Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-07 / 83. szám
1976. ÁPRILIS 7., SZERDA %mtap Heti jogi tanácsok A családi pótlékról. Az utóbbi időben több levelet kaptunk családi pótlékkal kapcsolatban. Ezekből is arra a következtetésre juthatunk, hogy helyesen szolgálja a gyermekvédelmi szempontokat az új társadalombiztosítási jog- szabálynak az a rendelkezése, amely szerint a családi pótlék a különélő szülők háztartásában lévő gyermek után a másik szülő jogán is megállapítható. Egyik olvasónk a középiskolai tanulmányokat folytató gyermekével kapcsolatban érdeklődik; számára kedvező választ adhatunk, mert a gyermek 19 éves koráig, akkor is megilleti a családi pótlék, ha már érettségi vizsgát tett. Ilyen kedvezményben a biztosított eddig csak a szakmunkástanuló gyermeke után részesült. Egy másik levélben az árvaellátásról érdeklődnek. Az árvaellátásban részesülő harmadéves szakmunkástanuló, a szakmunkástanuló otthonban, továbbá térítés nélkül intézetben vagy otthonban elhelyezett gyermek után családi pótlék nem jár. A társadalombiztosításról szóló jogszabály végrehajtási rendelkezése megállapítja, hogy az a gyermek, aki után családi pótlék nem jár, milyen feltételekkel vehető figyelembe, a családi pótlékra jogosító gyermekek számának megállapításánál. Az egyedülálló biztosított árvaellátásban részesülő gyermeke után is kaphat családi pótlékot. Ehhez a témához még annyit, hogy régen 18 napi munka alapján lehetett megállapítani a családi pótlékra való jogosultságot az új rendelkezés szerint most 21 napi biztosítási idő szükséges. A kollektív szerződésekről. Egyik olvasónk arról értesít, hogy vitája van a kollektív szerződés előkészítő bizottságában a többiekkel, mert központi jogszabály rendelkezéseit is fel akarják venni a szövegbe. Minthogy most folynak javában a kollektív szerződést előkészítő munkálatok, országszerte, így. jó, ha ezzel a kérdéssel' is a következőkben gyakrabban foglalkozunk. Olvasónknak igaza van: a kollektív szerződésben nem is- mételhetők meg a központi jogszabályok rendelkezései. A Mü.M—SZOT irányelvei is kimondják ugyanezt. Ez egyrészt feleslegesen növelné a kollektív szerződés terjedelmét, és nem tűnne ki, hogy a szövegben mi a kollektív szerződés és a jogszabály rendelkezése. A legnagyobb veszély nem is ebben van, hanem láttunk már nem egy olyan kollektív szerződést, amely a jogszabály rendelkezését kivonatosan, és ennélfogva pontatlanul közölte, amelyből félreértések és törvénysértések keletkeztek. Az azonban már helyes, ha a kollektív szerződésen kívül, hozzáférhetővé teszik a gyakran alkalmazott központi szabályokat, valamint a vállalat belső életét szabályozó rendelkezéseket. A legtöbb probléma azonban azokkal az újabb rendelkezésekkel van, amelyek a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről, a bérszabályozásról, az érdekeltségi rendszerekről, és a részesedési alap felosztásáról szólnak, illetve azokkal kapcsolatosak. Ezért ezekről essen most szó. A részesedési alap sáréi. felosztáEz a kérdés annál is inkább érdekes, mivel évek óta a részesedések fizetésének időpontjában több vitára adott okot, mi is számtalanszor foglalkoztunk ezzel, és tanácsaink nyomán hozzá is jutottak néhá- nyan a jogtalanul elvont részesedésükhöz. Főleg abból származtak a viták, hogy, aki a részesedés kifizetésekor nincs a vállalatnál, de az egész évet ledolgozta, mégis kirekesztik a nyereségből. Ez remélhetőleg a jövőben már nem fordul elő. A Mü.M, és a SZOT egységesen foglalt állást: aki ledolgozta a tárgyévet, azt megilleti az év végi részesedés akkor is, ha nincs már a vállalatnál a kifizetéskor, feltéve, ha egyéb kizáró ok vele szemben nem érvényesülhet. A most készülő kollektív szerződésekben meg kell határozni a naptári év egész folyamán a vállalatnál munkaviszonyban álló dolgozóknak a munkabérük, illetőleg a vállalatnál munkaviszonyban töltött idejük alapján járó részesedés szabályait. Ezt a dolgozók munkabére, és a vállalatnál eltöltött idő arányában kell figyelembe venni, ez utóbbinál az áthelyezést megelőző munkaviszonyokat is mindaddig, amíg ez az áthelyezési folyamat meg nem szűnik. Ezen kívül további juttatásokat lehet előírni, akik ugyanannál a vállalatnál törzsgárdatagok, ezen kívül juttatást lehet adni a kiváló munkáért, példamutató magatartásért, a differenciálásra, rendelkezésre álló ősz- szegből. Több kérdésre adjuk meg a választ azzal, hogy a vállalatnál foglalkoztatott, de ott munkaviszonyban nem álló üzemorvosnak, szakmunkás tanulónak is adható, év végi részesedés, de ezt is akkor a kollektív szerződésben szabályozni kell. A bölcsődében megbetegedett gyermek szüleinek táppénzéről. Két kismama járt nálunk a közelmúltban. Mindketten azt panaszolták, hogy amikor gyermekük megbetegedett, azonnal érte kellett menni, a vállalatnál igazoldtlannak tekintették azt a napot, ha nem dolgoztak legalább 4 munkaórát. Mivel máshol is volt hasonló probléma, ezekre a jelenségekre az illetékesek is felfigyeltek, és ezzel kapcsolatban állást is foglaltak. Ennek alapján ha a gyermeket a bölcsőde, az óvoda megbetegedés miatt haza- küldi, akkor ennek napját igazolni köteles. Az igazolás alapján a táppénzbe vételi joggal rendelkező orvosok és a táppénzes felülvizsgáló főorvosok a keresőképtelenség első napjaként a lapon megjelölt kiállítási időpontot utólag is kötelesek figyelembe venni, így a kismama erre a napra is táppénzre jogosult. Rövid kérdés — rövid felelet. B. Z.-né Gödöllő: A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad olyan vállalati utasítás végrehajtásának megtagadására amely a dolgozó egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. Olvasónk ezt tette, amikor több kisgyermekes családanya létére túlórázásra akarták kötelezni, illetve fele részben éjszakai munkára akarták kötelezni. Ha emiatt a munkamegtagadás miatt munkaviszonyát felmondják, a vállalati munkaügyi döntőbizottság mindenképpen orvosolni fogja az ügyet. Rövid kérdés — rövid felelet. A kisajátítási határozatban felhívták Sz. T.-né nyánspáti levélíróink figyelmét bizonyára, hogy a kisajátítás ténye ellen nincs helye további eljárásnak, viszont az összegszerűség miatt bírósághoz fordulhat. A munkaruhakérdésben és az ügyeletidíj-követelésben a tsz. alapszabályában foglaltak az irányadók. Azt nézze át levélírónk, és ha nem kapja meg azt a juttatást, akkor forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz panasszal. Február 25-i számunkban a tsz-tagság idejének a szolgálati időbe való beszámításával kapcsolatban adtunk tájékoztatást Z. E.-né üllői olvasónk kérdésére. Kiegészítjük korábbi közlésünket azzal, hogy a tsz-tagságban eltöltött 10 esztendejét csak akkor számítják be, ha eléri a nyugdíj- korhatárt. A tsz-tagok csökkenő nyugdíjkorhatárát korábbi közléseinkben évenkénti bontásban vezettük le. Tehát nem a jogszabályban előírt szolgálati időt kell elérnie olvasónknak, hanem a jogszabályban meghatározott korhatárt. Dr. M. J. Tisztességtelen gazdálkodás - gazdasági bírság A Legfőbb Ügyészség tapasztalatairól Népgazdasági és állampolgári szempontból egyaránt fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a gazdálkodó szervek — vállalatok, szövetkezetek — ne fordíthassák saját céljaikra a jogszabályba, hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes módon szerzett anyagi előnyt, az olyan hasznot, amelyre a lakosság, egész szocialista gazdálkodásunk jogos érdekeinek megsértésével tettek szert. Mindezt jogszabályi rendelkezéseik írják elő — s az említett érdekek jogi szankcionálásának, nevezetesen a gazdasági bírság alkalmazásának tapasztalatairól nemrégiben tájékoztatót tartott a Minisztertanács ülésén a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Kiterjeszteft szankciók A gazdasági bírsággal kapcsolatos tapasztalatokról a Legfőbb Ügyészségen kért tájékoztatást Tóth Ferenc, az MTI igazgatásügyi tudósítója. Érdeklődésére elmondták: a Tíz nap rendleleteiből Az építési műszaki-gazdasági normatívák átárazásáról az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, és Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 100/1976. OT—PM —ÉVM. számú együttes közleményét a Pénzügyi Közlöny 5. száma tartalmazza. A tejértékesítés és borjú- szaporulat elszámolható ár- kiegészítésről ugyanitt találják meg az érdekeltek a Pénzügyminisztérium és a MÉM 306/1976. ÉM—MÉM számú együttes közleményét. A vállalati jogi tevékenység felügyeleti vizsgálatának tapasztalatairól a Belkereskedel mi Minisztérium közleményt adott ki, amelyét az érdekeltek a Kereskedelmi Értesítő 6. számából ismerhetnek meg. A munkahelyi vendéglátó tevékenység utáni kedvezmények igénybevételéről ugyanitt jelent meg a Belkereskedelmi Minsztérium egy másik fontos közleménye. Az 1976—80. évi kollektív szerződések megkötéséhez a Munkaügyi Minisztérium által kiadott iránymutatására, amely a Munkaügyi Közlöny 3. számában jelent meg, ismét felhívjuk a figyelmet. Válaszol az illetékes Építési tanácsadó • Milyen következményekkel jár az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő építkezés? Nemcsak társadalmi, de magánérdek is, hogy településeink rendezetten fejlődjenek, hogy az egyes épületek elhelyezése, kialakítása megfeleljen az építésügyi és hatósági előírásoknak. Az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkezőkkel szemben különféle intézkedésekkel léphet fel a hatóság. Ezek közül a legsúlyosabb az építmény bontásának elrendelése. Erre akkor kerül sor, ha az engedély nélkül vagy attól eltérő módon készített épület nem felel meg a rendezési terveknek, és az építésügyi szabályoknak; továbbá, ha a szabálytalanság átalakítással sem szüntethető meg. Akkor is lebontást kell elrendelni. ha az épület közvetlenül veszélyezteti az élet- és közbiztonságot, vagy ha az építmény állékonysága nem felel meg a műszaki követelményeknek. A bontást elrendelő építésügyi hatóság határozata tartalmazza a végrehajtás határidejét is. Amennyiben a kötelezett a megszállott határidőn belül nem hajtja végre a bontást, az építésügyi hatóság építésrendészeti bírságot szab ki. Ez az épület vagy épületrész értékének 10 százaléka. Ha a bontás ezután sem történik meg, hatósági úton hajtják végre a bontást. A költségek az építtetőt terhelik. Amennyiben nem rendelik el a bontást, az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adhat az épületre, de egyidejűleg kiszabja az építésrendészeti bírságot is. Ennek összege ugyancsak az építmény értékének 10 százaléka. A fennmaradási engedélyben bizonyos átalakítást is elrendelhetnek. A fennmaradási engedélykérelemhez ugyanazokat a mellékleteket kell csatolni, mint az építési engedélykérelemhez (kivéve a tulajdonjog igazolására szolgáló iratokat). A kérelemre 500 forintos illetékbélyeget kell ragasztaná. A fennmaradási engedély érvényességének időtartama változó; lehet végleges, meghatározott időre szóló, vagy a visz- szavonásig érvényes. A fennmaradási engedély magában foglalja a használatbavételi engedélyt is, de házadómentesség vagy adókedvezmény csak a végleges fennmaradási engedély alapján adható. • Mit kell tutfni az építésrendészeti bírságról? Az építésrendészeti bírság csak akkor szabható ki, ha az építkezés befejezése óta még nem telt el 10 év, és ha a szabálytalanság 1 évnél rövidebb ideje jutott a hatóságok tudomására. Az 1973. március elseje előtti cselekmények esetében akkor sem lehet már építésrendészeti bírságot kiszabni, ha az elkövetés óta nem telt el 10 év. Továbbra is fennmarad azonban a lehetőség az átalakítás vagy lebontás elrendelésére. Nem lehet a bírságot kiszabni abban az esetben sem, ha az építésügyi hatóság elrendelte a bontást és ezt az építtető a határidőn belül végrehajtotta. Az építésrendészeti bírságot csak az építtetőkre lehet kiszabni. így például nem sújtható bírsággal az építési munka kivitelezője; ellene szabálysértési eljárást lehet indítani. Abban az esetben is kiszabható az építésrendészeti bírság, ha az épületet a használatbavételi engedélyben megjelölt rendeltetési céltól — 30 napot meghaladó időn át — eltérő céllal használják. Ilyenkor a bírság azt sújtja, aki meg nem engedett célokra használta az épületet, függetlenül attól, ki az épület tulajdonosa. A bírság alapjául szolgáló építményértéket a kisajátítással kapcsolatos kártatanítás szabályai szerint számítják. Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője gazdasági bírság jogintézményének 1968-ban kormányrendelettel történt bevezetése lehetőséget teremtett arra, hogy vagyoni szankcióval sújtsák azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek — önállóságuk keretében — a gazdaságpoliti- kai célkitűzésekkel és a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenységet folytatnak. A közvetlenül e szervezetek nyereségét terhelő anyagi elmarasztalás az említett visszaélések megelőzésére is szolgál. 1973-ban minisztertanácsi rendelettel kiterjesztették a gazdasági bírság alkalmazási körét a népgazdaság érdekeit jelentősen sértő vagy veszélyeztető további esetekre. Az új szabályozás nyomán a korábbinál élénkebb lett a bírság indítványozása: 1973— 75-ben összesen 135 indítványt nyújtott be a bíróságokhoz a legfőbb ügyész, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, a KNEB, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Köny- nyűipari, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó bizottságai. Minőségrontás, árdrágítás A gazdálkodó szervezetek legkülönfélébb szabálytalanságait tükrözték a gazdasági bírság kiszabását előidéző magatartások. Főként jogtalan tevékenység, szövetkezeti tagok szabálytalan foglalkoztatása, minöségrontás és árdrágítás miatt indítványoztak eljárást. Egyes szövetkezetek az alapszabályukban meghatározott tevékenységi körük engedély nélküli túllépésével értek el jelentős nyereséget. Fogyasztási és értékesítő szövetkezetek — a többcsatornás termékforgalmazási szabályok helytelen (téves vagy rosszhiszemű) értelmezésével — tevékenységüket kiterjesztették nagykereskedelmi jellegű forgalomra, sőt, termelőeszközök nagy tételben való eladására vagy közvetítésére. Ugyancsak fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, továbbá egyes mezőgazdasági tsz-ek azzal szereztek jogtalanul hasznot, hogy az alapszabályuktól eltérő, az engedélyen túlmenő ipari, építőipari tevékenységet végeztek. Több nagy iparvállalat a korábbi években — vállalkozási, illetőleg bérmunkaszerződésnek nevezett — olyan megállapodásokat kötőit mezőgazdasági téeszekkel. amelyek alapján a segédmunkásként foglalkoztatott szövetkezeti tagokért nem a béralapból, hanem általános üzemi költségként — az ipari béreket jóval meghaladó — órabért fizettek. Az ár csökkentése nélkül gyengébb minőségű termék szállításával elért jogtalan haszon. Illetőleg így okozott kár miatti bírságügyek jórészt minőségellenőrzési lazaságokból — különösen egyes gabonafelvásárló és -feldolgozó vállalatoknak az adagolásban és a keverésben tanúsított felületessége miatt — adódtak. Az árrendelkezések megszegésével történt tisztességtelen haszonszerzés miatt indult, a legtöbb eljárás. Többször kellett kiszabni gazdasági bírságot például maximált áras beruházások kivitelezőinek túlszámlázásai miatt. Máskor a maximált kereskedelmi haszonkulcsot egy téesz azzal lépte túl, hogy az importár- engedménvekkel nem csökkentette eladási árait. Differenciált ítéletek Kellő differenciáltsággal határozták meg az ítéletek a gazdasági bírság mértékét — alaposan mérlegelve a körülményeket, szem előtt tartva az egyedi és az általános visszatartó hatást. Általában a megállapított jogtalan anyagi előny, illetve kár összegét 15— 25 százalékkal meghaladó mértékű bírságot szabtak ki. Ugyanakkor az átlagosnál kisebb — a jogtalan előnyt csupán 5—10 százalékkal meghaladó mértékű, sőt, mérsékelt — összegű gazdasági bírság megállapítása volt indokolt ' egyes kedvezőtlen adottságú, hátrányos helyzetű fogyasztási és értékesítő szövetkezettel vagy téesszel szemben. Egyes esetekben indokolt volt, hogy engedélyezzék a kiszabott gazdasági bírság egyszerre történő megfizetése helyett a részletfizetési kedvezményt, különösképpen azért, hogy ne gátolják a megbírságolt gazdálkodó szervezet megfelelő további működését, A gazdasági bírságot kiszabó döntések helyességét Igazolja, hogy az utóbbi években csupán öt jogerős ilyen ítélet ellen terjesztettek elő kérelmet törvényességi óvásra. A gazdasági bírságról szóló 1973. évi minisztertanácsi rendelet azt is előírja, hogy u megbírságolt vállalat, szövetkezet. illetőleg felügyeleti szerve köteles gondoskodni a hatáskörébe tartozó személyek felelősségre vonásáról. A Legfőbb Ügyészség 1975. végén megvizsgálta, hogy a jogerősen befejezett ügyekben miként érvényesültek a személyi felelősségre vonás szabályai. Meaállapította: 1973—1975-ben nyolcvan érintett vállalat közül tizenegynél egyáltalán nem alkalmaztak a felelős személyek ellen semmiféle felelősségre vonást; a megbírságolt gazdálkodó szervezeteknek csupán a felénél volt a személyi felelősségre vonás helyes, megfelelően nevelő és egyben visszatartó hatású. Az említett vizsgálat egyébként feltárta a személyi felelősségre vonással kapcsolatos rendelkezéseknek más jogszabályokkal — például munkajogi, szövetkezeti jogi előírásokkal — összefüggő néhánv fogyatékosságát is, ezért a legfőbb ügyész Indítványozta az illetékes minisztereknél az érintett jogszabályok módosítását. EMLÉKEZZ A NEVEDRE! Színes, szinkronizált szovjet-lengyel film. Találkozás — húsz év után ... EMLÉKEZZ A NEVEDRE! ’sssssssss^sssssss/ssssssssssssssssssrssssssyssssysrsssjyysssssssssssssss/Yssssssssssssssssssssryyssssssssssssssssssssss* Áprilistól a megye mozijainak műsorán. Április 8—11: Cegléd; Április 16—18: Öcsa; Április 12—14: Abony; Április 29—május 2: Budaörs; Május 3—4: Dunaharaszti.
