Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

Negyedmillió a Felvonulási téren xx. évfolyam, iol szám ,\KA so FiiJ.ÉR me. május t, kedd Moszkvában - a munka és a béke lobogói alatt A világ dolgozói idén is méltóképpen, ünnepelték meg a proletár nemzetköziség ün­nepét. Moszkvában a dolgozók fel­vonulása asz SZKP kora tava­szi XXV. kongresszusának je­gyében zajlott. Délelőtt tíz óraitor a Szpaszkij-torony ha­rangjátékának hangjai melleit, foglalták el helyüket a Lenin mauzóleum mellvédjén az SZKP és a szovjet kormány vezetői. A dísztribünön ott volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságainak főtit­kára, Nyikolaj Podgornij ál­lamfő és Koszigin miniszter­elnök. Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, valamint az SZKP Politikai Bizottságának más tagjai, köztük Andrej Gromi­ko külügyminiszter, aiki pén­teken tért vissza Moszkvába franciaországi hivatalos láto­gatásáról és Dmitrij Usztyinov hadseregtábamok, a szovjet kormány új honvédelmi mi­nisztere. „Emeljük még magasabbra a proletár internacionalizmus zászlaját” — ezzel a tnanszpa- rens.se! kezdődött a fiatalok és a moszkvai dolgozóit üinneni felvonulása. A szovjet bel- és külpolitika fő cóMtűzéseii hirdető feliratokkal, zászlós motorosak vonultaik él a szov­jet és külföldi vendégeikkel zsúfolt tribünök előtt, majd sportolók boríitották dl a teret vörös zászióerdővel. Az úttö­rők virágcsokorral köszöntöt­ték a mauzóleum mellvédjén álló vezető személyiségeket, és vörös kokárdát tűztek kabát­jukra. A fiatalok felvonulása után, melyben a Bajkál—Amur vas­útvonal küldöttei is részt vet­tek, egyszerre kilenc ipeoat- oszlopban, másfél órán. át hömpölygőit a moszkvai kerü­letek dolgozóinaik emberárada- ta, akik a proletár nemzetkö­ziség ünnepén üdvözletüket küldték a testvéri szocialista országok dolgozóinak, az egye­sült és szocializmust építő vietnami népnek, a terrorral szembeszálló chilei hazafiak­nak, szolidaritásukról biztosí­tották a tőkés országok mun­kásasz Súlyát, Kádár János az ünneplő felvonulók között. Budapesten, a május 1-i központi ünnepségen, a vörös és nemzetiszínű zászlókkal, Marx, Engels és Lenin port­réival és a szocialista orszá­gok lobogóival díszített Fel­vonulási tér díszemelvé­nyén néhány perccel 10 óra előtt foglalták el helyüket a párt és a kormány vezetői: Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György miniszterelnök, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Hu­szár István, dr. Maróthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Övári Miklós, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, továbbá a társadalmi és tö­megszervezetek több vezető­je, veteránok, a Magyar Népköztársaság kiváló bri­gádja címmel kitüntetett brigádok vezetői. Pontosan 10 órakor meg­szólaltad a fanfárok, s meg­kezdődött a felvonulás, meg­indult a budapesti dolgozók mintegy negyedmilliós me­nete. Három gondolatot fe­jezett ki az Idei felvonulás: a proletár internacionaliz­must, a pórt vezető szerepét, s azt, hogy népünk kész gazdaságpolitikai céljaink megvalósítására, az Idei terv és az ötéves terv megvalósí­tására. A felvonuló nyolc tö­mött oszlop egy-egy ipar­ágat, népgazdasági ágazatot testesített meg. A dolgozók magukkal hozták táblákon, gépkbcsikon a munkájuk ered­ményeit demonstráló szám­adatokat, szakmájuk, fog­lalkozásuk jelképeit, az álta­luk épített létesítmények, üzemek, iskolák makettjeit. A két és fél órás demonst­ráció után a fővárosi fia­talok látványos bemutatók­kal, élőképekkel zárták az ünnepséget. Szerte az országban is, vá­rosokban és falvakban egy­aránt felvonulásokkal, nagy­gyűlésekkel, népünnepélyek­kel köszöntötték a dolgozók május elsejét. A kecskeméti nagygyűlésen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet. Délután a fővárosban, s a vidéki helységekben min­denütt színes műsorok, sport- rendezvények, vetélkedők vol­tak és sok helyen utcabálok­kal fejeződött be az egész­napos majális. Vasárnap délelőtt a Parla­ment előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás közepette levonták az ál­lami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkás­mozgalom nagy ünnepe tiszte­letére két napon át lengett ár­bocán. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták le _ a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásosztály vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május 1-i felvonulása alkalmából a következő nyilatko­zatot adta: — Azok közé tartozom, akik már sok május 1-i fel­vonuláson vettek részt. Erre azért is gondolok, mert ha mindig ugyanaz Is, mégis mindig más: új, nagyszerű, hatalmas élményt ad az embernek. Ezt így érzem ma, a budapesti dolgozók 1976. évi május 1-i felvonu­lásán Is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Nyikolaj Podgornij, a legfelsőbb tanács elnökségé­nek elnöke a Lenin-mauzóleum mellvedjéről tekintette meg a moszkvai dolgozók május 1-i felvonu­lását. A nagykőrösiek méltón járultak hozzá május elseje megyei megünnepléséhez Másfél órás színes, kifejező felvonulás — A nagygyűlésen Fodor László, az SZMT titkára mondott beszédet | A nagykőrösi május elseje az idén jelentősebb volt | a máskorinál. Itt rendezte ugyanis az MSZMP Pest me­! gyei Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és | a Hazafias Népfront megyei bizottsága, közösen a = városi párt-, szakszervezeti és népfronttestületekkel | a megye központi ünnepségét a 32. szabad május 1. | tiszteletére. A város dolgozói az eseményhez méltóan vették ki | részüket az ünnepi alkalomból, az üzemekben, termelő­! szövetkezetekben, intézményekben a megszokottnál is | nagyobb, ötletesebb volt a felkészülés. Ez meg is lát­i szott azon az óriási tömegen, amely a város minden 1 munkahelyének dolgozóiból tevődött össze, s zászlók, | transzparensek alatt, virágokkal, léggömbökkel, jóked­i vű menetben vonult föl az ünnep délelőttjén. A menet élén a nyolcadszor elnyert Vörös Zászló A hagyományoknak megfe­lelőm a Cifiakertnél állítot­ták fel az ünnepi emelvényt: itt haladtak el a felvonulók, kilőnek menete pontban 10 óraikor indult Legelöl egyen­ruhás úttörők lépkedtek fe­gyelmezetten: a Nógrádi Sán­dor honvédelmi úttörőszázad tagjai, aztán a közlekedési út­törőszázad, majd az Arany Já­nos, a Kossuth, a Petőfi, a Rá­kóczi általános iskolák és út­törőcsapataik, zászlóikkal per­gő dobszóval, dalolva, orgona- ágakal integetve. Utánuk a város dolgozóinak élén Nagy­kőrös legjelentősebb és orszá­gos hírű üzemének, a kon­zervgyárnak menete nyitotta meg a sort. Büszkén vitték elöl a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vörös zászlaját, amelyet kiemelkedő munkáju­kért május 1. alkalmából — immár nyolcadszor — éppen az elmúlt napokban vettek ált A kitüntetett vállalat dolgo­zóival nemcsak közvetlen ve­zetőik — Görbe Ferenc igazga­tó, Leskó László üzemi párt- bizottsági titkár, Friss Antal- né szb-titkár, Müller Rudoíf- né KISZ-titkár — vonultak fel, hanem velük haladt Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, a' gyár korábbi igazgatója, Nagykőrös országgyűlési képviselője és Pásztor István, a nagykőrösi pártbizottság első titkára is. A tribünhöz érve foglalták el helyüket az ünnepség elnök­ségében, amelyben részt vett dr. Honti János, a megyei párt-végrehajtóbizottsóg tagja, megyei rendőrfőkapitány, dr, Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Fodor László, az SZMT titkára, Csapó Lász­ló, a KISZ megyei bizottságá­nak titkára, valamint a megye állalmi és társadalmi szervei­nek több más vezetője, a fegy­veres testületek képviselői, s a helyi párt, állami, tömeg- ,szervezeti vezetők, köztük Ko­csis Jánosné, a városi tanács elnöke. Az ünnepi elnökség tagja volt a konzervgyár Jó­zsef Attila szocialista brigád­ja, amely ugyancsak e napok­ban vette át a Magyar Nép­köztársaság kiváló brigádja ki­tüntető címet. Kedves meghí­vottakként az elnökségben fog­laltak helyet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvise­lőd is. (Tudósításunk a 2—3. ol­dalon.) Ma az időjárás, a napsütéses, ragyogó idő is kedvez. De nyilván nem erről van csak szó, mert ezen a hatal­mas felvonuláson, ahol idősebbek, középkorúak, a fiata­labb korosztály és még a szülők által magukkal hozott gyermekek is részt vesznek, elemi erővel nyilatkozik meg az, aminek szerintem május 1-én meg is kell nyi­latkoznia. Ez a nap hagyományosan a nemzetközi mun­kásosztály nagy ünnepe, amikor a munkásosztály — a szocialista országokban már az egész nép — hangoz­tatni szokta céljait, törekvéseit és nemzetközi szolidari­tását. — Ez a felvonulás olyan, mint egy végeláthatatlan, hatalmas áramlat. Mindjárt hozzátehetem, hogy feltar­tóztathatatlan áramlat, ami egyben része is a világ minden táján a május 1-i felvonulásoknak. Itt a buda­pesti dolgozók eltökéltsége, következetes, határozott állásfoglalása jut kifejezésre a szocialista társadalom felépítésére. Ugyanígy jelszavakkal, táblákkal, élőszóval, feliratokkal kifejezésre juttatja a szocializmust építő ma­gyar nép törhetetlen szolidaritását a világ fő forradalmi áramlataival, a szocializmust építő népekkel, a nem­zetközi kommunista munkásmozgalom harcosaival és a nemzeti szabadságukért küzdőkkel. Ez nagyszerű ér­zés, fontos és jó dolog. — A felvonuláson jogos büszkeséggel viszik ma­gukkal a legkiválóbb dolgozói kollektívák azokat a zászlókat, amelyeket a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára indult, nagy, orszá­gos szocialista munkaverseny győztesei elnyertek. — Anélkül, hogy részletezni akarnám, nagyszerű érzés részt venni a budapesti dolgozók május 1-i felvo­nulásán, amihez hozzátartozik az is, hogy tudom: ma ez történik az egész országban. — Megragadom az alkalmat, s a Központi Bizott­ság nevében, a magam nevében, ezúton is szeretném üdvözölni nagyszerű munkásosztályunkat, szövetkezeti parasztságunkat, értelmiségünket, egész népünket. Szeret­ném kifejezésre juttatni azt a mély meggyőződésemet, hogy ha az az elhatározás és egység, ami az egész népben a szo­cializmus felépítésére létrejött, megmarad, s megőrizzük azt a hangulatot, amit itt érzünk, akkor minden ma­gunk elé tűzött célt el fogunk érni. Ezt mint részvevő mondom, mint egyike a szocializmus magyar építőinek. Büszke vagyok népünkre, hogy ezen a május 1-én is méltó üzenetet küld a világ népeihez, hogy a magyar néppel mindenki, barát és ellenség úgy számolhat, mint a szocializmus törhetetlen hívével, mint a nemzetközi szo­lidaritás következetes harcosával. Ez hozzájárul ahhoz a nagy nemzetközi ügyhöz, amelyből népünk szintén ki­veszi részét, hogy a világon az annyit szenvedett em­beriség derűsebb perspektívát lásson maga előtt — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. Együtt vonult fel a kitüntetett Nagykőrösi Kon zervgyár dolgozóival, vezetőik sorában (a kép jobb oldalán, balról jobbra): Pásztor István, Cservenka Fcrcncné és Kovács Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom