Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

ABONYI KRÓNIKA BEHOZZÁK A LEMARADÁST Jól haladnak a tavaszi munkák a József Attila Termelőszövetkezetben A termelőszövetkezet 120 hektáron termel paradicsomot. A palántákat fűthető fóliasátrakban nevelik és készítik elő a kiültetcshez. Felvételünkön a kertészetben dolgozó Komáromi Antal és Spolmin Béla. a “ Gyuráki Ferenc felvétele Az idei tavaszon az abonyi József Attila Termelőszövetke­zetben háromhetes késéssel kezdték a tavaszi munkákat. — Ha minden úgy hadad, mint eddig, akkor sikerül a le­maradást behozni — mondta Király Ernő, a tsz főmezőgaz­dásza. — Alig egy hét leforgása alatt közéi, 1400 hektáron vé­geztük el a föld simítózását. Általában minden őszi vetés jól teleit, a búza és az árpa tavaszi megmunkálását befe­jeztük. Április 18-ig 970 hektár kalászos és 360 hektár lu­cerna fejtrágyázását elvé­geztük, jó ütemben haladunk a vegy­szerezéssel, amit meggyorsít a repülőgépes növényvédelem. Előreláthatólag 600 hektárt szór be a gépmadár. A termelőszövetkezet közös, háztáji és silókukorica-terüle­te ebben az évben megközelíti az 1200 hektárt. Ebből húsvé- tig több mint 300 hektárt ve­tettek el. A vetéssel párhuza­mosan elvégezték a vegyszere­zést is. A termelőszövetkezetek kö­zötti szakosodás folytán a gaz­daság jelentős területen termel napraforgót és szójababot. Mindkét növény vetéséhez be­fejezték a talajedőkészítést és a vegyszerezést, szójából 30 hektárt már elvetettek. A nap­raforgó vetését, is megkezdték volna, ha az úgynevezett vető­dob szállításával nem késle­kednének. A napraforgó 250 hektár területét a kukoricánál jói bevált IKR-rendszer gépei munkálják. Serény munka folyik a gaz­daság több mint ötven hektár­nyi barackosában. A gyümöl­csöt a dánszentmiklósi Micsu­rin Tsz-ben alkalmazott rend­szerben termesztik. A fákat időben megmetszették, a talaj- és növényvédelmi munkálato­kat is befejezték. Vasárnap nyílik Kiállítás a pinceklubban Abonyban, a zeneiskola épü­letében a pinceklubban április 25-én, vasárnap nyílik meg a művelődési ház képzőművész­körének kiállítása. A tárlatot Heiling György rendezi, Ka- czur Gyula művelődési fel­ügyelő mond ünnepi beszédet. A kiállítást május 10-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. Ör­vendetes, hogy a bemutatásra kerülő alkotások között sok fiatal munkája látható. KÉZILABDA Győzelmek az K-ban és a bajnokságban A KÖZGÉP SE férfi kézi­labdázói az elmúlt héten há­rom tétmérkőzést játszottak: két MNK-találkozóra került sor a megyei selejtező döntőjé­ben, s szerepeltek az NB XI. el­ső fordulóján. A ceglédiek mindhárom akadályt győzelem­mel vették. Az MNK-ban: KÖZGÉP SE— Solymár 31:14 (15:7). Legjobb góllövők: Túlik (9), Jónás és Szabó (5—5), Bálint (4). KÖZGÉP SE—IM Iklad 22:16 (12:10). A legtöbb gólt szerez­ték: Szabó, Túlik (5—5), Jónás (4), Bálint (3). A KÖZGÉP ez­zel befejezte MNK-beli sze­replését, nyolc mérkőzésen há­rom pontot vesztett a csapat, így biztosan került tovább a kupa országos döntőjébe. Az NB II-beh: KÖZGÉP SE—Újkígyós 25:16 (12:8). KÖZGÉP: Szabó L. — Jónás (9), Unicsovics, Szabó Z. (6), Bálint (1), Túlik (6), Malizs (2). Csere: Túróczi — Gyen es, Ig- nácz Cl), Enyedi, Nagy. A ven­dégek — kihasználva a véde­kezési hibákat —, meglepően jól kezdtek, 4:1, majd 6:3 volt a javukra. A Cegléd ezután fel­javult, 8:8 után jelentős előny­re tettek szert, s hét gólt lőt­tek, miközben egyet sem kap­tak. Főleg védekezésben javult fel teljesítményük, de így is többször biztos gólhelyzetben hibáztak a játékosok. Végered­ményben a hazaiak megérde­melten győztek. Jók: Szabó Z. (a mezőny legjobbja), Malizs, Szabó L„ ★ A Ceglédi VSE női kézi labda­csapata a megyei bajnokság második fordulójában Vácott vendégszerepeit, s vereséget szenvedett. Váci Forte II.—Ceglédi VSE 15:11 (9:6). CVSE: Szelei — Steffner (1), Molnár (3), Hódos (1), Lengyel, Katona (3), Vígh. Csere: Deli (3) Gergely. A' ceglédi fiatalok most szo­rosabb eredményt értek el, mint egy hete itthon, a Csepel Autó ellen, de a megmutatott játék kevés volt a pontszerzés­hez. Támadásban javult a csapat, ám a védekezésben még több hibát vétettek a rutinta- lan ceglédiek. ___________ U. L. Sp ortcsarnokban Egy ezüst, két bronz Három abonyi sportoló jutott fel a dobogóra a budapesti Sportcsarnokban megrendezett országos válogató, szabadfogá­sú birkózó találkozón. Csaba Tibor 70 kg-ban a második. Tóth Ferenc és Fajka János 65, illetve Cl kg-ban harmadik lett. XX. ÉVFOLYAM, 95. SZÄM 1976. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Próbaüzem — két műszakban A természet világa kisgrafikákon Kisgrafikai kiállítás nyílt Budapesten, a Nemzeti Mú­zeumban, amely művészi al­kotásokon a természet világát örökíti meg, az alkotók gon­dolatával, kezevonásával. A ki­állításra ellátogatibak a ceglédi kisgrafikabarátoík is. Öröm­mel szemlélték a bemutatott műveket, köztük Füle Mihály és Nagy László Lázár alkotá­sát, akiknek neve a rangos ha­zai és külföldi alkotókéval egy sorban, szerepel. Zökkenőmentes lesz az export Meghonosítják a jó üzemi légkört Zártkörű előadások Filmklub a moziban A ceglédi Szabadság Film­Az első hat hordóval nem várták a vonatot. Teherautó­ra tették, úgy vitte a küldött­ség a H UNGARO VIN pincé­szetébe. Másnap már tovain­dultak a borral teli öthektó- sok, s azóta minden este „me­netrend szerint” beállnak az iparvágányra a napi terméket elszállító vagonok. Egyik nap elkészülnek, másnap itallal telnek az ú«j ceglédi hordók. Pillér Izabella, a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárának párttitkára lelkesen beszél a hordóüzem felépülé­séről és az egy hónapja tartó próbaüzem eddigi tapasztala­tairól. Hála a körültekintő szerve­zésnek, a gördülékeny együtt­működésnek, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat az ere­detinél rövidebb határ­idővel adta át az ötven- ' hárommillió forintos költ­séggel épült csarnokot. A nyugatnémet gyártmányú gépeket késedelem nélkül fel­szerelték, és megkezdték a ve­lük való ismerkedést. Már kezd kitűnni, mit tudnak a gépek és az ifjú szakemberek, akiket a vállalat taníttatott. Naponként átlagosan nyolcvan hordó a jelenlegi teljesítmény. Igaz, ez még kevesebb a zök­kenőmentes termelésre elő­irányzottnál, de az ismerkedés idején nem rossz teljesítmény, különösén, ha a minőséggel is elégedettek. Azzal, hogy az üzemrész­ben ftiegk'ezdték a mun­kát, újabb száz személlyel gyarapodott a város ipa­rában dolgozók száma. így összesen több mint két­száz embert foglalkoztat a hordógyár. Tizenöt kádármes­tert maguk neveltek, tíz más­honnan jött, a többiek betaní­tott munkások lesznek. Gépi famegmunkálók számára je­lenleg is tartanak tanfolya­mat. Akik azt elvégzik, szak­munkás-bizonyítványt kapnak. A munkások egy része vidék­ről jár, vállalati autóbusz hozza-viszi őket. A hordógyártással foglalko­zók közül az idén felvett se­gédmunkások a budapesti üzemben kaptak ízelítőt jö­vendő munkájukról. A pesti üzemet szanálják, ezért kerül sor a kitelepítésére. A transz­porthordók gyártásában azon­ban emiatt nem lehet fenn­akadás, hiszen a Szovjetunió­ba irányuló folyamatos borex­porthoz nélkülözhetetlenek a kerek hasú faedények. Igye­keznek hát zökkenőmentesen áthidalni ezt az átmeneti idő­szakot. Nemcsak a ceglédi gyár fia­tal, az ott dolgozók sem idő­sek, alig harmincegy év az át­lagéletkor. A párt-, a szak- szervezet és a KISZ felkészül­ten várta az újonnan jelent­kezőket, és ki-ki bekapcsolód­hat nyomban a mozgalmi élet valamelyik területébe. A próbaüzem — a későbbi munkamenetnek megfelelően — két műszakban kezdődött. Azt a cél tűzték maguk elé, hogy a meglevő be­rendezések teljesítőképes­ségének minél hatéko­nyabb kihasználásával szervezzék meg a terme­lést. A hordógyáriaknak nem volt könnyű dolguk, hiszen az építkezés idején is működött a két éve elkészült fűrész­üzem, amelynek megszabott évi tervet kell teljesítenie és jelentős exportmegrendelések­nek tesz eleget, s ez csak jó munkaszervezéssel és szigorú munlcaf egy elemmel lehetséges. Az új gyárban ügyelnek a megfelelő munkaszellem ki­alakulására. Céljuk, hogy a már két éve ottlevők és a most érkezők olyan kollektí­vává kovácsolódjanak össze, amelyben nem tűrik a lógást, a lazítást, s nyílt és demokra­tikus üzemi légkör uralkodik. T. T. színházban megkezdi működé­sét a filmklub. Az április 2C- tól mozivászonra kerülő első sorozat címe: Irodalmi alko­tások filmen. Az előadások zártkörűek. A műveket minden második héten, hétfőn este fél 3-kor mutatják be az érvényes klubtagsági igazolvánnyal ren- d-dkezőknelc — Központi iskola épül az V. ötéves tervben Cseffiőn. A közérdekű építkezésit a gaz­dasági egységek és a lakosság anyagiakkal és társadalmi munkával fogja támogatni. Kölcsön motor, hiányzó jogosítvány Szabálysértő járművezetők Engedély nem volt nála, úgy közlekedett kölcsön kért se­géd-motorkerékpárral, Ceglé­den, a Köztársaság utcában N. J. mezőgazdasági gépszere­lő, március 6-án este. A sza­bálysértésért 500 forint pénz- büntetést kell fizetnie. M. P. harminckét éves ceg- lédberceli lakos, normatechno­lógus új esztendő napján veze­tői engedély nélkül ült sze­mélygépkocsiba, úgy vett részt a forgalomban. Jogosítványa, mint az igazoltatáskor kide­rült, csak motorkerékpárra ér­vényes, ráadásul személyazo­nossági igazolványát sem tar­totta magánál. A szabálysér­tésre az vezette, hogy gépjár­művezetői vizsga előtt állt, és jármű volt a háznál, gondol­ta, csak nem lesz baj, ha az autót „kipróbálja”. Büntetése 3 ezer forint pénzbírság. Cz. I. törteli állategészségőrt december 24-én egy személy- gépjármű jogtalan használata közben érték tetten ellenőrzés­kor, Kocsér és Kőröstetétlen között, jogosítványa sem volt: 4 ezer forint pénzbüntetés fi­zetésére kötelezték. Hasa járt, Ceglédre A versmondás művészete Emlékezés Ascher Oszkárra A PEST-BUDAI EMBEREK a fővárosban otthon vannak, de vidékre hazamennek. Vár­ják őket a Dunántúl lankái, a Mátra hegyei, a Bükk fennsík­jai, a Zempléni hegyek völgyei, akár a Tiszántúl asztalsík föld­jei. Ascher Oszkár a szépséges Duna—Tisza közére járt haza, Ceglédre. Itt várta húsz esz­tendőn át a Síp utcai családi ház, és a zöldhalmi szőlő. Ide­valósi a felesége és itt han- cúroztak gyermekei. Ceglédre jápt szabadnapjain, az ünnepe­ken és a hangulatos szüretek idején. Jó volt kinn hallgatni a rigó füttyöt és nézni a felhő­ket az égen, amint úsztak nagy magasságokba, élvezni a békességet, amely csaík itt volt tiszta és zavartalan. A Kossuth-díjas kiváló mű­vész Ascher Oszkár, az első magyar hivatásos előadómű­vész volt, aki negyvenöt esz­tendeig egymagában, csupán a szó erejével gyönyörködte­tett bennünket versekkel és az ő előtte nem szokott pró­zai szövegek tolmácsolásával. Pályafutása során jó barátság­ba került az első Nyugat-ge­nerációval, meleg kapcsolat alakult Ki közte és Babits Mi­hály. Móricz Zsigmond, Kosz­tolányi Dezső, Karinthy Fri­gyes és a többiek között, de halálig tartó barátsága volt a Nyugat második körével is, élén Illyés Gyulával, és József Attilával. Mérnöknek készült családja unszolására, be is iratkozott a műegyetemre, számos utóvizs­ga és halasztás árán el is vé­gezte, mérnöki állásban is volt hosszú időn át. Ödry Árpád a mestere versmondásban, aki hatalmas érdemeket szerzett, hogy önálló műfajjá ismerjék el, s aki Ascherben nem látott ugyan kiemelkedő tehetségű színészt, de annál kiválóbb szavaiét. Biztatta: válassza hi­vatásul a versmondást. Ezzel nagyot mondott, mert akkor, 1918-ban a versmondás mellő­zött, lenézett, iskolai ünnepé­lyekre utasított műkedvelős- ködés volt csupán. Még a leg­nagyobb színészek is gyakran félreértették e művészet lé­nyegét: egyszemélyes színházat játszottak díszletek és kosztüm nélkül, a közönséget is ehhez szoktatták, versmondás köz­ben a végtagok és az arc játé­kára, a szavak értelmének megfelelő hangsúlyváltásokra, s a szavak indokolatlanul dö­rögtek, ha ez a szó került sox-- ra, például, hogy harc, háború, bosszú, de mindjárt suttogóra vált, ha szerelem, szellő akadt a szavaló szájába. Mások agyon játszatták a verset, csu­pán érzelmi életet adva a köl­teménynek, s talán a legrit­kább volt, aki a vers muzsiká­ját hangsúlyozta. Ascher így fogalmazta meg a helyeset: „A ma versmondó művésze mun­káját egy művészeti ág sajá­tos formanyelvén végzi, ép­pen a nyelvvel, ami a mar­xista—leninista elmélet sze­rint a gondolat közvetlen va­lósága." Mi a megegyező és mi a megkülönböztethető sa­játosság a színjátszás és a versmondás között? A szín­padi művész feladata a dráma egy alakjának élet­re keltése a színpadon, a mű eszmei mondanivalójának szolgálatában. Önmaga szemé­lyiségét sem feledve, beleérez az ábrázolandó figura leiküle- tébe, életébe — mint ahogy a figura jelmezét is magára ölti. Eszközei: a beszéd és a moz­gás, segédeszközei: jelmez, maszk, díszlet & világítás, a jelzett idő és térváltozás. Sze­replőtársaival együttesen, kol­lektive hozza létre a művet! Ezzel szemben a versmondó művész nem egy figurát kelt életre, hanem a verset, annak minden figurájával, vagy lírai vers esetén, a költő érzelmeit, gondolatait. Nem azonosul kül­sőleg valamely alakkal, vagy akár a költővel, csak érzelmi- leg-gondolatilag; eszköze egyes-egyedül a beszéd, a hanggal módosuló szóbeli cse­lekvés. Segédeszközei nin­csenek, partnerei nincsenek, közvetlenül a közönségre irá­nyuló cselekvéssel kell meg­teremtenie a kapcsolatot hall­gatóival, és így egymagában kell a mű eszmei mondaniva­lóját s a költő szándékát vilá­gossá tennie, megvalósítani! A versmpndó számára értelmet­len a mozgás, hiszen: kinek a nevében mozogjon?! Művésze­te: kevés hanggal minél többet kifejezni: a hangtalansággal is tovább építeni egy-egy mon­datot. Az igazi művész közvet­lensége, természetessége abban mutatkozik meg, hogy hallga­tóit kedvezően közömbösíti a saját fizikai személyével szem­ben, és ezzel egyúttal érzé­kenyebbé, fokozatosan befoga­dóképessé teszi őket a mű, és csak a mű iránt.” ASCHER ÜGY VÁLT VERS­MONDÓ MŰVÉSSZÉ, hogy kiválóan elemezte a verseket. A helyes verselemzés megóv bennünket a leírt sorok hely­telen hangsúlyozásától, akár hangsúlytalanságától. Ha a versmondó megértette a költő szándékát, nem tévesztheti meg a mondat, amelyet más­ként kell árnyalnunk, ha más körülmények közt vagyunk — még mi is, nem költők és nem szavalóművészek. Ifjúságában, a Horfhy-kor- szakban, nyomdászfiatalokkal és építőmunkásokkal szava ló­kórust alakított. Zengtek a kó­rusok a munkásotthonokban, szakszervezeti összejövetele­ken, nyári kirándulásokon, a természetjárók túráin. A maga előadóművészetét a két hábo­rú közti időben a haladó szel­lemű Vajda János Társaság, a Nyugat Barátok Köre, a La Fontaine Társaság és a Skót Misszió közönsége előtt mutat­ta be klasszikus és haladó mo­dern művekkel. Később, a há­ború után, négy előadóval megszervezte a „Szállj költe­mény” sorozatot, bizonyítva, hogy a verseknek is lehet ön­álló estjük és közönségük. 1957 tavaszán kinevezték a Déryné Színház igazgatójának. Részt vett az Irodalmi Szín­pad munkájában, a rádióban és huszonöt év — csak pódiu- mi — szereplés után, színész­ként számos színpadi és film­beli szereplésben. A korábbi Kossuth-díj után, hatvanadik születésnapjára megtisztelték a kiváló művész címmel, ugyan­akkor a rádió külön előadóes­tet és interjút sugárzott róla. Végül művészetének méltó el­ismeréseként, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen he­ti két órában kollégiumot szer­veztek Aschemek. Élete utol­só tíz esztendejében megbete­gedett szívével már csak ke­veset lépett föl. de mintegy kárpótlásul írásba foglalta élettörténetét, a Minden ver­sek titkait, és tanításait, A versmondás művészetét. A SZÓ ELRÖPPEN, az írás megmarad — tartották a la­tinok. Mi, akik együtt léleg­zettünk Ascher Oszkár előadó­estjein, még eltűnődhetünk rendkívüli tehetségén, a min­dig jól ülő szavain, de akiknek már csak írásai maradtak még, azok is okulhatnak tanításain. Műveit szíves figyelmébe aján­lom a városunkban is működő előadóköröknek, irodalomba- ••átoknak. Hídvégi Lajos i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom