer kés család, később a bizottság őket is felvette a 36 lakásos névjegyzékbe, összesen öt észrevétel érkezett a jegyzékkel kapcsolatban, a közvetlenül érdekeltektől. Ilyenek: „Miért csak 6.-nak vagyok besorolva ...” „Miért megüresedő, régi lakást, máért nem újat kapok ...” MunkaUlése lesz a vb-nek, de... — Tett észrevételt egy édesanya is. Elvált, két gyermeke*, nevel, nem megfelelő lakáskörülmények között. Kérte, kerüljön be ő is az első 36 közé. A társadalmi bizottság lényegében egyetértett ezzel az igénnyel is, de már nem tudott mást tenni, mint 37.-nek sorolta be s további döntésre a tanács végrehajtó bizottsága elé utalta az ügyet. Május 19- én, szerdán til össze a vb hogy megtárgyalja általában a társadalmi bizottság egész munkáját, s ezen belül ezt a kérdést is. Munkaülése lesz ez a vb-nek, de talán egv kicsit ünnepibb lesz a szolcásosnál. Úgy gondolom, ez érthető. / Dcregán Gábor Részlet a domborműből. Anonymus szövege nyomán tudjuk, hogy honszerző Árpád fejedelmi törzse a Csepel-szige- 7 ten telepedett meg. Ráckeve lakossága Földváry Miklós kezdeményezésére 1893-ban úgy határozott, hogy a millenniumi ünnepségre Árpád-szobrot állít. Az emlékművet 1897-ben avatták fel, sokkal előbb, minr a budapesti, Zala György által mintázott szoborcsoportot. A ráckevei Árpád-portrét Szósz Gyula készítette, Blahó Pál öntötte ércbe, a kőfaragómunka Krdí Ferenc tehetségét dicséri. A kilencméteres mészkőtalapzaton helyezték el a spiáterből készült alakzatot az Árpád-kertben. Az utcát is Árpádról nevezték el, ahol végigvitték a plasztikai alkotást. Szász Gyula Csokonai VU téz Mihály, Vörösmarty és Munkácsy Mihály láttatásához hasonlóan, harci öltözetben, párduclcacagánnyal, madárforgóval, karddal jeleníti meg a honfoglaló vezért. Tekintete méltóságot sugároz. Figyelem re méltóan gondosak Král Ferenc Árpádot, Zsoltot, Marót fejedelmet, táncosokat és táltost ábrázoló domborművei, melyek szinte Medgyessy Ferenc művészetét jelentik be. Az emléktáblán Thaly Kálmán sora olvasható: „Állj emlékkő, időtlen időkig!” A közvélemény figyelme most újra a ráckevei Árpádszobor irányába fordult. Több okból. Egyrészt a szocialista tartalmú hazafiság még gondosabban ábrázolja hagyományainkat, mint elődeink, másrészt szükséges megtalálni a szobor végleges helyét. Köztudott, hogy 1941-ben lebontották az emlékművet, és a ráckevei István téren állították fel, mivel az Árpád-kertben épült fel a mezőgazdasági téli iskola, mely 1950-től az Ady Endre Gimnázium otthona. Régi óhaj, hogy az Árpád-szobor visszakerüljön eredeti helyére, a gimnázium elé, melyet ma is Árpád térnek neveznek. Ez annál is sürgetőbb, mivel 1975-ben felállították az István téren Makrisz Agamemnon felszabadulási emlékművét, és ekkor az ÁrpádSzász Gyula Árpád-szobra. szobrot a kastély kertjébe szállították. A ráckevei nagyközségi tanács mindent megtett, hogy honszerző Árpád szobra méltóképpen felújítva, eredeti helyére kerüljön. Tárgyalt Lisztes István szobrász- művésszel, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalattal. Végül a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Szvetnik Joachim restaurátort és Pikier István szobrászművészt jelölte ki a munkálatok szakszerű elvégzésére. Erre mindenképpen szükség volt, hiszen az emlékmű spiáter anyaga erősen megrongálódott az. idők során. A csaknem félmillió forintba kerülő felújítást a nagyközségi tanács vállalta, s a tervek szerint az Árpád-szobor végleges helyén avatására 1977. augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén sor kerülhet. Egy biztos: Ráckeve lakossága várja ezt a pillanatot, hiszen büszkesége ez az emlékmű, a második Árpád-szobor az országban. L. M. gyümölcskertészetében a Bentavölgye Termelőszövetkezet a következő öt évben. Karát helyett gramm A népgazdasági ágazatok (közül a legtöbb vizet a mező- gazdaság igényli — csak az öntözőrendszereken át, négyszer annyi víz folyik a földekre évente, mint amennyit a lakosság felhasznál. Á vízgazdálkodás beruházásait, a vízlépcsők, öntözőberendezések építését különlegesen széles körű előkészítés előzi meg, több évtizedre előre meghatározzák a terület vízigényét. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet munkatársai olyan módszert dolgoztak ki, amely számító- gépes adatfeldolgozással teszi lehetővé, hogy az eddigieknél is szélesebb körben vizsgálják egy-egy terület vízigényét 20— 25 évre előre. A módszerről a Magyar Hidrológiai Társaság legutóbbi előadói ülésén számolta* be az irtézet munkatársai. Magyarországon az öntözésre berendezett terület mintegy 450 ezer hektár. Az öntözőberendezések kihasználása azonban alig haladja meg az 50 százalékot, így a drága fölszerelés csak félgőzzel segítheti a mezőgazdasági termelést. Eddig ugyanis többnyire azokat a területeket látták el öntözőberendezér sekkel, ahol a legolcsóbb volt a beruházás, ily módon nemegyszer a kevésbé értékes termőföldek kapták a vizet, például a Hortobágyon. A vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozása nyomán azonban már a te-> lepítóseknél figyelembe vették nemcsak a föld termőképességét, hanem a mezőgazdasági üzemek gépi ellátottságát, a növényvédő eszközöket és több más olyan szempontot, amely feltétele a korszerű növény- termesztésnek. A VITUKI- módszerrel most a következő értizedek újabb öntözőberendezéseinek telepítéséhez számítógép felhasználásával az időjárás, a talajösszetétel, a közgazdasági viszonyok és egész sor más tényező együttes figyelembevételével jelölik ki az öntözőterületet. Fontos szempont, hogy a vizsgált területen értékes kultúrákat: szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget termesszenek a gazdaságok, hiszen a lakosság ezekből növekvő arányban igényel. Egy vagy másfél évvel ezelőtt a többgyermekes családok lakásgondjainak megoldására hívott össze Dabasra járási tanácskozást a népfrontbizottság. Csak a kishitűeket lepte meg, hogy a községek magas szinten képviseltették magukat; úgy érezték a tanácselnökök, a vb-titkárok, hogy ennek a témának a megbeszélésén személyesen maguknak kell résztvenniük. Szélesebb körben is visszhangja volt az ott elmondottaknak. Egy nagyon reális és egészséges szemlélet tükröződött; nem azt sorolták a községek vezetőd, hogy itt sem, meg ott sem épül állami lakás, hogy kevés a fejlesztésre fordítható pénz. Egyelőre még pontos felmérés nélkül is megállapították, Igenis, szinte minden községben él néhány olyan nagy család, amely lakásgondjának megoldásában segítségre szorul. Segítenünk kell — mondták —, de hogyan! Nos, éppen ezért hívta össze a népfront azt a tanácskozást, hogy a hogyanra közösen keressenek válaszokat. Végre munkában a társadalmi bizottság Nem kutat különösképpen az emlékezetében Ribai János, a dabasi nagyközségi tanács szakigazgatási szervének helyettes vezetője, amikor a fentieket említem. Feláll az íróasztala mögül, és az iratszekrényből biztos kézzel kiemel egy 1975-ös dossziét. — A tanácskozást követően a népfrontaktívák végigjárták a nagyközséget — mondja. — Százh úszónkét három-, vagy több gyermekes családot írtak össze. Nem haladta meg a tizenötöt azok száma, akik korábban, vagy ezt követően la- kásikérelmet nyújtottak be a tanácshoz. Megjegyezték azonban az aktívák, s pontosan tudjuk mi is, hogy a kérelmezőkön kívül még vagy harminc nagy család lakáshelyzete igényli a közösség figyelmét, adandó alkalommal a segítségét. Az elmúlt időszakban négy sokgyermekes családot helyeztünk el, megüresedett állami bérlakásba. Eddig ugyanis csupán ez az egy lehetőségünk volt. Néhány napon belül átadják rendeltetésének Dabason az első 36 célcsooortos beruházásból épült új állami lakást. Üde hangulatot árasztó háromszintes épületcsoport ez a Marx Károly utcán, a rendkívül szétterülő nagyközség leendő új központjában. Jó lenne azt mondani Dabason is, miként Vácott, Százhalombattán, Nagykőrösön és a megye számos településén: hétköznapi, természetes esemény. Nem az; ünnepre készülnek Dabason. Igaz, hozzáteszik: az ötödik 5 éves tervben felépül újabb 86 lakás ... — Egészen pontosan úgy fejezhetném ki magam — mondja Ribai János —, hogy a 36 lakás felépültének mindannyian őszintén örülünk. Mindenekelőtt persze az örül, aid a szép épület boldog lakója lehet, de örül az is, aki csak elmegy mellette, felpillant rá. Végre igazán dolga akadt a tanács lakásügyi társadalmi bizottságának. Mindegyik bizottságunkról elmondhatom, hogy aktív, a lakásügyi azonban az utóbbi hónapokban mindet felülmúlja. Ha szem- és fültamúja lett volna azoknak a vitáknak, melyeket a tíz ember rendezett! — Dabason jelen pillanatban 90 lakásigénylőt tartunk nyilván. Azért mondom, hogy jelen pillanatban, mert ahogy híre ment, mozdul valami, kezdtek az újabb igénylések is beérkezni. A 90 igénylő közül kellett tehát a lehető legdemokratikusabb módon és és a legigazságosabban kiválasztani a leendő 36 lakót. Született dabasi vagyok, ismerek mindenkit; évtizedek óta dolgozom az államigazgatásban. Ezek után mondom, nagyon szerencsés intézkedés volt, amely néhány éve életre hívta a lakáselosztó társadalmi bizottságokat. Nem hiszem, hogy van ember, egy ember, aki ezt a feladatot így meg tudná oldani. Ö.sresen tizenhat sokgyermekes család A bizottság elsőként azt vette számba, hogy kik arcok, akik életveszélyes lakásban laknak és a lakás felújítása gazdaságtalan. Nyolc ilyen családot találtak. Ezt követték a három- vagy több gyermekes lakásigónylők, mind a tizen felkerültek a névjegyzékre. Helyi tanácsrendelet intézkedik arról, hogy „az újonnan évülő lakások 10 százalékát fiatal házasoknak kell kiutalni”. — A bizottság az üléseire Ugyancsak a tanácsrendelet mondja ki, hogy a következő névjegyzékbe fel kell venni azt az igénylőt, aki már az előzőn is rajta volt, de igényét nem sikerült kielégíteni. Ezen aiz alapon hárommal nőtt a sor. Ezt követően próbálta a bizottság érvényesíteni azt az elvet, hogy „fokozott figyelmet érdemelnek azok a gyermeküket egyedül nevelő szülők, főleg anyák, akik nem megfelelő körülmények között laknak”. A tervidőszak végére szőlőből évente 80—90, őszibarackból 60—70 mázsa hektáronkénti terméshozamot akarnak elérni a közös gazdaságok dolgozói. A méterrendszer magyar- országi bevezetésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett hétfőn az Országos Mérésügyi Hivatal a Magyar Tudományos Akadémia díszSzerszámgépek számjegyvezérléssel Együttműködés alakult ki a magyar és az osztrák szerszámgépipar között. Egy korábban kötött megállapodás alapján a magyar számjegyvezérléses szerszámgépekhez osztrák vállalat gyárt öntvényeket, s a kész gépekből megvásárol néhányat. Az első megrendelést az öntvényekre a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban küldte el osztrák partnerének. Ausztria hazánk negyedik legnagyobb tőkés szerszámgépvásárlója az NSZK, Olaszország és Anglia után. termében. A tanácskozást dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke nyitotta meg. A KGST-országok felkészülnek rá, hogy közösen, egy időpontban 1980. január 1-én bevezessék az új nemzetközi egységes mértékrendszert. Ettől kezdve Magyarországon és a többi tagországban is megváltozik hivatalosan néhány mértékegység, például a karát helyett gramm, az atmoszféra helyett Pascal-jelzést használnak majd. Most a tudományos ülésszakon!» megbeszélték, hogyan térhet át a műszer- és a mérleggyártás az új rendszer bevezetéséből adódó jelzések alkalmazására.
