Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-24 / 97. szám
Iljúkommunisták A KISZ Központi Bizottsága felhívásához csatlakozva, a KISZ megyei bizottsága kommunista műszakok szervezését javasolta az üzemek, iskolák, intézmények ifjúkommunistáinak. Az akció keretében ma, szombaton és holnap, vasárnap 100—100 nagykőrösi fiatal, a 224-es iparitanuló-iskola, az Arany János Gimnázium, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, a Nagykőrösi Konzervgyár, valamint a Gépjavító és Faipari Szövetkezet tanulói és ifjúmunkásai utaznak a Börzsönybe, hogy a Kismarostól Királyrétig épülő úttörővasúton dolgozzanak. A fiatalok a fákat gallyazzák, a vízlevezető árkokat tisztítják, azzal is segítve, hogy a gyermeknapra, június 6-ra elkészüljön az úttörővasút és birtokukba vehessék a pajtások. Rákóczi-emlékiilés és kiállítás Mint megírtuk, kiállítás nyílt a Pest megyei Levéltár helyi részlegének bemutató- termében, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója tiszteletére. Képeink a megnyitón készültek. Dr. Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia Történet- tudományi Intézetének főmunkatársa a megnyitó előtt tudományos előadást tart a jelenlevőknek. Mellette dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója. A tárlókban gazdag gyűjtemény várja a kíváncsi látogatókat, akik érdeklődéssel szemlélik az egykorú dokumentumokat. Várkonyi Pál felvételei T NAfflíonn N K-l A PASA XX. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1976. Április 24., szombat Korszerűsödő tejüzem, bővülő termékválaszték Hatszázezer litert dolgoztak fel az első negyedévben Az ünnep után kerestük fel a nagykőrösi üzemet, ahol két hétig szünetelt a sajtgyártás, mert, mint Aradi László üzemigazgató elmondotta, a telep kapacitását teljesen lekötötte, hogy a lakosságot maradéktalanul ellássák tejjel és tejtermékkel az ünnepek alatt. Most ismét hozzáláttak az exportra készülő Kaskaval sajt és a hazai fogyasztásra kerülő Hajdú sajt gyártásához. E célra mindennap 18 ezer liter tejet használnak fel. A többi tej helyi és a városon kívüli fogyasztásra kerül. — Hány liter tej érkezik az üzembe? — Jelenleg a környezetünkbe tartozó Kocsérról, Tiszakécs- kéről, és Nagykőrösről naponta átlagosan 32 ezer liter tehéntej érkezik, de a nyári hónapokban a napi mennyiség a 45 ezer litert is eléri. Körzetünkben több ezer tehenet tartanak, a jószágok száma időről időre tovább emelkedik. Ezt bizonyítja, hogy míg Nagykőrösről a tavalyi év első negyedévében 611 ezer liter tejet kaptunk, az idei év hasonló időszakában már hetvenezerrel többet hoztak be. A tejtermelés növelése érdekében szervezett állami akció során tejtermelési verseny kezdődött, amelybe Nagykőrösről 65-en, Tiszakécskéről 24-en és Kocsérról 8-an neveztek be. A verseny a jövő februárig tart, amikor a legjobb eredményt élért tejtermelőket . megjutalmazzák. A tehéntartóknak járó állami juttatások a termelőket további tehenek vásárlására ösztönzik, s vannak, akik már 3—4 állatot is tartanak. A forgalom emelkedésével párhuzamosan a tejüzem is évről évre fejlődik, korszerűsödik. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat helyi telepén többféle kedvelt tejterméket készítenek. Ezek egyike az étkezési túró, amelyet Veszelszki Józsefné, képünkön, az úgynevezett atomata bolygóskeverős sajtkádban készít. Varga Irén felvétele Ünnepélyes termelési tanácskozás Mimit megírtuk, a Belkereskedelmi Minisratérium és a KPVDSZ elnöksége Nagykőrös és Vidéke Áltailáinos Fogyasztási és Értékesítő ■ Szövetkezet tavalyi gazdasági és szövetkezetpolitikai tevékenységéért a kiváló szövetkezet címmel tüntette lei. Az erről szóló oklevél átadására április 24-én, szombaton este 19 órakor ünnepélyes termelési tanácskozás keretében kerül sor az Arany János ^Művelődési Központ tanácstermében. Ekkor adják át a felszabadulási munkaversenyben élenjárt szocialista brigádoknak és dolgozóknak a megérdemelt kitüntetéseket, jutalmakat. Hangverseny Új zenemű. A Nagykőrösi Konzervgyár negyven tagú zenekara április 24-en, szombaton este 7 órai kezdettel az Arany János Művelődési Központ színháztermében hangversenyt rendez, vendégzenekarok közreműködésével. A nyolc zeneszómból álló, gazdag műsorból kiemelkedik a Rákóczit idéző zenemű, Kovács István nagykőrösi zeneszerző és Simon István, a zenekar- karnagyának szerzeménye. A hangversenyre a belépés díjtalan. Vasárnap vásár lesz A Szent György-napi nagykőrösi országos állat- és kirakodó vásárt április 25-én, vasárnap tartják meg. Ebben az esztendőben is figyelemreméltó újítást vezettek be: az üzemben gyártott közkedvelt gomolyatúrót, amelyet eddig 3 kilogrammos csomagolásban hoztak forgalomba, s a boltokban kimérve is árusították, újabban tízdekás alumíniumfóliába csomagolva küldik az üzletekbe. E célra ügyes félautomata gépet szereztek be, amely egy óra alatt 2 ezer kis csomagot készít. Egyszerűsítették a beszállított tej árának kifizetését is: minden hónap 8-án a takarékszövetkezet fizeti ki az összeget a tejtermelőknek. —k.— Mit látunk ma a moziban? Blokád I—II. színes szinkronizált szovjet film. Előadás kezdete: 6 órakor. Éjszakai előadás Álom, luxuskivitelben. Előadás kezdete: 21 órakor. Körösi tájnevek\ batámevek Évszázados hagyományok (1.) Besnyő, Nyilas, Sirató, Csigvdr FÖLDRAJZI NEVEINKET gyakorlati szükség alakította ki. Az embernek, ha tájékozódni akar az őt körülvevő világban, meg kell különböztetnie a földfelszín egyes részeit egymástól, és más-más névvel kell illetnie. A földajzi nevek híven őrzik a tájban lejátszódott eseményeket, az akkori köznyelv jellemző vonásait. A nagykőrösi hatámevek talán még a szokásosnál is több érdekességet tartogatnak számunkra. Már az is különös, hogy a szóhagyomány semmit sem őrzött meg a nevek keletkezésével kapcsolatos történetekből, népi etimológiákból. Ezért is érdemes — a teljesség igénye nélkül — számba venni ezeket a neveket. Kezdjük talán a történeti tanulságokkal szolgáló helyneveink vizsgálatával. A várost övező határ egyik lenagyobb egysége Besnyő. Jó fekete földje értékes termőterület ma is. Névmagyarázatra kétféle mód kínálkozik. A honfoglaláskori, majd az azt követő időkben a Duna—Tisza közén török népek települtek le a magyarok között. Bugac puszta Törtei neve kun személyneveket őriz, s a kunhalmok is ennek a népnek a temetői voltak. A besenyők ugyancsak megtalálhatók voltak ezen a vidéken, s talán az itteni besenyő szállásnak kései emlékeként maradt meg enév. Másik dűlőnevünk Esed (régebbi formájában Ecséd). Besenyő eredete miatt a mai fül számára idegen hangzású. Valószínű azonban az a feltételezés, hogy egy Besenyő nevű birtokos volt az elnevezés indítéka. Alátámasztani látszik ezt egy 1435-ből Zsigmondtól kelt oklevél, amely ä királyi birtokot képező Kőröst Özdö- gei Besenyő Miklósnak zálogosítja el. „Jellegzetesen magyar névadási mód ez — írja Lő- rincze Lajos —, amikor is a birtokos neve minden járulék nélkül válik földrajzi névvé.” Az mindenesetre megállapítható, hogy igen régi keletkezésű névvel van dolgunk. A Nyilas dűlőnév a nyíllal való sorsolás, a nyílhúzást idézi', később azonban ez a jelentése elhomályosult, és csupán egyenes vonalakkal határolt rét — vagy erdőrész — parcella nevévé vált országszerte. A T ATÁR J ÄRÄSR A két helynevünk utal: Tatár temetés és Sirató. Ez utóbbi régi temető volt a vasúti „indóház- nál”, de nagy részét széthordták vasúttöltésnek, Tompa Mihály regéiben állíta emléket e helynek... A török idők megpróbáltatásaira derít fényt Sajtos nevű buckánk. Ballagi Aladár 1872-ben így magyarázta a név eredetét: „A török uralom idejében hol német, hol török por- tyázók barangoltak lopva, rabolva az Alföldön. Ily viszonyok közt legelő barmoknak legbiztosabb menedékhelyéül az erdők szolgáltak. Az itteni terjedelmes elrdőkben rejtegették a körösiek nyájaikat, s fejő esztrengáik e buckák közt voltak. A juhásznék itt készítették az alföldi kérek sajtot, s innen maradt e tájon a Sajtos név.” Az ellenség megfigyelésére szolgált a Látóhegy és Strázsáhegy. A Varjú lapos a nagy rác betörés emlékét őrzi: a félholtra kaszabolt Bállá Gergelyt (a krónikaíró apját) ellepő varjakról kapta a nevét. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI szempontból érdekes a Földvár és Csipvár dűlőnevünk. Földvárt Ballagi úgy jellemzi, hogy „mély és széles földhányás, mely tömlyékektől és erdőktől környeztetvén, a vidéki lakosságnak biztos menedékül szolgáltatott. Bállá Károly Tudományos gyűjteményben kiadott értekezésében azt állítja, hogy ez a kőrösszegi vár, hol Kun Lászlót a kunok meggyilkolták”. Ma már nyoma sincs a sáncoknak. Hiába keresnénk Csipvár nyomait is, pedig 1872-ben még volt Itt épületmaradvány és sánc. A Kenyérváróhegy nevének története a néprajz iránt érdeklődők figyelmét ragadhatja meg. Inczefi Géza Szeged és Makó környékének névvizsgálatakor találkozott hasonló helynevekkel: Kenyérváróhalom, Kenyérváritó, Kinyérvá- ró. Ö ad magyarázatot az elnevezésre is: „A név az állattartás emléke, így nevezték az állattartók azt a helyet, ahová a gazdák a pásztoroknak kijáró kommenciót: latsát, szalonnát, tarhonyát, kenyeret szállították. Ha a legelő messzire esett, akkor csak fele útjáig vitték alku szerint. Itt várták a pásztorok a kommenció megérkeztét, majd maguk szállították tovább”. A Szeged környékét fosztogató törökök elől erre a vidékre menekült pásztorok hozhatták magukkal e nevet, s így itt meghonosodott. NEHÉZ MEGFEJTENI egyik legrégibb dűlőnevünk: Gógány eredetét. Bállá Gergely krónikája is említi a „gógáni homokokat”, Galgóczi pedig így használja: „gógányok”. Szinyei József Tájszótárából megtudd hatjuk, hogy Erdélyben a vesz- szőből font és sárral vastagon betapasztott igen nagy terjedelmű szobai tüzelő kemence neve volt gógány. A nagykőrösi tájszavak között azonban ez a szó nem szerepel. A tény, hogy sok erdélyi származású, illetve ott tanult pap, tanár, diák került Nagykőrösre. Talán ők hozták magukkal azt a Székelyföldön használatos tájszót is homolygós: szikár, terméketlen), amelyből Ho- molytáj vagy Homolytája határrész nevünk alakult. Éppen azért honosodhattak meg ezek a szavak itt, mert ezen a vidéken nem ismerték őket, és így kiválóan alkalmasak voltak az azonosító szerepre, bár időközben valóságvonatkozásuk el- homályosuli (Gógány esetében). Szabó Attiláné (Folytatjuk) Piaci jelentés Pénteken kisebb piac volt, mint az előző napi piaci napon. A szethes termény piacon a búza literje 4, az árpa 3,50 és a kukorica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 5—14, a burgonya 4—4,20, a csírás vetni való burgonya 4—5, a hagyma 22— 28, a gyökér 12—14, a sárgarépa 10, a száraz bab 16 forintért kelt. Az újdonságok sorában a saláta 1—2, a zöldpaprika 1,50—4,50, retek csomója 3 —4, zöldhagyma 2, a karalábé darabja 2 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 130—150, a csirke 60—80, a kacsa 150—160, a tyktojás darabja 1 forintért kelt. A hal kilóját 12—35 forintért mérték. SPORT Mezei futóverseny Kedvezőtlen időjárás és más úttörőprogramok miatt csak a negyedik kitűzött napon került sor a múzeumkertben az általános iskolások városi mezei futóversenyének 2. fordulójára. Az utóbbi ok miatt, ahol nem volt meg iskolánként, számonként a 8 induló, 40—40 büntetőpontot hozzá adtak a helyezési számokhoz. A legjobban szerepeltek: Fiúk: 1965-ös születésűek. (1000 m, 29 befutó): 1. Fazekas István, 2. Pesti, 3. Pintér (mind: Kossuth-iskola). 1964-esek (1600 m, 43): 1. Németh Róbert (Petőfi), 2. Dobos (K), 3. Molnár J. (K). 1963-asok (1600 m, 27): 1. Déri János (Arany), 2. Kalocsa (Rákóczi), 3. Székely (P). 1962-esek (200 m, 26): 1. Fokti Tibor (R), 2. Molnár A. (K), 3. Jancsó (K). 1961-esek (2000 m, 11): 1. Fritschek Ervin (R), 2. Cseri (P), 3. Tóth J. (P). Pontversenyben: 1. Kossuth 412; 2. Arany 580; 3. Rákóczi 660; 4. Petőfi 718 helyezési ponttal. Lányok: 1965-ösök (600 m, 28): 1. Vágó Éva (R), 2. Sebestyén (R), 3. Fischer (A). 1964-esek (1000 m, 25): 1. Bársony Margit (P), 2. Kiséri (A), 3. Kovács Á. (R). 1963-asok (1000 m, 32): 1. Sipos Mária (P), 2. Kovács I. (K), 3. Király (P). 1962-esek (1200 m, 26): 1. Vil- csák Zsuzsa (K), 2. Molnár (R), 3. Várkonyi (P). 1961-esek (1200 m, 11): 1. Csató Erzsébet (A), 2. Urbán (A), 3. Zoboki (P). Pontversenyben: 1. Arany 423; 2. Petőfi 424; 3. Rákóczi 489; 4. Kossuth 1070 ponttal. KONZERVGYÁRI KISPÁLYÁS LABDARÚGÁS A Kinizsi-sporttelepi bitumenes és salakos kézilabdapályán 13 csapattal kezdődött hétközi mérkőzésnapokon, a körösi nagyüzem: a konzervgyári kispályás labdarúgó-bajnoksága. Eredmények: 1. forduló: Forgácsoló—Energia 5:0, Jármű—Konzerv VI. 5:0, Il-es telep—Konzerv IV. 4:2, TMK—Dobozüzem 4:0, Építők—Villanyszerelők 5:1, Admi| nisztráció—Konzerv V. 4:0. 2. forduló: Forgácsoló—Konzerv I. 3:0, Villanyszerelők— Dobozüzem 1:0, Építők—Energia 12:0, Jármű—Adminisztráció 3:0, Konzerv VI.—Konzerv IV. 7:0, TMK—Konzerv 4:0. 3. forduló: Il-es telep—Konzerv I. 7:0, Adminisztráció— Konzerv IV. 3:0, Építők—Forgácsoló 3:2, Villanyszerelők— Konzerv V. 3:0, Dobozüzem— Energia 3:0, Jármű—TMK 1:0. SZOMBATI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-pálya, 14.30: Nk. Toldi—Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépiskola, megyei serdülő középiskolás bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 órától: a konzervgyári kispályás bajnokság 5/b fordulója. Teke Kocsér, 15: Volánbusz (Nk.) A—Bem SE (Cegléd) B, megyei csapatbajnokí mérkőzés. Torna Budapest: férfi ifjúsági egyéni vidéki bajnoki döntő. S. Z. i
