Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

1976. MÁJUS 15., SZOMBAT \Mdav Az eseménysorozat vége Kiemelkedő siker — A tervezettnél többel PEST MEGYE! RM DIÓ AKCIÓ Ma este az aszódi irodalmi est közvetítésével befejeződik a Pest megyei rádióakció március 16-án kezdődött ese­ménysorozata. E két hónap alatt a rádió kereken hatvan műsorban mutatta be megyénk életét, ipari, mezőgazdasági termelését, kulturális helyze­tét, a nemzetiségi politika megvalósulását, néprajzi ha­gyományainkat. Az akció — a rádió történe­tében a tizedik — kitemelkedő sikerrel zárult: többet adott az eredetileg tervezettnél. A mű­sorszerkesztés például az ak­ció megindulásakor ötven me­gyei adást tervezett — ez sem kis szám — de a műsorok idő­közben még további tízzel bő­vültek. Volt olyan. sorozat — a Falurádió —, amely a két hónap alatt szinte teljes egé­széiben megyeivé vált ebben az időszakban akár Pest megyei Falurádiónak is nevezhettük volna. Jó kapcsolatok Mindenekelőtt ezt a kiemel­kedő sikert, az akció feltétlen és egyértelmű eredményessé­gét rögzítette az a tanácskozás, amelyet — a befejezés alkal­mából — tegnap délelőtt tar­tottak a Pest megyei pártbi­zottságon. Részt vett a meg­beszélésen Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga György, a rádió propagandairo­dájának igazgatója, valamint a megyei tanács több vezetője és rádiós munkatársak. Varga György értékelésé­ben egyebek közit hangoztat­ta, hogy a 10. rádióakció a jubileumhoz méltón zajlott le, mind politikai tartalmát és hatását tekintve, mind keres­kedelmi szempontból. A tanácskozás felszólalói mindannyian egyetértettek ez­zel az összegező summázattal és kiemelten hangsúlyozták, hogy a rádiósok örömmel ke­resték fel a megyét, ahol min­den segítséget megkaptak munkájukhoz. A jó kapcsola­tok kialakulása újabb terve­ket szült, s a rádióban már készülnek is az újabb Pest megyei műsorok. Ez is egyik eredménye az akciónak. A megbeszélés a sok jó adás közül egyöntetűen a legki­emelkedőbb, legsikeresebb műsorok közé sorolta a Sajtó- konferenciát, amelyen a me­gye vezetői, Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei ta­nács elnöke válaszolt az új­ságírók és a hallgatók kérdé­seire. A Szerkesztőségi beszél­getés című műsor is e kiemel­kedő adások közé került, ezen a mezőgazdaság helyzetét ele­mezték a megyei szakemberek. A sikeres műsorok között ka­pott kiemelt helyet a Kalei­doszkóp és a már említett Fa­lurádió is. A legtöbb javaslat Külön taglalta a megbeszé­lés a jól szervezett és sike­res hat megyei közönségtalál­kozó eredményeit. A résztve­vők aktivitásának jellemzésé­re a rádiósok elmondták, hogy az eddigi megyei akciók alkal­mával szervezett közönségta­lálkozók közül nálunk, Pest megyében kapták a legtöbb javaslatot, ötletet, indítványt Uj gép - két műszakban Korábban hírt adtunk róla, hogy a PENOMAH ceglédi gyáregységében rövidesen megkezdődik a félkilós, műanyag pohárba csomagolt ikrás házi zsír gyártása. A tervek szerint két műszakban dolgozik majd a berendezés, s műszakonként 25 mázsa, tehát 5 ezer csomag zsírt készítenek. Képünkön a kísérlethez állítják be a gépet. Bozsán Péter felvétele írógépek, villamos motorok, vegyszerek BULGÁRIA A TAVASZI BNV-N A tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár egyik hagyo­mányos résztvevője a Bolgár Népköztársaság. Nemko Ccn- kov, a BNV bolgár pavilon­jának igazgatója pénteken a Bolgár Kulturális Központban sajtótájékoztatón ismertette, milyen termékekkel szerepel a bolgár ipar az 1976-os ta­vaszi BNV-n. Magyarország és Bulgária között az árucsere-forgalom évről évre növekszik, az 1971—75-ös időszakban össze­ge elérte a 470 millió rubelt. Az előirányzatok szerint a je­lenlegi tervidőszakban a for­galom további 66 százalék­kal növekszik. Bulgária fő­ként gépipari termékeket szállít Magyarországra, cse­rébe a magyar ipar többek között élelmiszeripari és kon­zervipari gépeket, vegyipari berendezéseket, híradástech­nikai cikkeket, orvosi műsze­réltet szállít Bulgáriának. A tavaszi BNV-re nyolc vállalat hozta el a különféle nagy bolgár külkereskedelmi iparágak termékeit, többsé­gükben gépipari berendezé­seket. Előreláthatóan fölkelti majd a magyar szakemberek érdeklődését a hidraulikus vezérlésű esztergapad és a különböző korszerű fémfor­gácsoló gépek. Most először kerül bemutatásra a vásáron a Marica elnevezésű írógép, és az 50 állomásos automata telefonközpont is. A két ország közötti együtt­működés mindinkább kiter­jed a sr/kosításra és a ko­operációra is. A vásáron a bolgár szakemberek ezeknek a kapcsolatoknak a bővítését is várják, és elsősorban a gépipar, az elektronika és a konténeres szállítórendszerek körében szeretnének újabb kooperációkat kialakítani ma­gyar vállalatokkal. konkrét műsorok elkészítésé­hez. Kiemelte a megbeszélés, hogy az akció zavartalanul, nagyobb hibák nélkül zajlott. Az ugyan — mint többen el­mondották —, nem volt sze­rencsés, hogy a március 16-i indulás után jó néhány napig nem hangzott el Pest megyei adás. A későbbiekben azonban egyenletesebbé, kiegyensúlyo­zottabbá vált a műsor elosz­tása. Két hónap alatt 16 ezer Részletesen foglalkozott a megbeszélés az akció kereske­delmi eredményeivel. S mint a műsorokkal, ezzel kapcso­latban is azt állapította meg, hogy a tervezettnél többet tel­jesítettünk. Eredetileg a ke­reskedelmi szervek 15 ezer ké­szülék eladására készültek fel. A Pest megyeiek azonban en­nél jóval többet: 16 ezer rádiót vásároltak. Hogy ez mennyire jelentős eredmény, jól mutat­ja két másik szám. Pest me­gyében tavaly egész esztendő­ben összesen 25 ezer 680 ké­szüléket adtak el, és az ed­digi legsikeresebb megyei ak­cióban, a szabolcsiban 13 ezer rádiókészüléket vettek a nyír­ségiek, azaz háromezerrel ke­vesebbet, mint nálunk. Barinkai Oszkárné. a meg­beszélés tanulságait összegez­ve egyebek közt azt hangsú­lyozta, hogy az akció műsorai reflektorfénybe állították a megyét és reális képet festet­tek róla. E műsorsorozat ered­ményeképpen mindannyian többet tudunk a megyéről. Ép­pen ezért kívánatos, hogy az a jó együttműködés, amely e két hónapban kialakult a rá­dió és a megye között, a jövő­ben töretlenül folytatódjék to­vább. A sajtókonferenciára tele­fonon vagy levélben eljutta­tott, de időhiány miatt nem szereplő hallgatói kérdésekre — ígéretünk szerint — lapunk­ban megkezdjük a válaszadást. Először most kedden, május 18-án közöljük a Pest megyei Tanács illetékeseinek válaszát, majd minden kedden, egészen addig, amíg minden hallgató választ nem kap kérdéseire. A vállalati fejlesztések állami támogatására 95 milliárd forint Fő követelmény a hatékony megtérülés A Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatója Pénteken, dr. Trethon Fe­renc pénzügyminiszter-helyet­tes arról a határozatról tá­jékoztatta a sajtó képviselőit, amelyet a közelmúltban hozott a Minisztertanács a vállalati beruházások állami támogatá­sának rendszeréről. Bevezető­ben hangsúlyozta, hogy e hatá­rozat a támogatási rendszer olyan továbbfejlesztését ered­ményezi, amely az elérendő célok, a rendelkezésre álló esz­közök és a konkrét feltételek összhangjának megteremtését biztosítja. A támogatási rend­szert egységesítették, az indo­kolatlan különbségeket meg­szüntették, növelték a gazda­ságosság szerepét valamennyi vállalati és szövetkezeti beru­házás esetében, amennyiben ahhoz állami támogatást igé­nyelnek. A továbbiakban a pénzügy­miniszter-helyettes elmondot­ta, hogy az állam beruházási támogatást csak olyan esetben nyújt, ha a fejlesztés szorosan köthető a népgazdasági terv­ben meghatározott célokhoz, s ha a feltételek hiánytala­nul megvannak. Ez elősegíti, hogy a vállalatok kiegészíthes­sék saját fejlesztési forrásai­kat, illetve beruházási hitelei­ket, s a három pénzösszegből zavartalanul megvalósíthassák hatékonyságnövelő fejlesztési elképzeléseiket. A vállalati be­ruházások állami támogatása akkor indokolt, ha a beruházá­si célban találkozik a népgaz­daság és a vállalat érdeke, illetve, ha a támogatás olyan fejlesztés ösztönzéséül szolgál, amelynek gyújtópontjában népgazdasági érdekek állnak, de ezit egyébként a vállalat a maga számára nem tartaná ki­fizetődőnek. Építőanyag-ipartól az élelmiszeriparig Lényeges anyagi eszközökről van szó, hiszen az V. ötéves terv időszakában a vállalati döntési hatáskörben megvaló­suló beruházások mintegy ne­gyedének alapját az állami tá­mogatás szolgáltatja. Ez ösz- szegszerűen 95 milliárd forin­tot tesz ki, s átlagom felüld részarányt képvisel az állami támogatás az építőanyag­ipar, a könnyűipar, az építő­ipar, az élelmiszeripar és a szénbányászat fejlesztésében. A népgazdaság V. ötéves terve — mutatott rá dr. Trethon Fe­renc — több, minit 50 támoga­tási célt jelöl meg. Az építő- anyagiparban például öt esz­tendő alatt 9,5 milliárd forint összegű támogatás nyújtható, a többi között a kő- és kavics- bányászat, a beton- és vasbe- tomáru-termelés, a falazó­anyagok gyártásának bővítésé­re. Nagyobb összeg szolgálja a könnyűszerkezetek gyártó ka­pacitásának korszerűsítését, il­letve növelését, valamint a ruházati Iparban az előző tervidőszakban megkezdett re­konstrukció folytatását Pest megye is erősen érde­kelt a további támogatási cé­lokban, mivel például a gép­iparban jelentős állami támo­gatást kap fejlesztési tervei­nek megvalósításához a Csepel Autógyár, valamint a Magyar Hajó- és Darugyár. A papír­iparom belül fejlesztik a ce­mentzsákok alappapírjának termelését, szintén állami tá­mogatással, az élelmiszeripar­ban pedig 7,1 milliárd forintot fordíthatnak a gazdaságos ex­port fokozására, az áruválasz­ték javítására, és olyan fej­lesztések megvalósítására, amelyek rövid időn belül hat­hatósan javítják a lakosság el­látását Így egyebek között je­lentős állalmi támogatást ve­het igénybe a húsipar, a tej­ipar, a hűtő- és a malomipar. Az V. ötéves terv időszaká­ban a belkereskedelem hálóza­tának gyarapításához és kor­szerűsítéséhez összesen 4,5 milliárd forint állami támoga­tás nyújtható. Előtérben állnak a korszerű, nagy alapterületű kereskedelmi egységnek, és az állami támogatás elnyerésére benyújtott pályázatok elbírá­lásánál előnyben részesülnek azok az elgondolások, amelyek csökkentik a vásárlásra fordí­tott időt, és enyhítik a keres­kedelem munkaerőgondjait. Szigorú feltételek Tájékoztatójának további ré­szében a pénzügyminiszter- helyettes aláhúzta, hogy 1,2 milliárd forint állami támoga­tás segíti az anyagmozgatás fejlesztését, s azon belül első­sorban a komplett anyagmoz­gató rendszerek munkába ál­lítását. Elsőrendű cél, hogy csökkenjen a nehéz fizikai munka és a gépesítés létszá­mot szabadítson fel. Részlete­sen szólott az előadó a konkrét fejlesztési célok vázolása után azokról a követelményekről, amelyek szigorú mérceként szolgálnak az állami támoga­tás elnyeréséhez. Rámutatott, hogy a vállalati közgondolko­zásban még napjainkban is nagyon sok a félreértés a tá­mogatások rendszerével kap­csolatban, s éppen ezért mi­előbb fel kell számolni azo­kat a hiedelmeket, amik sze­rint sokan úgy gondolják, hogy nekilátnak a fejlesztésnek, s majd utólag, az állami támo­gatás segítségével, rendezik a költségtöbbletet. A támogatás mai rendszere nem ad ilyen lehetőséget, mert előre megha­tározott célokhoz és feltételek­hez köti a támogatás nyújtá­sát, s csak ezt követően vehe­ti fed a vállalat a Magyar Nemzeti Banktól az úgyneve­zett támogatási hitelt. A hatékonyság követelmé­nyének érvényesítését szolgál­ja, hogy szigorú előírásai van­nak mind a beruházások meg­térülési idejénél, mind gjazda- sági eredményénél az állami támogatás megadásának, s ép­pen ezért a vállalatok pályá­zataik benyújtásakor tételesen meg kell hogy feleljenek a kö­vetelményeknek. A Miniszter­tanács határozatának megfe­lelően — hangoztatta befejezé­sül dr. Trethon Férenc a támogatás egész rendszere eszközként szolgált arra, hogy a szabályozó rendszer még ha­tásosabban működjék, még erőteljesebben segítse a nép- gazdasági célok elérését. A vállalati beruházások ál­lami támogatásának módsze­reit és lebonyolítási rendjét is­mertette végezetül az előadó, majd az újságírók kérdéseire válaszolt. M. O. Kevesebb üzemi baleset, több prémiumelvonás Miért sok a túlóra? — Áramveszély a tsz-ekben Figyelemre méltó, tanulságos és tárgyánál fogva valóban ta­nulmányozásra érdemes tájé­koztató jelentést állított össze a megyei tanács munkaügyi osztálya, a tanácsi felügyelet alá tartozó foglalkoztató szer­vek tavaly munkavédelmi helyzetéről. Kiderül belőle, hogy a tanácsok felügyelete alá tartozó ipari és más válla­latoknál, költségvetési üze­meknél, kisipari, mezőgazda- sági, valamint értékesítő szö­vetkezeteknél, továbbá egész­ségügyi és művelődésügyi in­tézményeknél Pest megyében 1975-ben összesen 162 474 em­ber dolgozott, mintegy k^t és fél ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A balesetek szá­ma viszont tavaly 3043 volt, ami öszevetve az 1974-ben be­következett 3165 balesettel tu­lajdonképpen kis csökkenést jelent. Nagyobb kiesés Ha elégtétellel is vesszük tudomásul, hogy egy év lefor­gása alatt mégis 125 emberrel kevesebb szenvedett balesetet, fel kell figyelnünk arra is, hogy egy balesetre átlag 25,5 munkanapkiesés jutott, szem­ben az egy esztendővel koráb­bi 24,5 munkanappal. A tava­lyi baleseteknél tehát lassúb­ban épültek fel a sérültek, a balesetek súlyosabbak voltak. Ugyanakkor kevesebb, nem 23, hanem 20 csonkolásra volt szükség, a balesetet szenvedet­teknél. és az 1974-ben előfor­dult 14 halálos balesettel szemben tavaly eggyel keve­sebb, 13 történt. A legtöbb ha­lálos baleset — tizenegy — mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben fordult elő, köztük hat közlekedési szerencsétlen­ség miatt A jelentés a számszerű csökkenést megállapítva rá­mutat, hogy még kevesebb baleset történt volna, ha min­denütt fokozottabb az ellenőr­zés, a dolgozók munkavédelmi oktatása és kevesebb a túlóra. Munkaidő végén, a már elfá­radt dolgozók között különö­sen rakodásnál gyakori a bal­eset. Emiatt növekedett a sze­rencsétlenségek száma tavaly is az építőiparban. Mindig a dolgozó a hibás ? Ha csökkent is megyei szin­ten az üzemi balesetek száma, az előző évinél 21,3 százalék­kal több dolgozó nyújtotta be kárigényét. Feltehetően nem­csak azért, mert egyre tájéko­zottabbak jogaikat illetően, hanem azért is, mert a balese­tek kivizsgálásának színvona­la alig javult. Tavaly a foglal­koztató szervek a balesetet szen­vedett dolgozók 47,1 százalékát tették kizárólagosan felelőssé, a vállalati, szövetkezeti mun- ügyi döntőbizottságok pedig a benyújtott kárigények több mint a felét elutasították. Márpedig ez az arány semmi­képpen sem tekinthető indo­koltnak. Inkább arra lehet be­lőle következtetni, hogy a bi­zottságok nem alkalmazzák helyesen a vonatkozó jogsza­bályokat. A megyei tanács felügyeletet éllátó osztályai általában mind szoros kapcsolatot tartanak a Szakszervezetek Megyei Taná­csa munkavédelmi felügyelő­ségével és azzal együtt, vagy attól függetlenül — kivéve az építési — közlekedés- és víz­ügyi osztályt — több ellenőr­zést tettek. Ugyanakkor gyak­rabban alkalmaztak szankció­kat is. 1974-ben 49, múlt év­ben 66 vezető állású dolgozót vontak felelősségre a munka- védelem elhanyagolásáért. Negyven közülük prémiumel­vonásban részesült a munka- védelmi helyzet romlása miatt. De azért vannak még tenni­valók. Az építőiparban például egyedül a Ceglédi Építőipari Vállalat igazgatója és főmér­nöke részesült 10, illetve 20 százalék nyereségprémium el­vonásban. Holott a Pest megyei Hídépítő, valamint a Tőzegki­termelő VállcAatnál is nőtt a balesetek száma. Az utóbbinál megkétszereződött, előző év­ben négy, tavaly nyolc fordult elő. A foglalkoztató szerveken belül is gyakoribb lett a fele- lősségrevonás. Szabálysértési eljárásra a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és közös vállalkozásaiknál, magas pénzbírság kirovásával 15 esetben került sor. Megelőzés targoncákkal Természetesen pozitív jelen­ségről is beszámol a tájékozta­tó. Ezek közül említsük meg első helyen, hogy három tsz, a nagykátai Kossuth, a maglódi Univerzál és az újszilvási Kos­suth munkavédelmi vezetője lett Kiváló dolgozó, illetve ka­pott miniszteri elismerést. Az üzemi balesetek megelő­zése érdekében munkavédelmi célokra tavaly a szóban forgó foglalkoztató szervek 250 és fél millió forintot irányoztak elő, de az előirányzatot túlteljesít­ve 302 milliót fordítottak erre a célra. Főleg a jelentős bal­eseti forrást, az anyagmozga­tást tették biztonságosabbá, korszerű gépek, illetve emelő­villás targoncák beszerzésével. Felújították a szállítási utak burkolatát, valamint több he­lyen a villanyhálózatot és az elektromos gépek érintésvé­delmét. E téren még sok a teendő elsősorban a termelő- szövetkezeteknél, ahol áram­ütés következtében három ha­lálos baleset történt. Ezért ja­vasolja a munkaügyi osztály, hogy a tsz-eknél vizsgálják fe­lül az áramhálózatot és a vil­lanymeghajtású gépekkel dol­gozókkal ismertessék meg kel­lőképpen a kezelési szabályo­kat. A foglalkozási betegségek elhárítására is tettek intézke­déseket. Javult a mérgező ha­tású növényvédő szerek táro­lása. Három tsz új méregrak­tárt is épített. A Maglódi Vas­ipari Vállalat külön helyiség­be helyezte át, és zajszigetelés­sel látta el a koptatódobokat, hogy dolgozóit a zajártalomtól védelmezze. Jelentősen megnövekedett tavaly a foglalkoztató szervek­nél, különösen a tsz-ekben a függetlenített biztonságtechni­kai megbízottak száma. Megfe­lelő iskolázottságú, valameny- nyi és így sokat tehetnek a balesetelhárítás érdekében. Szokoly Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom