Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám

1976. Április 30., péntek K -KHÍREK.+ HÍREK +.HÍ,REK r|- HÍREK 0, Ú HÍRFTT Uí HfRFTT Üli WiPPIT ''l txfiir'V'K Mlfi 1976. április 30. Pén- IVftfi. tek. Katalin napja. A nap kél 4.29 — nyugszik 18.54 órakor. A hold kél 4.58 — nyug­szik 20.05 órakor. Északon kqvés, délen több lesz a felhő, már csak a déli országrészben várható elszór­tan kisebb eső. Mérsékelt, időnként megélénkülő északi, északkeleti szél, Hideg marad az idő. Várható legmagasabb hőmérséklet 7—12 fok között. László Aladár köszöntése László Aladár, a párt és a munkásmozgalom régi harco­sát 80. születésnapja alkalmá­ból köszöntötte a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Központi Bizottság üd­vözletét csütörtökön tolmá­csolta Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Jelen volt Jakab Sándor, a Központi ‘ Bizottság osztályve­zetője. i KEDDEN TEMETIK ALPÁRI PÁLT Alpári Pálnalc, az MSZBT alelnökinek temetése május 4-én, kedden fél 12-kor lesz a Farkasréti temetőben. Bará­tai, kollégái és tisztelői 11 órától kezdve róhatják le ke­gyeletüket az elhunyt ravata­lánál. BARÁTI TALÁLKOZÓ A NÖTANÁCSBAN A textiliparban foglalkozta­tottak 66 százaléka, a munká­sok 70 százaléka leány és asszony: szakmai és általános műveltségük fejlődéséről, is­kolázottságuk továbbfejleszté­sének feladatairól tanácskoz­tak textilipari munkásnők, mozgalmi vezetők csütörtökön a Magyar Nők Országos Ta­nácsának székházában rende­zett baráti találkozón. Erdei Lászlómé, a nőtanács elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Turáni József, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének titkára vitaindító előadásában vázolta a 84 ezer textiliparban dolgozó nő képzésének s az ehhez nélkülözhetetlen felté­telek alakulásának helyzetét. JÁRÁSI HIVATALOK ÉS A KÖZOKTATÁS Dr. Polinszky Károly oktatá­si miniszter nyitotta meg csü­törtökön délelőtt Budapesten a Fáklya klubban a járási hiva­talok művelődésügyi osztályve­zetőinek országos tanácskozá­sát. A tanácskozáson részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának he­lyettes vezetője. Dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, a járási hivataloknak a közok­tatás irányításában betöltött helyéről, feladatairól tartott előadást. MARGIT-HÍD SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT, 1876. április 30-án készült el a budapesti Margit-híd. Az 1879-es évek legelején született meg a döntés egy má­sodik Duna-híd építésére. A Margit-híd felépítése előtt vi­tatták, hogy az itt és a Fővám téren tervezett két híd közül melyik épüljön meg előbb. A Fövám téri híd — a mai Sza- badság-híd — pesti oldalán be­épített területet szolgált volna, viszont a budai hídfő területe még beépítetlen volt. A terve­zett Margit-hídnál fordítva, csak a budai hídfőt vette kö­rül beépített terület. A vitát végül az úgynevezett Közmun­katanács döntötte el a Margit- híd javára. A híd 1872—76 kö­zött épült, s megépítése előse­gítette Pest északi részének fejlődését; ugyanekkor Budá­nak is előnyére vált kőrútjá­nak Pesttel való összekötése. A hídépítést nemzetközi terv- pályázat előzte meg, s ennek alapján Ernest Gouin francia mérnök első díjas terve nyer­te el a megbízást. A kivitelt is francia vállalatra, a Société de Construction des Battignoles cégre bízták. A híd eredeti út- szélessége 11,5, a járdákkal együtt 16,85 méter volt. A hi­dat 1935—37 közt kiszélesítették, két újabb főtartót is szereltek a korábbiak mellé, és pályáját Mihailich Győző tervei szerint megerősítették. A visszavonuló németek 1944 novemberében felrobbantották; fele szélessé­gében 1947. november 16-án, teljes szélességében 1948. augusztus 1-én adták át ismét a forgalomnak. — Növekszik a tagság. 396- tal több tagja van a Kis-Du- namenti Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zetnek, mint egy évvel ko­rábban. A teljes taglétszám 3926. Egy percre... KRESZ-vizsgán: — Hol van elsőbbsége a közúton a gyalogosnak? — A mentőautóban. — Távbeszélőközpont bő­vítés. A Budapest-Vidéki Postaigazgatóság az elmúlt negyedévben új távbeszélő­központot helyezett üzembe többek között Monoron. Az 500 vonalas, kézikapcsolású központ kapacitása 160 állo­mással nagyobb a réginél. — Üj bolt Érden és Ceg­léden. A Pest megyei MÉK — a közös vállalat igazgatóta­nácsa által elfogadott terv szerint — április 30-án két zöldség-gyümölcsbolfot nyit Pest megyében. Az új üzle­tek helye: Cegléd, Kozma ut­ca 5. és Érd, Vadlúd utca. Mindkét bolt alapterülete 96 négyzetméter. — Üjra pásztor- és lovas­napok. A ráckevei járás ki­magasló nyári eseménye lesz az idén az apajpusztai kis­kunsági pásztor- és lovas­napok július 24-én és 25-én. A tervek szerint ezen a két napon díjhajtásra, minősítő, terep és díjugrató verseny­re, lovasfutballra, amatőr együttesek é s népdaléneke­sek bemutatójára kerül sor. CSEHSZLOVÁK LAKÁS- ÉPÍTÉSI KIÁLLÍTÁS A Magyar Építőművészek Szövetségének székhazában csütörtökön dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár és Hanus Auster­litz, a Cseh Szocialista Köz­társaság építésügyi minisz­terhelyettese nyitotta meg Csehszlovákia lakásépítési ki- állitását, amely az építők há­rom évtizedes munkájának eredményeit foglalja össze. Ott volt Stefan Varga, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vetségének másodtitkára is. Á kiállításon csaknem 80 rajz és grafikon ad áttekin­tést a felszabadulás óta áta­dott 2 millió új otthon építé­si technológiájának fejlődésé­ről, a korszerű lakástípusok­ról. lakóházakról. Megnyitó ma délután Negyvenöt alkotó, kétszáz alkotás A szentendreiek első kollektív tárlata a Nemzed Galériában A Magyar Nemzeti Galéria hagyományos kiállítássoroza­ta egy-egy tájegység művé­szetének bemutatása. Szere­pelt már ebben a sorozatban Hódmezővásárhely, Pécs és Szeged, sőt — 1971-ben —■ Pest megye képzőművészete is. Most — mint már hírül ad­tuk — megyénk legtekinté­lyesebb képzőművészeti köz­pontja, Szentendre kapott he­lyet a Budavári Palotába köl­tözött Nemzeti Galéria falai közt. Kollektív kiállításon a Du- na-parti város művészei most szerepelnek először a Galé­riában. A Szentendrei művé­szet 1976 címmel ma délután 3 órakor megnyíló kiállítás 45 művész mintegy 200 alkotá­sát mutatja be. A művek zö­me festmény, de látható az anyagban szobor, kisplasztika, érme, tűzzománc, mozaik, go­belin, grafika és kerámia is. A tárlat címe arra utal, hogy a kiállításon nem szerepel tör­téneti anyag: a műveket az utolsó 3—5 év terméséből ál­lította össze Mucsi András, a bemütató rendezője, a szent­endrei Ferenczy Múzeum mű­vészettörténésze. Az elhunyt mestereket Czóbel Béla és Kmetty János munkái képvi­selik. A kiállítást dr. Aradi Nó­ra művészettörténész, egyete­mi tanár nyitja meg. A szoláltatás, javítás fejlesztése A kisiparosok országos választmányának napirendjén — Tegnap és ma húsz he­lyett harminc percenként in­dulnak délelőtt Szentendré­ről Budapestre a HÉV-szerel­vények. A járatok ritkításá­nak oka a pálya javítása és a 11-es út építésével összefüg­gő átépítési munkák. MIÖTA VANNAK FOGÁSZOK Huszonnégy évvel ezelőtt az egyik, Egyiptom területén fekvő te­metkezési hely feltárása közben három, aranydrótocskával összefogott emberi fogat találtak. Ennek a leletnek a jelentőségét csak napjaink­ban sikerült teljesen feltárni: az amerikai tudósok kimutatták ugyanis, hpgy 3.Z egyiptomi lelet nem más. mint az első fogsorbíd, melyet több mint 4500 évvel ezelőtt készített egy ismeretlen mester. A szervezet vezetési színvona­lának emelése, a javító-szolgál­tató tevékenység fokozása, a tagság politikai, szakmai isme­reteinek gyarapítása állott a KIOSZ csütörtökön tartott országos választmányi érte­kezletének előterében. A ta­nácskozáson, amelyen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és Földi László könnyűipari államtitkár is — Molnár Jó­zsef elnök terjesztette elő az országos vezetőség beszámo­lóját, amely szerint tovább csökkent a kisiparosok szá­ma, ez év elejére 84 ezer 588-ra fogyatkozott. Ezen belül is összesen 27 ezer 766- an — az iparosság 32.9 szá­zaléka — munkaviszony, il­letve nyugdíj mellett fej­tették ki tevékenységüket. A szolgáltatás-javítás részará­nya gyakorlatilag nem vál­tozott a hathónapos beszá­molási időszak alatt; azíjssz- tevékenységnek-:>ésftkn«m' 50 százalékát képviseli. Ezen be­lül azonban nagymértékű te­rületi különbségek vannak; sok településen nélkülözik a hozzáértő szakembert, s az iparoslétszám átlagos csök­kenésénél nagyobb arányban növekszik az ellátatlanság. ’Az országos vezetőség a ja­vító-szolgáltató tevékenység fejlesztésének lehetséges mód­jait 1976-ra cselekvési prog­ramba rögzítette, amelyet ugyancsak ezúttal bocsátott vitára. Az országos vezető­ség támogatni kívánja a he­lyi kezdeményezéseket, fel­vevőhelyek, műhelyek kiala­kítását. írásos tájékoztatóval, szóbeli felvilágosítással ösz­tönzi a nyugdíj mellett dol­gozó iparosok számának nö­vekedését. A munkaviszony­ban levők ipargyakorlásának szélesítésére a városokban új felvevőhelyek, közös műhe­lyek kialakítását, más terü­leteken a személyi és egyéb szolgáltatások központosítá­sát, falukörzeti központok lét­rehozását tartja célravezető­nek. A Pravda Kádár János könyvéről A moszkvai Politizdat könyvkiadó gondozásában válogatás jelent meg Ká­dár János 1970—1975 kö­zött elhangzott beszédeiből és ebben az időszakban megjelent cikkeiből. A Pravda csütörtöki számá­ban recenziót közölt a könyvről. Eredményes * vöröskeresztes munka a megyében Tegnap délután ülést tar­tott a Vöröskereszt Pest me­gyei vezetősége. A tanácsko­záson — melynek elnöke dr. Tengelyi Vilmos, megyei fő­orvos, a Vöröskereszt megyei vezetőségének helyettes el­nöke volt — a megyei veze­tőség nevében Németh Vero­nika, a Magyar Vöröskereszt megyei titkára számolt be az 1973 áprilisa — ekkor volt a Vöröskereszt IV. kongresz- szusa — óta eltelt időszak munkájáról. Elmondta többi között, hogy Pest megye vöröskeresz­tes szervezeteinek taglétszá­ma az 1973. évi 44 ezer 700- ról azóta 52 ezer 350-re nőtt. Jelentős eredményeket értek el a gyermekvédelem terüle­tén. Két év alatt 829-ről 2120-ra nőtt a gondozott gyer­mekek száma, s mintegy 500- zal gyarapodott a gondozásra szoruló időseké. A véradók száma két év alatt 30 ezer 397-ről 31 ezer 995-re nőtt, s az általuk adott életmen­tő vér mennyisége is 700 li­terrel több lett.. V. G. P. Magyarország története tíz kötetben Az első a könyvhétre jelenik meg Csütörtökön délelőtt az Aka­démia tud ősklubjában mutat­tak be az. újságíróknak az-új, nagy. rjjí^rténs^pii ^ ..Qsszegazé&r nek, a tízkötetesre tervezett Magyarország történetének elsőként megjelent nyolcadik kötetét. Hetven kutató munkája A tájékoztatót Bernáth György, az Akadémia Kiadó igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Pach Zsigmond Pál akadémikusnak, a tízkö­tetes magyar történet szer­kesztő bizottsága vezetőjének. Az akadémikus elismerően szólt arról a tudománypoliti­Készill a teknő Nyerlue János és fiai a már kihalóban levő szakma meste­rei. A vastag törzsű fák egy részéből a disznóölésnél nélkü­lözhetetlen teknőket készíte­nek. — Növekvő zsírtartalom. Eredményesen működik Al- sónémediben a tejtermelők klubja. Az ez év elején ala­kult klub működése nyomán máris szervezettebbé vált a község tehéntartó gazdáinak a munkája, megnőtt a tej­termelés és a tej zsírtartalma is javult. Amióta az utócse- pegtetős módszert bevezet­ték, általánossá vált a 3,8— 3,9 százalék zsírtartalmú tej. KOSSUTH RADIO 4.25— 7.59: Jó reggelt! Zenés mű­sor. 8.09: Hírek, xdőjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: A inai nap kulturális i>rogramjából. 8.27: Francia operákoól. 9.24: Változó világkép. Xolnay László írása Kon­góról. 9.34: Seregélyes! óvodások énekelnek. 9.53: Lottósorsolás. Közvetítés Csornáról, lü.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05—10.35: Isko­larádió. Énekóra (ált. isk. 4. oszt.). Beszéd- és stílusgyakorlat közép- iskolásoknak. Földrajz (ált. isk. felső tagozatának). 10.35: Benjá­min László versei. 10.40: Bacher Mihály Liszt-müveket zongorázik. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Hogy volt? Nemes György műso­ra — műsorokról. 12.00: Déli Kró­nika. 12.20: Ki nyer ma? Ceglé­den. 12.30: Reklám. 12.35: Táncze­nei koktél. 13.20: Nótacsokor. 14.00: Mozart: C-dúr zongoraverseny. K. 246. 14.25: „Nyitnikék.” — Kisisko­lások műsora. 15.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 15.10: Zengjen a mu­zsika. Amatőr zenei mozgalom hír­adója. 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! 16.00: A világgazdaság hí­rei. 16.05: Rózsafák. Szél Júlia mű­sora, 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.05: Hangverseny a Mindenki ze­neiskolája hallgatóinak. 17.50: Má­jus 1-i köszöntő. Elmondja Tim- mer József, a SZOT titkára. 18.05: Bartók-felvételeinkből. 18.28: Hall­gatóink figyelmébe! 18.30: Esti Ma­gazin. 19.15: Holnap május . .. Lengyel Nagy Anna műsora. 20.00: Az Állami Népi Együttes műsorá­ból. 20.40: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. 20.55: Hírek. 21.00: Közvetítés a Svájc— Magyarország válogatott labdarú­gó-mérkőzés IT. félideiéről. 21.50: Mimiié harmonikázik. 22.00: H*rek. Időíárá^iolentés. 22.15: S^ortM^ek. 22.20: Tíz nerc külpolitika. "2.30: Zenekar! muzsika. 24.0fl: Hírek. Időjárásielentés. 0.10: Melódiákok­tól. Közben: 1.00: Hírek. 1.58: Him­nusz. i PETŐFI RADIO 4.25— 7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.05: Hölgyválasz. Részletek Ránki György—Innocent Vincze Ernő—Török Rezső operett­jéből. 8 30- Hírek. 8.33: Népdalok. 9.23: Délelőtti torna. 9.30: Hírek. 9.33: A Szovjet, állami Fúvószene­kar játszik. 9.53: Lottősorsolá^. Közvetítés Csornáról. 11.00—11.50: A zene Hullámhosszán. Közben: lu.3u: Hírek. 10.54: Tudományos könyvespolc. 10.59: Lottóeredmé­nyei*. li.30: Hírek. 11.50: oegyze- teK a nézőtérről. Holtai Tamás írá­sa. 12.üü: Zenés játékokból. 12.30: Hírek. 12.33: Orvosi tanácsok. Az elhízásról. 12.38: Borodin: Igor herceg. — Poloveci táncok. 13.00: Nőkről — nőknek, Pest megyében. 13.30: Hírek. 13.33: „Nagyapákról e dal unokákra maradt” ... Az If­júsági Rádió órája. 13.45: Idújárás- és vízállásjelentés. Majd a Petőfi rádió zenés délutánja. 14.00: Jó utat! A Csúcsforgalom magazinja. Közben: 14.30: Hírek. Körzeti idő­járás jelentés. 14.45: A beat kedve­lőinek. 15.30: Hírek. 15.33: Műsor- ismertetés. 15.36: Könyvről — könyvért. Irodalmi rejtvényműsor tíz percben. 15.46: Rivaldafényben. 16.30: Hírek. 16.33: Közvetítés a Belgium—Magyarország Davis Ku­pa mérkőzés első napjáról. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. Hangszó­ró. 18.00: Reklám. 18.02: Közvetí­tés a Belgium—Magyarország Da­vis Kupa mérkőzés első napjáról. 18.30: Hírek. 18.33: Könnyűzene — hangszerszólók. 19.05: Jó estét, gyerekek! 19.15: Sikerlista — 1976. április. 19.55: Közvetítés a Svájc— Magyarország válogatott labdaru­gó-mérkőzés I. félidejéről. 20.50: A Stúdió 11 játszik. 21.05: Bartók: A kékszakállú herceg vára. Egyfel- vonásos opera. 22.00: Harminc perc rock. 22.30: Hírek. 22.33: Nó­ták. 23.10: Bécsi vér. Részletek Johann Strauss operettjéből. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Mű­sorzárás. 3. MŰSOR 14.00: Hírek. 14.03: Műsorismerte­tés, 14.05: Dzsesszfelvételekböl. 14.31: A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Beethoven-hangversenve a szombathelyi Bartók-teremből. 16.90: Hírek. 16.03: Hangverseny- naptár. 16.18: Rossini operáiból. 17 15: Bach-művek. 18.00: Hírek. 18.03: A sokaság fia. Dokumentum- műsor Váci Mihály gyermekkorá­ról és ifjúságáról. 19.03: A Purcell énekegvüttes énekel. 19.15: Iskola- rádió. Orosz társalgás középiskolá­soknak. 19.30: Hírek. 19.33: Ma­gyar zeneszerzők. Az MRT szim­fonikus zenekara játszik. 2ÍT.13: Szvjatoszlav Richter zongoraestje az olasz rádióban. 21.30: Közkívá­natra! 23.09: Hírek. Idöjárásjelen- tés. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 11.30: Tévétorna. 11.35: Papírsár­kány. 12.10: Iskolatévé. Angol nyelv (középisk. IV. oszt.). 14.40: A magányos farkaskutya. Magya­rul beszélő jugoszláv film. 16.00: A Dunánál. Magyar dokumentum­film. 16.35: Hírek. 16.40: Nóíaszó. 17.90: Saigon. — Vég és lcezdit. Dokumentumműsor. 17.30: Kiss Nagy András műhelyében. Portré­Ma 17.50-kor a tv-ben : film. 17.45: Reklámműsor. 17.50: Község a Drava partján. Doku- mentumfilm. 18.40: öt perc me­teorológia. 18.45: Esti mese. 18.55: Bemutatjuk Pozsa István tizedest. 19.15: Május 1-i ünnepi köszöntő. Elmondja: Timmer József, a SZOT titkára. 19.30: Tv-híradó. 20.00 Tévétorna. 20.05: Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében. Magyarul beszélő olasz film. (18 éven felülieknek!) 21.55: Tv-híradó, 3. 22.05: Svájc—Magyar- ország válogatott labdarúgó-mér­kőzés. Közvetítés Lausanne-ból, felvételről. 2. MŰSOR: 29.00: A napsugár nyomában. Ismeretterjesztő film­sorozat. V. rész. Az elveszett víz nyomában. 20.30: Akik a tűzbe mennek. Szovjet dokumentumfilm. 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Figaro, a sevillai borbély. Magyarul beszélő olasz film. Község a Dráva partján A dokumentumfilmről a szerkesztő, Pintér József mond­ja olvasóink számára: — Barcsról, erről a Dráva-parti községről készítettünk filmet, még pontosabban a helységről és lakúiról. A ma 8—9 ezres délvidéki falu már meglehetősen régóta lehet büszke termelőszövetkezetére, a híres Vörös Csillagra, amelynek el­ső elnöke, Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöké volt. A- filmben a forgatás idején lent tartózkodó Losonczi Pál is megszólal, de nem mint közéleti személyiség, hanem mint ha­zajáró barcsi, aki időről időre felkeresi egykori munkatársait, barátait. — Barcs ma már nemcsak szövetkezetéről ismert. — Az elmúlt években ipar is megtelepült a helységben — a parkettagyár, a kesztyűgyár —, s ez is jó munkaalkalma­kat kínált a helyieknek. Sok olyan barcsi is megszólal a film­ben, aki visszatelepült Pécsről, Szigetvárról, Pestről. — Ennek mi volt az oka? — Többségük régi barcsi volt, s csak az ötvenes évek eleji határviszonyok miatt ment el. Van köztük kétkezi dol­gozó, orvos, pedagógus, postás és egyéb foglalkozás gyakorló­ja. Érdekességnek számít, hogy az itteni fiatalok jól érzik ma­gukat a községben, s ők maguk mondják el, hogy miért nem kívánkoznak el. káról, amely lehetővé tette a nagy vállalkozást. —■ Ilyen nagy vállalkozás a tudomány '.fejlődésének mai szintjén csak széles .utalói gárdára támaszkodva jöhet létre — mondotta. — E célra több történészgeneráció fo­gott össze, köztük jelentős súlyt képvisel az elmúlt har­minc év alatt felnevelkedett történésznemzedék. A sorozatot Molnár Erik kezdeményezte . a hatvanas évek közepén. 1968—1969-ben látott munkához a közel 70 kutató — a szerzői gárda. A Magyar Tudományos Akadé­mia Történettudományi Inté­zete mellett más történeti és társadalomtudományi inté­zetek, egyetemek, levéltárak, múzeumok és kutatóik nagy együttes vállalkozása a tíz, egyenként 80 ívesre tervezett kö-et. Ilyen nagyszabású marxista összegezés még nincs törté­nelmünkről, az utolsó nagy összefoglaló munkák a háború előtt jelentek meg. Ez a so­rozat nagv gondot fordít az elvi összefüggésekre, de cset>- oet sem szorítja a háttérbe az eszménv*örtén«+ef. rész1 e- fes kéo-t. ad a történeti fo- lyama*ról. s hazánk múltiá- np.k p!ckp1 pq.cít a7, e^ve^mes t!í’'téneti folyamatban helyezi el. Huszonhét év. másfél ezer oldalon A sorozat egyes kötetei el­készülésük sorrendjében je­lennek meg. A most — első­nek — megjelent kötet, a nyolcadik, hazánk 1918—1945 közötti történetét tárgyalja két fő részben. Ránki György, a kötet fő- szerkesztője elmondotta a tá­jékoztatón. hogy milyen ne­héz és egyben izgalmas fel­adat elé állítja a történészt az ilyen kötet készítése, amely annyira szorosan kapcsolódik a jelenhez is. A mostanit a hetedik éc a hatodik kötet fogja soron követni, amelvek az 1848 és 1918 közötti idő­szakot ölelik fel. A most megjelent mű egyébként — amely 1520 ol­dalt és 171 fényképet, 17 tér­képet, 22 ábrát is tartalmaz — nemsokára kapható" má­jus vénén, a könyvhétre kerül a kirakatokba, N. F. i t A rádió és televízió műsora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom