Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-08 / 84. szám

1976. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK ~</GHod Átadás: idén Visegrádon, a tanács megrendelésére, 20 lakást épít a budakalászi nagyközségi tanács költségvetési üzeme. A mun­kálatokat 1974 végén kezdték, és a csaknem 10 millió forintos beruházást — határidő-eltolódással — ebbe« az évben átadják. Nagy Iván felvétele Hercegha lmon Munkástagozat Az áruellátás javítása és a kereskedelmi szolgáltatások bővítése érdekében Herceghal­mon munkástagozatot létesí­tett a Biatorbágyi ÁFÉSZ. Az Állattenyésztési Kutató Intézet és a kísérleti gazdaság 128 dolgozójából alakult, önkor­mányzattal rendelkező csoport elhatározta, hogy a gazdaság területén már meglévő élelmi­szerboltot — 80—100 négyzet- méter alapterülettel bővítve — ABC-áruházzá alakítják át. A háztartások propán-bután gáz- és tüzelőolaj-ellátását is helybeli teleppel oldják meg. Az intézet és a gazdaság pénz­beli támogatással, a szövetke­zeti csoport tagjai pedig rész­jegyek és tagsági kölcsön for­májában, valamint társadalmi munkával járulnak hozzá a tervek megvalósításához. Ügyes megoldással Új csirketenyésztő technológia Nagykátán Érdekes kísérletről beszél­gettünk Csányi Józseffel, a nagykátai Kossuth Tsz elnök- helyettesével. Szövetkezetük évek óta tagja a hernádi Már­cius 15. Tsz által alapított csirketenyésztő társulásnak. Tavaly például 120 vagon csirkét neveltek föl, az idén még többet szeretnének. Ezért segítségül hívták a Gödöl­lői Kisállattenyésztő Kuta­tó Intézetet és a Tatabányai Fém-, Mű­anyag és Szolgáltatóipari, vagy közismertebb nevén a Delta Szövetkezetét. Közösen meg is találták a megoldást. Négyszintes csirke­nevelő ketreceket építenek, s abban az istállóban, ahol eddig 10 ezer baromfit tartottak, most 34 ezer számára lesz hely. Hazánkban elsőként ők alkalmazzák ezt a termelékeny módszert. S mint minden kísérletnél, itt is jelentkeznek előre nem látott nehézségek, melyeket ugyancsak közösen oldanak meg. A nagykátaiak modern, új istállót építenek, a tatabányai szövetkezet pedig március vé­gén adta át az első ketreceket. Közben meg kellett oldani a szellőztetést, párásítást, és egyéb technikai, techno­lógiai részleteket. A nagykátaiak elképzelései alapján folyik az építés Orbán László, műszaki vezető irányításával. Ezt a csoportot nemcsak a pontos, j<}>. munká­jáért dicsérte az elnökhelyet­tes, hanem azért is, mert a munka során szinte egymást érik az ötletesnél ötletesebb újításaik. A tervek szerint május első napjaiban telepítik, be az első 34 ezer csirkét. Ha eddig ipari baromfinevelésről beszéltünk, most megindul a nagyüzem. Mit várnak tőle a szakembe­rek? Elsősorban nagyobb haté­konyságot. Számításaik szerint kilón­ként egy forintra nő a téesz nyeresége. Ezen kívül fűtőolajat takaríta­nak meg, nem kell az állatok alá forgács, ezáltal csökken a fuvardíj- és az önköltség. S mivel kisebb helyen nevelik a baromfit, nagyobb súlygyara­podást érnek el azonos meny- nyiségű és minőségű . takar­mánnyal. T. Ä. Zöldség — részesművelésben Az idén a' dabasi járásban 2003 hektár üzemi zöldségte­rület lesz. A múlthoz képest nincs * csökkenés — ezt az adottságok korlátái miatt el­fogadható eredménynek tekin­tik a helyi vezetők. A termelő- szövetkezetek tagjainak átla­gos életkora ugyanis 60 év fe­lett van, a zöldségtermelés to­vábbra is munkaigényes, a géppark sem gyarapodott je­lentős mértékben és az is vál­tozatlan, hogy több zöldségre volna szükség. Megoldásnak egyetlen mód maradt, a részesművelés. A 2003 hektárból már 1800 hek­tárt elvállaltak és e terület to­vábbi növekedése várható. J. Önálló munkaverseny-iroda Egy év tapasztalatai a Csepel Autógyárban A Csepel Autógyárban 1975. január 16-án alakult meg az önálló munkaverseny-iroda, hogy előkészítse és szervezetté tegye a nagyvállalatot átfogó munkaverseny irányításának és értékelésének új rendsze­rét. Mit mutatnak az egy év alatt szerzett tapasztalatok? Sikerült-e megvalósítani a ki­tűzött célokat? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szigetszentmiklóson. A járműgyáregység vezető­je, .Bóka László mondja: — Mióta az önálló iroda működik, sokat javult a mun­kaverseny koordinációja. Gyáregységünkben több mint 80 brigád dolgozik. Sóikat je­lent nekik a rendszeressé váló segítségnyújtás. A folyamatos tájékoztatás, a vállalaton be­lüli összehasonlítás lehetősége is újdonság. A munkaverseny- felelősümk korábban a körül­mények folytán jórészt csak adminisztrált. Az irodával ki­alakuló kölcsönös kapcsolat lehetővé teszi, hogy szervez­zen, irányítson és tájékoztas­son. Fontos gazdasági tényező lett Scsurecz Béla, a munkaver­seny-iroda vezetője a megala­kulás előzményeit így foglalja össze: — Nagy léptékkel fejlődött az elmúlt időszakban a ver­senymozgalmunk. A vállalat­hoz csatolt új gyáregységek közösségeit is beleszámítva, egy év alatt 356-ról 513-ra, nö­vekedett a szocialista brigá­dok száma. Ma már több mint 6 ezer dolgozónk, a teljes lét­szám körülbelül 60 százaléka, vesz részt a munkaverseny­ben. Korábban a vállalatnál az egész mozgalmat egyetlen személy — jelenleg az iroda dolgozója — egyéb feladatai mellett fogta össze. Munkája a lehetőségek miatt csak az adminisztrációra korlátozód­hatott. A megnövekedett fel­adatokat pedig még ezen a szinten sem tudta volna elvé­gezni. Időközben a munkaver­seny szerepe is megnöveke­dett: fontos gazdasági tényező lett. Irányítása, támogatása a gazdasági vezetőik munkaköri kötelességévé vált. A mozga­Újra megjelentek Apajpusztán a darvak Kedveskedjék ismerőseinek, rokonainak húsvétira képeslappal Korán megjöt­tek ez idén a ván­dormadarak, de a márciusi fagyok elől majdnem mind visszafor­dultak, és csak, hogy mostanában beköszöntött a meleg időjárás, jöttek újból ütsz- sza. A legkoráb­ban, még már­cius legelején, a bíbicek érkeztek, de — amint azt Fehér István, a Kiskunsági Nem­zeti Park Pest megyei részének felügyelője kö­zölte — vesztükre nem menekültek el a hideg elől. Tömegesen hullot­tak el, legalább felerészük meg­fagyott, vagy mert nem találtak vízi rovarokat, éhen- pusztultak. Valaha darvak is fészkeltek, ké­sőbb csak megpi­hentek vándorút- jukon Apajpuszta térségében. Évek óta azonban egyet sem láttak. Idén hat átvonuló da­rut figyeltek meg. Most, hogy a terü­let természetvéde­lem alá kerülve csendes lett és biztonságosabb az állatoknak, azt remélik, a darvak tavasztól késő őszig, újból meg­telepszenek erre­fele, sőt költenek is majd ezen a vidéken. lom jelentőségét jelzi az a tény is, hogy a két munkatár­sat és egy vezetőt foglalkozta­tó iroda közvetlenül a vezér- igazgató hatáskörébe tartozik. — Mi volt az iroda fő fel­adata a megalakulása utáni időszakban ? — Az első év munkája kü­lönbözött az elkövetkezőkétől. Lényegében az idén beveze­tésre kerylő új elvek, mód­szerek alapjait raktuk le. Az előkészítés lényeges eleme volt a szakszervezettel közösen ki­dolgozott- új munkaverseny­szabályzat és a mozgalom népszerűsítését segítő lehető­ségek megteremtése. — Milyen fontosabb válto­zásokat említhetünk? — Javult például az értéke­lés demokratizmusa. Eddig nem a helyi közösségek dön­tése érvényesült. Az egységek minél több brigádot igyekez­tek felterjeszteni valamilyen címre, a központi értékelés pedig — helyi ismeretek hiá­nyában — gyalfran szubjektív volt. Az új rendszerben a bri­gádcímeket az egységek ma­guk ítélik oda. Ez nemcsak a megalapozottabb értékelést te­szi lehetővé, hanem — mivel a jutalmazás az egység meg­határozott keretéből történik — a címet nyerő brigádok számát is csökkenti. Csak a tényleges többlettevékenysé- pet jutalmazzák majd. Remél­jük, hogy ezután a mozgalom hármas jelszavának minden elemét arányosan figyelembe veszik, s nemcsak a termelési eredmények alapján ítélnek. A demokratizmus feltételei — Nem ellentmondás a de­mokratizmus szélesítése érde­kében központi szervet létre­hozni? — Első hallásra talán igen. De irodánk teremti meg a de­mokratizmus feltételeit. Ki­dolgoztuk az egységes értéke­lési szempontokat, lehetőséget teremtünk a nagyvállalaton belüli összehasonlításhoz, módszertani segítséget nyúj­tunk a lebonyolításhoz, és el­lenőrizzük a végrehajtást. A gyáregységek, főosztályok és üzemek értékelését az iroda végzi, de mór a pontosan ki­dolgozott ismérvek, összeha­sonlítási szempontok alapján. — Mindehhez a mozgalom helyzetének folyamatos re­gisztrálására van szükség. — A teljes központi admi­nisztráció az iroda feladata. Ez évtől naprakész tájékozta­tást tudunk adni nemcsak ver- senymozgalmunk egészéről, hanem gz egyes brigádok munkájáról is. — Hogyan jutnak el ezek az információk a dolgozók­hoz? — Ezt igen lénveges kér- ' désnek tartjuk. Az eredmé­nyek összehasonlítása ösztön­zőleg hat a versenymozga­lomban részt vevőkre. A mun- kaverseny-felelősökön keresz­tül, a termelési és brigádta- ^nácskozásokon mindig ismer­hetjük nemcsak az eredmé­nyeket, hanem a megoldásra váró feladatokat is. A szóbél) tájékoztatáson kívül nagy sze­repet szánunk a versenyhír­adóknak, tablóknak, melyek nemcsalt a központban, ha­nem a gyárak és gyáregysé­gek területein népszerűsíthet­nek például kiváló dolgozókat, jól működő brigádokat. Sze­retnénk elterjeszteni a néhány gyáregységben már bevált *ál­landó termékkiállítást, amely bemutatja az egység termé­keit. Tervezzük, hogy a válla­lat újságjában, a Fényszóró­ban negyedévenként egy ol­dalt a munkaverseny népsze­rűsítésének szolgálatába állí­tunk. Az elhangzottak alapján. úgy tűnik, az önálló vállalati munkaverseny-iroda megala­kítása szükséges és hasznos kezdeményezés volt. A brigád­mozgalmat a gazdasági szer­vezet oldaláról is megalapo­zottá, tudatossá tette.. Felve­tődhet azonban a kérdés: a központi koordináló szer nem fékezi-e a mozgalom spontán lendületét? E lendület ébren­tartásáért a szakszervezet te­het sokat. De vajon az iroda nem veszi-e el a szakszervezet kenyerét is? Együtt a szakszervezettel Az aggályokat Pál fi Kál­mán, a vállalati szakszerveze­ti bizottság közgazdasági fele­lőse oszlatja el: — Az iroda nem csökken­tette, inkább növelte lehetősé­geinket. Az adminisztrációs terheket teljesen magára vál­lalta. A szakszervezet számá­ra ez lehetőséget teremt szoro­sabb kapcsolattartásra az em­berekkel, a politikai, mozgósí­tó tevékenység erősítésére. Az iroda létrejötte a munkaver­seny gazdasági jelentőségének növekedését jelzi, de ez nem jelenti, az egyéb összetevők, és a társadalmi szerep háttérbe szorulását. Ezt szavatolja az is, hogy az iroda minden tevé­kenységében együttműködik a szakszervezettel, a munkaver­seny-felelőssel és a munkaver- sany-bizottsággal. Hogy mi­lyen sikerrel, erre egy év múlva megalapozottabb vá­laszt adhatunk, hiszen a tava­lyi elméleti előkészítés után tulajdonképpen az idei esz­tendő lesz a gyakorlati meg­valósítás első mérföldköve. Az elmondottakhoz kom­mentárként idézzük a hajtó­műgyáregység egyik brigád- vezetőjének szavait: — Az első jelek biztatóak. Sok hasznosnak mutatkozó ígéretet kaptunk. Ha mindezt meg tudja valósítani az iroda, ez a mi brigádunk, de a többi számára is nagy segítség lesz vállalásaink megvalósításához. Reméljük, nem fogunk csa­lódni. Lakatos Tamás Országos működési területtel rendelkező nagyvállalat, A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT (1253 Budapest I., Márvány u. 1/c. Tel.: 154—095.) FELVÉTELT HIRDET vidéki munkahelyeire, az alábbi munkakörökbe: építésztechnikus, építésvezető, művezető, időelemző normások, valamint kőműves, ács, hegesztő, lakatos, vasbetonszerelő. építőipari könnyű- és nehézgépkezelő, darukezelő, betonozó, szállítómunkás, * kubikosok, segédmunkások. Jelentkezni lehet az alábbi főépítésvezetőségeken: Budapest XI., Antal János u. 32. Budaörs, Kállai Éva u. 32. Vecsés, Dózsa György út 82—84. Velence, Pusztaszabolcsi út Dunaújváros, a Papírgyár mellett Kalocsa, Széchenyi u. 34. Kecskemét, Thököly u. 32. Tiszaföldvár. Mezőtúri út Kisköre, Tiszapart Eger, Iv u. 8. Miskolc, Hadirokkantok u. 7. Mátraháza, Csórrét. Korszerűbb; divatosabba kínálat TÖBB A VALÓDI BŐR TERMÉK Február közepétől több hé­ten át fogadta „nyitott kapuk­kal” a belkereskedelem kép­viselőit a cipőipar, hogy a szokásos, félévenként ismétlő­dő börzén bemutassa és áru­ba bocsássa — ezúttal az év második felére szánt — mo- dellválasztélcát. A találkozó mérlegét most vonták meg a Könnyűipari Minisztériumban: sikeresnek, több vonatkozás­ban az előzőknél is eredmé­nyesebbnek ítélték. Az ipar hét minisztériumi, négy tanácsi vállalata és hat szövetkezete összesen 1800 mo­dellel szerepelt a válogatón. A kereskedelem szakértői ösz- szesen 521 modellt vásároltak meg; 117-et a férfi lábbelik közül, ezekből összesen másfél millió párat rendeltek; a női modellekből 196 kelt el, ame­lyekből összesen mintegy 3 millió párat kértek, míg a ki­választott 208 gyermekcipő- modellből a következő félév­ben összesen négymillió pár kerül az üzletekbe. A börzén szereplő lábbelik egyúttal reprezentálták az ipar megjavult lehetőségeit, nem­csak kivitelükben, hanem anyagukban is. Szépek, muta­tósak, tartósak a műbőrből készült modellek, de ezúttal több valódi bőr termék, szere­pelt. mint a megelőző börzén. Különösen a női lábbeliknél erősen érezhető a divatváltás; így például a láb vonalát szo­rosan követő harisnyacsizmák átadták helyüket az úgyneve­zett rogyós szárú, a boka kö­rül erősen ráncotvető csizmá­nak. A gyermekcipők választéka számottevően nőtt és tovább színesedett. Az üzletekben máris sok tetszetős gyermek­lábbelit látni, és ez a kedvező tendencia a második félévben tovább folytatódik. A férfiak viszonylag lassab­ban változó divatját követve a tervezők most ismét keske­nyebb, az elődeiknél lényege­sen könnyedébb formájú fér- ficipőmodellekkel jelentkez­tek. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom