Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

%fűűítv

1976. ÁPRILIS 3., SZOMBAT

Kitüntetések a munkásőrségnél

Hazánk felszabadulásénak 31. évfordulója alkalmából pénteken a munkásőr parancsnoki iskolán kitüntetési ünnepséget rendezett a munkásőrség országos parancsnoksága.

Részt vett az ünnepségen Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak a társfegyveres erők, testületek és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet deli hadseregcsoport képviselői.

A kitüntetéseket Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese adta át a fegyverbarátság elmélyítésében, az együttműködésben, a munkásőri szolgálatban hosszabb időn át kifejtett tevékenységükért

a testvéri szovjet nép fiainak, pártmunkásoknak, a társadalmi, gazdasági szerveit, a társ-fegyveres erők, testületek vezetőinek, munkatársainak és a munkásőröknek.

Az Elnöki Tanács álltai adományozott Vörös Csillag Érdemrendet hárman, a kiváló szolgálatért érdemrendet hatan vették át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát 84-en, ezüst fokozatát 109-en, bronz fokozatát 115-en kapták. Szolgálati érdemérem kitüntetésben 7-en, munkásőr emlékjelvény kitüntetésben 169-en részesültek, országos parancsnoki dicséretet 444-en kaptak.

Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Jakab Sándor köszöntötte a kitüntetetteket.

Idei és hosszú távú megállapodások

Dinamikusan fejlődik külkereskedelmünk a KGST-országokkal

Kádár János cikke a Kommunyiszt-ban

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának napjaiban az SZKP Központi Bizottságának folyóirata, a Kommunyiszt szerkesztősége azzal a kéréssel fordult több külföldi delegáció vezetőjéhez, hogy közöljék benyomásukat és mondják el, hogy a kongresszus mely eszméi ragadták meg leginkább figyelmüket a pártjuk és a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló feladatok fényében. A Kommunyiszt legújabb számában közli Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának válaszát.

Kiváló, érdemes művészek

Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes tegnap sajtótájékoztatót tartott a szocialista országokkal kötött idei és a hosszú lejáratú áruforgalmi megállapodásokról.

A miniszterhelyettes rámutatott : nemzetközi kapcsolataink feljesztésének fő tényezője továbbra is az, hogy népgazdaságunk aktívan részt vesz a KGST-integráció sokoldalú munkájában. Az 1976—80-as időszakra aláírt hosszú lejáratú megállapodások megalapozzák gazdasági kapcsolataink további dinamikus bővítését. Áruforgalmunk a szocialista országokkal az öt év folyamán 29 százalékkal, ezen belül exportunk 33, az import 25 százalékkal nő. A magyar export megközelíti, az import pedig túlhaladja öt év alatt a 15 millió rubelt, vagyis az áruforgalom eléri a 30 és fél milliárd rubelt. Lehetséges, hogy a tényleges forgalom ennél is magasabb lesz, mert az előző ötéves tervperiódusban is körülbelül 10 százalékkal bővült a forgalom az eredetileg megszabott szinthez képest.

Exportunkban továbbra is a legjelentősebbek a gépek és berendezések, amelyeknek aránya 50-ről 54 százalékra emelkedik, míg a fogyasztási cikkek 20 százalékban részesednek szocialista exportunkból. A vegyipari termékek 3,5 százalék- kos részaránya még mindig alacsonynak tekinthető.

Az importban is a gépek és berendezések alkotják a legjelentősebb kategóriát, részarányuk 39-ről 43 százalékra emelkedik. Népgazdaságunk számára rendkívül fontosak a szocialista országokból importált fűtőanyagok, ásványi nyersanyagok, fémek, amelyek 1980-ban szocialista impor. tanknak már 32 százalékát alkotják.

Tovább bővül a termelési együttműködés. Az öt év fo' Iyamán előirányzott exportunkban 22, importunknak pedig körülbelül 11 százaléka bonyolódik le szakosítási és kooperációs megállapodások alapján.

Áruforgalmunk 1976-ban és a következő években is, töretlenül fejlődik. Az export 18, az import 13 százalékos bővítésében állapodtunk meg erre az évre, vagyis kivitelünk megkö■ zelíti a három milliárd, behozatalunk pedig meghaladja a 3,2 milliárd rubelt. Mind rövid, mind hosszú távon továbbra is legfontosabb partnerünk Szovjetunió. 1976. és 1980. között 8,4 milliárd rubel értékű árut exportálunk a Szovjet unióba és onnan 8,6 milliárd rubelért vásárolunk különféle termékeket. A megállapodások lehetővé teszik, hogy a szükséges energia és nyersanyag döntő részét változatlanul a Szovjetunióból szerezzük be. Az idén a Szovjetunióval bonyolítjuk le a rubelelszámolású forgalomnak csaknem 60 százalékát. A Szovjetunióba irányuló exportunknak 24 százaléka szakosított termék. Ezen belül is a legjelentősebb az autóbusz, amelyből 1980-ig évente legalább hatezret szállítunk.

A Szovjetunió területén eszközölt korábbi beruházási hozzájárulásaink eredményeként a következő években bővül nyersanyagimportunk. Már az idén megkezdődik az ammó- niumfoszfát, 1979-ben pedig a cellulóz, valamint a vasérc tartalmú anyagok szállítása. Az orenburgi gázvezeték beruházásainak eredményeként 1979-ben 1,6 milliárd köbméterrel több földgázt vásárolhatunk.

Az NDK-val öt év alatt 54 százalékkal bővül áruforgalmunk, amely eléri majd a 4,9 milliárd rubelt, ebből az idei forgalom várhatóan 900 millió rubel körül alakul. Csehszlovákiával öt év alatt 40, Len gyelországgal 45 százalékkal növeljük a forgalmat, amely eléri majd a 3,9, illetve a 2,6 milliárd rubelt. Romániával

1,4 milliárd rubeles forgalomban állapodtunk meg, vagyis árucserénk 90 százalékkal lesz magasabb, mint az előző öt évben. A Bulgáriával megkötött egyezmény értelmében az 1980- ra várható forgálmunk 40 százalékkal lesz magasabb az 1975. évinéL

A KKEB ülésén

Ifjúságvédelemről,

tanszerellátásról

A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Dr. Barna. Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő a gyermek- és ifjúságvédelem nemrégiben befejezett vizsgálatáról. A fővárosban és tizenegy megyében folytatott vizsgálatáról szóló jelentést a bizottság kiegészítésekkel elfogadta és felhatalmazta elnökét, hogy a kormány elé terjessze.

Dr. Lénárd Ferenc, az Or-.

szágos Pedagógiai Intézet tanszékvezetője volt az előadója az általános iskolai oktatás tan- eszközellátásáról készüli vizsgálati jelentésnek. A KNEB a jelentést elfogadta és a vizsgálat anyagát és javaslatait megküldi az oktatási miniszternek.

Ebben az évben három, egymással összefüggő vizsgálatot folytat a népi ellenőrzés munkaerőgazdálkodásunk kérdéseiről. Ennek első részét az alkalmazotti létszám alakulásáról és a hatékony foglalkoztatás feltételeiről készült jelentést a KNEB megtárgyalta és elfogadta.

A bizottság ezután megtárgyalta és elfogadta a népi ellenőrzés 1975. évi működéséről, továbbá a sajtótájékoztatás tapasztalatairól készült jelentéseket.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház magánénekese, az operairodalom szopránszerepeinek nagy művészi igénnyel megformált alakításaiért;

Kádár György festőművész, főiskolai tanár, kiemelkedő művészi alkotó tevékenységéért és pedagógiai munkásságáért;

Orosz Adél, a Magyar Állami Operaház magantáncosa, a baiettre- pertoár főszerepeinek magas színvonalú megformálásáért;

Róna Viktor, a Magyar Állami Operahaz magántáncosa, a magyar balettművészet kiemelkedő hazai és nemzetközi képviseletéért; Szécsényi Ferenc operatőr, több évtizedes kiemelkedő filmoperatőri munkásságáért.

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LitüLMES MŰVÉSZÉ Andor Éva, a Magyar Állami Operaház magánénekese, a hazai és nemzetközi pódiumokon operák, oratóriumok és dalok kiemelkedő énekmüvtszi tolmácsolásáért; Csernus Mariann, a Nemzeti Színház színművésze, kimagasló előadói tevékenységéért;

Eigel István festőművész, magas színvonalú táblaképfestészetéért és murális műfajokban elért eredményeiért ;

Eötvös Gábor, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat artistaművésze, az artistaművészet területén eltöltött négy évtizedes kiemelkedő tevékenységéért ;

Fehéri Tamás operatőr, több évtizedes kimagasló operatőri munkásságáért ;

Garányiné Staindl Katalin keramikusművész, a kerámiaművészet terén kifejtett magas színvonalú alkotó tevékenységéért;

Inke László, a Thália Színház színművésze, több évtizedes munkássága elismeréséül;

Kálmán Kata (Hevesy Ivánná) fo- ]

tomüvész, a munkások és parasz- I tok magas színvonalú fotoművészi j

ábrázolásáért;

Kertész László, az Állami Déryné

Színház főrendezője, a Déryné Színház művészi igényű operabemutatóinak rendezéséért;

Koltay Valéria, a Magyar Állami Operaház magánénekese, az operám űf aj ban kifejtett művészi tevékenységéért;

Korondy György, a Magyar Állami Operaház magánénekese, sikeres énekművészi munkásságának elismeréséül;

Kovács Mária, a miskolci Nemzeti Színház színművésze, színvonalas művészi alakításaiért;

Lessenyei Márta (Kiss Sándomé)

szobrászművész, a köztéri szobrászatban és a kisplasztikában elért jelentős eredményeiért;

Leviczky Andor, az Állami Bábszínház színművésze, a bábműfaj fejlődésében kifejtett több évtizedes művészi munkásságáért; Majoros János keramikusművész, a kerámiarelief és térplasztika kialakításában végzett eredményes munkájáért;

Mádi Szabó Gábor, a Vígszínház színművésze, több évtizedes kiemelkedő művészi munkásságáért; Máthé Erzsi, a Nemzeti Színház színművésze, magas színvonalú művészi szerepformálásaiért;

Papp Gábor alkalmazott grafikus- művész, magas színvonalú alkalmazott grafikai tevékenységéért; Perényi Miklós gordonkaművész, főiskolai tanár, a hazai és a nem- ♦zetközi zenei életben kimagasló művészi tevékenységéért;

Psota Irén, a Madách Színház színművésze, sokoldalú és magas színvonalú művészi szerepformálásaiért ;

Irodalmi és mű vészeti dijak

A kulturális miniszter 1976. április 4-e alkalmából az irodalmi és művészeti díjakat a következők részére adományozta:

Redő Ferenc festőművész, a gobelinművészetben elért jelentős eredményeiért;

Rényi Tamás filmrendező, társadalmi érdekű játékfilmek művészi rendezéséért;

Sík Ferenc, a pécsi Nemzeti Színház főrendezője, színvonalas művészi, rendezői munkásságáért;

Sík Igor, a magyar televízió operatőre, kiemelkedő operatőri munkásságáért;

Sinkó György, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese, az opera- irodalom vezető szerepeinek színvonalas megformálásáért és vidéki terjesztésében elért sikereiért; Sugár Rezső zeneszerző, tanszék- vezető tanár, zeneszerzői és több évtizedes pedagógiai munkásságáért;

Szalma Ferenc, a Magyar Állami

Operaház magánénekese, kiemelkedő operaszerepek művészi megformálásáért ;

Szemere Vera, a Madách Színház színművésze, színvonalas művészi teljesítményeiért;

Szokolay Sándor zeneszerző, színvonalas opera- és oratórikus müvek alkotásáért;

Sznmrák Vera (Dózsa Imréné), a

Magyar Állami Operaház magántáncosa, kiemelkedő táncművészi alakításaiért;

Szurcsik János festőművész, mondanivalójában elkötelezett, színvonalas táblaképfestészetéért;

Tóth Menyhért festőművész, több évtizedes művészi alkotó munkájáért, életművéért;

Zempléni Kornél zongoraművész, főiskolai tanár, kiváló zongoraművészi munkásságáért, a Bartók- zongoraversenyek előadásáért; Zsigmondi Borbála, a magyar televízió rendezője, nagy tömeghatású, színvonalas filmjeiért.

Kettős jubileum a ráckevei középiskolában

á

Kettős ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a ráckevei Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola. Iskolai ünnepségen emlékezitek meg hazánk felszabadulásának 31. évfordulójáról, valamint az intézmény működésének negyedszázados útjáról.

Dr. Losonci Miklós, a középiskola igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Jónás Zoltánt, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagját, a ráckevei járási pártbizottság első titkárát, Kiss Bélámét, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottságainak titkárát. Hargitai Károlyt, a megyei tanács művelődési osztályának vezetőjét, Raffay Bélát, a ráckevei járási hivatal elnökét, Dékány Sándort, a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottságának titkárát.

Hargitai Károly ünnepi beszédében méltatta felszabadulásunk történelmi jelentőségét, majd az islcola negyedszázados útjának pedagógiai eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az évforduló a nagyközség. a járás és a megye kulturális életének is jelentős állomása. Elmondotta továbbá, hogy a ráckevei Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola az elért eredményei alapján jelentős helyet foglal el megyénk középfokú tanintézetei sorában.

Az ünnepi beszéd után Hargitai Károly kitüntetéseket adott át az iskola dolgozóinak. Az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést kapta Kora- lewszky Vilmos, dr. Juhász József, Borkovics Józsefné, miniszteri dicséretet Fegyó János, Bóna József, Görgényi Lászlóné, Kovács Sándor, kiDomonkos Béla Németh László- szobra.

váló dolgozó kitüntetést pedig Kénoszt Julianna kapott.

Az ünnepségen bejelentették, hogy az iskola emlékplakettet alapított, amellyel minden évben az idegen nyelvek tanulásában legjobb eredményt elért tanulót jutalmazzák.

A középiskola néptánccsoportjának és irodalmi színpadának műsora után Jónás Zoltán leplezte le Németh László író, bronzba öntött arcmását, Domonkos Béla alkotását, majd Raffay Béla nyitotta meg az iskola egykori diákjának Fegyó Béla festőművésznek műveiből összeállított képző- művészeti kiállítást.

Ezután a tudományos diákkörök üléseire került sor. Az egyes szekciók vitaindító előadásait az iskola egykori diákjai, honvéd tisztek, egyetemi oktatók, tudományos kutatók, orvosok tartották.

K. Gy. M.

JÓZSEF ATTILA-DIJ

l. fokozat:

Galgóczi Erzsébet író, Gáli István író, Hernádi Gyula író, Tam- kó Sirató Károly költő;

II. fokozat:

Bárányt Ferenc költő, dr. Bodnár György irodalomtörténész, Tüskés Tibor író, Vadász Ferenc

prózaíró;

in. fokozat:

Dobál Péter író, Fülőp László kritikus, Varga Katalin író.

ERKEL FERENC-DlJ

Il.f okozat:

Kecskeméti István zenetörténész, Kricskovics Antal koreográfus, a Magyarországi Nemzetiségi Központi Táncegyüttes művészeti vezetője, dr. Sár ősi Bálint zenetudós, Vántus István zeneszerző, Bánki László, a magyar televízió rovatvezetője;

m. fokozat:

Lázár Eszter, a magyar rádió fő- munkatársa.

MUNKÁCSY MIHÁLY-DIJ

I. fokozat:

Fóth Ernő festőművész, Németh József festőművész, ifj. Szabó Ist- ir&n

H. fokozat:

Bokor Kornélia (Engelsz József- nm iparművész, Bereczky Loránd művészettörténész, Fabók Gyula festőművész, Gyurcsek Ferenc szíbrászművész, Kádár János Miklós festőművész, Mészáros Mihály szobrászművész, Mózer Pál belsőépítész;

ni. fokozat:

Bprczi Pál grafikusművész, Ben- kő Ilona keramikusművész, Brenner György grafikusművész, Szabados Árpád grafikusművész, Vörös Irén ruhatervező-művész.

BALAZS BÉLA-DlJ

I. fokozat:

Dőmölky János, a magyar televízió irodalmi és drámai főosztá- lvának rendezője, Tóth János filmoperatőr;

II. fokozat:

Dárday István rendezőasszisztens, Friedmann Endre fotóművész, Madaras József színművész, Mezei István, a magyar televízió koordinációs főosztályának operatőre, Molnár Edit fotóművész;

III. fokozat:

Dr. Márkus Éva (Kulcsár Istvánná) szinkronfilmrendező, Murányi Istvánná (Székely Éva) filmrendező, Sárközi Endre trükkrajzoló.

LISZT FERENC-DlJ

l. fokozat:

Béres Ferenc énekművész, Med- veczky Adám, a Magyar Állami Operaház karmestere, Sass Sylvia, a Magvar Állami Operaház magánénekese:.

II. fokozat:

.Erese Margit, a Magyar Állatni Ooeraház magánénekese, Falvay Sándor zongoraművész, Lantos István zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, Nagy Zoltán, a Magyar Állami Operahóz magántáncosa;

m. fokozat:

Uhrik Dóra, a pécsi Nemzeti Színház balettművésze.

JÁSZAI MARI-DlJ

I. fokozat:

Csányi Árpád, a Nemzeti Színház díszlettervezője, Iglódi István, a 25. Színház színművész-rendezője;

n. fokozat:

Pécsi Ildikó, a kecskeméti Katona József Színház színművésze, Pethes György, a veszprémi PeJudit, a Budapesti Gyermekszínház rendezője, Petrik József, az Állami Déryné Színház rendezője, Szakály Márta (Lévay Sándorné), az Állami Bábszínház színművésze, Voitli Ági, a József Attila Színház színművésze;

ni. fokozat:

Jászai László, a győri Kisfaludy Színház színművésze, Kertész Péter, a Fővárosi Operettszínház színművésze, Koltai Róbert, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, Márton András, a József Attila Színház színművésze, Piróth Gyula, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, Sár- közy Zoltán, a debreceni Csokonai Színház színművésze.

A sajtó dolgozóinak kitüntetése

Felszabadulásunk 31. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács kitüntette a sajtó 29 dolgozóját. A kitüntetéseket pénteken Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának általános elnökhelyettese adta át. Jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a. Minisztertanács elnökhelyettese és Fodor László, az MSZMP KB ceztáiyvezotó-helyettese.

Az embert tette méri

M

ég nem egészen két évtizednyi Baranyi "Ferenc költői pályája, ars poeticája azonban ma is ugyanaz, mint volt az indulásnál. „Az embert tette méri” — írta az első művek egyikében Canzone Profana című versében, s ma is ehhez igazítja az életét, költészetét csakúgy, mint újonnan vállalt hivatalát: két hónapja a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettese.

Élete és költészete egyaránt sok szállal kötődik Pest megyéhez. Pilisen született, Nyáregyházán gyerekeskedett, Pótharasztpusztán járta első iskoláit, majd Cegléden lett kollégista. Gimnáziumba Pestre járt Vecsésröl. Monorhoz pedig ifjúsága évei kötik. És a költői pálya indulása is e szűkebb pátriához kapcsolja: a Pest megyei Hírlapban jelentek meg első versei, s minden további köteménye, amely helyet kapott 1962-ben kiadott első verseskötetében, a Villámok balladájában.

Azóta tizennégy esztendő telt el s e tizennégy esztendőből hét verseskötetre és egy népi komédiára futotta Baranyi Ferenc erejéből. Sok vagy kevés? Az ítélkezéshez nem a versek vagy a kötetek számát kell mérlegre tenni, sokkal inkább hatásukat. így készítve a számvetést az eddig megtett útról, elmondhatjuk, hogy Baranyi Ferenc messzire jutott: egyike legnépszerűbb, legolvasottabb költőinknek.

Mi a titka népszerűségének? Az, hogy forradalmi hittel és színes líraisággal vall társadalmunk átalakulásáról, mindannyiunk gondjairól. Minden sorában a hazugság nélküli érzelmi megnyilatkozás rokonszenvével hat az olvasóra. A gyávaságot és a hazugságot támadja a társadalmi és a szerelmi életben egyaránt, mert tudja,

tőfi Színház rendezője, Nyilassy 1 hogy mi a költő féladata, 6

hogy „nem a halál nehéz”, hanem a hazugság elviselése. Balladát ír a dolgok etikájáról, a helytállásról, a falu erkölcsi életéről, embereinek változásáról. Mondanivalóját közérthetően, szinte a népdalok könnyedségével fogalmazza meg. Verseiben a dalolt egyszerűségével szólal meg az önmagunkhoz való hűség parancsa: az igazi érzelmek vállalása éppúgy, mint a forradalmi elkötelezettség ébrentartásának feladata a hétköznapokban is. Hitét, világnézetét nem titkolja: „kiáltom és megszenvedem s százszor leirom én, hogy izmos szabad akaratom, dühöm és mániám a kommunizmus”.

Kommunista költő, akinek minden versét a jobbítás szándéka hatja át, akár a közélet demokratizmusának szélesedését, akár az emberi kapcsolatok őszintébb alakulását sürgeti. Talán ezért is nem fáradt meg fiatalos hevülete az elmúlt évek során, sőt töretlenül egyre tisztább formákban teljesedett ki.

Sokak személyes ismerőse — író—olvasó találkozóikról csakúgy, mint a televízió képernyőjéről. Zenerajongása közismert, akárcsak opera- gyűjteménye. S hogy a zene szeretete nem csupán hobbyja életének, azzal is bizonyította, hogy a közelmúltban fejezte be első operaszövegkönyvét, amelyhez Szokolay Sándor komponál zenét. S bár a Mátyás és bolondja című zenei legenda régmúlt korokat idéz, Baranyi Ferenc, a közéleti költő gyakran kikitekint e távoli világból, hogy a ma embere számára szóló tanulságokat mondjon el. Nem véletlen tehát, hogy a két éve kapott SZOT-dí) után most József Attila-dijjal tüntették ki.

Prukner Pál