Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-23 / 96. szám

« Valódi szerepének megismerésére a felszabadulás után nyílt lehetőség Tudományos emlékülés és kiállítás Rákóczi születésének 300. évfordulója alkalmából Sok érdeklődő vett részit tegnap délelőtt a Pest megyei Levéltár helyi részlegeben a II. Rákóczi Ferenc születésé­nek 300. évfordulója alkalmá­ból rendezett, egykorú doku­mentumokat bemutató kiállí­tói megnyitóján. Adatok, dokumentumok más megyékből A megjelenteket a TIT Pest megyei szervezetének történeti ' szakosztálya nevében dr. La­katos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója üdvözölte, majd ismertette azt az áldo­zatos és gondos gyűjtőmunkát, melynek eredményeként a Kákórzi-szabadságharccal kap­csolatos dokumentumok a le­véltárosok, történészek — szakértők kezeibe kerültek. Mint mondta, az e korszakról va’Jló megyei gyűjtemény csak- töredékes, hiszen a szabadság- harc éveiben Pest megyében egyidejűleg tevékenykedett kuruc és labanc megyei veze­tés, és így a hivatalos feljegy­zéseket, leveleket is két he­lyen tartották. Ám még a la­bancok Budán székeltek, addig a kurucok a hadiesemények alakulása szerint más-más he­lyen intézték a hozzájuk tar­tozó települések ügyeit. Írásos dokumentumaik is szétszórtan voltak megtalálhatók kisebb- nagyobb községekben, váro­sokban. A vezérlő fejedelem­nek a Vác város lakosainak védelmére kiadott pátense pél­dául Kiskunfélegyházáról ke­rült a megyei levéltárba ... Számos értékes írásos anyagot őriztek meg például a régi csa­ládi levéltárak. Sok hiteles feljegyzés került a levéltárba például Ráday Pálnak, a fejé­ri dem titkárának és követének gyűjteményéből. A levéltár igazgatójának szavai után a rendezvény nem­zetközi hírű vendége, dr. Ko- sáry Domokos, a Magyar Tu­dományos Akadémia Történet- tudományi intézetének fő­munkatársa, a neves történész professzor tartott rendkívül ér­dekes előadást. „Pest megye a kuruc korban” című értékes tanulmanysorozaitat korábbról jól ismerhetjük, s a most el­hangzott „II. Rákóczi Ferenc a történeti irodalomban” előadá­sa további gazdag ismeret­anyagot adott a környező vá­rosokból, községeikből érkezett érdeklődőknek, s természete­sen a nagykőrösi helytörténé­szeknek, a történettudomány kedvelődnek. ,.Neni nemesi kezdeményezés volt” Elöljáróban szólt azokról a figyelemre médrtó adatokról, melyek a szabadságharc bu­kása után emigrációba kény­szerült kuruc vezérek vissza­emlékezéseiben lelhetők fel, s amelyek nagyban segítenek reálisan megítélni a ma vizs­gálódó történészeknek a kora­beli gazdasági, politikai, kato­nai viszonyokat. E memoár­irodalom legjelesebb képvise­lője magának a fejedelemnek a francia emigrációban 1716- ban üt 6 kötetes „A magyar forradalmak története” című munkája, amely 1739-ben hagyta el a nyomdát. E fran­cia nyelvű sorozat 5 kötetéből érdekes idézetet olvasott fel a történészprofesszor. Fefeleve-- nítve azt az időszakot, amikor a kuruc seregek véres harcok árán elérték a Tisza vonalét, Rákóczi eat írja: a szabadság- harc parasztfelkelésnek indult, nem nemesi kezdeményezés volt... Részletesen beszélt ezután az előadó az újabb kutatások eredményeiről, Rákóczi emlé­kének, történelmi szerepének megítéléséről, s azokról a sa­játos vél em én vekről, amelyek magukon viselték nemzetünk históriájának jellemző voná­sait. A kétféle hagyományról, az archaikus, retrográd nemesi felfogásról, valgmipí. ptról a szemléiétől, amely a felvilágo­sodás korában Rákóczit a nem­zeti szabadság, a társadalmi haladás akkori modern prog­ramjával kötötte össze, s amely törekvés elvezetett a hazai jakobinus-mozgalom ki alak ulásához. A kor kutatásának fellendülése A múlt század közepétől az 1843—1849-es szabadságharcot követően fellendülő honi tör­ténetkutatás nyomán újabb irányzatok, felfogások alakul­tak ki, e kérdéssel kapcsolat­ban. így a köznemesi kon­cepcióval szemben például egy haladónak minősíthető polgári irányzat fogalmazódott meg. Ezt a felfogást később, már századunkban, az ellenforra­dalmi korszakban, olyan érté­kelések követtek, amelyekben már szó sem volt társadalmi haladásról, p •agresszív voná­sokról. Ez természetesen nem felelt meg a történeti valóság­nak, s a feltárásával szemben támasztott jogos igényeknek. Merőben új korszak kezdő­dött e téren a felszabadulás után, s vallójában a marxista történetírás kínált és adott iga­zi lehetőséget a Rákóczi-sza- badságharc történelmi szerepé niak helyes megismerésére, va­lóságos vonásainak feltárására. Az igen érdekes előadást követően a jelenlevők közül többen kérdéseket intéztek az előadóhoz, s válaszai után kö­zösen tekintették meg az egy­korú dokumentumokat bemu­tató kiállítást. A tárlókban számos eredeti írásos anyag várjaj az érdeklődőket, köztük például a fejedelemnek a fen­tebb említett váci pátense, valamint az a levele, melyben támogatást kér Pest várme­gyétől az osztrákok elleni har­cok folytatásához. Ezeken kí­vül levelek, hivatalos iratok, feljegyzések, gazdag gvűitömé­nye látható még a kiállításon, amely két hétig tekinthető meg a városi lévéiíarbárt ' revaél 3 órától délután fél 5 óráig. Új típusú fóliasátor Bemutató a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetében A Kertészeti Egyetem Zöld­ségtermesztési Intézete a so­roksári kísérleti telepen bemu­tatóval egybekötött tanácsko­zást ren-aezett a napokban az úgynevezett vízíüggönyös fó­liasátor használatáról. A szak­emberek találkozóján dr. So­mos András akadémikus, a Zöidségtermesztési Intézet igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a vízfüggo- nyös fóliasátor 20—30 százalé­kos beruházási megtakarítást jelent, a fűtött fóliasátras ter­mesztési megoldással szem­ben. Tetemes az üzemeltetési megtakarítás ia: már 10—12 fokos víz eredményesen alkal­mazható, vagyis a talajvíz is alkalmas fűtésre. Még előnyö­sebb az ipari elfolyó hűtővíz felhasználása, ez ugyanis ál­talában 20—30 C fokos. A viz- függönyös kettős falú fóliasá­tor alkalmas palántanevelésre és hajtatásra, s 15 C fok kül­ső-belső hőfokkülönbség áthi­dalására alkalmas. Nulla fok külső hőmérsék­letnél 12 fokos, vízből 500 li­terre van szükség percenként minden hektárra, 25 foknál pedig ezer literre. Kiválóan lehet hasznosítani a vidéki szeszfőzdék elfolyó hűtővizét zöldségfélék hajta­tására. A melegigényes növé­nyek, a paradicsom, paprika, 8—10 ezer lux fényerőt igé­nyelnek a téli hónapokban. Ez elérhető a kettősfalú fóliasá­torban is. A vizet általában estétől reggelig folyatják, legfeljebb egy-két erősen fagyos téli na­pon szükséges a nappali víz­folyatás. A vízfüggöny kettősfalú fó­liasátornál a termesztési költ­ség négyzetméterenként 1 li­ter olaj árának felel meg. ros fóliaházakban a fűtési köitség 7 liter olaj árába ke­rül négyzetméterenként. A pa­lántanevelés és a hajtaiásos utóhasznosítás adta a legjobb eredményt a vízíüggönyös kettősfalú fóliasátor alkalma­zásánál. Négyzetméterenként 232 forint bruttó bevételt. Hazánkban több mint 2 ezer hektár a fóliával haszno­sított terület nagysága, mely a korai zöldségtermesztést se­gíti. Ez a módszer világszerte terjed az üvegházi termelés­sel szemben. A továbbiakban Terbe Ist­ván egyetemi tanársegéd a hajtatott zöldségnövények táp­anyag-utánpótlásáról tartott előadást. Mint elmondta, a Wuxal, Borax, Volldünger elő­segítik a kötődést. Fólia alatt a karbamidműtrágya károso­dást okozhat, ha a talaj mész- tartalma magas.- Túl sok nit­rogén hatására az uborka üre­ges lesz. Dr. Nagy József egyetemi adjunktus ezután a fólia alat­ti sárgadinnye-hajtatást is­mertette. Szólt arról, hogy míg a felszabadulás után hat­ezer hektáron termesztettünk sárgadinnyét, ez az utóbbi években ezer hektárra csök­kent. Fólia alatti hajtatással egy hónappal előbbre hozható a sárgadinnye érése. A növényt metszeni nem szükséges, 60 centiméter ma­gasságig az oldalhajtást el kell távolítani és 60—160 cen­timéter között kell az oldal­hajtást és a nővirágokat meg­hagyni. Dr. Túri István, az intézet igazgatóhelyettesé a túlfejle‘1 növények gondozásáról be­szélt. A növények vitorlaleve­le se túl sötét, se túl világos ne legyen. Bemutatta a szi­vacs csepegtető öntözést. Ez a felszerelés ősszel már a ke­lesz, működéséhez 0,2 atmosz­féra víznyomás szükséges. A műanyag csövön a szivacsok 30 centiméterre vannak egy­mástól, 1 óra alatt 1 négyzet- méterre 3 liter vizet juttat­nak. Egy négyzetméter öntö­zésének beruházási költsége 4 forintba kerül. A fóliaházak végén újabban elhagyják az ajtót, oldalt ké­szítenek bejárót és szellözte- tőt, csak a traktor bejárásakor bontják ki a fóliaház végét. Fontos, hogy az oldalszellőz­tető 30 centiméterrel maga­sabb legyen a növénynél — állapította meg dr. Túri Ist­ván. ^ Dr. Konrád Zoltán mm j\ PESr/nEfrYEI HÍRLAP K N K1A DÁ SAl xx. évfolyam, 96. szám 1976. Április 23„ péntek Á helyi megrendelések előnyben A Lakásépítő Szövetkezet id ei terveiből A nagykőrösi Lakásépítő Szövetkezet Örkényi úti tele­pének udvarán évről évre több korszerű építőipari gép tanúsítja a szövetkezet építő- kapacitásának növekedését. Horváth József elnök éppen Halmi Balázs műszaki veze­tővel tárgyalt, amikor meglá­togattuk és arról éreklődtünk tőle, hogy miilyen munkákat vállaltak az idén? — Mint közgyűlésünkön be­jelentettem — mondotta az el­nök —, legnagyobb részben nagy­kőrösi munkákat vállal­tunk, melyekkel elsősor­ban a helyi igényeket elé­gítjük ki. Egyébként dolgozóink is szí­vesebben tevékenykednek helyben, a városban. Halmi Balázs műszaki ve­zető megmutatta a megrende­léseket tartalmazó feljegyzé­seket és felsorolta az erre az esztendőre beütemezett mun­káikat. — Legutóbb például a Rá­kóczi úti korrekciós csecsemő- otthon felújítását végeztük el. NÖVEKSZIK AZ ÜDÍTŐITAL-FOGYASZTÁS Pincegazdaság, vegyes profillal A Pest megyei Pincegazda­ságnak megyeszerte vannak pincészetei, valamint gyü­mölcsszeszfőzdéi, 's a vendég­látóipari helyeket, boltokat is ellátják italokkal, többek kö­zött a kedvelt Márka üdítő itallal. A pincegazdaság 1976. no- vemben elsejével átvette a nagykőrösi gyümölcs­szeszfőzdét, valamint a szikvízüzémet, bor és üdí­tőital-elosztó helyet állí­tott fel városunkban. _ Ismét rendszeresen szállít­ják az italokat a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti vendég­látó helyekre és boltokba. A pincegazdaság nagykőrösi üzemeinek Hajdú Ferenc a ve­zetője, akinél először az üdítő ital forgalmáról érdeklőd­tünk. —• A Márka ital — mondot­tá — szőlő-, mandarin-, na­rancs-. citrom-, kóla-, meggy­es málnaízekben készül, és el­osztóhelyünkön egyre többet igényelnek belől e. A legnép­szerűbb a szőlőízű. A Márka italokból a múlt esztendőben Nagykőrösön, Kocséron és Nyársapáién 440 ezer kétdecis és 20 ezer literes üveggel ad­tunk el. Az elénk tárt adatokból azt is megállapítottuk, hogy a most márciusban városunkban megnyitott megyei alkohol­ellenes hónap eredményesnek mutatkozott: azóta nagyobb mennyiségű az üdítőital-fo­gyasztás. Ezután a borfogyasztásról, a gyümölcsnél'nkn-főzésről és a srikvíz,gyártásról tudakozód­tunk. — Palackos borból tavaly 220 ezer üveggel adtunk el. A legkeresettebb a szemelt riz- ling, az ezerjó, a mézesfehér és a kövidinka. — Gyümöloss.zeszfőzdénkben sétáit- és hn'Hadékgvümölcsből több mint félezer kiste-melő- nek főztünk pálinkát. Keres­kedelmi főzdérik még most is dolgozik. A múlt ősszel sok cefreszilvát vásároltunk fel, s a konzervgyár, valamint a MÉK még most is hozza szesz­főzésre a selejtalmát. Szikvízüzemünkbe ezer új üveget kaptunk. Reméljük, hogy a nyáron is ki tudjuk elégíteni az igényeket. Jelenleg naponta kétezer 500 üveget, töltünk szikvízzel. Ez a szám nyáron eléri majd az 50 ezret — mondotta Hajdú Ferenc üzemvezető. —a, 1, — Most az Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezetnek a Tormásban újabb 12 lakásos társasházat építünk, amely augusztusra — A DÉMÁSZ Kossuth La­jos utcai telepén gépházat, garázst emeltünk és tatarozá­st munkákat is végzünk. — A Ceglédi úton épülő ÁFÉSZ-áruházban mi készít­jük ei az összes vasipari munkát. — A nagykőrösi és a nyárs­apáti MAV-állomáson négy szolgálati lakás felújítását vállaltuk. A Tormásban álta­lunk épített, 75 apróságot fo­gadó óvoda munkálataival át­menetileg le kellett állnunk, mert az eredetileg terve­zett hagyományos fűtés helyett most gázfűtés-be­rendezésre készíttetnek tervet. — Nagyobb munkát a váro­son kívül csak a MÁV-tói vállaltunk, Csongrádon, Szen­tesen és Békéscsabán. Horváth József elnök befe­jezésül elmondotta, hogy a brigádoknak és a dolgozók­nak az idén is megadják a szokásos szociális kedvezmé­nyeket. A nyáron nagyobb ki­rándulásra készülnek, és a szövetkezet cserkeszőlői üdü­lője is a tagok rendelkezésére áll. K. L. SPORT Kézilabda-mérkőzések Sokszorosítók Ugyanakkor a termogeneráto- reskedelemben is kapható A Mészáros János Termelőszövetkezet sokszorosító üzeme nem kevés pénzzel gyarapítja a gazdaság bevételét. Képünkön: Csipő Ferenc nyomtatványokat vág méretre a félautomata pa­pírvágó gépen. Várkonyi Pál felvétele A legutóbbi bajnoki kézilab­da-mérkőzéseken a kinizsieek a saját sporttelepükön, a tói­dig csapatok idegenben léptek pályára MEGYEI BAJNOKI NŐI Nk. Toldi DSK—Ceglédi VSE 10:7 (4:4). Nk.: Ácsbog — Nagy M., Szaráka (2), Ba- tó (6), Ulicska (1), Csizmazia (1), Bukovinszki. Kemény, jó iramú, változatos mérkőzésen, idegenben bravúros győzelmet arattak a körösi lányok a többszörös megyei bajnokcsa­pat ellen, annak otthonában. A toldisok szabadtéri mérkő­zésen most győzték le első íz­ben a vasutas nőket. Nk. Toldi DSK ifi—Ceglédi VSE ifi 7:7 (4:3). A körösiek­nél főleg elsőévesek játszot­tak, több kapufát is dobtak, de kapushibák miatt döntet­lenre végeztek. Góldobók: Né­meth és Molnár (2—2), Apró M., Somogyi és Növök (1—). MEGYEI BAJNOKI FÉRFI Csepel Autó Vasas—Nk. Ki­nizsi 26:18 (14:9). Nk.: Kis­maréi — Nagy A. (4), Pod- horszki (6), D. Kovács F. (3), Dér (4), Juhász Gy. (1), Ku­cher. Csere: M. Szűcs. A fia­talabb, de képzettebb autósok­kal közepes színvonalon, fő­leg pozícióharc folyt az ele­jén. A hazaiak többször hi­báztak biztos helyzetben Is. Az I. félidő végén több ítélet a körösieket sújtotta, s az ide­ges légkört kihasználták a vendégek. Szünet után a he­lyi csapat fokozatosan elfá­radt, s még a szerencse is el­pártolt tőle. Csepel Autó ifi—Nk. Kinizsi ifi 12:8 (5:4). Tizennégy percig 0:0 volt az állás. Mindkét csa­pat védekezésben volt jobb. A II. félidő elején (7:5-nél) egy körösi fiút végleg kiállí­tottak, s ezzel eldőlt a szoros találkozó. Gd: Nagy J., Mé­száros és KŐházi (2—2), Szépe és Fehér (1—1). KÖZÉPISKOLÁS SERDÜLŐ FIÜ Nk. Toldi—Piiisvörösvári Szakmunkásképző 27:5 (15:0). Idegenben is fölényes volt a győzelem. Gd: Kis M. (11), Irházi (10), Habma (3), Cson­tos (2), Palásti (1). A Százhalombattára kitűzött Érdi Szakmunkásképző—Nk. Toldi mérkőzés elmaradt, mert a visszalépő érdiek táviratilag lemondták. ★ Az 1970-es megyei bajnoki rajt óta a Nk. Toldi ITSK, majd DSK női csapatában 54 játékos szerepelt 1975 végéig. Az 1970—71-ben működő Nk. Építők, majd MEDOSZ csapa­tával; együtt összésen 75 körösi kézilabdás nő játszott a baj­noki pontokért. ELMARADT JÁTÉK Elmaradt a tervezett Tatai Mezőgazdasági Szakmunkás- képző—Toldi Élelmiszeripari Szakközépiskola barátságos kispályás labdarúgó- és női kézilabda-mérkőzés, közbejött akadályok miatt. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 órától: a konzervgyári kispályás baj­nokság 5/a fordulója. Sakk ICIOSZ-székház, 19: a KIOSZ Kupa minősítő egyéni verseny 23. játéknapja. S. Z. Mit látunk ma a moziban'7 Blokád, I—II. Szinkronizált szovjet film. Előadás kezdete: 6 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Az idők kezdetén. Színes magyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, szomszédoknak, mun­katársaknak, akik drága jó édes­anyánk, özv. Takács Sándorné sz. Gaál Eszter temetésén megje­lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Mindazoknak, akik drága jó feleségem. Nagy Gyuláné temeté­sén megjelentek és ezáltal fájdal­mamat enyhítették. köszönetét mondok. Id. Nagy Gyula. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, jó szomszédok­nak. akik drága jó édesaoánk, nagyapánk, id. Huszár László te­metésén részt vettek, részvétükkel fájdalmunkon enyhíteni igyekez­tek. sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom