Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

1976. MÁJUS 16., VASÁRNAP 5 Próbaüzem az alsópakonyi palackozóban Szerződést kötöttek a kapacitás kihasználására Indokolt döntés A ma és a holnap Érdje Mi lesz a negyed milliárd forint sorsa? Az Üllő—Öcsa közötti úton haladva messziről szembetű­nik a F elsőbabádi Állami Gazdaság alsópakonyi kerü­letének borászati üzeme. Nem maga az épület kelti fel az arra járók figyelmét, ha­nem az udvaron dolgozó em­berek. Ügy tűnik, mintha ak­nát, vagy csatornát ásnának. Kosinszky György, a labora­tórium és a borpalackozó üzem vezetője mondta el, mi is épül ott tulajdonképpen. Jól tippeltünk, valóban üle­pítő, semlegesítő és vízelve­zető rendszer. Jelenleg úttö­rő kezdeményezésnek számít, a borpalackozóból kifolyó enyhén lúgos vizet kö­zömbösíti s beszivárogtat- ja a talajba. Ezzel már a jövő környezet- védelmi előírásainak is eleget tesz az állami gazdaság. Természetesen nem önálló egység ez az aknarendszer, a 243 négyzetméterrel bővített, modem palackozóüzemhez kapcsolódik. A régi kapacitása 1000 palack volt óránként, a modern NDK-gépekkel felsze­relt újé ennek három-hatszo­rosa lesz, az üvegnagyságtól függően. Május elejére elké­szült az épületgépészeti, tech­nológiai szerelés, 10-én ér­keztek meg az NDK-beli szakemberek, átvizsgálták a berendezést, s ők irányítják a próbaüzemelést is a NAGEMA gépsoron. Várha­tóan rövidesen az átadásra is sor kerül. Három szövetkezet és az állami gazdaság szakemberei dolgoztak kint. Az épületbőví­tést dunaújvárosi SZÍN tpusú elemekből, a gazdaság saját építőbrigádja csinálta, az épületgépészeti szerelés a bu­dapesti Univerzál Ktsz, az elektromos a budapesti Elekt­romos Szövetkezet dolgozóit dicséri. Ezt a töltőgéptípust több hazai borpalackozóban használják jó eredménnyel, de a Kranes licenc alapján gyártott címkézőgép itt mutatkozik be elsőként a magyar szakembereknek. 'Az egyes részegységeket üveg­fallal választják el egymástól, ezzel is növelve a higiéniát. A tetszetős üvegfalakat a gazdaság vecsési részlegében készítették, a krómacél tartá­lyok — ebből folyik az elő­készített bor a töltőgépbe — a dömsödi Dózsa Tsz-ben ké­szültek. A gazdaság 558 hektár sző­lőjében termelt bor nem köti le az üzem teljes kapacitását, éppen ezért együttműködési szerződést kötöttek a környék téeszeivel, a Monori Állami Gazdasággal és a Kertészeti Egyetem soroksári tangazda­ságával a borpalackozásra. Jelenleg 47 ezer hektoliter bort tudnak tárolni, ennek bővítésére is kidolgozták a terveiket Palackozott boraik nagy részét a FÜSZÉRT-en keresz­tül hozzák forgalomba. Ez újabb göngyöleg- és áruraktár építését teszi szükségessé. Jövőre, a tervek szerint, ezer négyzetméter alap- területű raktárral gazda­godik majd az üzem. Továbbfejlesztik a szőlőfel­dolgozás technológiáját is. Je­lenleg KHS—40-es sajtójuk van. Szeretnének venni egy folyamatos sajtót is. Végül az sem közömbös, hogy a 23 embert foglalkoztató üzemhez modern szociális létesítményt építettek, illetve építettek át a meglevő épületből. Innét nyílik két ablak az üzemre, melyen át az ide látogatók megtekinthetik a gépsor mű­ködését anélkül, hogy belép-, nének a steril munkahelyre. T. Ágoston Nyílik az akác A legtöbb helyen az ország­ban fehérbabos az akác, de Bács-Kiskun megye déli ré­szén — a kelebiai és a tom­pái erdőségekben — már il­latoznak a fürtök. Ott, ahol nem rendeltek el zárlatot, a fertőző méhbetegségek miatt, megtelepedtek a vándormé­hészek. A virágzás idején, a becslések szerint 15 ezer vendég méhcsalád dolgozik az erdőkben. A fák gazdag méz­lelőhelyet ígérnek, az időjá­ráson múlik a hordás ered­ménye. A gyümölcsfák és a füzesek virágaiból ugyanis a hűvös idő miatt kevés nek­tárt gyűjtöttek a méhek. Az V. ötéves tervben több tízezer állat elhelyezésére épí­tenek új nagyüzemi tehenésze­ti telepeket, mintegy 50 ezer tehenet befogadó régi istállók­ban pedig várhatóan rekonst­rukcióra kerül sor. A már meglevő épület- és géptípusok optimális kihaszná­lásának elősegítésére széles körű vizsgálatra került sor: az Állattenyésztési Kutató Inté­zet, az Áliaforvastudományi Egyetem, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség és az, Agrárgazdasági Kutató Intézet szakemberei a telepek műsza-í ki ökonómiai értékelésénél: egyúttal arra is választ keres­tek, hogy a következő évek-' ben milyen műszaki megoldá­sú telepeket érdemes építeni a' különböző adottságokkal ren­delkező tsz-ekben és állami gazdaságokban. A szakemberek megállapí­tották, hogy a beruházási költ­séggel egyenes arányban nö­vekszik az egy dolgozó által gondozott tehenek száma. Ese­tenként viszont olyan mérték­ben a gépészeti kiadások, hogy az veszélyezteti a termelés Tehergépkocsikba is Elkészültek a mintadarabok Elkészültek az autóbuszokba beépíthető biztonsági övék mintadarabjai a soproni auíó- felszerelési vállalatnál. Ma­gyarországon egyedül ez a vállalat gyárt biztonsági öve­ket. Az új típusú öv sikeres gyártmányfejlesztés és kísér­leti sorozat eredménye. Ezeket az öveket tehergépkocsikban és kamionokban is lehet alkal-. mazni. A közönség az idei BNV-n ismerkedhet meg ve­lük. A normál személygépkocsi­ba való biztonsági öveket már nagy sorozatban gyártja az idén a soproni vállalat. A gyár rendelkezik olyan kapacitással, hogy ellássa a növekvő hazai igényeket. Ezenkívül exportra is gyárta­nak — egyelőre kisebb téte­leikben — biztonsági öveket. Tovább folytatják a kísérlete­ket is. A fejlesztési program­ban automata biztonsági övék gyártása is szerepel. Ezek az övék nagyobb mozgási lehető­séget biztosítanak a kocsik ve­zetőinek és utasainak és üt­közés esetén automatikusan gazdaságosságát. így például kiderült, hogy az úgynevezett tömbös megoldásii telepek épületeiben mesterséges szel­lőztetésre van szükség. A ter­mészetes szellőzés itt nem vált be — emiatt tetemesen meg­nőttek az épületgépészeti ki­adások. Egyes esetekben a ventillátorok beszerzési és üzemben tartási költsége a tej literenkénti örjköltségét 17 fil­lérrel növeli. A kutatók a vizsgálat anya­gát a tervező intézeti mérnö­kök rendelkezésére bocsátják. Lázas készülődés folyik Kiskunlacházán az úttörők számára jelentősen bővelkedő, közelgő júniusi napokra. A készülődés látható jele: a nagy iskola előtti Munkácsy Mihály téren gépekkel, ásó­val, lapáttal, túrják, rendezik társadalmi munkában a föl­det. Nagy sietséggel épül, hogy június 12-re elkészüljön és felavatható legyen az út­törők közlekedési parkja Az első talán az egész országban, amelynek neve is lesz: Mun­kácsy KRESZ-park. Területe is nagyobb a hasonló parko­kénál és fellelhető benne minden elképzelhető közleke­dési eszköz, jel meg akadály. Vonat ugyan nem jár majd benne, de a vasút \ mégsem hiányzik: sínpárok, hagyomá­nyos sorompók, sőt még fény­sorompó is keresztezi itt-ott az utakat. S hogy építésénél miért a nagy sietség? Avatásának ki­tűzött napján kezdődik Kis­kunlacházán az úttörőszö­vetség 30. évfordulója alkal­mából rendezendő háromna­pos országos víziúttörő-talál- kozó. Az ünnepélyes megnyi­táson, június 12-én mintegy 1200 úttörő vesz részt. Nem­csak víziek, de lovasok, ke­rékpárosok, tűzoltók, közleke­désiek is. A következő napo­kon már csak mintegy 30 vízi- úttörő-csapat 350 tagja marad Lacházán, a 3455. számú hely­beli Munkácsy Mihály úttörő- csapat tagjai vendégszerető otthonában. Nappal az országos víziút- tőrő-találkozó résztvevői ki­vonulnak a Ráckevei-Duna Nem-et mondani soha nem tartozott a népszerű feladatok közé. Aki erre vállalkozik, annak érvelnie kell, őszin­tén megmagyaráznia a ki­mondott nem indokait, ere­dőit. Az egyenes beszédet megértik az emberek, még akkor is, ha tudják: tovább kell várakozniuk egyéni vagy éppen kis-közösségi gondjaik megoldására. Piszák Imre, Érd nagyköz­ség pártbizottságának titkára és dr. Benussi Silvió tanács­elnök vállalkozott erre a nép­szerűtlen, de az egészséges, nyílt közélethez oly nélkülöz­hetetlenül hozzá tartozó fel­adatra azon a fórumon, amelyet a napokban rendez­tek az érdi művelődési köz­pontban, s amelyen az érdi lakosok tették fel szépítés nélküli kérdéseikét a nagyköz­ség vezetőinek a máról és a legközelebbi holnapról. Száz kérdés Kétszázharminc résztvevő, száznál is több közérdekű kérdés — ez volt az első érdi fórum számokban mérhető statisztikája. Már ezek a számok is bizonyítanak: az érdiek jó lokálpatrióták, ér­dekli, foglalkoztatja őket a nagyközség jelene, jövője egyaránt. Nem közömbös számukra, hogyan alakul az életük, otthonuk környezete, aittól kezdve: meddig lesz még sáros az utca, amelyben laknak, egészen addig: van-e reális lehetősége annak, hogy belátható időn belül várossá lépjen elő az ország legna­gyobb faluja, amelyben ma már negyvenháromezer em­ber él, több, mint Pest megye legnagyobb városában, a negyvenezer lakosú Cegléden. Vágó Józsefné, Tóth János- né. Szabó János, Molnár Jó­zsefné, Vagenhoffer Jenő, Kiss Imréné, Fülöp István, Halász Ferencné, Kiss Mária és sorolhatnánk még hosszan a kérdezők nevét, csakúgy, mint az elhangzott kérdése­ket. Mikor nyílik meg a tanács ügyfélszolgálati irodája? Ter­kiskunlacházai szakaszára, a versengések színhelyére, ahol az úttörő-olimpiákról kima­radt versenyszámokban, úszás­ban és kenuzásban is össze­mérik erejüket. Lesz ..persze túraevezés és ügyességi vetél­kedő is. Az eredményeket jú­nius 16-án hirdetik ki. A győztesek nemcsak érmet és oklevelet kapnak, hanem a két legjobb csapat elnyeri a Béke és Barátság Víziúttörő Vándorkupát meg a Kiskun Kupát. A legértékesebb díjat az első helyezett csapatok kapják, egy-egy négyszemé­lyes műanyag kenut. veznek-e intézkedéseket a hivatali bürokratizmus csök­kentésére? Mikor aszfaltozzák a Sárd utcát? Miért késik a gázcseretelep megnyitása? Miért nem épült meg tavaly decemberre a tervezett óvo­da? Van-e ' lehetőség arra, hogy tovább tartsanak nyitva az élelmiszerüzletek? Miért nincs sebészorvos Érden? Mit intézkedett a tanács a vízgondok enyhítésére? Bő­vülnek-e a közlejövőben az érdi iskolák? És így tovább, és így tovább. Meg nyug'.aló válaszok Érdemes idézni néhányat a megnyugtató válaszok közül. Június elsején megkezdi mun­káját a tanács ügyfélszolgálati irodája, ami jelentősen köny- nyíti majd a hivatalos ügyben érkezők eligazítását. Május végéig megnyílik a gázcsere- telep. A jelenlegi vízgondokon enyhít majd az a két egyen­ként napi ezer köbméter vizet adó új kút bekapcsolása a hálózatba, amelyre augusztus elején, illetve októberben ke­rül sor. A jövő esztendőben pedig újabb három kutat ad-. nak át. A gyorsabb ügyinté­zést segíti, hogy ez év január­jától megtiltották a tanácson belüli belső levelezést a la­kosság ügyeiben. Ugyanakkor rövidesen Érdre költözik a földhivatal egy részlege, ami szintén gyorsítja majd az érdi emberek ügyintézését. Az V. ötéves terv során három iskolát bővítenék négy­négy tanteremmel, erre a cél­ra tizenhatmillió forint áll a tanács rendelkezésére. És négymillió forintot kaptak tor­naterem építésére is. Ebből az összegből azonban két tor­natermet szeretnének megépí­teni, egyet az 5-ös, egyet pe­dig a 8-as számú általános iskolánál. Ami továbbra is gond marad Az igenlő válaszok mellett lényegesen több nemleges válasz hangzott el. Egyelőre Külföldi vendégei is lesz­nek az országos találkozónak. Tíz-tíz főből álló szovjet és lengyel víziúttörő-csapat ér­kezik ez alkalommal Kiskun- lacházára. A találkozó megnyitását szoborleleplezés teszi még ün­nepélyesebbé. A névadó Man- , kácsy Mihály szobrát leplezik' le az iskola előcsarnokában. A; szobrot az úttörő-találkozó al­kalmából készítője, Domonkos, Béla szobrászművész ajándé­kozta a Munkácsy Mihály út­törőcsapatnak. Sz. E. nincs mód a Sárd utca aszfal­tozására. Üt- és hídépítésre ugyanis mindössze kétmillió forintja van a tanácsnak — öt esztendőre. Ebből a cse­kély összegből elsősorban a középületekhez vezető utakat kívánják rendbetenni. Nem bővítik a 4-es számú általá­nos iskolát. Hiába lenne szük­ség rá, arra már nincs fede­zet. Orvost kapnának a köz­ségbe, sebészorvost is, de csak abban az esetben, ha új ren­delő, illetve orvosi lakás épül­ne. Jelenleg a tizenkét kör­zeti orvos számára is csupán nyolc rendelő jut. Az egész­ségügyi fejlesztésére pedig mindössze egymilliója van a tanácsnak a most kezdődő tervidőszakban. A szemétszál­lítás kiterjesztése az úthálózat javulásának függvénye. A jár­daépítésre is csupán hétszáz­ezer forint jut az idei eszten­dőben. Ha valamennyi gondot meg­oldani nem is, csökkenteni azonban lehet. Közös összefo­gással. Például a tanács a hétszázezer forintot nem jár­daépítésre, hanem csupán anyagvásárlásra kívánja for­dítani, amennyiben a lakosság vállalja a járdák elkészítését. Így lényegesen több utcából rekeszthetik ki mielőbb a sa­rat. Ahhoz is a lakosság se­gítségére lesz szükség, hogy a már említett egy tornaterem helyett kettő épülhessen. Ami pedig az utak javítását illeti, a tanács földgyalut, úthengert kíván vásárolni, amivel ideig­lenesen enyhíteni tudnak a gondokon. A várossá válás feltétele A fórum első fél órájában azért elhangzott olyan válasz is, amely megmagyarázta: mindenre nem jut a pénzből. Köztudott, hogy a jelenlegi tervidőszakban lényegesen több pénzt kapott Érd fej­lesztésre, mint korábban bár­mikor. A IV. ötéves terv időszaká­ban 110 millió forint állt ren­delkezésre. A most kezdődött öt esztendőben 252 millió fo­rintot kapott Érd fejlesztési célokra. Ennek az összegnek a nagysága akkor igazán szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy az egész budai járás fejlesztési összege 960 millió, amiből egyedül Érd 252 milliót kapott! Jogosan tették fel a kér­dést azok, akik még nem is­merték a nagyközség ötéves fejlesztési programját: mire is költik tulajdonképpen ezt a több mint negyedmilliárdos összeget? A válasz: a várossá fejlődés alapjainak megteremtésére. Így ötvenmillió forintot for­dítanak csatornázásra, szenny­vízelvezetésre. Százharminc­millióból megépül 492 lakás! Iskolabővítésre, tornaterem­építésre, mint említettük, húszmilliót fordítanak. Tíz­millióért megépül a nagyköz­ség első, százszemélyes böl­csődéje. Kilencmillióból száz­ötven gyermek részére épül óvoda. Tizenkétmillióért kor­szerűsítik a villanyhálózatot. Minden más egyébre így csu­pán huszonegymillió forint marad, ami egy ekkora tele­pülést figyelembe véve való­ban kevés. A kérdés azonban az: meginduljon-e Érd végre a felemelkedés útján és ak­kor koncentrálni kell a meg­levő anyagi erőket, vagy to­vábbra is — mint tették ed­dig — aprózzák fel a rendel­kezésre álló milliókat. A nagyközség vezetése úgy dön­tött, hogy az előbbi utat vá­lasztja. Mindez Érd negyvenhá­romezer lakosának az érdeké­ben történik és nagyon bíz­nak benne, hogy a támogatá­sával. Mert valóra váltani a legnagyszerűbb terveket is csak közösen, a település min­den lakosának az aktív köz­reműködésével lehet. Prukner Pál PEST MEGYE LAKOSSÁGÁNAK SZOLGÁLATÁBAN textiltisztító szalonjaink Vóc, Érd: expressz mosás, vegytisztítás 6, 24, 48, vagy 72 óra alatt. FELVEVŐHELYEINK: a megye 58 pontján. Mosási határidő: 10 nap Vegytisztítási határidő: 8 nap Ceglédi, nagykőrösi, monori, vecsési és üllői felvevőhelyeinken az expressz mosás és a vegytisztítás határideje: 72 óra. MÉRETES SZABÓSÁGAINK: Cegléd, Nagykőrös, Úcsa. KÁRPITOSÜZEMUNK: Budaörs, Budapesti út 24. Autó-üléshuzat, takaró, ponyva, bútorhuzat, függöny készítése. Minőségi, gyors, pontos munkával várjuk kedves megrendelőinket. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VALLALAT bekapcsolnak. Új nagyüzemi telepek Alkalmazkodva az adottságokhoz Kiskunlacháza Vízi úttörők országos találkozója Közlekedésipark-avatás, szoborleleplezés A lelkes társadalmi munkások egy csoportja. á < á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom