Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-13 / 112. szám

1976. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK ‘sj/mim* 5 * A kommunista műszak haszna Közös munka, sport- és kulturális célokra a Pestvidéki Gépgyáriján KGST-együttműködés az alapozás módszereinek kidolgozásában Nesze semmi... Egy pereskedés tanulságai Az ember — legalább is so­kan. — képes vélt vagy valódi igazáért időtleri-időkig acsar- kodni. Az ilyen viaskodásból születik a tanmesébe illő aranyszabály; az okos enged... Pest megye egyik üdülőhe­lyén állt valamikor egy klast- romszerű villa. Idős házaspár lakott benne. Szülői örökség­ből származott az építmény. Aztán meghalt az asszony, s majd egy évtizeddel ezelőtt követte őt a férj. Ettől kezdve pereskedtek az örökösök. Pon­tosabban az elhalt asszony ro­konai ági vagyon címén hábo­rúskodtak és háborúskodnak egymással; A ház körül nemi volt vita. A férfi rokonait illette meg. Viszont a villában 320 ezer forint értékű festmény, ék­szer, szőnyeg hevert gazdátla­nul. A vagyonért belföldi és kül­földi rokonok marakodtak. Két honbéli hetvenen túli asszony, kontra a Kanadában élő csa­ládtagok. Ha á hagyaték fel­osztásakor az egyik fél kivá­lasztott magának egy perzsa­szőnyeget, a másik rokon csak úgy egyezett volna bele, ha ugyanolyan értékű perzsasző­nyeget örökölhet ő is. A belföldiek azzal érveltek, hogy közelebbi rokonai voltak az elhaltnak. A külföldiek azt mondták, kegyeletből emléket akarnak állítani a megboldo­gultnak. De akkor miért fon­tos a tizedes pontossággal ki­fejezett egyenértékűség? Miért húzzák halasztják az osztozko­dást? A hagyaték eddig a villában volt, a valamikor kacsalábon forgó palotát azonban megvi­selte az idő. Az új víllatulaj- donos érthetően meg akart szabadulni a terhes örökségtől, {sürgette az ingóságok elvitelét. Aztán határozatot hozott a ta­nács: az életveszélyessé vált házból elrendelte a vagyontár­gyak elszállítását. De hová? Szívességből külön helyiséget kapott a hagyaték, egyetlen esztendőre. Am a külön fenn­tartott hely később másra kel­lett. Újabb szállítás. Ekkor azonban már tetemes bérleti díjért raktározták, s az éveken át makacsul tartó perpatvar nem csupán az emberi idege­ket, hanem a hagyatékot is alaposan megviselte. Molyrág­ta szőnyeg lett a perzsából, tönkrementek a megcsodált festmények. Csak az örökösök "> voltak lankadatlanok. Még négy különböző menedéket ta­láltak — azután a bíróságon zárolták a vagyont. Ahány hur- colkodás, annyi leltárjegyzék. Nehogy egyik fél megrövidít­se a jussot — felkiáltással. Legutóbb a közjegyző fel­oldotta a zárlatot. A gondos pereskedők azonban ismét ta­láltak helyet. A hagyaték tü­relmesen vár, noha igencsak rossz bőrben. A kegyeletre oly kényes, jó rokonok azon­ban változatlanul hadakoznak — lassan a semmi fölött. Kamarás Péter ALMA VIRÁGOK A szokásosnál néhány nap­pal később borultak virágba az almafák. A korábbi ked­vezőtlen időjárás miatt a vi­rágzás intenzitása csak köze­pesnek mondható. A későbbiekben derül ki majd, hogy a májusi fagyok milyen kárt okoztak az almás­kertekben. Az idei termés így előreláthatóan alatta marad a távalyinak, közepes, vagy még ennél is gyengébb hozam várható. — Vállalatunk régi gondja, hogy a fiatalok művelődési, szórakozási és sportolási igé­nyeit csak korlátozottan tudjuk kielégíteni — mondja Szatmá­ri Lajos, a Pestvidéki Gép­gyár pártbizottságának titká­ra. — Az évi 250 ezer forint, amit sportcélokra fordítunk, csupán a meglevő szakosztá­lyok fenntartására elegendő. Bármennyire jó eredménnyel dolgoznak is ezek, mint pél­dául go-cart, a motoros és az evezős szakosztályok, kere­teik a tömegsport szempontjá­ból meglehetősen szűkek. A Kis-Duna-ágon, a Taksonyi híd mellett például van egy vízitelepünk, berendezései azonban elavultak. A vállalat építkezései következtében a sportpálya is a kerítésen kí­vülre szorult. Jelenlegi álla­potában nem megfelelő. Ter­veink szerint, először a vízi- telepre szeretnénk öltözőket építeni és a sportpályát rend­behozni, bővíteni. Később egy olyan épületre gondolunk, amiben kulturális rendezvé­nyeinket, szakköreinket, klub- összejöveteleinket tarthatjuk. Ehhez kértük dolgozóink tá­mogatását, hogy évi két sza­bad szombatjuk feláldozásá­val teremtsék meg terveink anyagi alapját. A fiatalok igényei Zámbó Sándor, a KISZ- bizottság titkára ennek a kis művelődési háznak a szüksé­gességéről beszél. — Vállalatunk megnöveke­dett létszáma, különösen a fia­talok emelkedő aránya miatt az elmúlt években dolgozóink kulturális igényei kinőtték a régi kereteket. Elsősorban a fiatalok sokrétű érdeklődése, sok új szakkör és klub csírá­ját hozta létre: például ■ mű­szaki klub, magnós klub, ter­mészetjárók, amatőr képző­művészek klubja, fotószakkör Ötvencenf is asztalok, s fele­akkora székecskék.. Lilliput lakói közül a legfiatalabb hat­hónapos, s a legidősebb sincs hároméves. Szentendrén a vá­rosi bölcsődében csillogó sze­mű aprónép figyeli a gondozó­nő — Kovács Györgyné — m'ondókáját, s a bábjátékot, mellyel a mondókát kíséri: — Ugye mindenki ismeri a nyuszikát? 1 — liiigeeenn... — hangzik vagy húsz cérna vékony gye­rekhangocska. — Hol laknak a nyuszikák? — Az erdööőbeen... — Akkor énekeljünk róla! — Hová mész te kis nyulacs­ka, ingyom, b ingyom... És megy a nyuszi — fehér szőr­méből készült és kézre húzha­tó — az erdőbe, mely papír­ból van és szedi a vesszőcské­ket, melyek ugyancsak papír­ból készültek, s bekeríti vele a kertecskéjét, melyben papírvi­rág terem. Szentendre város és járás vezető védőnője, Keresztes Mi- hályné mondja: — A város és a járás vala­mennyi üzem és területi böl­csődéjének mintegy 25 gondozónője vett részt azon a hüszórás bábtanfo­lyamon, melyet részükre a me gyei művelődési köz- l porit szervezett. alakult. Mindegyik helyiség­gonddal küszködik. Mondhat­nám úgy is, hogy nem tudjuk elég szélesre tárni a közműve­lődés kapuit, mert nincs ho­vá beengedni dolgozóinkat. Márpedig ezek a tényezők is befolyásolják, hogy gyökeret ereszt-e nálunk valgki, vagy odébbáll. Mi természetesen minden emberünket szeret­nénk megtartani. A legutóbbi kommunista műszakban a dolgozók 70 százaléka vett részt, és járult hozzá cél­jaink megvalósításához. Az élenjárók Mi a véleménye a kezdemé­nyezésről? — kérdezem JjJuró Katalin 19 éves adminisztrá­tort. — Ha valóban lesz a ter­vekből valami, akkor megérte. Én is szeretnék sportolni. Goics Athanász negyven év körüli szerelő, a hajtómű üzem dolgozója. — Én eddig valamennyi kommunista műszakon részt vettem — mondja. — Tavaly az óvoda építésére szánt ősz- szeg előteremtésében és most is a vízi telep fejlesztéséért. A motorcsónak szakosztályban, a 250 köbcentisele kategóriájá­ban, saját építésű hajómmal versenyzek. örülök a vízi telep fejlesztésének. Ideje felszá­molni a rossz bungallókat, s valami jó, praktikus öltözőt építeni a helyükre. Lakatos Endre harminc­éves műszerész a különleges üzemben dolgozik. .Tőlük vet­tek részt a legtöbben a kom­munista műszakban. — Nálunk sok szocialista brigád van és az a módi, hogy minden megmozduláson közösen veszünk részt. A ter­veknek örülök. A természetjá­rók közé tartozom, s elsősor­ban azt remélem, hogv költsé­gesebb túrákra is lehetősé­günk nyílik. A résztvevők sok mindent megtanultak itt,, dr. Mészáros Vincéné bábművésztől. Minde­nekelőtt azt, hogy miként le­het házilag hulladékanyagok­ból — fakanálból, rongyokból, gombokból,'üres műanyag fla­konokból, szőrmedarabkákból bábokat készíteni. Elsajátítot­ták a bábozás mozgáskultúrá­ját, s megtanulták, miként le­het a legkülönbözőbb nevelési feladatokat megoldani a báb­játék segítségével. — Speciális korosztályról van szó — mondja Keresztes Mihályné. Már a hathónapos csecse­mőkre is hat a bábjáték. Mozgásra készteti, érzelmeket vált ki belőle, színesíti környe­zetét, sőt egy-egy bábuhoz — , a kedvenchez — kötődik is a ' kisgyerek. Ahogy cseperednek, egyre több hasznát látjuk a bábjátéknak. Segíti az anya­nyelv elsajátítását, énekelni tanít, fejleszti a ritmusérzéket. S végül még egy nagy haszna van: a nyuszi-, maci-, kutyus- doktornak bátran tátják ki szájukat az apróságok, nem félnek az igazi doktornénitől sem. A kísérleti bábtanfolyam si­kerrel zárult. Üj eszközzel — vagy ahol már megvolt, ott' újabb lehetőségekkel — gazda­godott a bölcsődék játékraktá­ra. A tarfolyam hasznáról az egyik gondozónő, Antalicz Jó­zsef né így vélekedik: A bábokban lélektani, peda­gógiai és higiéniai lehetőségek rejlenek. Figyelembe vettük a gyermekek korát. Módszerün­ket ezért úgy választjuk meg, hogy a játékosság mellett olyan esztétikai élményt nyújt­son, melynek segítségével a gyermekek spontán örömmel sajátít­ják el az ismereteket. A bábiskola sikere újabbak­ra ösztökél: Szentendrén elha­tározták, hogy az óvónőket is megtanítják a bábjáték csín- jára-bínjára. Tanfolyamuk ősszel kezdődik. V. G. P. Szmetanovics Jánosné, a le­mezüzem lakatosa, egy év múlva megy nyugdíjba, ré­gi pártmunkás. Személyekhez szólóan — Tudja, , kötelességemnek érzem bejönni. Fiatalok és öregek mind figyelnek ben­nünket, kommunistákat, s még az én koromban is példa- mutatást várnak. Magam is szeretném, hogy kössük ide a fiatalokat, ne legyen a válla­latunk átjáróház. Én mindig szívesen dolgozom jo célokért, ha a közösség javát szolgáljuk. Szűcs János, a kalorikus üzem húszéves lakatosa pa­naszkodik, hogy kevesen vesz­nek részt a közös munkában. — Nem elég termelési érte­kezleten, taggyűlésen beszél­ni a kommunista műszakról. Személyhez szólóan kell agi­tálnunk. El kellene érnünk, hogy a fiatalok ilyen esetekben ne ál­dozatnak érezzék egy-egy sza­bad szombatjuk bermtöltését, hanem kötelességüknek. A KGST-tagországok mű­szaki-tudományos együttmű­ködése a geotechnikai kutatá­sokra is kiterjed; a közelmúlt­ban adták át egymásnak az e téren elért eredményeket egyeztetésre, koordinálásra. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat is részt vett az együtt­működésben, s több kutatási eredményét már -a gyakorlatban is al­kalmazzák más tagorszá­gokban. A geotechnika tudományá­nak fejlődése a nagyobb ter­helést igénylő épületek megje­lenésével kapott lendületet, a 15—20 emeletes toronyházak, az óriás silók és más épít­mények ugyanis a korábbiak­nál körültekintőbb talajme­chanikai vizsgálatot igényel­nek a többszörösen megter­helt alapozáshoz. Üj módsze­rek is bevezetésre kerültek, ilyenek a modernizált cölöpö- zési eljárások. Magyarország talajviszonyai ugyancsak szeszélyesek — a szendvicsrétegződésben gyak­ran 2—3 deciméterenként vál­takozik a talajösszetétel, ezért a geotechnikai szakemberek­nek különösen nehéz feladat egy-egy nagy súlyú épület ala­pozása. Egyik jól bevált módszer az úgynevezett franki cö­löpözés: ennek lényege, hogy a földbe levert csövet betonnal töltik fel, legalul hagymaszerűén ki­szélesedik a cölöp, iiymódon tovább növekszik teherbíró­képessége, s a 130 tonnát is könnyedén megtartja. Ilyen módszert alkalmaznak többek között a békásmegyeri lakóte­lep házainak alapozásánál is. A Szovjetunióban is beveze­tés alatt áll, és Bulgária is érdeklődik iránta. Másik hazai kutatási ered­ményt, az óriás siló alapozásánál nyert tapasztalatokat is átvették más KGST-or- szágok. A magyar szakemberek is hasznosítják más KGST-or- szágok geotechnikai kutatási eredményeit. A közelmúltban mutatkozott be az a szovjet berendezés, amely a talaj te­herbíróképességét vizsgálja a helyszínen. Felhasználják a többi ország kutatási eredmé­nyeit a süllyedés-előrejelzés témakörében is. Felvételre keresünk két szakképzett, fiatal, lehetőleg férfi dekoratőrt a közeljövőben átadásra kerülő ABC élelmiszeráruházunkba. Jelentkezni lehet: ÉSZAK-BUDAI MUNKÁS ÁFÉSZ Budapest XII., Szilágyi Erzsébet fasor 129. _________ Ze lei Attila L E * lment a Fiatalember a barátjához, a Bölcshöz és beszámolt neki töprenkedé- séről. F: — Bölcs barátom, mondd meg né­kem, vegyem-e el Kati nevű szerelmemet fe­leségül? B: — Mondd meg nékem, bohó Fiatalem­ber, mi annak a biztosítéka, hogy boldog le­szel? F: — Nem egészen értem, mit is mond­jak. B: — Na nézd, ha valaki pénzt kér tőled, te mit csinálsz? F: — Nekem nincsen pénzem. . B: — De ha lenne, úgy fedezetet kérnél tőle, hogy biztosan visszafizesse? F: — Hát persze. B: — És a te esetleges házasságodnak mi a fedezete? F: — Hát... van neki saját lakása. B: — Az az övé marad, ha elváltok. F: — Miért válnánk el? Olyan szelíd ter­mészetű. B: — Az egy házasságlevéltől elmúlik. Esetleg. F: — És nagyon csinos. B: — Ma neked, hólnap másnak. Esetleg. Nem biztosíték. F: — Azt mondja, szeret. B: — A kölcsönkérő is azt mondja, vissza­fizeti, kamatostul. Mégis kérsz tőle fedeze­tet. F: — Dehát akkor mi, legyen az? B (vállat von): — Beszéljünk másról. n. És két év múlva újra elment a Fiatalem­ber a Bölcshöz és azt mondta: F: — Elvettem egy asszonyt, egy bizonyos Lidit feleségül. B: — Nagyszerű. Milyen? F: — Nem lenne csúnya, ám egy kicsit idősebb nálam. B: — Ez csak a hűség biztosítéka. F: — De van egy lakása. B: — Nagyszerű. Ha befogadott, az sze­relme fedezete. F: — És nagyon szelíd természete van. B: — Az jó. Fedezet arra, hogy te leszel az úr a háznál. F: — örülök, hogy ez a véleményed. Csak egyvalamit nem értek. Amikor Katit akar­tam elvenni, mindenre azt mondtad, hogy nem biztosíték. Jó, ő szép volt, Lidi nem az. De lakása például neki is volt, meg szelíd természete, mégsem tekintetted fedezetnek. Most meg Lidinél igen. Miért? B: — Egyszerű. Mert Katiról kikérted a véleményemet, Lidit meg elvetted anélkül. Tehát az előbbiben kételkedtél, a mostani­ban bízol. Ez a fedezet. HL Elment a Fiatalember az Uzsoráshoz és pénzt kért tőle. U: — Mi a biztosítéka annak, hogy megfi­zeted az általam felszámolt méltányos uzso­rakamattal együtt? F: — Lekötöm becsületes munkám bérét fedezetül. U: — Az nem jó. Mert nem perelhetlek be érte, uzsorát bírósági úton nem lehet mű­velni. F: — Informálódjék felőlem, mindig min­denben szavamat álltam. Mért pont önt csap­nám be? U: — Azt én nem tudhatom. De nincs em- í bér, akinek puszta szava biztosíték. GOMB Ó PÁL', ...ZET Fedezet (33) F: — Igen szép reményeim vannak, hogy kineveznek és sok prémiumot is fogok kapni, mert tehetséges vagyok, szorgalmas és ügy- buzgó. U: — Ez mind számít a káderlapon, de pénzt reá senki sem ad. F: — Adok váltót. U: — Az olyan fedezet, amelyre kellene valami fedezet, hogy ér is valamit. Ékszere, háza, autója, amit leköthetne, nincs? F: — Nincs. Még. De lesz. U: (Vállát vonja, az üzlet nem jön létre.) IV. Egy év múlva újra jelentkezett a Fiatal­ember az Uzsorásnál. Előhúzott egy hosszú és vastag aranyláncot, meg egy aranykarkö­tőt gyémántokkal kirakva és kapott is rájuk rögvest kölcsönt. Ezután így beszélgettek: U: — Megvan magának a pénz, nekem a fedezet. Látom, sikerült az előmenetele, mégiscsak tehetséges volt. F: — Nem, nem voltam az. Nem léptettek elő, nem kaptam prémiumot. U: — Akkor hogy tett szert pénzre? F: — Először is váltót hamisítottam a pa­pám nevére. Arra egy másik uzsorás adott kölcsönt. tJ: — Jaj be kár, mért nem jött hozzám? A hamisított váltó dupla fedezet, mert ha nem váltja ki, még le is csukják érte. És visszafizette? F: — Nem. Ezért kértem most öntől köl­csönt. U: — És az ékszerek? F: — Psszt. Loptam. U: — Én nem hallottam erről egy szót sem! Érti? Ha máskor is, izé, szert tesz éksze­rekre, legyen szerencsém, de mondja azt, hogy a kedves nagymamáéi voltak. F: — Köszönöm a nyilatkozatát. (Magnót húz elő a zsebéből.) U: — Úristen, mi ez? F: — Ha visszaadja az ékszereket, nem jelentem fel. U: — Nem meri! Hiszen lopta! F: — Ugyan dehogy. A nagymamáméi. Nos, visszakapom, vagy megyek a rendőr­ségre. U (könnyezve visszaadja): — Mért tette ezt velem? Miért? Mért? F: — Mert a becsületességem nem volt magának fedezet. V. Egyébként a Fiatalemberről hadd közöljük még; a pénz ezúttal azért kellett neki, mert Lidi kidobta a lakásából, Kati még mindig szerette, el akart tehát válni és kielégíteni Lidi követeléseit. Ugyancsak egyébként: az uzsorásnak utóbb a kölcsönpénzt kamat nél­kül kifizette, mert gyógyíthatatlanul becsü­letes volt és módja is volt rá, mert gyorsan haladt előre a karrierje. Ezek a tények biztosítékai annak, hogy a kedves olvasók megerősödnek nézetükben, hogy az erény mindig győzedelmeskedik, a kispolgári bizalmatlanság nem fizetődik ki és a bölcsesség megnyilvánulásainak igazára nincs fedezet. Hová mcsz te kis nyulacska? BÁBJÁTÉK BÖLCSŐDÉSEKNEK l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom