Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-08 / 84. szám
I 1S*S. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK itm Az OMFB támogatása Milliók kutatásokra A tudományos kutatásokra az ötödik ötéves tervi dőszaik- ban is jelentős összeget fordít a népgazdaság, a nemzeti ■ jövedelemnek évente átlagosan mintegy 3 százalékát. Az ösz- szeg egy részét különböző szervek között osztják fel, amelyek aztán- az irányításuk alá tartozó intézetek, kutatóhelyek tudományos munkájának finanszírozására fordítják. A műszaki jellegű kutatásé-' kát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatja. Az országos szintű kutatási feladatok; a szilárd testek, a biológiailag aktív vegyületek és az életfolyamatok szabályozása mechanizmusának kutatása jelentős műszaki, technikai bázist igényelnek. Ezek elsődlegesen alapkutatás jellegűek, s az ehhez szükséges tudományos munkát az OMFB öt év alatt mintegy 680 millió forinttal támogatja. Áz 1976—80-as időszakban az OMFB a szüárdtestku- tásban elsősorban azokat a munkákat támogatja, amelyeknek eredményei az elektronikus alkatrészek kutatás- fejlesztésében hasznosíthatók, például a számítástechnikában, a hírközlés rendszerének fejlesztésében, továbbá a műszeriparban és az automatizálásban. Ilyen jellegű kutatás folyik egyebek mellett a KFKI-ban. A biológiailag aktív vegyületek kutatásában a gyógyszeripar fejlesztését támogatja anyagilag a bizottság, különösen azt a folyamatot, amelynek során a laboratóriumban előállított szerves preparátumból kész, új gyógyszer válik. Emellett finanszírozza egy korszerű központi kísérleti kisállattelep építését, ahol az új gyógyszereket próbálják majd ki. Ezenkívül az OMFB a különféle tápszerek előállításának kutatómunkáit is támogatja. Metszik a szőlőt Albertirsán, a Dimitrov Tsz 216 hold szőlőterületén javában tart a szőlő metszése. Képünkön: az Egyetértés szocialista brigád munka közben. ifj. Fekete József felvétele Alapismereteket nyújtó tankönyvek Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága A társadalom érdeklődésének előterében álló témáról, a tankönyvkiadás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól tanácskozott szerdán ' az országgyűlés kulturális bizottsága dr. Ortutay Gyula elnökletével. A tanácskozáson részt vett Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alel- nö’ke, ott volt és felszólalt dr. Hanga Mária oktatási, valamint dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes. A két minisztérium közös — a tankönyvkiadás jelenlegi helyzetét, eredményét, gondjait és távlatait feltáró — jelentését Gábor Viktor, a Kiadói Fő- igazgatóság vezetője ismertette. A magyar tankönyvkiadás együtt fejlődött a szocialista iskolarendszerrel, s a tanLÁTÓSZÖG Gondolkodásunk és céljaink azonosak Még tavaly nyáron, a bala- tonföldvári strandon hozott össze a véletlen Viktorral, a szovjet gépésztechnikussal, aki egy magyar—szovjet közös vállalkozáson dolgozott, és a hazautazása előtti napokban a magyar tenger partján pihent. Nyelvünket szinte tökéletesen beszélte, és ezt nemcsak a hazánkban töltött csaknem kétéves „gyakorlati nyelvtanulásnak” köszönhette, hanem magyar származású feleségének is. Az ismerkedés első percei után munkájára fordult a szó és e tárna nyomán bukkant föl a kérdés: vajon egy olyan kis ország, mint hazánk és a földrésznyi Szovjetunió között kialakulhat-e arányos, mindkét fél számára előnyös gazdasági kapcsolat? — Habozás nélkül igennel felélek — mondta Viktor. — Még akkor is, ha csak szigorúan a gazdaságosság alapján tesszük föl a megéri — nem éri kérdést. Lehet, hogy mosolyogni fogsz, de egy mesére emlékeztetlek: amikor a nagyapó ki akarta húzni a répát a földből. Segített neld az egész család, de végül csak a legkisebb segítségével sikerült kirántani. Bármilyen nagy és gazdag is a mi országunk a szomszéd népek segítsége mégis fontos számunkra. — Azokon a gépeken, amelyeknek telepítésén és üzembe állításán én is dolgozom, számunkra is gyártanak majd készülékeket. De olyan példa is akad, amit a szovjet és a magyar emberek a mindennapokból ismernek. A mi útjainkon sok ezer Ikarus autóbusz- szal találkozhatunk. Egyes városokban és számos település között csak ezek közlekednek. A magyarok pedig mind több Zsigulit és más tőlünk származó gépkocsit vásárolhatnak. — Mindehhez hozzáteszem, hogy talán a nagy dolgok a kormányok között, felső szinten dőlnek el, de nagyon fontos, hogy a közös cél érdekében dolgozó emberek sokasága hogyan érez egymás iránt. Több mint másfél évet töltöttem Magyarországon közös munkában az itt élő dolgozókkal, és mindig emlékezni fogok arra a készséges együttműködésre, baráti segítségre, amit itt tapasztaltam. Nagyon sok barátra is szert tettem. Beszélgetéseink meggyőztek arról, hógy bár különböző az anyanyelvűnk, más-más országban élünk, a gondolkodásunk és a céljaink azonosak. L. T. könyvek korszerűbb tartalmukkal mind több lehetőséget adnák arra». hogy az iskola nagyobb mértékben neveljen önálló gondolkodásra és munkára. A tankönyvek megújulása minden iskolatípusban ma is tartó folyamat. A szakemberek új tankönyvprogram előkészítésén dolgoznak, amelynek lényege, hogy tovább emelkedjék a tankönyvek színvonala, terjedelme pedig csökkenjen. Az új tankönyvek kimunkálásánál az az alapvető cél, hogy a tankönyv a legszükségesebb ismeretek, az alapok elsajátítását biztosítsa, önálló gondolkodásra, az ítéletalkotó képességek kibontakoztatására neveljen, szakítson a maxima- lizmussal, és a túlzott lexika- Utással. A tervek szerint az 1978—79-es tanévben 80 új tankönyvnek kell megjelennie a Tankönyvkiadó Vállalatnál: új tankönyvet kapnak például az általános iskolák és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák első osztályai. Dr. Ortutay Gyula összefoglalójában leérti a két minisztériumot és a Kiadói Főigazgatóságot, hogy hasznosítsák a vita tanulságaik A vitában felszólalt Guba Sándor, Gyurkó László, Horváth Miklós, Inokai János, Káli Ferenc, Mándics Mihály, Nagy Mária, Palásti József né, Radios Győzőné és Varga Zsigmond képviselő. A háló hossza A „tökéletes terv" Elfeledett csomópontok Kívánalmak és realitások Érdekes, s végeredményét tekintve elgondolkoztató kísérletsorozatra került sor a Német Szövetségi Köztársaságban, Giessenben. Az ENSZ tervezésügyi szakbizottságának szervezésében létrejött kísérlet részvevői azt a feladatot kapták, hogy dolgozzák ki egy képzeletbeli, a fejlődés alacsony szintjén levő ország felvirágoztatásának programját. Tizenkét különböző szakterület jeles művelői kaptak helyet az egyes tervezői csoportokban, s elektronikus számítógépek segítségével alakíthatták ki elképzeléseiket Kiváló vagy katasztrofális? Az elkészült résztervek szinte tökéletesre sikerültek, azaz megalkotóik a maguk területén hibátlanul teljesítették feladatukat. A végeredmény, a tervek végrehajtása azonban — az elektronikus számítógépen történő modellezés — katasztrofálisnak bizonyult. Az ültetvények, károsított, a kis rágcsálókat és a majmokat például vegyszerrel elpusztították. Ekkor viszont a leopárdok — ezek a rágcsálókkal és a majmokkal táplálkoztak — a nyájakat, marhacsordákat tizedelték meg. Lelőtték a leopárdokat. Igenám, de erre fel a kisebb emlősök úgy elszaporodtak, hogy rövid időn belül mindent fölfaltak a legelőkön a háziállatok elől... Fölösleges a kísérlet további állomásait ismertetni, hiszen ennyiből is nyilvánvaló: a tervezők szőtte háló pusztán cselekedeteik hatásához igazodott, s hossza nem ért el a hatások többszörösen kapcsolódó pontjaihoz. Szakszerűbben Szólva: a tervezők vonalban gondolkoztak, s nem vonalak hálózatában, ahol egyetlen pontból tíz másik pont felé ágaznak szét a vonalak, azaz nem mérték fel a kölcsönhatásokat. Nagyból kicsit j Lehet-e az említett kísérletet összevetni olyasfajta apró, köznapi dologgal, mint pélAz egészségügyi világnapon Előadások Pest megyében a szembetegségekről Akcióprogram egész évre Tegnap világszerte, Magyarországon és szűkebb hazánkban, Pest megyében is megemlékeztek az egészség- ügyi világnapról. A sokéves hagyományoknak megfelelően egy-egy időszerű, sokakat, sőt, tulajdonképpen az egész emberiséget érintő kérdésre hívják fel ezen a napon a figyelmet. Tavaly a himlő ellen szólították harcba a világ tudósáit, egészségügyi dolgozóit, idén a vakság megelőzése volt a központi téma. Mindössze egyetlen, ám megdöbbentő adat: napjainkban a földön 10 millió vak él, s közülük 6 millió ember esetében a megvakulás megelőzhető, illetve elkerülhető lett volna. A vakság elkerülése társadalmi kérdés is. Nemcsak a gyógyításról van szó, hanem a megelőzésről is; ez akikor lehet csak igazán eredményes, ha 1 mindenki részt vesz benne. Nagyobb figyelemmel kell óvná, szemünk világát. Különösen a gyermekekét, akik oly sokszor kerülnek játék közben veszélyes helyzetbe. Ma még sokfelé elterjedt szokás — igen helytelenül — a szembetegségek, a rosszul látás házi orvoslása különféle szerekkel vagy egyszerűen a másik családtag szemüvegével. Pedig a szemüvegre is érvényes, hogy ami az egyik embernek jó és hasznos, az a másiknak éppen káros lehet. Tegnap tehát mindenütt- a szemünk világáról esett szó, hogy ne csak a mondás szerint, hanem valóban legdrágább kincsünknek tekintsük. Pest megyében a városok, községek rendelőintézeteiben, kórházaiban, üzemeiben és iskoláiban három témakörben hangzottak el előadások: a kancsalság korai felismeréséről, a glaukoma kezeléséről és az ipari üzemekben előforduló szemsérülések megelőzéséről. Ezek természetesen nemcsak a tegnapi előadásokon szerepeltek. Egész éves akcióprogramot szerveztek, melynek célja a szakemberek kölcsönös tájékoztatásán, konzultációján kívül a lakosságot megismertetni a megelőzés, illetve orvoslás helyes módjaival. A megelőzés tulajdonképpen már másfél-két éves korban megkezdődik. A kancsalságot már Ilyenkor lehet, sőt kell is gyógyítani. E célt szolgálja a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházában a megyei ortoptikai állomás, ahol a Synoptophor nevű készülék és a madoxkereszt segítségével állapítják meg a diagnózist. Az első vaksági szűrés tehát már itt kezdődik. Ezek után is ajánlatos meghatározott időközönként megvizsgáltatni a gyermek látásélességét. Ezt segítik óvodás korban még a különféle képeket, jeleket csökkenő nagyságban tartalmazó olvasótáblák, az Ammon-jeles tábla és később az úgynevezett Kettessy-féle tábla. Csaknem tíz éve működik már ugyanitt a megyei glaukoma- (zöldhályog) gondozó. Az időben felismert betegséget ma már sikerrel gyógyítják. Különféle egyéb betegségek, mint például az érrendszeri elváltozás, a magas vérnyomás, a cukorbaj is járhat szemészeti következménnyel. Ma már erre is fokozott figyelmet fordítanak. Itt, a megyei kórházban évente húszezer felnőtt és nyolcszáz gyermek szembetegségét kezelik, ezernyolcszáz műtétet hajtanak végre. Ezenkívül Pest megyében csak Cegléden működik szemosztály, szemszakorvasi rendelést Százhalombattán, Érden, Szentendrén, Vácott, Nagykőrösön és Szigethalmon tartanak. A megyei nyilvántartott vakok száma ezerhat- száz, ők járadékban részesülnek. dául a váci üzemek fejlesztése? Lehet-e ilyesfajta egyszerűsítésekkel a nagyból kicsit csinálni, s azt szemlélve levonni fontos következtetéseket? Meggyőződésünk, hogy igen. A tervezésnek ugyahis vannak át nem léphető, s el nem hanyagolható törvény- szerűségei, s ezek legfonto- sabbja — esetünkben — a háló hossza. Mi az, amit eddig nem sikerült a hálóval elérni Vácott? Például a fejlesztések, bővítések kihatását a munkaerőgazdálkodásra. A foglalkoztatottak létszámának folyamatos csökkenése úgy megy végbe, hogy az új technika és technológia nem képes minden tekintetben ellensúlyozni ennek következményeit. Különösen a könnyűipari üzemekben szembetűnő ez, ahol korszerű berendezések kihasználtsága alacsony, mivel nincs melléjük megfelelő számú kezelő. E gonddal küzd a Váci Kötöttárugyár, bár nagy összeget költöttek itt berendezések és technológiák fejlesztésére. Látható határvonal Ha csupán a kötöttárugyár halad s a többi üzem marad, nem válik rövid idő alatt láthatóvá az a határvonal, amely a, kívánalmak és a realitások között húzódik, akár munkaerő-, akár más ügyekben. Csakhogy fejlesztett a többi üzem is — így nagy léptékű haladásra került sor a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár váci gyárában, ahol az elöregedett termelőberendezések helyére termelékenyebbek kerültek, s ugyanakkor a gyártmányösz- szetétel is változott —, s csak akkor eszmélt rá mindenki a termelést bénító munkaerő- hiányra, amikor az már bekövetkezett. Volt, ahol könnyebben túljutottak az emiatt bekövetkező első buktatókon. így a fésűsfonó már említett gyárában, vagy a Pamutfonóipari Vállalat Finomfonó és Cérná- zógyárában. Minden erőt arra összpontosítottak, hogy a technikai fejlesztés termelékenység-növekedéssel járjon, s a belső átcsoportosításokat is igénybe vették. Be kellett látniuk ugyanis, hogy a termelőhelyek bővítése reménytelen, hiszen például a finomfonóba néhány éve még annyian jártak az Ácsától Vác felé sorakozó községekből dolgozni, hogy több közvetlen autóbusz- járat szállította a lányokat, asszonyokat. Ma az akkori létszámnak a fele várja csak a buszt... r Árnyékban marad A város legnagyobb üzemében, az Egyesült Izzó fényforrásgyárában ötven település lakói állnak a gépek, berendezések mellett, ülnek az irodákban. S ez csak egyetlen apró adalék ahhoz, miféle hatóhatást gyakorol a fejlesztőmunka — mert ezek az emberek növelik az utazási igényeket, utazási költségtérítésük megjelenik a termék költségében, Vácott hatással vannak a kereskedelmi forgalomra, lakóhelyükön a bölcsődék, óvodák bővítésére stb. —, mennyi mindennel kellene szembenézni a tervezéskor. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy' a városban — s érti az olvasó, korántsem csak Vácról szólunk itt, hanem Vác példáján egy általános folyamatról — a gyorsan gyarapodó munkahelyek megindították a technikai fejlesztés eredményeit mérséklő munkaerő-vándorlást. A fluktuáció pedig magával hozta a szakmai színvonal erőteljes csökkenését, a képzett emberek távozása után helyüket legtöbbször csak képzetlenekkel lehetett betölteni stb. Emiatt viszont a nagy termelékenységű gépek is csekély hatásfokkal dolgoznak, sűrű a gépállás, a javítási igény növekedett. Árnyékban marad egyetlen csomópont, s a háló, mely a terv papírváltozatában tetszetősnek tűnt, a gyakorlatban szinte fojtqgatóan összegubancolódik. Hiányzó kapcsolatok Ipari vezetőkkel beszélgetve ismétlődően feltettem a kérdést: képesek-e a tervezés hálóját kellő hosszúságban megfogni? S nem is általában, hanem egyetlen kérdés — témánk — vizsgálatakor. Egybehangzóan tagadólag feleltek, s arra hivatkoztak, hogy hiányoznak a munkaerő-gazdálkodásban területileg illetékes tanácsokkal a kapcsolatok. Csakhogy ugyanakkor a tanácsok azt panaszolják, az üzemek nem sokat törődnek az ő észrevételeikkel, figyelmeztetéseikkel. Hiszen például évek óta jelzik a tanácsok az üzemeknek: szakmunkásigényeik irreálisak, nincsenek összhangban sem a jelentkezők, sem a kiképzettek számával és szakmai összetételével, de továbbra is évről évre ugyanazok a kívánalmak hangzanak el. Fújja tehát mindenki a magáét, de ettől a megoldás tapodtatnyit sem jut előbbre. Bizonyítékaként annak, hogy hazai gyakorlatunkban sem ritka a vonalban gondolkodás. A vonalak hálóvá alakítása, metszéspontjaik, párhuzamosságaik, sőt, ellentétes irányaik megállapítása azonban korántsem tart ott, ahol kellene. A párt XI. kongresszusa a tervezés tökéletesítését, tudományos megalapozottságának növelését a döntő teendők közé sorolta. Ami üzemi méretekben éppúgy érvényes, mint a területfejlesztésben, az ágazati programok kialakításakor. Gazdasági gondjaink, nehézségeink közismertek, s ma már megfelelő figyelmet kapnak. E figyelem sugarának azonban arra is ki kell terjednie, hogy a gondok, nehézségek forrása sűrűn a háló csekély hossza, azaz a tervezéskor elkövetett hiba; a tüneti kezelés helyeit csakis így válik elérhetővé a hosszabb időn át maradandónak bizonyuló megoldás. Mészáros Oltó Vöröskeresztesek a kömyezetvádeleinró'i Nemzetközi tanácskozás a fővárosban A Vöröskereszt Társaságok Ligájának környezetvédelmi albizottsága április 7. és 9. között Budapesten tartja ülését, A tanácskozáson részt vesznek Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Magyar- ország és a Szovjetunió Vöröskereszt-társaságainak, valamint a Henry Dunant intézet képviselői. Grant Akopov, a liga főtitkárhelyettese, a Vöröskereszt-mozgalom környezet- védelemmel kapcsolatos teendőiről tart előadást. Dr. Zászló Tivadar, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője ismerteti az országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott magyar környezetvédelmi törvényt. A tanácskozáson az egyes nemzeti társaságok küldöttei beszámolnak majd az országukban folyó vöröskeresztes környezetvédelmi tevékenységről, valamint azokról a tervekről, amelyeknek megvalósításával még hatékonyabbá kívánják tenni az e területen végzendő munkájukat. A háromnapos ülésszak olyan ajánlásokat szándékozik kidolgozni a Vöröskereszt Társaságok Ligája egészségügyi és szociális tanácsadó bizottsága számára, amelyek még inkább ráirányítják a Vöröskeresztmozgalom figyelmét az emberi környezet fokozottabb védelmének fontosságára.
