Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
1976. Április i., csütörtök miiem W t/ttlfflP A parlagföldek hasznosításáért A jövőben szigorúan megkövetelik a termőföldek rendeltetésszerű hasznosítását — amint arról az MTI munkatársát tájékoztatták a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalában — összefüggésében azzal, hogy a tapasztalatok szerint az utóbbi években meglehetősen sok termőföld megműveletlenül, parlagon maradt. Ezeknek a földeknek egy része a nagyüzemek kezelésében, más része az állampolgárok tulajdonában és használatában van. A mezőgazdasági rendeltetésű földek maradéktalan hasznosítása érdekében a hivatal illetékesei hangsúlyozták: a következő időszakban a korábbiaknál szervezettebb és hatékonyabb intézkedéseket tesznek. A jövőben nem lehet lemondani azoknak a földeknek a hasznosításáról sem, amelyek kedvezőtlen természeti, üzemi vagy közgazdasági adottságok miatt maradtak eddig műveletlenül. Egyebek között az arra illetékes szakigazgatási szervek és a földhivatalok együttesen tesznek majd megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a földhasználók ezeken a területeken az adottságokhoz legjobban igazodó művelési ág megválasztásával, a terület megfelelő rendezésével teremtsék meg a gazdaságos hasznosítás feltételeit. Az arra illetékes szervek a jövőben gondos határszemléket tartanak majd és következetesen alkalmazzák a jogszabályokban előírt szankciókat. Jól teleltek az ősziek, fagykár a szőlőben Megkezdődtek a tavaszi munkák a nagykő től Kossuth Tsz-ben Tavaszváró hangulatban találtuk néhány nappal ezelőtt Csányi Józsefet, a nagykátai Kossuth Tsz elnökhelyettesét. Türelmetlenül nézett ki az ablakon, s a határjárás szabadságához szokott ember nyugtalanságával lapozgatta a terveket. Start — szemle előtt — Nagyon vártuk már a jó időt — mondta —, hogy elindíthassuk a gépeket. Ugrásra készen állnak a színben. Valamennyit kijavítottuk, április másodikára tervezzük a műszaki szemlét. Természetesen addig sem tétlenkedünk. 117 hektáron vetjük a somkó- rót, 10 hektáron a sárgarépát. A napraforgó és a kukorica alá szórjuk az alapműtrágyát, a többi táblán simítózunk. Van két Steyr-Dutra traktorunk, egy DT—75-ös és 14 MTZ— 50-es. — Elégedettek-e a vetőmag- ellátással? — Igen. Minden vetőmag időben megérkezett. Az idén nagyon kitett magáért á Vetőmagtermeltető Vállalat, de talán mi is hozzájárultunk azzal, hogy nem vártunk a megrendeléssel. Szerződéssel lekötve — Hogy telelt az őszi vetés? — Annak ellenére, hogy nagyon szeszélyes volt a tél vége, remélem, most már nyuFejős Menyhért traktoros és Lengyel Antal gépkezelő feltölti a tartályokat. Most kezdik a 10 hektár sárgarépa vetését. Bozsán Péter felvétele Takarékos érdiek Megháromszorozódott a betétállomány árutermelést szolgáló mezőgaz. dasági hiteleket soron kívül folyósítják. Az elmúlt öt év alatt 7 gépkocsit nyertek betéteseik. Ebben az időszakban a bankiro- da-hálózatot csaknem teljesen félújították. Űj kirendeltségi üzletház épült Tárnokon, Érd- parkvárosban és Sóskúton, Érden pedig központi üzletház. Saját pénzügyi forrásból teremtették elő a szükséges 3 millió forintot. Ezzel nemcsak az ügyfélforgalmat tették kényelmesebbé, hanem saját dől. gozóik munkakörülményeit is. Az ország legnépesebb — mintegy 14 ezer tagot nyilvántartó takarékszövetkezete az érdi. Béres László igazgató- sági elnök elmondotta, hogy öt évvel ezelőtt még csak 21,8 millió forint a betétállományuk, tavaly év végén pedig már 64,5 millió. Az idén további 8 millió forint növekedést terveznek. Ha ez megvalósul, akkor mintegy 3 millió forintot fizethetnek kamattérítésként a betéteseknek. Tagjait pedig 19 millió forint kölcsönnel támogathatja az év folyamán. A háztáji godtan beszélhetünk róla múlt időben, szépek a vetéseink. Hamarosan elkezdjük ezeken a táblákon is a tavaszi munkákat. Van két hektár búzánk, 231 hektár rozsunk és 88 hektár őszi árpánk. Január végén, február elején befejeztük a fejtrágyázást, és szerencsére ezután jött a hó, megvédte a vetést a mínusz 15 fokos fagytól. — Mit termelnek az idén és milyen termésre számítanak? — A 347 hektár kukoricából 108-on kétszakaszos hibrid vetőmagot termelünk a Marton- vásári Kutató Intézetnek. Ebből 12 mázsára számítunk hektáronként, a többin 45 mázsát várunk. Vetünk 49 hektár takarmánycirkot is, remélem, megadja a 40 mázsát. Napraforgóból hektáronként 18—20 mázsás átlagot terveztünk 150 hektárra. Lesz még 97 hektár köles, ebből 15 mázsa átlagtermést várunk, 20 hektáron dinnyét és sárgarépát termelünk a lakosság zöldségellátásának segítésére. Az egész termést átadjuk a MÉK-nek. Szerződést kötöttünk a Vetőmagtermeltető Vállalattal; 146 hektáron lucemamagot termesztünk. .Másfél mázsa magot remélünk hektáronként. A következő évekre — A szőlőt nem tudták megvédeni a fagytól. Ebben mekkora kár keletkezett? — Szálvesszős rendszerű művelést folytatunk 52 hektáron. A nyitás nagy része kész, most metszik. Hét férfi és 8 nő. Talán meglepő ez az arány, de a 185 tagunk közül mindössze 25 dolgozik a növénytermesztésben, a szőlőmetszéshez pedig nagy szakértelem kell. Sajnos, a rügyek 70—80 százaléka elfagyott, vissza kell metszeni a tőkéket. Ez nemcsak nagyobb fizikai igénybevételt jelent, hanem tetemes termés- kiesést is okoz, nem beszélve arrról, mennyire megnehezíti a növényvédelmi munkákat. De ha most ezt gondosan elvégezzük, a következő évek jó termését alapozzuk meg vele. T. Ágoston László Hasznosítják a tanultakat Eredményes ifjúságpolitika a papírgyárban A Szentendrei Papírgyárban nemrégiben értékelték az elmúlt évi ifjúságpolitikai feladatok végrehajtását, az elért eredményeket. Azért is fontos feladatuk volt ez a vállalat vezetőinek, mert 548 dolgozójuk fele 30 éven aluli fiatal. Felmérték a fiatalok iskolai végzettségét, örömmel állapították meg, hogy a nyolc általánost 171, a középiskolát 23 fiatal végezte el, s csupán 21 fő nem járta ki a nyolc osztályt. Közülük is jó néhányan beiratkoztak már a dolgozók általános iskolájába. Az elmúlt tanévben a korábbinál többen vettek részt szakmunkás továbbképző tanfolyamon. Három fiatal szerzett üzemmérnöki diplomát. A tanulásnak, a továbbképzésnek akkor van értelme, ha a gyakorlati munka során hasznosítani tudják a szerzett Ismereteket. Ez elsősorban az FMKT-mozgalomban hozott kézzelfogható eredményeket. A papírgyári fiatal műszakiak — közgazdászok is bekapcsolódtak az országos versenybe, méghozzá nem is akármilyen eredménnyel: az ágazati versenyen csapatuk harmadik helyezést ért el, s a döntőben, a győztesként kikerülő papíripar közös csapatában közülük is részt vett egy fiatal, aki a Kiváló Ifjú Mérnök kitüntetés arany fokozatát érdemelte ki. A vetélkedőre küldött pályamunkát az értékelő bizottság maximális pontszámmal jutalmazta. Jó kezdeményezésük az is, hogy az újonnan belépő fiatalokat az első naptól segítik a KISZ-esek, a szocialista brigádok. Figyelemmel kisérik munkájukat, s ez nagymértékben megkönnyíti gyors beilleszkedésüket, a jó munkahelyi légkör kialakítását. A fiatalokat fokozott mértékben bevonják a társadalmi szervak munkájába, a választások során hat fiatal került a pártvezetőségbe, s kettő a szakszervezeti bizottság munkájában vesz részt. Részt vesznek Szentendre társadalmi életében is: a városi KlSZ-bizott- ságban négyen, a várospolitikai képzési bizottságban ketten. s ugyancsak ketten tanácstagként tevékenykednek. A megbecsülés sem marad el: az elmúlt esztendőben a gyár fiataljai közül kilencen kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést, egy fiatal a Könnyűipar kiváló dolgozója lett. S. Zs. Virágkötődés Akperollal A peremartoni Vegyipari Vállalatnál megkezdték az Akperol kísérleti gyártását. Segítségével biztonságosabbá tehetik a virágok kötődését, ezáltal az egyenletes terméshozamot. A kísérleti táblák tapasztalatai szerint 15—20 százalékkal növeli a termést a szőlőiknél, különösen azoknál a fajtáknál, amelyek valósággal lerúgják magukról a virágport, így például a kéknyelűnél, vagy a rajnai riz- lingnél. A kísérleti gyártás során 10 tonnát állítanak elő az értékes anyagból, s ez már elegendő 100 hektáros nagyüzemi kipróbálásra A pere- martoni Vegyipari Vállalat 1980-ig berendezkedik évi 200 tonna Akperol gyártására, s ezzel már több mint 20 000 hektáron lehet biztonságossá tenni a virágkötődést. u Minden értelmes cselekedet annyit veszít súlyából, ameny- nyi a leszálló légnyomás áltál kiszorított józan ész súlya — állapítottam meg a reggeli időjárás tüzetes elemzése után. A buszon kilyukasztottam az újraoltási igazolvány otnat, a portán homlokon csókoltam a kapubálványt és Matildkát, aki három napja lépett be műintézetünkbe. Matildkának huszáros bajuszkája van, s megfelelő tájékozottsága az ügyintézést illetően: felvétele után azonnal felismerte melyik az íróasztal fiókos oldala, s ott foglalt helyet. Savnyának, aki fancsali képpel nézte már napok óta Matildka ügybuzgalmát, tulajdonképpen ezt kellett volna mondanom: nézd, Jani, majd belejön ez a lány, légy hozzá türelemmel. Ehelyett: — Te, Jani! Nehogy valami probléma legyen közietek, azért szólok, ha valamit közölni akarsz Matilddal, jó ha tudod: egy kicsit nagyothall. De szé- gyenli. Női érzékenység. Ne említsd neki, térj felette napirendre, aztán ha beszélsz vele, akkor hangosan, de tapintatosan.., Leszálló légáramlat Magyar Nyelv Értelmező Szótára: Április bolondja: április elsején becsapott, megtréfáit ember. — Haverom vagy — így Savnya. Aztán jött a Matildka eligazítása. Azt illett volna mondanom neki, hogy csak bátran kislány, megy ez mint a karikacsapás, de valahogy mellbelökött április elseje varázsa. így aztán: — Matildka, drága! Közölnöm kell magával valamit, de köztünk maradjon. Rámnyitotta jövőt fürkésző szemeit: — Ó. kartársam, megtisztel... — Jobb, ha időben megtudja, a Savnya kartárs egy kicsit nagyot hall. Es szé- gyenli. Sose említse neki, térjen felette napirendre. Aztán ha valami akad maguk között, akkor hangosan, artikulálva, inkább mindent kétszer megismételve, de tapintatosan beszéljen vele... Később visszamentem az előkészítőbe, hogy megmondjam Matildkának, állj az egész, de már folyt közöttük a dialógus. Alaposan nekipirultak. Visszavonulóban hallottam, hogy párbeszédük hangfrek- venciális kölcsönös mutatóit tisztázták valahogy így: — Már ne haragudjon, Matildka, de velem ne kiabáljon, nem vagyok süket!Mire Matildka: — Talán én vagyok süket? Szólnom kellett volna, hogy hülyeség az egész, de a pillanat erre már nem volt alkalmas. Este összefutottam Janival az Alpár utcai feltételes megállóban. Ö kezdte: — Te Géza! Engem valaki csúnyán átdobott ... — Nocsak ... — Képzeld — darálta — valaki azt mondta nekem, hogy ez a Matild nagyot hall és erre hiú és legyek vele tapintatos, hogy úgy mondjam neki, ne érezze, de mégis hallja ... Neki meg azt mondták, hogy én vagyok a süket és legyen velem tapintatos, hogy úgy mondja nekem, ne érezzem, de mégis halljam, mert hiú vagyok a fülemre... Meg kellett volna mondanom neki, de ehelyett: — Te, Jani! Ez nekem magas. Próbáld még egyszer, mert nem értem... — Mit nem értesz te ebből?' Arról van szó, hogy a Matildka azt mondta nekem, hogy ö egy süket és ezért kiabálni fog velem, mert én egy érzékeny vagyok és én azt fogom hinni, hogy ö nagyot hall, de nem azt érzi, amit én... Biztonság okáért a kijárat irányába léptem, s onnan szóltam: — Te, Jani! Velem ne kiabálj, nem vagyok süket... Akkor már egy kis rémület volt az arcán: — Géza! Csak nincs velem valami baj? ... Akkor kellett volna megmondanom neki, hogy ... de a leszálló légáramlat ugyancsak nyomta a dobhártyáinkat. Vigaszul rendeltem még egy kört, hogy a mérleg nyelve visz- szabillenjen mindkettőnkben. Baktattam felfelé a lépcsőházban. Az egyik nyitott?előszobaajtón a serpenyős- rostélyos illatával együtt akkor gomoly- gott kifelé a másnapi prognózis: — Derült, napos időre számíthatunk... Éppen itt az ideje. Bcnkő Károly gy kell nekem, mint a levegő — ezt mondjuk és így is van és ebben rejlik minden örömünk és minden szomorúságunk és keserű mosolyunk és sejhaj, a végzetünk. Nézzük csak magamat! Kezdetben csecsemő voltam és az életképességemet az döntötte el, hogy lélegzem-e. Fájdalmas volt, bőgtem, de sikerült. Azután, hosszú ideig még mindig ordítottam, nyüszítettem, oáztam, de jusztis lélegeztem és ennélfogva életképesnek bizonyultam, persze csak feltételesen, mint a többiek. Amiből máris levonható két tanulság. Az egyik, hogy a lélegzet az életrevalóság jele, a másik, hogy bömbölve kívánni keli, különben nem. megy a megszerzése. Aztán gyermek lettem és továbbra sem restelltem bőgni, mert úgy kellett nekem például egy papírmaséból készült baromfi- udvar, libákkal, kacsákkal, tehenekkel, mint a lélegzet. De bizony én azt sokáig meg nem kaptam, mígnem érkezett egy jómódú nagybácsim, aki elvitt egy játék'kereskedésbe és akart ott nekem venni, na mit? Egy háromkerekű játékbiciklit, ami akkor még údonság is volt, és fényes és drága. De én csak a baromfiudvarért bőgtem, ő megvette olcsón, én fellélegeztem, három napig játszottam vele, aztán egy libának kitört a lába és elvesztettem a kedvem az egésztől. Utóbb két évig bánkódtam, hogy nem a biciklit választottam, ott rontottam el először az életemet én, úgy kellett volna, mint a lélegzet, de nem kaptam meg... Ismét; figyelembe ajánlom a következő tanulságokat. Az ember valamiket megkíván és ha nem kapja meg, rájön, a bő- gés nem mindig használ. Ha megkapja, fél- lélegzik, mély tüdővel. Aztán rájön, hogy nem az a lélegzet kellett neki, tulajdonképpen. felcserélhető a dolog, sőt fel is kelj cserélni. Tetszik tudni, mikor voltam, okos? Amikor azt mondottam: vegyél nekem valamit, mesélj nekem valamit. És most álljunk meg egy pillanatra. Akkor meg mért kell az a „valami”, mint a lélegzet? Újra mondom: az általános életrevalóság konkrét bizonyítékaként. Birtokolom, tehát vágyók. Ugorjunk egyet. Fiatalemberként egy nő, egy szerető nő kellett, úgy, mint a lélegzet nekem. Akkoriban már nem bőgtem, legalábbis nem nyíltan, de a görcs az megvolt, hol összeszorított öklömmel vertem az asztalt, hol kínomban ötszázszor kinyomtam a súlyzót, kellett, kellett, kellett és képzeljék, éppen ő, egybizonyts lány. Aztán belélegeztem őt és rájöttem, hogy tulajdonképpen felcserélhető. Az egyik következtetés immáron adott is: légzés-ügyben az ember nem tanul, újra meg újra felfedezi a régi ismérveket és mindig meglepődik, hogyhát erre is igaz?! De talán még fontosabbnak bizonyult, hogy közös légzésünk ápolása mennyi éberséget, ideget, fáradságot követelt meg. Annyit, hogy lassan már az sem volt nyilvánvaló: a saját életemet élem-e, vagy másét? Mert közben már munkám is volt, ami egyáltalán nem kellett úgy, mint a lélegzet, de a társadalmi játékszabályok GOMBŐ PÁLt ...ZET Lélegzet^ szerint nélküle nem lehetett még élelemre sem pénzt szerezni, ami bizonyos időközönként úgy kell, mint a léleg.. „ nem, mint az ennivaló. Energiámat viszont fogyasztotta a nő, mígnem rájöttem, hogy van lélegzet, amely kevésbé kell, mint az ennivaló, s ez mindjárt újabb tanulság. Mindkét oldalával: azzal, hogy a lélegzet energiát fogyaszt és azzal is, hogy nemcsak lélegzet kell. Lehet, hogy itt bizonyos fokig bonyolulttá vált a beszámolóm, de tessék elhinni, a valóság tette azzá, és még inkább tessék tudomásul venni: a lényeg egyszerű maradt. Mert valami, ami életrevalóságom bizonyítéka, mindig úgy kellett, mint a lélegzet, a munkában is a siker, a lakás is, a gyerek is, meg minden, ami úgy általában Önöknek is kell. Most pedig összegeződnek a dolgok. Miután a mai embernek az autó is úgy kell, mint lélegzet, már nagyonis sokféle lélegzetem van. Hogy egyebet ne mondjak: dolgozom, családom van, emberi kapcsolataim vannak, lakásom van, autóm van. Mindez, mint tudjuk, olyasmikkel jár, hogy ezt kell tennem, azt kell tennem, odafigyelnem, ügyelnem, vigasztalnom, orvoshoz vinnem, szerelőt hívnom, csekkeket befizetnem, ügyelnem saját lélegzeteimre, sőt mások lélegzeteire. De maradjunk az autónál egy percig. Annak a szerviz úgy kell, mint a lélegzet. A szerviznek viszont a borravaló kell úgy mint a lélegzet, ami persze nem mentesít attól, hogy ide-oda szaladgáljak, hogy a belőlem lélegző szerviz ne rontson el ugyanannyit, mint amennyi megjavít, hogy újra menjek, mert lélegeznie neki is ütemesen kell. És most... Most jön a sors fintora. A dolgok ellentétükbe csapnak át. Tetszik tudni, mi történik? Megmondom. A sokféle lélegzet ápolása közben kifogy valódi lélegzetem. Egyre nehezebben megy. Görcsösen nyelve. A szemem kidülled, a lábam remegve lépdel, a vérnyomásom nő, sőt nőttön nő. Ezért persze a felnőtt ember nem bömböl, csendesen begörcsöl és tűr. Életreváló csecsemő menetel az élete ellen, mert mindent meg akar tartan», ami úgy kell neki, mint a lélegzet, minek folytán kifogy a szusz. Ilyehkor a józan ész azt mondja: ej, nem is kell minden olyan nagyon. Igenám, persze, az autó talán nem is kell úgy, mint a lélegzet, a festés sem... de kedves józan ész, vigyük véghez a gondolatmenetet, végül akkor— a lélegzet sem kell már úgy, mint a lélegzet. ... Azt adtam alcímnek: Rólad is szólok. Nyilván. De Neked is szólok. Ha tudsz kiutat, adj tanácsot. Ügy kéne nekem, mint a lélegzet.
