Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

MOMOMIDffl P EST M EG Y E i H.l R LAP; KÜLONK I A D A S A XVIII. ÉVFOLYAM, 94 SZÁM 1976. Április 21., szerda Őszinte, nyílt légkörben A párttagság felével már beszélgettek Jól előkészítve, gondosan Az MSZMP KB 1975. októ­ber 23-án hozott határozatot a párttagsági könyvek cse­réjéivé A határozat hangsú­lyozza: a tagköny vesére célja a párt eszmei, politikai cse­lekvési egységének növelése, a párttagság aktivitásának fokozása, a szocialista épí­tés soron levő feladatainak megoldására, a XI. pártkong­resszus határozatainak ma­radéktalan végrehajtása. Amint Skribek Józseftől, az MSZMP monori járási bizottságának párt- és tö­megszervezeti osztályvezető­jétől megtudtuk, már a ja­nuár—február hónapokban le­bonyolított beszámoló párt- taggyűléseken is sok szó esett a tagkönyvcserével kapcsola­tos feladatokról. Csaknem mindenütt elhangzott: a fon­tos politikai munkát csak jól előkészítve, gondosan lehet eredményesen végrehajtani. Ezért a járási pártbizottság márciusban körzeti titká­ri értekezleteket tartott, melyeken részletesen meg­beszélték a tennivalókat, s úgynevezett módszer­tani megbeszéléseket is tartottak. A járás 103 pártalapszervezete közül tizenháromban befe­jezték a párttagokkal a be­szélgetést, de a többiben is jól halad, a kommunistáié fe­lével már elbeszélgettek, s néhány pártalapszervezet tag­gyűlésen is értékelte az esz­mecserék tapasztalatait. A beszélgetések őszinte, nyílt légkörben zajlaruik le. A legtöbben az időszerű gaz­daságpolitikai feladatokat fo­galmazták meg. Sokan elmon­dották, a gazdasági felada­tokból még nagyobb részt kell vállalni a kommunisták­nak. A beszélgetések kiter­jednek az alapszervezeti mun­kára, a párttagok ideológiai, politikai képzettségére, a párt politikájának ismeretére, a pártmegbízatások teljesítésé­Seprű és pattogatott kukorica Állhatatos emberek AZ EGYIK K. M. a motnori piacon ci­rok- és nyírfaseprűt árul. Az előbbit 40, az utóbbit, szezon múltán, 20 forintos, leszállí­tott áron. — Az eredeti szákmám ko­vács. A 30-as években fel­hagytad! vele. Alig dolgoztam, állandóan munka nélkül vol­tam ... A seprűkötést anyám­tól tanultam. A cirkot magam vetem s aratom. Van egy kis tanyám és egy hold földem ... A fűzlát a berkekben szedem. Régebben Vácon túlra is el­jártam, de ahogy öregszem, zsugorodik a piac. A ceglédi­től kezdve a pestlőrinciig mindegyiken ismernek, pedig már nem mindig vagyok ott Az áru diktálja az iramot, csak akkor megyek, ha egy kocsiravaló portéka összegyű­lik ... Hogy nagy-e a keres­let? Győződjön meg a saját szemével. Egy kocsányi rako­mánnyal jöttem, és ennyi ma­radt belőle, pedig még 11 óra sincsen. Három gyereket ta­níttattam és egy házacskát is felépítettem a piacozásból. — Tessék, tessék asszonyok! Még lehet válogatni! — kiált­ja, és mókásan vágja félre a kalapját. A MÁSIK Özvegy P. Antalné Vecsés- ről jár be naponta a budapesti Baross térre. Kukoricát pat­togtat. — Hogy miikor kezdtem?... Olyan régen volt az, hogy ta­lán már nem is tudom — per- dül-fordul, és kosárba önti az óriásira duzzadt, szép fehér kukoricát. — Negyven éve is lehet, ha nem több... A fér­jem az első világháborúban maradt oda. A kőművesek mellé szegődtem, maltert, tég­lát hordtam egy évig, aztán meghalt a gazdasszonyom. Ugyanis albérletben laktam akikor, Pesterzsébeten. Tőle örököltem az első kukoiica- pattogitató felszerelést és ezt a standot. Nagyon örültem ne­ki, mivel akkor éppen munka nélkül voltam. Azóta minden­nap itt vagyok. A tér megszé­pült, és többször átalakult, minden kukoricás itthagyott, ki meghalt, ki abbahagyta, egyedül maradtam. — Vecsésen az ötvenes években vettünk házat. A lá­nyom Pesterzsébeten lakik. Ha nagyon fáradt vagyok, ná­la alszom, ha tehetem, haza­megyek ... — Mennyit keresek? Ha nem csurran, cseppen, de szá­molja ki, nem titok. Egy fél liter nyers kukoricából hét litert pattogtatok ki. Nyersen hat forintért veszem az árut, a pattogatottat pedig három forintért adom literenként... özvegy P. Antalné már el­múlt 80 éves. A nyarat még a téren tölti, de télen már nem megy ki. Kovács György JEGYZET Mennyi a hely pénz? A MONORI PIACON ezek­ben a hetekben kapósak a fa­csemeték, a palánták, a virág­magvak, a rózsatövek. Kerül is belőlük bőven, nem panasz­kodhatnak a vásárlók. A sasa- di tsz gyömrői csemetele raka- tának vezetője viszont panasz­kodik. Gépkocsival hozott árut, letelepedett a piac szélére, a helypénzszedő pedig felbecsül­te az eladnivaló értékét, s mon­dott egy összeget, amit fizetnie kell az árusnak, ha maradni szeretne. Az összeg az addig fi­zetett helypénz tízszerese volt. — Kérdeztem, ez hogyan le­hetséges? Csak úgy, válaszolt a helypénzszedő, hogy most már más a taksa, az áru értékéhez igazítja a helypénzt. Megszá­molja a tojásokat is, és úgy szabja meg az összeget? Igen. Első hallásra képtelenségnek tűnt az új módszer nekünk is ... És, ha valaki a gépkocsi­ját akarja eladni? Jó, nem a piacon, dehát az új tanácsren­delet a vásárokra is vonatko­zik, ott pedig használt autókat is árusítanak! Vajon ott, ho­gyan „saccol” a helypénzsze- dö? A nagyközségi tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén a piacokról és vásárok­ról szóló tanácsrendelet terve­zetét is megtárgyalták, a terve­zet hamarosan tanácsülés elé kerül. Böngésszük, átlapozzuk egyszer, még egyszer... ötven forintnál magasabb „díjtétel” nem szerepel benne, az is lóra, szarvasmarhára vonatkozik. A CSEMETELERAKAT VE­ZETŐJÉT azóta sem láttam a piacon. Nem hozott több gyü­mölcsfát, díszbokrot Monorra. Sajnáljuk, hogy elmaradt. (k. zs.) re, a közéletben való rész­vételre. A legtöbben ígéretet tet­tek, a jövőben még job­ban dolgoznak, még na­gyobb részt vállalnak a feladatok megoldásából. A beszélgetések a monori járásban május végére befe­jeződnek. Júniusban a párt- alapszervézeti taggyűlések is véget érnek, s megkezdődnek a tagkönyvcserével kapcsola­tos adminisztrációs, illetve egyéb munkák. G. J. SÜLYSÁP Kismotor, gépfonat, T-vas, Sokol Sülysápon a napokban a Fő utcai iparcikkbolt állt az ér­deklődés középpontjában: öt­ven Verhovina és Riga kismo­tor érkezett az üzletbe, továb­bá nagy mennyiségben 150-es műanyagbevonatú gépfonat és 40x40-es T-vas is, amelyre már hetekkel ezelőtt többen bejelentették igényeket. Szűcsi Árpád üzletvezető el­mondotta, hogy a rádiók idő­leges árcsökkentése is sok ve­vőt vonz az üzletbe. Mivel az akció még nem ért végét, szí­vesen vásárolják most is a népszerű Sokol zsebrádiókat és asztali készülékeket. (—ky) MŰSOR MOZIK Maglód: Vörös kányafa. Manor: A nap vége. Nyáregy­háza: Én és a tábornok. Ve- csés: Aranyvadászok. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 14 órától zenetan­folyam, 16-tól: a bábszakkör foglalkozása a TÖVÁL tanács­kozótermében, 10-től 17-ig: B. Szabó Edit önálló tárlata. Pé­teriben, 13-tól 22-ig: hangstú­dió, felvételkészítés. Az MHSZ céljaiért Egy rossz légpuskával kezdték Szabó Györgyöt üllőn min­denki ismeri és tiszteli: irá­nyításával már sok fiatal ta­nulta meg a lövészet minden csínját-bínját és az MHSZ tartalékos tiszti klubjának igé­nyes programjáról is ő gon­doskodik, társadalmi munká­ban. — Hatvanéves koromban kaptam meg az obsitot. Akkor még nem gondoltam, hogy ka­tonai tudásomnak valamikor hasznát veszem. Azután eltelt két esztendő, s egy nap leve­let hozott a posta, a levél az akkori MHS-szervezet tartalé­kos klubjába invitált. Elmen­tem. és «megszerettem az ot­tani mimkát, rá egy évre már az általános iskolában mű­ködő lövész szakkört bízták rám. — Nehéz volt a kezdet. Csupán egy rossz légpuskával rendelkeztünk, azzal kellett a gyerekeket célozni tanítanom. A lőelmőlet számukra még száraz anyagnak tűnt, ezért sokan hűtlenekké váltak, az új tanulókkal azonban ismét kezdtem, évről évre, kitartóan. Végül, 1967-ben, új légpuská­Icat kaptunk. Akkortól számí­tom lövőink igazi fejlődését, s azóta sok versenyen bizonyul­tunk eredményesnek, Okleve­leink a dobogós helyezések dokumentumai. — Ma is rendszeresen ed­zőnk, a művelődési ház egyik termében. Április 5-én zajlott le legutóbbi versenyünk, Gyomron, ahol Botos Mária járási első, Gál Katalin pedig harmadik lett. Az iskolai szakkörön kívül, C-típusú lö­vészklubunk és tartalékos klubunk működik. A klub­tagok eredményei is nagy­szerűek. Felesége 40 évig tanított, míg nyugdíjba nem i ment. Lánya a Magyar Nemzeti Bank számítóközpontjában dolgozik, fia a közelmúltban szerelt le, tartalékos őrmester­ként, soráHományi szolgálata után. Öt is ö tanította meg a lövészetre. Hetvennyolc éves korában a legnagyobb boldogsága azon­ban az, hogy lányunokája kisfiúnak adott életet, aki őt dédapukának fogja szólítani. Udvari Gábor Ma, a Petőfi rádióban Diáktarisznya Egyórás összeállítást hallhatunk ma, szerdán, 16 órakor a Petőfi rádióban, a Diáktarisznya című műsorban, a monori gimnazisták életéről. Néhány riport, beszélgetés, az irodalmi színpad műsora és egy jól sikerült, izgalmas vetélkedő került a magnószalagra, örömeikről, mindennapjaikról „nyilatkoz­tak” a megkérdezett diákok cs tanáraik. Képünkön: az irodal­mi színpad tagjaival beszélget Angyalosi László riporter, a mikrofon előtt Palotai Aranka IH/A. osztályos tanuló. Péter László felvétele Lelkes kis közösség élén A csapatvezető Jövőre már bátrabban Az úttörőcsapat és az isko­la céljai azonosak, csak egyik is, másik is a maga sajátos eszközeivel, egymást kiegé­szítve, segítve igyekszik megtenni azt, ami az oktató­nevelő munkából rá hárúl. Az iskolaigazgató „partnere” az úttörő-csapatvezető. Nem könnyű feladatra vál­lalkozott tehát Visegrádi Jó- zsefné, a Sülysáp 2. számú iskolában működő Petőfi Sán­dor úttörőcsapat vezetője, amikor a helyi párt- és az iskolavezetés javaslatára, el­fogadta az úttörőelnökségi megbízatást. Huszonharma- dik születésnapján beszél­getünk mozgalmi munkájáról, csaknem egyéves csaptveze- tői tevékenységéről. Üttörővezetői feladatokat már régebben is megoldott, amikor egy-egy úttörő-, Il­letve kisdobosraj vezetője­ként dolgozott. Az más volt, persze, hiszen mintegy har­minc pajtás él egy-egy raj- közösségben, nem háromszáz. Pedagógiai érzéke, tehetsége révén, hamar fegyelmezett, aktív közösséggé alakította a rajokat. Régi hagyomány Vecsésen, már 56 éve, min­den húsvétkor megrendezik a tojásfutást. Csaknem 30 kije­lölt tojásfészekböl gyűjtik össze a benevezettek, egymás­sal versenyezve a hímes tojá­sokat. Első képünkön: balra a Krakkó rézfúvós zenekar, amely a zenét szolgáltatta, jobbra Liebe József, a verseny győztese. ★ Csaknem ötszázan gyűltek össze, hogy a népi játékot megtekintsék. Ifj. Fekete József felvételei Gyakorlati munkáját foly­tatva, a jászberényi tanító­képzőben, utoisóéves hall­gatóként tanul, de már tud­ja, hogy ezzel az évvel nem érnek véget az éjszakai, fej­fájásig tartó tanulások, hi­szen rövid szünet után, ta­nárképzőn kívánja a tanári diplomát megszerezni. Jelentősen segítené csa­patvezetői munkáját, ha köz­vetlenebb kapcsolata lenne a felsőtagozat rajaival. Köny- nyebbé válna számára a fog­lalkozások látogatása és szer­vezése, még tartalmasabbá te­hetné a csapat életét. — A csapatmunka alapja a kiváló őrsi és rajélet, a rend­szeresen megtartott őrsi és"' rajfoglalkozások rendszere — vallja. A pinceklub és a közelmúlt­ban elkészült úttörőszoba otthont ad a paj ».soknak, de a jó idő beálltával, első­sorban szabadban szeretné lebonyolítani a sok játékkal átszőtt összejöveteleket. Az előző mozgalmi évben aktív ifjúvezető-gárdát si­került szerveznie, amelynek tagjai rendszeresen bejár­nak egykori iskolájukba, s rajgyűlésket, ■ úttörőrendez­vényeket tartanak. Az ifi­vezetők mindannyian KISZ- tagok, a testvér Petőfi Sán­dor alapszervezet tagjai. Mint Visegrádi Józsefné mondja, még nem tett any- nyit, mint amennyit erre az évre tervezett, de jövőre már bátrabban, határozottabban irányíthatja a csapat min­dennapi életét. Lukács István A garázdák ellen Április 12-én, Megszépülnek a parkok címmel, arról ír­tunk, hogy Vecsésen 400 ár­vácskát, 70 nemes díszvirá­got és 12 ezer 800 forint ér­tékű cserjét, díszfát ültet­tek, el. A tanácsháza elé került díszfákból az elmúlt éjjele­ken hat tujafát — darabja 500 forint — és 20 rózsa tö­vet elloptak. A község lakosai mindent elkövetnek, hogy nyakoncsíp- jék a tolvajokat. Az Irodagépipari és Finommechanikai 'általat vasadi üzemegységébe szerszámkészítőket, présgépbedllítókat, valamint anyagmozgató segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezés: Vasad, Bem u. 1. Bak Imre telepvezetőnél. j I

Next

/
Oldalképek
Tartalom