Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám

1976. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Évi félmillió tonnával kisebbedé hegyek ' A pilisvörösvári fehér hányában Javult a tanácsok hatósági munkája- állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az útbaigazító tábla nem sokat árul el. Ásványbánya — olvashatjuk egy elágazásnál Pilisvörösvár után. A rövid üzemi út dolomitba vájt kat­lanba vezet. A múltban a környéken élő néhány család kezdte itt a bányászást, kö­vették a domb puhább ré­szeit, kézzel rostáltak, és szekérrel járva az országót kiabálták: Kőport vegyenek! Kőport vegyenek! A VIM, vagy újabb válto­zata, a Szuperből ma is jól ismert edénytisztító szer, de a legkevesebb, amit a pilis­vörösvári dolomitbányából származó fehér kőzetből ké­szítenek. Az évente félmillió tonnával kisebbedő dombok, a hagyományos építőipari fel­használás mellett, salakképző anyagot szolgáltatnak a duna­újvárosi kohók számára, a műtrágya gyártásához a Bor­sodi Vegyikombinátnak, és nélkülözhetetlen alapanyaga az üvegiparnak is. Emellett exportálnak Lengyelország­ba, az NDK-ba, az NSZK-ba és Finnországba. Lisztnél finomabb Az ország legnagyobb ilyen bányájának üzemvezetője Bodnár László. — A dolomitban, eltérően a mészkőtől, a magnézium a kálcium rovására dúsult fel. A kedvező kémiai össztétel és tisztaság, valamint a teljes gépesítéssel állandósított mi­nőség teszi lehetővé a pilis­vörösvári dolomit sokrétű félhasználását. Az idei ter­melési értékünk várhatólag 70 millió forint lesz, 20 mil­lióval több, mint 1972-ben. Egyre több értékes termé­ket készítünk. Például: a fes­tékgyártáshoz felhasznált 0,020 milliméter szemcsenagyságú dolomit tonnája 2200 forint­ba kerül. Ez a por finomabb, mint a kenyérsütéshez használt liszt. Az őrlő környékén mégsem száll a por. — Már évekkel ezelőtt gon­doltunk a környezetvédelem­re. Az akkori évi 3—5 millió forintos beruházási keretünk­ből 1 millióért vásároltunk el­szívó berendezést. A tájvéde­lemre is gondot fordítunk. A korábban leművelt sztrtek helyét humusszal töltjük fel, zöldövezet lesz. A bánya útjában álló, kü­lönben szintén dolomitból képződött, de pompás fenyők­kel benőtt Őrhegyet megkí­mélik. A gépek kikerülik a dombot, amelyről a legszebb kilátás nyílik. A fejtés mos­tani útjából még 1 kilomé­ternyi van hátra, igaz, kell még vagy ötven év, hogy a végére érjenek. — Nehéz ez a munka? Nincs már kötélmászás — Nehéz fizikai munka a bányában ma már nincs, az őrlőben a zsákolás, az a leg­nehezebb. Gépeink értéke megközelíti az 50 millió fo­rintot. Régebben egy-egy Szírt oldalát alulról felfelé, kötélen mászva fejtették. Har­minc-negyven ember nem csinált mást, mint lyukat fúrt, robbantott, aztán kézi erővel összeszedték, amit tudtak.. E nehéz és balesetveszélyes munka ma már ismeretlen, mint ahogy a fütyülős asz- szonyok is, akik a robbantás előtt riasztották a környé­ket. A mai jövesztési mód egyedülálló az országban. Az évtizedek alatt kimélyí­tett hatalmas katlanban kor­szerű gépek rakják a követ, csak a hegy tetejéről zú­dul lefelé. A magas csúcsot mindössze két ember farag­ja. Az egyik lánctalpas gépet vezetve szántja a követ, az­tán a barázdákat letúrja a mélybe. A másik egy piros zászlóval a kezében csak irányítja a gépkezelőt. A fehér kő megsokszoroz­za a nap ereiét, de hiába for­dítjuk el a fejünket, hunyor­gó szemünket mindenfelől a szikrázó dolomitfalak vakít­ják. Az itt dolgozók jósze­rencsét kívánnak köszönés­ként. ahogy a föld mélyé­ben járó bányászok. Más ösz- szehasonlítást viszont aligha tehetnénk. Védőfelszereléseik között napszemüveg is van. Szerdán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága. Megtárgyalta és el­fogadta a végrehajtó bizottság titkárának előterjesztését az állampolgárok panaszainak in­tézéséről, a tanácsok hatósági tevékenységéről. Az írásbeli jelentés és a szóbeli kiegészí­tés egyaránt aláhúzta a ható­sági munka politikai jelentősé­gét, szerepét a szocialista de­mokrácia, a tanácsok tömeg­kapcsolatainak erősítésében. Fokozódó figyelem Irányvonal - igény szerint Az összefogásukkal válik le­hetővé, hogy az évi 50 ezer tonna dolomitot elszállítsák a bányából. Sajnos, a folya­matos elszállításra a vasút ennek ellenére sem képes, de a jól szervezett kampányok idején előredolgoznak, hogy a szállítási csúcsok kocsihiá- nyait átvészeljék. E negyed­évben is 25 ezer tonnával szállítottak többet a terve­zettnél. Gyákran indítanak Megkezdték a burgonya vetését Vecsés határában a mint­egy húszholdas területen a Ferihegy Tsz asszonyai. Képünkön a vetőburgonyát rakják a traktorra. Nagy Iván felvétele — Az időjárás hatását nem kerülhetők el a munkában — folytatja Bodnár László üzem­vezető. — Hiába a teljes gé­pesítés, a szabadban végzett munka különösen télen nem vonzó. A bánya dolgozóinak létszáma 180, negyvennel va­gyunk kevesebben a terve­zettnél. Akik viszont szeretik ezt a munkát, azok nemcsak a ke­zükkel, de eszükkel és szí­vükkel is itt vannak. Berényi Gyula szocialista brigádve- zető április 4-re a bányá­szat kiváló dolgozója kitün­tetést kapta meg. Villany- szeifelő-brigádjának tagjai so­ha nem tekintik korlátnak a szakmájukat. Nyitott szemmel járnak az üzemben, megcsi­nálnak mindent, amihez érte­nek, ha kell, gépet is kezel­nek. A bánya dolgozóinak fele szocialista brigádtag. Az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy másfél hónap alatt 70 ezer tonna dolomitot bányásznak és szállíttatnak el. A másfél hónap március végéig tar­tott, a felajánlást napokkal előbb teljesítették. A kam­pány időszakában a szállí­tásról naponta 12 órát dol­goztak, szombaton és vasár­nap is. Folyamatos az együtt­működésük, szocialista szer­ződést is kötöttek a MÄV szo­cialista brigádjaival. Magyar—lengyel gazdasági együttműködési Tegnap délután Varsóban befejeződött a magyar—len­gyel gazdasági együttműködési bizottság 14. ülésszaka. A ma­gyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a lengyel kül­döttséget Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes vezet-1 te. A tárgyalások eredménye­ként megállapodásokat és jegy­zőkönyvet írtak alá. A jár­műipari megállapodást Ne­meslaki Tivadar, kohó- és gép­ipari miniszter, a timföld-alu- míniumegyezményt és a bizott­sági ülés jegyzőkönyvét dr. Szekér Gyula miniszterelnök- I helyettes írta alá. Földbe kerül a burgonya irányvonatokat, például a Borsodi Vegyikombinát teljes évi igényét április végéig el­szállítják. Juhász Gyula 1974 januárjában tárgyalta a megyei tanács az államigaz­gatási munka és a hatósági te­vékenység helyzetét, s az akkor hozott határozatok elősegítet­ték mind az elvi, mind a gya­korlati kérdések gyorsabb, vi­lágosabb megválaszolását. Eh­hez hozzájárult az is, hogy a TEXELEKTRO, BUDAÖRS A mérleg ismét javukra billent Megtartotta mérlegzáró köz­gyűlését a budaörsi TEX­ELEKTRO Ipari Szövetkezet tagsága. A vezetőség rendkívül dinamikus fejlődési szakasznak értékelte a IV. ötéves tervet a szövetkezet életében, kiemel­ve, hogy mind a termelés, a beruhá­zás, mind pedig a nyere­ség megduplázódott az 1970. évihez képest. íme, néhány beszédes szám­adat: a teljes ipari termelés 1970-ben 67 millió 951 ezer fo­rint volt, 1975-ben pedig 148 millió 194 ezer forintot tett ki, ami 218 százalékos növekedést jelent! A nettó árbevétel az 1970. évi csaknem 70 millió fo­rintról tavaly több mint 152 millióra emelkedett; a nyere­ség az öt év előtti 13,8 mil­lióról 26,8 millió forintra gya­rapodott; végül az egy főre jutó átlagjövedelem 27 394 fo­rint helyett tavaly már kis hí­ján elérte a 32 ezret. A szövetkezet sok tekintet­ben kiemelkedő eredményei a tagság fegyelmezett, jó munká­jának, s a hozzáértő vezetés­nek köszönhetők; sikerült a jól szervezett értékesítési, anyag- beszerzési és anyaggazdálkodá­si, termelési és közgazdasági feladatokat megfelelően össze­hangolni, a termelés optimális feltételeit biztosítani. Termékeinek jelentős ré­sze a belföldi ellátás javí­tását szolgálja; ezeknek minőségével a vevők elégedettek, s ezen alapszik a TEXELEKTRO árui iránti ke­reslet növekedése. Tavaly nemcsak termelési­gazdasági téren volt eredmé­nyes a szövetkezet, hanem újabb előrelépést hozott az év a munkakörülmények javítása, különböző szociálpolitikai in­tézkedések terén is. Az év ele­jén újonnan választott vezető­ség — élén a tisztségében meg­erősített elnökével, Varró Ká­rollyal — sok energiát és anyagi erőt fordított az üze­mek korszerűsítésére, felúj i- tására, bővítette az üzemorvo­si ellátást, és az üdülési lehető­ségeket, intézkedéseket tett a balesetvédelmi és munkaegész- ségügyi előírások gondosabb betartására. Üj termékek bevezetésével, a termékszerkezetnek a piaci kereslethez való igazításával tavaly újabb külföldi pia­cokat sikerült meghódíta­ni. Belföldön, főként a csecsemő­kelengye, a csaknem 100 fazon­ban gyártott női fehérnemű, a felnőtt és gyermek alsóruhá­zati cikkek kelendőek. A kötő­üzem termékeinek minősége — s az üzem termelőberendezése — azonban javításra, korsze­rűsítésre szorul, amit már idén végre kell hajtani. A mű­anyagüzem slágere: a bébinad­rág; ez a szövetkezet elégíti ki az országos igények 65—70 százalékát. Tavaly mintegy 2,5 millió darabot' értékesített, az idén 30 százalékkal magasab­bak az igények — és a tervek. Óraszíjuk a belföldi üzleteken kívül külföldre is eljut, össze­hajtható hűtőtáskájukat már Iránban is ismerik. A szövetkezet elektromos üzeme tavalyi termelésének jó részét az ORION-gyárral ki­alakított termelési kooperáció kötötte le. A fénytájékoztató üzem a külföldön is keresett elektromos eredményhirdető után újabb termék gyártását vezette be, a diszpécser telefonrendszerét, amelyre csupán a MÁV-tól 500 milliós megrendelés érkezett az V. ötéves tervre. A TEXELEKTRO tiszta va­gyona éppen háromszorosa az öt évvel ezelőttinek: 11 millió­ról 33 millióra gyarapodott. Ny. É. i végrehajtó bizottság több elő­terjesztéssel összefüggésben ugyancsak rendszeresen foglal­kozott az állampolgárok pa­naszainak intézésével, a ható­sági munka tökéletesítésével. Képet ad a teendők nagysá­gáról, hogy a tanácsi szak- igazgatási szervek a megyé­ben összesen 2,2 millió ügy­darabbal foglalkoztak 1975- ben, s a legutóbbi két eszten­dőben szembetűnően megnőtt a helyi tanácsok ilyen irányú igénybevétele, ami mögötti kedvező és kedvezőtlen voná­sok találhatók. A kedvezőek közé tartozik, hogy egyre több ügyet valóban helyben Intéz­nek el — amit igazol más ol­dalról az is, hogy a járási hi­vatalok ügyiratforgalma csök­kent — viszont kedvezőtlen, hogy még mindig föllelhetők nem teljesen jogszerű eljárá­sok, s hoéy némely helyen az ügyintézés harmincnapos ha­táridejét sem tartják be. Nem formális hatáskörök A legutóbbi évek tapaszta­latai azt is igazolták, hogy a helyi tanácsok megnőtt fel­adataikat egyre jobban ellát­ják, azaz nagyobb hatáskörük korántsem formális. Joggal mutattak rá a végrehajtó bi­zottság tagjai, hogy azokat, akik annak idején kételkedtek a helyi önállóság növelésének sikerében, most a tények győz­hetik meg borúlátásuk indoko­latlanságáról. Javult az ügyin­tézés színvonala — ezt egye­bek mellett igazolja, hogy az első fokon hozott határozatok­nak mindössze 2,8 százalékát fellebbezték meg az érintettek —, gyarapodott a szakigazga­tás dolgozóinak hozzáértése, jogalkalmazási képessége. Természetesen a kép teljes­ségéhez az is hozzátartozik — s ez a jelentés tárgyalásakor ugyancsak elhangzott —, hogy a tanácsok megnőtt hatáskö­re folyamatosan nagyobb ter­heket rakott a szakigazgatás­ra, s a megyében a tanácsi létszámellátottság nem éri el az országost. Különösen nehéz a feladatok ellátása az agglo­merációs övezet településein, ahol a tanácsok létszámhely­zete a megyei átlagot sem éri el, ugyanakkor a teendők mér­téke nagyobb annál. Egyenlőtlen megoszlás Figyelmet érdemel, hogy a szakigazgatási szervek munka- mennyisége erősen eltérő. A legtöbb hatósági ügyet a pénz­ügyi, majd az építési szakigaz­gatás dolgozza fel, s évek óta folyamatosan növekszenek teendőik. Annak ellenére, hogy még ezeken a területeken is sok a javítanivaló, elismerést érdemel az itt tevékenykedők túlnyomó többsége, mivel a munka nagy mennyisége va­lóban áldozatos, gyors, s ugyanakkor szakszerű ügyin­tézést kövétel, aminek egyre inkább megfelelnek. Kevésbé mondható ez el — amint azt a jelentés és a vita megálla­pította — a tanácsi egészség- ügyi szervek hatósági munká­járól, ahol bátortalanul élnek jogköreikkel, sűrűn hiányzik a jogszabályok kellő ismerete, s az ügymenet is lassú. A megyében működő taná­csi szakigazgatási szervek te­vékenységét természetesen nem különíthetjük el az igazgatási munka országos helyzetétől. A végrehajtó bizottság megalapo­zottan mutatott rá, hogy bár jó néhány intézkedés kedve­zően befolyásolta a hatósági feladatok minél jobb ellátását, a jövőben következetesebb és gyorsabb központi intézkedé­sekre van szükség. Az indo­koltnál gyakrabban változik különböző ügyek jogszabályi rendezése, több éve húzódnak olyan kérdések? mint a járat­levelek kezelésének korszerű­sítése, a tanácsi hatásköri és feladatköri jegyzék folyama­tos kiegészítése. Az sem ritka­ság, hogy az új intézkedés to­vább bonyolítja az amúgy is nehézen áttekinthető ügyme- nétet, s fölösen többletmunkát követel. Rendszeresebb el enőrzés Erőteljesen fejlődött a párt­szervek és a tanácsok kap­csolata, s ez hozzájárult a ha­tósági munka társadalmi meg­becsülésének növekedéséhez, de ugyanakkor ahhoz is, hogy a szakigazgatásban dolgozók a korábbinál jobban átérezzék társadalmi, politikai felelőssé­güket. Ez utóbbi elmélyítését szorgalmazták a mind rendsze­resebbé váló ellenőrzések is. A megyei tanács, a végrehajtó bi­zottság, a tanács bizottságai, valamint a megyei tanács tisztségviselői nagy gondot for­dítanak arra, hogy közvetlen ismereteket és tapasztalatokat szerezzenek á hatósági tevé­kenységről, s Ugyanakkor igye­kezzenek nemcsak számon kér­ni, hanem segítséget is adni. Elismeréssel szólt a végre­hajtó bizottság azokról a tö­rekvésekről — így a megyei tanács vb-titkára mellett mű­ködő hatósági kollégium mun­kálkodásáról —, amelyek cél­ja az államigazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsíté­se. A megyében több olyan kezdeményezés született, amely széles körben elterjeszthető, s ezért a jövőben is nagy szük­ség van arra, hogy megyei szinten összegyűjtsék, elemez­zék és közzétegyék a hatósági munka tapasztalatait és új, cél­ravezetőbb módszereit. Ezt követően a végrehajtó bizottság az 1975. évi telepü­lésfejlesztést segítő társadalmi verseny eredményeit értékel­te. A Hazafias Népfront Pest megyei elnökségével egyezte­tett értékelést, későbbi idő­pontban hózzák nyilvános­ságra. M. O. Külföldi festéket, hazai testápoló krémeket tiltottak ki a kereskedelmi forgalomból A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet a forgalmazó kereskedelmi vállalat megbí­zásából végzett vizsgálat alap­ján néhány import festékipari termékről megállapította, hogy nem, vagy csak részben felelnek meg a követelmé­nyeknek. A cseresznyepiros és a sár­ga színű Pangolin 126 típusú világító festék száradási ideje például lényegesen hosszabb az elfogadhatónál, ezért ren­deltetésszerű használatra al­kalmatlan. Emiatt az intézet az érvényes rendelet alapján a festéket kitiltotta a kereske­delmi forgalomból. Az ugyan­csak Pangolin nevű kipufogó festék, valamint a kipufogó gitt hőállósága lényegesen ki­sebb, mint amilyent a címkén vagy a dobozon feltüntettek. Ezért ezek a termékek csak a hőállóságra utaló felirat tör­lése, illetve kijavítása után, árusíthatók. A KÖJÄL-lal közös ellenőr­zésen az intézet a Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalat két termékéből hibás, rendeltetésszerű hasz­nálatra alkalmatlannak minő­sített gyártási tételeket talált. Ezért az 506 171 és az 508 222 gyártási számmal jelölt tége- lyes Opera Luxus zsíros kré­mek, valamint az 508 612 gyár­tási számú kamillás azulénes babakrémek árusítását meg­tiltotta, s intézkedett a forga­lomból való kivonásukról. A más gyártási számú Opera és babakrémek természetesen változatlanul árusíthatók. » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom