Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Rádió a kuckóban Adás a jövő kedden A gödöllői Petőfi Sándor is­kola Damjanich raja Olimpia őrsének híre eljutott á Magyar Rádióhoz is. Nem titkolhatjuk el, hogy e kiváló közösségről íródott riportunknak is nagy része volt abban, hogy a rádió munkatársai tudomást szerez­tek arról: Gödöllőn a Jókai utcában Korbeákék ingatlanán áll egy. kis ház, amelyben vi­dámkedvű gyerekek: az Olim­pia őrs leányai tartják őrsi óráikat. Itt alapították meg a kuckót. Tegnap, csütörtökön délelőtt a Harsan a kürtszó szerkesz­tőségéből Lovász Ferenc ripor­ter kereste fel az őrsöt, és ké­szített riportot a kuckóban. Bi­zony ez alkalommal a lányok szűkszavúak voltak, a megille- tődöttségitől eleinte alig tudtak beszélni, aztán persze felol­dódtak* s Mezei Ildikó, Kecs­keméti Zita és a többiek bát­ran beszélteik. Hogy mit? Azt megtudhatjuk jövő héten, ked­den a Harsan a kürtszó műso­rából. Cs. J. Úttömyakkendős mezőgazdászok Úttörő mezőgazdasági szak­ági vetélkedő színhelye lesz április 5-én, hétfőn délelőtt ki­lenc órakor a vácszentlászlói általános iskola. A vetélkedőn hét, négy-négy tagot számláló csapat indüL A legjobbak tel­jesítményét könyvekkel jutal­mazzák. , Társadalmi munka — hétvégeken Mintegy ezer óra társadalmi munka elvégzését vállalták a gödöllői Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet KlSZ-fiatal- jai munka/helyük környékének szebbé, csinosabbá tétele érde­kében. Alapstservezetüfc cso­portjai a szabad szombatokon teljesítik vállalásukat Egy kötetnyi ipartörténet A huszonöt éves Árammérőgyár Érdekes olvasmánnyal lepték meg a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárának vezetői a gyár törzsgárdatagságát. Mint azt dr. Hegyi József, a terv- és munkaügyi főosztály vezetője elmondta, a kiadványból az az ötszáz dolgozó kapott egy-egy pél­dányt, akik tizenöt évvel ezelőtt, vagy még régebben lépték át először a gyár küszöbét. Egy gyártörténeti munkáról van szó. A könyv címe: „A Ganz Műszer Mű­vek története”. Koronlcai Ákos gondozá­sában jelent meg, a kötet szerkesztője Ránki György, s a mű előszavát pedig dr. Dunajszky András, a tröszt vezér- igazgatója írta. „A Ganz Műszer Művek és jogelődei­nek története szemléletesen mutatja be a hazai műszergyártás kibontakozását, példázza egyúttal a hazai iparfejlődés fő állomásait. A legrégibb szálak az Osztrák—Magyar Monarchia korába nyúlnak vissza a Ganz-gyárig és Bláthy Ottó nevéig. A fogyasztásmérő és vil­lamos műszerek gyártása így közel százesztendős múltra tekint vissza.” — olvasható a könyv előszavában. Az indulás története után most lás­suk, hogyan alakul az Árammérőgyár története a közelmúlt éveiben. A buda­pesti Villám utcából kiköltözött gyár 1949 január elsejével vált gödöllői te­lephelyű vállalattá. Voltak olyan elkép- zeések is. hogy Nyíregyházára vagy Ke­repesre települjön az üzem. Gödöllő akkori vezetőinek, Zieghein István fő­jegyzőnek és Kracs Sándor párttitkár­nak a javaslatát örömmel fogadják. A gyár ideális munkahely lett, különösen a Galga menti községek lakói közül vá­lasztották sokan munkahelyül. A buda­pesti, Villám utcai telephely dolgozóig közül sokan követték a gyárat, s tele-' pedtek le végül Gödödön. A háború után sok gazdátlan lakás volt, s a vá­ros akkori vezetői ezek lakhatóvá téte­lével is segítettek a Gödöllőre települt szakembereknek. Fontos munka volt, mert a gyár megjelenése naev társa­dalmi változásokat idézett elő Gödöllőn. A régi koronauradalom cselédjei, a fal­vak napszámosai és szegényparasztjai megtanulták a nagyüzemi termelés for­télyait, gondolkodásmódjukban, életvi­telükben fokozatosan munkássá váltak. AZ ÜJ MUNKALEHETŐSÉG küzdel­mes tanulóéveket hozott, a gyár műsza­ki gárdájának rerldkívül sok munka jutott. A háború évei alatt elavult fo­gyasztásmérők fejlesztésében Vecsei Géza és Mondl Ferenc látott munkához. A kikísérletezett egyfázisú fogyasztás- mérőt hamarosan követte egy három­fázisú. A két tervezőmérnök munkájáért Kossuth-díjat kapott. Az elismerés az ő tehetségük jutalmazása mellett magá­nak a gyári kollektívának is szólt. S a munka ugyebár nehezen elképzelhető újítások, újítómozgalom nélkül. ’ A vállalatnál 1952 és 1963 között be­adott 1734 újításból 771-et fogadtak el. Eközben a korszerű gépekkel könnyebb lett a munka, s nőtt a termelékenység is. A felszabadulás előtti tőkés terme­lési viszonyok között a gyár az évi 350 ezer darabos teljesítményt sem volt ké­pes elérni a fogyasztásmérőkből. 1962- től már évi félmillió darab hagyta el a gyárat. 1953-ban a Minisztertanács határoza­ta alapján a Kohó- és Gépipari Minisz­térium a gyár tervét 26 százalékkal fel­emelte. A rendkívüli termelésnöveke­désre a falvak villamosítása érdekében volt szükség. A gyár vállalta a felada­tot, sőt 2,8 százalékkal még túl is tel­jesítette a magasabb előirányzatot. Az elmúlt tizenöt év a bővülő exportkor időszaka is volt. Az export 1953 és 1963 között több mint hétszeresére nőtt, mi­közben a termelés megötszöröződött. 1957 óta a METRIMPEX Külkereske­delmi Vállalat helyett önálló külkeres­kedelmi osztály bonyolítja le a termé­kek külhoni forgalmazását. A szocialis­ta országok közül a Szovjetunión kívül elsősorban Lengyelországba és Jugo­szláviába utaznak az Árammérőgyár termékei. A tőkés piacok közül fontos Uruguay, Brazília, Görögország és az arab országok. Rákóczira emlékeztek Az elmúlt napokban többször is hírt adtunk városunkban és járásunkban a Rákóczl-évfordulóval kapcsolatos rendezvé­nyekről, előadásokról, kiállításokról. Mindenütt sikeres, látvá­nyos és az ismeretterjesztést is hasznosan szolgáló rendez­vényekre került sor. A vácszentlászlói iskolások kis előadásokkal készültek. Képünkön éppen azt a jelenetet játsszák el, amikor Esze Tamás talpasai kibontják a zászlót. Ezt az előadást Balogh Mária rendezte. A zsámboki iskola énekkara Dudás József né vezényleté­vel kuruc dalokat adott elő. Dr. Benda Kálmán, a Rákóczi-emlékbizottság tagja, a gö­döllői 202-es számú Ipari Szakmunkásképző /intézetben tar­tott előadást. Czangár Gyula felvételei III. ÉVFOLYAM, 79. SZÄM 1976. Április 2., péntek Aranytartalék a legelőkön Külföldi tapasztalatok már bőségesen vannak arról, ho­gyan kell korszerű rét- és le­gelőgazdálkodást folytatni. Ná­lunk ez a téma úgyszólván még gyerekcipőben jár. Hova­tovább luxusnak tekinthetjük, hogy nagy területeket enge­dünk ki a kezünkből, a gaz­dálkodásból. A harmadik fényező Ennek egyik oka, hogy amíg egyéb növényeknél — búza, kukorica, lucerna stb. eseté­ben —- a legjobb fajták elterje­dése révén rekordterméseket értünk el, addig a réteken, le­gelőkön az ősgyepektől várunk csodát. Ezeken a területeken kevésbé törődünk azzal, hogy korszerűbb fűfélék rávetésével frissítsük az állományt, s meg­felelő