Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

1976. Április í., vasárnap Xjáriav 11 Hétvége a nagy fáklyánál §T Gazdagítanak-e a szabad szoinbdtok ? PEST MEGYEI RADIMKcio Ha a szél másutt nem fúj, itt van Százhalombattán, ez a mondás járja — inkább di­csekvően, mint panasszal. A Pest megyei rádióakció kereté­ben — egy százhalombattai családi otthonból közvetített a rádió. Antal Imre, műsorveze­tőként vendégeskedett Geor- giades Gábor és felesége, Éva asszony otthonában. Kettős vendégszeretetet élvezett, mert a háziak barátai, Hetves József és felesége is jelen voltak, s együtt — Horkai János szer­kesztő és Turján György ren­dező közreműködésével — igazán tartalmas és szórakozta­tó kétórás műsort készítettek. A témát a cím szabta meg: Szabad szombat Százhalombat­tán. Nos, az derült ki: igen gazdagok ennek a két család­nak a szabad szombatjai, s tu­lajdonképpen az egész életük is. A műsorban, amely zömében komoly és fontos dolgokról zajló beszélgetés volt, igen sok­szor hangzott fel nevetés. S ez most az egyszer nem csupán Antal Imre érdeme, aki köz­vetlenségével, frisseségével azonnal kontaktust képes te­remteni bárkivel, most igazán kitűnő partnereket kapott. Georgiades Gábor, a kőolaj­ipari vállalat műszaki osztá­lyán csoportvezető, budapesti születésű, 17 évig az MTK bir­kózója volt. Egészen meghono­sodott már a nagy fáklyás Százhalombattán, s az ottani sportélet egyik szervezője, s mint mondta: reklámozója. Georgiadesné, a vállalat munkapszichológiai laborató­riumában dolgozik. Érdekes képet rajzolt a pályaalkalmas­sági és -irányítási tevékenység­ről, s egy saját ötletük nyomán készült műszerről, amely egy­részt vizsgálja a műszerterem­ben — a vállalat szívében — dolgozók ébrenléti szintjét, másrészt segíti is, hogy éber állapotban maradjanak. A Hetves családból Judit asszony ugyancsak kőolajipari dolgozó — műszaki rajzoló —, s férjével együtt már szintén igazi százhalombattaiak, pedig ők sem itt születtek. Hetvesné hobbyja a honismereti szakkör munkája. Lelkes kutatója az it­teni gazdag múltnak. Szakkö­rük is a messzi múltból vette nevét: Matricának hívják. Va­laha így nevezték az itteni ró­mai katonai tábor melletti pol­gári települést. A szakkör tag­jai szívesen régészkednek. A bronzkor óta lakott vidéken gazdag leletek adódnak néha; nemrégen egy nagy urnában 79 bronz és két. arany tárgyat találtak. De ígérnek még érde­keset a vaskori halomsírok is — a névadók —, az egykori ismeretlen nép temetkezőhe­lyei. Avarkori, Árpád-kori le­letekre is számítani lehet, van is már belőlük, sajnos, hogy múzeuma nincs még a város­nak, ahová elhelyezzék. TV-FIGYELÓ Ilernad — a mintaíalu. Mind többször tűnik fel a kép­ernyőn Hernád. Bőven esett szó róla a Falujárás Pest me­gyei adásában is, újabban pe­dig az Egyesült erővel című több részes riportban látjuk korszerű boromfifeldolgozóját, s halljuk: hogyan dolgozik a tizenhét tsz-t egyesítő közös ' vállalkozás, a Hunicoop. Még aki nem érdeklődik kü­lönösképpen a mezőgazdaság, az agrárközgadaság kérdései iránt, az is bőven talál nézni és hallgatni valót a Varga Já­nos vezette műsorban. Hogyne találna, hiszen a sokféle szám és százalék közül könnyű ki­bogozni, hogy nemcsak egy érdekes, de igen hasznos kez­deményezésről van szó. Mint dr. Márton János, az Agrár­közgazdasági Kutató Intézet igazgatója a csütörtöki műsor­ban elmondta, voltaképpen a magasabb színvonalú, a haté- konyább termelés nevelő isko­lái e közös társulások. Első­rendű feladatuk, hogy jól képzett szakembereket állítsa­nak a közösen fenntartott üze­mek élére, akik aztán valóban „gyárivá” tudják tenni a me­zőgazdasági termelést. Pór Bertalan arcai, az Ér­demes művész címmel most kitüntetett Zsigmondi Boris képzőművészeti filmjeit min­dig érdeklődéssel várja a né­ző. Tudja, hogy többet kap tő­lük, mint képek vagy szobrok egymásutánját, vagy egy-egy művészmonológot. Zsigmondi Boris nemcsak filmre veszi, de érzékeny ka­merájával elemzi is az alko­tásokat; nemcsak bemutatja azokat, de véleményt is mond róluk. A Pór Bertalanról készített kisfilmje mintapéldája volt annak, hogyan kell egy fes­tő^ bemutatni. A termékeny művész hatalmas életművéből ő a portrékat szemelte ki, s hozta közel a nézőhöz. Főképp a nagy önismeretről tanúsko­dó önarcképek ismertették meg velünk a szigorú arcú és fe­gyelmezett életű művészt. Szi­gorúan megszerkesztett, fe­gyelmezetten megcsinált volt a róla készült film is — méltó a festőhöz. Szegény Mátyás király... Hogy mit ki nem bír egy de­rék uralkodó! Átvészel udvari intrikákat, túlél csatákat, el­feled és feléleszt szerelmeket —■ s mindezek után még azt is el kell viselnie, hogy há­romrészes tv-filmet forgassa­nak róla. Hiába, Sándor Pál így dön­tött, s rendezésében el is ké­szült az Itt járt Mátyás király. Mindez pedig Sárközy István Szelistyei asszonyok című si­keres daljátéka alapján, Mik­száth cím_ és témaadó regé­nyének felhasználásával. Hallottuk a daljáték dalait; láttunk ugrást lóról le, lóra fel; sőt, az a három szelistyei asszony egyszer ott, a patak­ban ... Mindez volt, csakhát éppen igazi zenés vígjáték, igazi szó­rakozás nem volt. Könnyű megmondani miért: láthatóan nem szenvedhette egymást a klasszikus daljáték meg a kalandfilmekből ráaggatott forma. Sándor Pál — a kame­ra torzító lencséjével is — „groteszkre vette” az egészet, Sárközy István dallamai meg éppen nem groteszkek: a klasszikus daljátékok hagyo­mányos zenei világból valók. Mindebből a néző azt tapasz­talta, hogy egy-egy jókora fu­tás, jóízű verekedés után szinte kényszeredetten álltak meg a szereplők — énekelni. Dehát meg kellett állniuk, mert film­jüket a Zenés Tv-színház mu­tatta be, s különben is, így parancsolta a forgatókönyv. Akácz László Hetves József passziója ugyancsak érdekes: ultrarövid­hullámon dolgozó rádióamatőr. Ez a hobby szabta meg — a tisztább vétel érdekében —, hogy a nyolcadik emeleten kér­jenek lakást. A két családot az tette bará­tokká, hogy mindannyian szen­vedélyes természetjárók. Sokat túráznak, s nagyon szeretnék rendszeresen magukkal vinni a gyerekeket is. Csakhogy azok­nak nincs szabad szombatjuk. Tüske László, városi művelő­désügyi osztályvezető — szin­tén a műsorban — elmondta, hogy a túlzsúfolt százhalom­battai iskola, amely a jelentős felnőttoktatásnak is otthont ad, a reggel fél héttől este fél ki­lencig igénybe vett pedagógu­sokkal nem is képes áttérni a közeljövőben a 11 napos okta­tási rendszerre. De jó ötlet szü­letett: a természetjáró szakkör lépjen szoros kapcsolatba az iskolával, s így majd nyílik rá lehetőség, hogy a gyerekek is mehesenek kirándulni. Elhang­zott egy másik javaslat is: ha­vonta egyszer az óvodákban esti ügyeletet kellene szervez­ni, hogy a többségükben fiatal szülők eljuthassanak színház­ba. Az élénk kulturális érdek­lődésre bizonyíték, hogy a műsorban — a házigazdák ké­résére — személyesen részt vett, szintén vendégként Básti Lajos. Bekapcsolódott a beszél­getésbe is, elmondta, hogy éle­te egyik legjobban sikerült ta­lálkozója vált, amikor önálló estje után a százhalombattai közönséggel töltött egy órát. Adás közben Piazza Je­nő telefonált be a stúdióba, mondván: évek óta keresi régi iskolatársát, Georgiades Gá­bort, kéri a pontos címét. Lám, mi mindenre jó egy műsor! ,Csontos Magda Vasút a Morgó-patak mentén Ajándék az úttörőszövetség 30. évfordulójára A fiatalok segitőkészségének, lelkes és önzetlen alkotó­munkájának megannyi példáját figyelhetjük meg Pest me­gyében. Óvodák, bölcsődék, iskolák épülnek fel társadalmi munkájuk eredményeként, a községek szépülő, formálódó, fej­lődő arculata igazolja tettrekészségüket. Mint ismeretes, teg­nap a KISZ Központi Bizottsága felhívta a gyárak, az üze­mek, az iskolák KISZ-fiataljait, hogy április 24-én és 25-én országszerte szervezzenek kommunista műszakokat az össze­ülő KISZ-kongresszus tiszteletére, elsősorban azokon a terü­leteken, ahol társadalmi munkájukra ténylegesen szükség is van. A Pest megyei KISZ-bizottság a megyei pártbizottsággal egyetértésben arra kérte a fiatalokat, hogy a két nap kommu­nista műszakjain összegyűjtött pénz felét a börzsönyi úttö­rővasút támogatására ajánlják fel, s így köszöntsék a fenn­állása 30. évfordulóját ünneplő magyar úttörőszövetséget. Ha a börzsöny ligeti szőlő- parcellákról, vagy a Paphegy oldaláról figyeli az ember, játékszernek tűnik az erdei kisvasút, amint a Morgó-pa­tak völgyében felkapaszkodik kismarosa végállomásáról Ki­rályrétre. Az apró mozdony erkölködve vontatja-3 kocsiját. — fentről törékenynek lát­szó hidakon át, domboldala­kon vezet útja. Hamarosan azonban megváltozik a kör­nyék arculata, a megkopott szürke vagonokat pirosra és fehérre festik, a szerelvé­nyek oldalát pedig úttörő­jelvény díszíti. Júniusra, a magyar úttörőszövetség fenn­állásának 30. évfordulójára — KISZ-fiatalok, szocialista bri­gádok támogatásával — elké­szül a börzsönyi úttörővasút. Pénz, anyag, munka A Pest megyei KlSZ-bizott­ság és a megyei úttörőelnök­ség felhívására, a járások KISZ-fiataljai már korábban felajánlásokat tettek, felada­tokat vállaltak a pajtások tá­mogatására. Kommunista szombatokon, társadalmi mun- kaakcdókbőL összegyűjtött pénzzel segítették és segítik a vasútépítést, az év elejétől pedig a környéket szépítik, árkot ásnak, a vasútpálya alapját erősítgetik. A munká­ban részi vettek a váci já­rás fiataljai is. — Kevés az olyan üzem já­rásunkban, amely ne segítette volna vállalásunkat — mond­ja Sántha András, a járási KISZ-bizottság titkára. — Feb­ruár óta minden hét végén 50—80 KISZ-fiatalunk dol­gozik a helyszínen, javítják — vakolják és festik — a paphegyi állomás irodaházát s a mozdonyszínt. A munkát május közepéig be akarjuk fejezni. Parkosítjuk a vasút, és az állomások környékét. — Akik nem dolgoznak a helyszínen, anyagot küldenek. Az éptkezésetóhez eddig 80 köbméter murvát, 65 köbmé­ter homokot, sódert, a par­kosításhoz trágyát küldtek a járás üzemei, termelőszövet­kezetei, s csupán a DCM-tőL 60 mázsa cementet kaptunk. A dabasi járás kongresz- szusra készülődő KISZ-fia- taljainak küldöttgyűlésén is szó esett a börzsönyi úttörő- vasútról. — A PEVDI dabasi üze­mében és az ócsai Űj Ba­rázda Termelőszövetkezetben dolgozók már korábban fel­hívták a járás ifjúsági szo­cialista brigádjait és KISZ- fiataljait, szervezzenek kom­munista műszakokat és tár­sadalmi munkaakciókat az az úttörők támogatására — Felüdülésre: pilisi parkerdő Kiállítás a környezetvédelemről A márciusban hatályba lépett környezetvédelmi törvény nagy jelentőséget tulajdonít a tudatformálásnak, a környezetet védő, óvó, a „környezetbarát” ember kialakításának. E célt — a tu­datosított környezetvédelmet — is szolgálja az április 6-án, ked­den nyíló PROTENVITA ’76 kiállítás, amely a három évvel ko­rábban megrendezett Víz, levegő, élet című kiállítás folytatása. Dr. Árvái Józsefet, az Or­szágos Környezetvédelmi Ta­nács titkárságának vezetőjét a kiállításról kérdezzük. Sok múlik az emberen — A bemutató — 900 négy­zetméternyi területen — de­monstrálja mindazt, amit Ma­gyarországon a környezetvé­delem területén elértünk a ne­gyedik ötéves tervben, s azo­kat a célkitűzéseket, amelye­ket az ötödik ötéves tervben kívánunk megvalósítani. A kiállítás — látványosan, ért­hetően — elsősorban a nagy- közönséghez szól. A tájékozta­táson kívül az emberek ma­gatartására is szeretne hatni. Az új váci művelődési központ avatás utáni első esemé­nye volt a tegnap délután megnyílt jubileumi Duna műhely képzőművészeti kiállítás megnyitása. Koppány György felvételei — Minderről hogyan szól a kiállítás? — Térképen tájékozódhat a látogató a hazai környezetvé­delem és a környezet jelenlegi állapotáról, a kiállítás köz­ponti magjában. Didaktikusán szólnak a tablók a víz és le­vegő tisztaságáról, a talajeró­zióról, országunk élővilágáról, erdeiről, nemzeti parkjairól, természetvédelmi területeiről. Bemutatjuk a magyarországi környezetvédelem szervezetét és tevékenységét, a rendelke­zéseket és hatásukat. A társa­dalmi szervek — a Hazafias Népfront, a METESZ, a TIT, a Vöröskereszt, az Országos Vadász Szövetség stb. — kör­nyezetvédelmi tevékenységét. A DCM példája — Milyen nálunk a környe­zetvédelem, milyen eredmé­nyeink vannak? — A legrégibb — másfél év­tizedes — múltra a vízminő­ség-védelem tekint. A felszíni vízkészlet növekvő szennyező­dését sikerült megakadályozni, sok helyen stagnáló, néhol ja­vuló a vízminőség. Javult pél­dául a Ráckevei Duna-ág, a miskolci Szinva-patak tiszta­sága, romlott viszont a Buda­pest alatti Duna-szakasz vize. A vízminőség romlása szoro­san összefügg a vizet szeny- nyező anyagok növekedésével — a technika fejlődésével. — A levegőtisztaság védel­mével is szervezetten foglal­koznak hazánkban. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium mérőhálózattal ren­delkezik, amely rendszeresen vizsgálja településeink leve­gőszennyezettségét, s a káros kibocsátások okait. Pest me­gyében például közismert gond a Váci Cement- és Mészmű­vek által okozott levegőszeny- nyezés. A gyár saját és köz­ponti támogatásból korszerű légtisztító berendezéseket épít. A három ütemben megvalósu­ló beruházás első üteme 1975 decemberében már befejező­dött, 45 millió forintért zsá­kos szűrőket építettek. A má­sodik ütem, amely most jóvá­hagyás alatt áll, 115 millió fo­rintot irányoz elő, s ha meg­valósul, lényegében minimá­lisra csökken a szennyeződés. De befolyásolja egy-egy környék légtisztaságát pL az erdősültség is. Pest megye ilyen szempontból is sajátos helyzetben van. Budapesten lakik az ország lakosságának 20 százaléka. Akik pihenésre, kikapcsolódásra a főváros kö­rüli, Pest megyei parkerdők­be, a Dunakanyarba, a Rác­kevei Duna-ág környékére járnak. Az urbánus ártalmak­tól megszabadulni vágyó em­bereknek nagyszerű felüdülést nyújt például a piiisi parker­dő, s a hasonlóan szépen gon­dozott természeti környezet. Szakmának, közönségnek — A PROTENVITA kiállí­tással egy időben több rendez­vényre is sor kerül. Április 6-án, a megnyitó napján, dél­után a METESZ környezetvé­delmi filmnapokat rendez. Ugyancsak a METESZ ad he­lyet a magyar szakmai napok­nak, amelyen a középtávú ter­vekről és az időszerű környe­zetvédelmi feladatokról hang­zanak el előadások. A finn szakmai napon a víz minőség- védelmével foglalkoznak a finn szakemberek előadásai — az általuk kiállított árube­mutatóval kapcsolatosan. A Hazafias Népfront április 8-án társadalmi napot rendez a ki­állítás területén, ahol előadás- sorozat hangzik el a társadal­mi munkások számára. Kádár Márta magyarázza Méhész János, a dabasi járási KlSZ-bózott- ság titkára. — A küldöttgyű­lésen arról számolhattunk be, hogy a tervezett, az épít­kezéshez felajánlott 150 ezer forintot összegyűjtöttük. A budapesti Vörös Október Termelőszövetkezet 80 ezer, a dabasi PEVDI 16 ezer, az ócsai Üj Barázda Termelőszö­vetkezet 15 ezer forinttal se­gítette mozgalmunk sikerét. Túlteljesítettük a tervezett összeget, de még mindig ér­kezik pénz. Esőbeállók Nemrégiben, amikor a bu­dai járás községeiben jár­tam, értesültem a telki er­dőgazdaság és a PEVDI soly­mári gyára fiataljainak kez­deményezéséről. Esőbeállókat készítenek az állomások mel­lé, előrelátóan, számítva a rossz időre. — Jövő héten kezdik a munkát — mondja Apatótzky István, az üzem KlSZ-tttká- ra —, ekkorra sikerült meg­állapodnunk a gyár vezetői­vel abban, hogy dolgozhatunk a fűrészüzemiben. Az esőbeál­lót fából készítjük, 20—25 fia­tal munkájára van szüksé­günk hozzá. A beálló értéke 10—15 ezer forint... A követendő példákból* van bőven. A momori Építőipari Szövetkezet és a vecsési VIZEP fiataljai a jelzőtáb­lákat készítik, a Csepel autó­gyáriak segítenek a pálya­tartozékok festésében. Már eddig is kiválóan tevékeny­kedtek a gödöllői, a ceglédi s a budai járás KISZ-fia- taljai a pálya környékének szépítésében. Két nap a cél érdekében A KISZ Központi Bizottsá­ga felhívása alapján a KISZ- esék a társadalmimunka-al- kalmat a legtöbb helyen ar­ra használják, hogy megter­meljék a vietnami ezersze­mélyes szakmunkásképző in­tézet építésének támogatásá­ra felajánlott pénzt. — Ezt a vállalásunkat — mint ismeretes — mi egy év­vel a kitűzött határidő előtt teljesítettük — mondja Berta Ferenc, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára —, ezért elhatároztuk, hogy e két nap társadalmi munkájával szer­zett összeget felajánljuk az úttörővasút építkezéseire. E két napon a helyszínen is dolgoznak KlSZ-fiataljaink — ezren, ezerötszázan. Mozgal­munkról elmondhatom, hogy­ha a kezdeti lelkesedés meg­marad, teljesítjük, előteremt­jük a megígért két és fél mil­lió forintot Forgalmista-tanfolyamok Az úttörők készülődéséről — akik majd később maguk látják el a vasút irányításá­nak teendőit — Lábai László megyei úttörőelnök beszél: — Tanfolyamokon készít­jük fel, ismertetjük meg a pajtásokat a vasutas szakmá­val. A tanfolyamok már ko­rában megkezdődtek, s úgy tervezzük, májusra felkészült, e hivatást jól ismerő úttörő­vasutasok indulnak a Bör­zsönybe. — A magyar úttörőszövet­ség fennállásának 30. évfor­dulójára csodálatos ajándé­kot kap Pest megye 90 ezer pajtása. S miként a buda­pesti és az ország néhány he­lyén működő vasútnál, ná­lunk is a jó munka jutalma­ként utazhatnak a pajtások a Börzsönybe, úttörővasutasi feladataik ellátására Most egy időre eltűnnek a Morgó-patak fák és bokrok övezte völgyéből a megko­pott szerelvények. Április 5-én beszállítják őket a Du­nakeszi Járműjavítóba, ahol a gyár KTSZ-fiataliai fel­újítják, rendbehozzák a va­gonokat, Később megszépül­ve hagyják majd el az üze­met, hogy eljuttassák a haj­dani Braun Éva KlSZ-veze- tőképző iskola helyén léte­sült Express ifjúsági tábor­hoz a kirándulókat. Virág Ferenc Az első tárlat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom