Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-24 / 97. szám
197G. Április u., szombat IVcrti w Kfumm ASSZONYOK - BRIGÁDBAN Ajándék az óvodának, iskolának Az első helyezett március 13. brigád. ílfl rÖ\ id hírben közölnénk a történteket, akkor így hangzana: „Tahitótfalun, a Kék Duna Egyesült Mezőgazdasági Szak- szövetkezet ipari részlegében hat brigád közül négy nyerte el legutóbb a szocialista címet. A% első két helyezett pénzjutalmát a községi óvodának és iskolának adta át. Játékokat, sportszereket vásárolnak belőle a gyerekeknek.” Nem nagy dolog, mondhatja bárki, hiszen szerény összegről van szó. Az első helyezett ötezret, a második négyezret kapott. Az ajándék tehát kilencezer forint. Ebben az esetben azonban nem az összeg a fontos, hanem a szándék, az elhatározás. Hogyan jut el egy asz. szonyokból álló közösség oda, hogy munkájuk megérdemelt jutalmát nem osztják szét egymás közt, hanem egy másik közösségnek ajándékozzák? Amikor Csörgő Mihály, párttitkár társaságában a szakszövetkezet ipari részlegébe látogattunk, éppen az első helyezett, a Március 15. brigád asz- szonyai dolgoztak a műanyag flakonokat gyártó gépsorok mellett. Délután kettőkor van a váltás. Akkor jönnek a Március S. brigád asszonyai, lányai. A szocialista címért folyó versenyben ők kerültek a második helyre. Beszélgető partnereink: Ben- kő László, ágazatvezető és Fazekas Istvánná, a győztes brigád vezetője. A második helyezést elért brigád vezetője, Gál Lajosné nincs itt, mert dél- utános, de az ő közösségéről is mindent megtudtunk. Előkerülnek a brigádnaplók, Bankó László, ágazatvezető olvassa fel belőlük a leglényegesebb dolgokat, eseményeket. IdŐlClldl sorrendben követve az eseményeket, két dolog lényeges. Az egyik: két évvel ezelőtt, 1974-ben alakultak a húsz-huszonkét tagból álló brigádok, tehát, még most is „serdülőkorban” vannak. A másik tulajdonképpen a titok nyitja: ezek az asszonyok, lányok a kollektívák megszületése óta mindig adtak, nyújtottak valami többletet a gazdasági munkájukon kívül. Tavaly például anyaghiány volt mindenütt. Különböző ipari vállalatoknál összeszedték a selejtes flakonokat, kimosták, megőrölték. újat készítettek belőlük. Hetvenezer forint megtakarítást hozott ez az egyszerű ötlet. Augusztus 20-ra kiszemelték az üzemet, átfestették a gépeket, társadalmi munkában. Vasat is gyűjtöttek. A pénzen hűtőszekrényt vettek az üzemnek. A gyümölcs- és burgonyabetakarítás idején teljes létszámban ott voltak a földeken. Munkaidőn túl 27 munkanapot dolgoztak. Tervüket 127 százalékra teljesítették. Nekik köszönhető, hogy az üzem a technológiai újításokkal és az ő munkájukkal négyszeresére növelte teljesítményét. — Megnyugtató érzés — mondja a párttitkár —, hogy ezekre az ügyeskezfl asszonyokra mindig és mindenütt száAz oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Nagy Iván míthatunk. Ha például kevésnek bizonyul a munkaerő a mezőgazdaságban, azonnal jönnek, segítenek, ugyanakkor az üzemben is derekasan helytállnak. Az ajándékozásról Fazekas Istvánná mondja a következőket: — Vásárlás előtt, megállapodtunk abban, hogy hintát is veszünk a kicsiknek. Megtudták ezt a tmk-műhely munkásai és szóltak, hogy ne vegyünk. Majd ők megcsinálják. — Megirigyelték az asszonyok dicsőségét a férfiak — mondja nevetve Benkő László. — Brigádot akarnak szervezni. De más üzemrészekben is felién dűlt a mozgalom. Sorra alakulnak a brigádok. Az asszonyok példája követőkre talált. Kilencezer forint nem nagy összeg, enyit kapnak, ajándékba most a tahitótfalui gyerekek a szövetkezet asszonyaitól. De az ajándékozás igazi értéke ennél sokkal több. Tettükre büszkék lehetnek. £ / Fejlődő kommunális ellátás Kiváló lett a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat Az elmúlt esztendőben 18 százalékkal növekedett a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat termelése. Különösen a vállalat kommunális —- ingatlankezelési, karbantartási, köztisztasági, parképítési, távfűtési — tevékenysége bővült és az elmúlt év árbevételük 53,5 százalékát tette ki. Több mint 50 százalékkal nőtt az oktatásban, továbbképzésben résztvevők száma, a baleseti statisztika pedig 20 százalékos csökkentést mutat. Ennek az eredményes munkának elismeréseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter, egyetértésben a illetékes ágazati szakszervezettel, a HVDSZ-szel, a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalatnak a kiváló vállalat címet adományozta. A tegnap délután rendezett ünnepségen a vállalat eredményeit Nagy Géza igazgató ismertette. Simon János, az MSZMP Szentendre városi bizottságának első titkára meleg szavakkal kívánt további eredményes munkát a vállalat dolgozóinak, majd felolvasta és átadta Cser- venka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei párt- bizottság első titkárának köszöntő levelét. A miniszteri el- ismerét Cseh József főmérnök, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselője adta át. Az ünnepségen az építőipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta Havas János, az építőipari részleg művezetője, a vállalat kiváló dolgozója lett Várvölgyi Imre főépítésvezető, harmadszor nyerte el a szocialista brigád címet a Kemp Imre vezette Szabadság mélyépítő brigád. További tizenöt dolgozó kapott oklevelet és pénzjutalmat. Innen — onnan Nevelési értekezletek az iskolában Ezekben a napokban tartják a járás általános iskoláiban a nevelési értekezleteket. Az idei tanévben ez már a második alkalom, hogy a pedagógusok megtanácskozzák az időszerű iskolai problémákat. Novemberben minden tantestületben azonos témát, a hazafias nevelés eredményeit . és tennivalóit beszélték meg. Az áprilisi nevelési értekezletek témáját nem határozták meg központilag. A legtöbb tantestületben Kornidesz Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének a Köznevelés hasábjain megjelent cikkét vitatják meg, de számos helyen a bevezetésre kerülő új tantervek, óratervek, tankönyvek ikérdése szerepel az értekezletek napirendjén. TaiiitótfaUin a Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezet ipari részlege az idén az első negyedévben 11/millió forint értékű terméket állított elő. Az előzőkben egész évi termelésük nem haladta meg a 8—10 millió forintot. A visegrádi Faipari Kisz az idén maradéktalanul teljesítette első negyedévi tervét. A termelési érték 3 millió forint. Kisorosziban a tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén az idegenforgalmi feladatokat, valamint az üdülőterületek rendezési tervét vitatták meg. A szentendrei általános iskolákba 240 elsőosztályos tanuló iratkozott be a következő tanévre. A beiratkozottak száma lényegesen nagyobb, mint az előző években. Elvetették a kukoricát Tavaszi munkák Dunabogdányban Javában folynak a dunabogdámji Úttörő Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a tavaszi mimikák a földeken. Bár a szövetkezet inkább az állattenyésztésben ér el kimagasló eredményeket, a növénytermesztésben is fejlődik. Kiss Kornél főmezőgazdász így foglalja össze az eddig elvégzetteket: — Harminc hektáron tavaszi árpát, 14 hektáron zabosbük- könyt, és 22 hektáron lucernát vetettünk. Gondos talajelőkészítés és műtrágyázás után 49 hektáron fölbe került a kukorica is. 100 hektáron silókukoricát vetettünk. 203 hektáron megkezdődött az őszi, és tavaszi kalászosok vegyszerezése, gyomirtó permetezése. — A kertészetben is szorgalmasan dolgoznák az embereit. A hollandi ágyakban palántáz- zák a paradicsomot, elkezdődött a paprika és a karalábé kiültetése. 2700 négyzetméter üvegfelület alatt az uborka is szépen zöldell. — A gyümölcsösben 12 hektáron a bogyósgyümölcsök, köztük a ribizli vegyszeres gyomirtását, a sorközök művelését elvégeztük és befejeztük az első téli permetezést is a 30 hektár területű szórvány cseresznyésben. Szentendrén a városi tanács adócsoportjának mostani felmérése alapján 1211 házőrző ebet és 40, kedvtelésből tartott kutyát tartanak nyilván. Az adócsoport az ebadó fizetési kötelezettség alól 74 nyugdíjast mentesített. Tavaly 45 ezer forint, az idén már 114 ezer forint ebadót vetettek ki a városban. Egésznapos túrák az üdülőknek A Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság a Pest megyei Idegenforgalmi Vállalattal és a SZOT üdülési főigazgatóságával közösen az idén is szervez egész napos autóbusztúrákat a Pilisben. Az autóbusztúrákon a Dunakanyar üdülőiben pihenő SZOT-beutaltak vesznek részt. Az erdőgazdaság bocsátja rendelkezésükre, biztosítja az autóbuszokat és a szakképzett idegenvezetőket. A kirándulások útvonalát úgy állították össze, hogy gyalogtúrák is szerepelnek a programban. A „Meső érzés, hogy megbecsülik az embert...” A Pro Űrbe kitűntél eit je Hír a Pest megyei Hírlap 191ó, április 1 -i számából: „Pro Oroe Kitüntetést kapott Szalura István n> ugaimnzoit szövetkezeti clnüKhelyeltes.” Most 66 éves. Tavaly ment nyugdíjba. Természetes, hogy a lakásán keresem. — Kint van a szövetkezetben — kapom a felvilágosítást. — Most volt itt a Pista bácsi — mondják a Szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet központjában. — Biztosan kiment valamelyik részlegbe, de mindjárt itt lesz, tessék megvárni. Szeretet, tisztelet Nos, Szatura István még nem hagyta abba a munkát. Mindennap bemegy régi munkahelyére. A szövetkezet műszaki és gazdasági tanácsadójaként dolgozik ma is. S ami feltűnő: nem Szatura bácsi, nem Szatura kartárs, mindenkinek csak közvetlenül Pista bácsi. A szeretet, tisztelet fogalmazódik meg benne, amely lépten-nyomon körülveszi. Amikor megérkezik, csak a íotoriporter lát munkához, mi pedig abban állapodunk meg, a lakásán folytatjuk a beszélgetést, hiszen szeretne mutatni régi dokumentumokat, fényképeket, könyveket. — Mióta él Szentendrén? — 1923-ban jöttem Szentendrére. Cipészinasként kezdtem. Pilisvörösváron születtem, bányászcsaládból származom. Tizenhárom évet töltöttem el az első munkahelyemen és 1936-ban lettem önálló kisiparos. ' Az elsők közölt Régi, hatalmas, lexikonszerű könyvet tesz az asztalra. Ipari újjáépítésünk a címe. 1943-ban az Országos Ipartestület adta ki a több száz oldalas kötetet. A kiadvány a hazai ipar felszabadulás utáni újjászületését írja le, a le- xikonrészben névsorba szedve kisiparosok neveit 'olvashatjuk. Szatura István neve mellett, többek között, a következő szövegrész áll: „1941-ben megszervezte a Szentendre és környéke kisiparosainak munkaszerző, termelő és értékesítő szövetkezetét.. — 1943-ig működött ez a szövetkezet — mondja Szatura István. — Az akkori háborús helyzet, a sorra érkező katonai behívók szétzilálták a tagságot, megszűnt a szövetkezet. Későbbi jogutódja az 1947-ben alakult Szentendrei Bőr- és Ruházati Szövetkezet, amely a megye első ipari szövetkezetei közé tartozott. 1948-ban pedig a Szentendrei Járási Cipész- és Lábbelikészítők Szövetkezete címen dolgoztunk tovább. Ennek lettem az elnöke. Hosszabb tanulmányban lehetne csak felsorolni a szentendrei szövetkezeti mozgalom állomásait, hiszen számtalanszor átszervezték, összevonták a különböző szakmákat, részlegeket. Egy dolog nem változott az elmúlt 30 év során: Szatura István mindig az elsők között munkálkodott a szövetkezeti mozgalomban, s a megye szövetkezeteinek létrehozásában is jelentős szerep jutott neki. Kötődés a városhoz — Milyen társadalmi munkát végzett Szentendréért? — 1959-től 1963-ig a Hazafias Népfront városi bizottságának voltam a titkára. 1961- től 14 éven át a kisipari szövetkezetek összevont párt- alapszervezetében a titkári teendőket láttam el. Három ciklusban tanácstagként dolgoztam. Tagja voltam a városi pártbizottságnak. A város életében főleg a társadalmi munkák szervezésében, ta- nácsválasztásók előkészítésében és lebonyolításában vettem részt. A szabadtéri színpad építésénél, a régi népművelési otthon helyreállításánál is közreműködtem. — Azt hiszem, most már itt az ideje, hogy a visszavonulás gondolatával foglalkozzam, hiszen 66 éves vagyok. Az idén •még dolgozom, aztán átadom a helyem a fiataloknak. — Talán betegeskedik mostanában? — Utoljára 1953-ban voltam 8 napig betegállományban. Az orvosoktól még injekciót sem kaptam. Egészségesnek érzem magam, de számomra ez az élet rendje. Persze, a társadalmi munkát nem hagyom abba. A Hazafias Népfrontban meg a nyugdíjasklubban szeretnék továbbra is dolgozni. Becsület és tenniakarás — Mit tart az élet értelmének? — A becsületes munkát, a szorgalmat és a tenniakarást. — Mik a tervei? — Amennyiben az idő és az egészségem engedi, szeretném megszolgálni ezt a nagy kitüntetést, amit kaptam. Nagyon meglepett, amikor megtudtam, de jóleső érzés, hogy megbecsülik az embert. Ha lehetne, én szívesen kezdenék mindent újra, elölről... így azonban csak azt tervezem, hogy amiben tudok, segítek. résztvevők bejárják a piliscsabai Kopáro3t, elgyalogolnak a piliszentkéreszti szurdokba, a csikóváraljai turistaházba, megmásszák Dobogókőn a Zsivány-sziklákat, ismerkednek a történelmi múlt emlékeivel. A gyalogtúráikkal kombinált pilisi kirándulások a SZOT-üdülők turnusváltásai- nak időpontjához igazodnak. Furcsa intézkedés Közismert, hogy egyre több kiskertiulajcionos éi Szentendrén és környékén. Az is tudott dolog, a kertekben ma már sokfeie növényvédő szert használnak a kertészkedők. Szentendrén eddig a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi vállalat 200. számú háztartási és vegyi boltjában árusítottak kdlönoöző vegyszereket. Ez a bolt látta el nemcsak Szentendre, de a környező községek lakóit, kiskerttulajdonosait is. A közelmúltban egyszercsaK megszüntették az üzletben a növényvédő szerek árusítását. A városi tanács illetékesei megkérdezték a vállalat áruforgalmi osztályát, mi tette szüKségcssé ezt a furcsa és váratlan intézkedést. A válasz egyszerű volt. Azért döntöttek így, mert a Pest megyei KÖJÁL bírságot rótt ki több —- nem szentendrei! — üzletre a helytelen, szakszerűtlen tárolás miatt. A telefonon szerzett információt követően levelet is kapott a városi tanács a kiskereskedelmi vállalattól március 29-i keltezéssel, hogy a szentendrei boltban és annak raktáraiban az előírásoknak megfelelő tárolóhelyiség nem alakítható ki. Ezért megszüntetik a védőszerek árusítását. A telefonálgatás és a levelezés lapzártakor még tart. Sok ezer kiskerttulajdonost érint ez az intézkedés, hiszen Szentendréről és környékéről most Budapestre járnak vásárolni az emberek. De nem is ez a lényeg, hanem a kiskereskedelmi vállalat furcsa állásfoglalása. Jóindulattal tételezzük fel, hogy a nevezett cég, okulva a büntetéseken, felszámolja a szabálytalan tárolást. Csak ott a hiba, ezt úgy oldja meg, hogy az árusítást is megszünteti. Nagyon reméljük, hogy csak szünetelteti. A szentendrei kocsigyárban a dolgozók 67 százaléka tartozik a törzsgárdához. Harmincán már több mint 25 éve dolgoznak a vállalatnál. A Pilisi Parkerdő Gazdaságban az állandó tflzkészültség 150—200 embert von el a termeléstől. Április 3-án és 4-én 16 erdőtűz volt a területen. 1 i i