minőségű trágyákkal (folyékony, szerves trágyával, műtrágyával) segítsük elő a ta­karmánytermesztésre más or­szágokban kiválóan felhasznált réteket, legelőket. Igaz, ebben az ágazatban nem tudunk olyan jó minőségű takarmányt termelni, mint a lucerna, lóhere, de ha kineme­sített fűfélék kerülnek az ős­gyepek helyére, olyan arany- tartalékhoz juthatnánk, amely­re föltétlenül szükség is van. Szerencsére mindezeket a ha­zai szakmai bemutatók sora is bizonyította már. Csak arra lenne szükség, hogy ezek ne rö­vid idejű fellángolások legye­nek, s a módszerek széles kör­ben elterjedjenek. A jelenlegi az a látszat, mintha szégyell­nénk hozzányúlni a rétekhez, legelőkhöz. Ellentmondás az is, hogy nem tudjuk hová ten­ni a nagy állattartó telepek fo­lyékony trágyáját. A réteken, legelőkön pedig mindez — megfelelő agrotechnikával — kiválóan hasznosítható lenne. Azt is látnunk kell, hogy, a fejlesztés harmadik tényezője — a jó fűfajták és a trágyák mellett —, a legszükségesebb gépek is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a nyáron fel nem etetett takarmányt őszre, télre megőrizzük: A mainál jobb gyepgazdálkodás magvalósítása nem ilyen egyszerű, de az em­bernek olyan érzése támad, mintha a tudományos kutatás messze megelőzte volna az üze­mi gyakorlatot! Kevés élőmunkával S hogy mennyire törődnek a kutatóintézetek szakemberei ezzel a témával, azt például a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet korábbi és az utóbbi időben végzett vizsgálataival is bizonyíthatjuk. Az elmúlt év­ben vizsgálták meg a hazai vi­szonyaink között, az extenzív szálas széna készítő gépsort. Kidolgozták a gyepszénakészí- tés technológiáját, amelynek szarvasmarhatartást segítő gépsora a következő: a kaszá­lást az RK—3,2 rotációs kaszá­val, a rendkezelést a Stoll—U —56 rendlazítóval, a rendfel­szedést és petrencézést, a Hess- ton Stak Hand 60—A géppel, a szállítást a H-Stakmover—60 petraneefelszedő és szállító­kocsival, a szálas széna téli ki­osztását a Stak Feeder—60 ki­osztóval végzett vizsgálatok kedvező eredményei igazolják. A gépsor, némi módosítással nemcsak a rétek, legelők fűter- mésánek, hanem a lucerna be­takarítására egyaránt használ­ható. Az MGI-ben megállapí­tották, hogy egy ilyen gépsor­ral mintegy 400 hektár termése takarítható be évente. Jellem­ző, hogy e technológia mini­mális élőmunkát igényel: hek­táronként mindössze 3,52 órát. Az intézetben 30 q/ha-os szé­natermeléssel és 3—4 km-es át­lagos szállítási távolsággal szá­molva a technológia gazdasági mutatóit is megállapították. A mutatókat 100 hektáros terü­letre vetítve közlik most ké­szülő kiadványukban. A helyi adottságokhoz igazodva Az viszont már az üzemeken és a gépgyártókon múlik, hogy a gyakorlatban jól kipróbált technológia széles körben el­terjedjen. Annyi bizonyos, szükség van rá, főként pedig arra, hogy ki-ki a saját gaz­dasága adottságaihoz mérten „otthon” valósítsa meg az ilyen vagy hasonló eljárást. Nem­csak azért, hogy a kutatók munkája kárba ne vesszen! Fehér István A zsámboki konyha A munkáslétszám 1963-ig 2,5-szere- sére nőtt. A dolgozók fele jelenleg is nő. A szakmunkásigényt a 202-es számú Szakmunkásképző Intézet tanulóiból elégítik ki. Az ipari tanulók számára 1962-ben egy tanműhelyt kezdtek építe­ni. Ezt' megelőzően épült föl Balaton­almádiban a vállalat üdülője, s vásá­roltak egy másik üdülőt Zamárdiban. A jobb egészségügyi ellátás érdekében üzemi orvosi rendelő áll a dolgozók rendelkezésére, bel-, bőr-, nőgyógyá­szati és fogászati szakrendelővel. S hogy a gyár munkásai kulturáltan tölt­sék el szabad idejüket, több ezer köte­tes műszaki és szakszervezeti könyvtá­rat hoztak létre. Ugyancsak ilyen igé­nyeket elégít ki a gyári klub és a vál­lalati sportkör, amely két évtizeden át fémjelezte Gödöllő sportját. A nemrég megalakult Gödöllői Városi Sportklub alapja-az Árammérőgyár sportköre volt. A TÍZEVES VAROS ELETE ma már elképzelhetetlen lenne az Árammérő- gyár nélkül. Nemcsak azért, mért a városiak és környékbeliek ezreinek ad munkát, hanem azért is, mivel a mun­kán túl is segítenek a dolgozók Gödöllő gyarapításában, szépítésében. Az Árammérőgyár az elmúlt 25 év alatt tízszer lett élüzem, négyszer nyer­te el a SZOT és a Minisztertanács ván­dorzászlaját. Birtokosa volt a vasas­szakszervezet, valamint a Kohó. és Gépipari Minisztérium vándorzászlajá­nak, sőt egyszer a felszabadulási ser­legnek is. A termelésben elért eredmé­nyeik elismerése mellett a városért vég­zett jutalma sem maradt el. A gyár a Pro Űrbe emlékplakett tulajdonosa, s dolgozói méltán lehetnek büszkék erre: a kitüntetést fáradságos, felelősségteljes munkával érdemelték ki. . ★ Amikor az ember a Ganz Műszer Művek története című könyvet lapoz­gatja, akaratlanul is eszébe jut néhány az elmúlt évek emlékeiből. A gyári dol­gozók falujárása, a termelöszövetkezetr szervezés és még sok olyan akció, amellyel a. dolgozók társadalmunk fej­lődését, gyarapodását segítették. A •gyártörténeti munka lapjairól a gyár múltja és jelene mellett más is vissza­tekint az olvasóra: a város élete. Mert hiszen a kettő 25 esztendeje jóformán egyet jelent. Csiba Józseí Épül Zsámbokon a napközi otthonos óvoda új konyhája, A több mint 40 négyzetméter alapterületű új épületrész meg. nyitásával nemcsak az óvoda ellátása lesz jobb. Meleg ételhez jutnak így az iskola napközi otthonának diákjai is. Kupavédő: Bug és iíistmsa PAJTÁSOK MEZEI FUTÓVERSENYE A gödöllői repülőtéren rendezte meg a járási úttörő- elnökség és a járási általános iskolai sportbizottság a pajtá­sok felszabadulási mezei futó­versenyét. Ötszáznyolcvan résztvevő, fiú és lány indult a futóversenyen, korosztályon­kénti csoportosításban. Az évek számának megfelelően a lefutandó táv 400 és 1400 mé­ter között változott. Az ötödikes lányok verse­nyében Tóth M. Judit túrái versenyző győzött. Hatodikos lányoknál B. Sinder Zsuzsan­na bagi, a hetedikeseknél De­ine Szilvia, a nyolcadikosok­nál pedig Balázs Erzsébet — mindketten bagiak végeztek az első helyen. j A fiúk versenyében a kis- I tarcsaiaknak kedvezett a sze­rencse. Az ötödikes fiúk ver­senyében Zámbó János, a ha­todikosokéban pedig Pecse- nyitezki Gábor — mindketten kistarcsai pajtások — győztek. A hetedikesek korcsoportjá­ban az erdőkertesi Pikács La­jos, a nyolcadikosok versenyé­ben pedig Skutczi László bagi versenyző győzedelmeskedett A verseny összesített pont- számai alapján a Felszabadu­lási Kupa védője a lányoknál a bagi csapat lett. Nyolcvan­két ponttal végeztek az első helyen. A fiúk versenyében a legjobb teljesítményt a kistar- csaiak nyújtották. Hetvenhá- rom pontos teljesítményükkel egy évre ők lesznek a kupa védői. B. P. A PEST r KEGYEI Hí RLAP KÜLÖN IKIADÄSA Kai*. i V’“- : -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom