Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-17 / 92. szám

1976. ÁPRILIS 17., SZOMBAT Sarlós István látogatása Pest megyében Az aktívaülés résztvevőinek egy csoportja. (Folytatás az 1. oldalról) zöldségtermelés időszerű prob­lémáit hozta szóba. A szövet­kezet vezetői elmondták, hogy az idén a rossz időjárás miatt a primőráruk körülbelül 2—3 hetet késnek, de jó termés várható. Ezt a bizakodó helyzetképet igazolta az a látogatás is, ami a rövid beszélgetés után kö­vetkezett. A járás vendégei a központbeli beszélgetés után a szövetkezet kertészetébe lá­togattak, ahol Deme György kertészeti főágazatvezető mu­tatta be a fólia alatti terme­lést. A meleg vízzel fűtött sát­rakban a paradicsomok már nagyon szépen virágoznak, erőteljesen fejlődnek és ha ké­séssel is, de nagy. mennyiség­ben küldik majd a termést a piacokra Aj új eredményeket hasznosítják A termelőszövetkezetből Gödöllőre tértek vissza a ven­dégek. Itt az agrártudományi egyetemre látogattak. Sarlós Istvánt és a megyei, járási, városi vezetőket az egyetem kapujában dr. Pethö György rektor és Nagy Sándor, az egyetemi pártbizottság titkára fogadta. Az egyetem életéről, munkájáról, az oktatás és a tudományos kutatások helyze­téről a tanácsteremben dr. Pethő György adott rövid tá­jékoztatást, hangsúlyozva, hogy az egyetem magas szín­vonalon igyekszik teljesíteni az agrármérnökök képzésében rá háruló feladatokat. Az egyetemi látogatás a nö­vénytermesztési tanszéken folytatódott, itt dr. Sípos Sándor egyetemi tanár, a tan­szék több vezető munkatársá­nak jelenlétében ismertette tevékenységüket, kiemelve a gyakorlati oktatást és a tudo­mányos kutatásokat, amelyek­ben a diákkörök is aktívan vesznek részt. Sarlós István a kutatómun­ka hatékonysága, s az után érdeklődött, hogy az új ered­ményeket hogyan sikerült át­ültetni a mezőgazdasági nagy­üzemek mindennapos gyakor­latába. A tanszék munkatársai válaszaikban elmondották, hogy az egyetem kapcsolatai a gazdaságokkal sokoldalúak: a nagyüzemek többször kérik fel a kutatókat bizonyos prob­lémák megoldására. Az egyetem állattani tanszé­kén dr. Fábián Gyula egye­temi tanár, tanszékvezető is­mertette tevékenységüket A többi között kiemelte, hogy a tanszék munkatársai eddig már 285 tudományos dolgoza­tot publikáltak, és legújabban részt vesznek a környezetvé­delmet segítő vizsgálatokban is. Aktívaülés az egyetemen , Ezután Sarlós István az egyetem aulájában aktívaülé­sen találkozott a gödöllői já­rás és a város kommunistái­val, az üzemek, vállalatok, gazdaságok, intézmények párt- szervezeteinek tagjaival. Az aktívaülést dr. Pethő György nyitotta meg. Politikai tájé­koztatót Sarlós István tartott. Bevezetőjében arról beszélt, hogy mostanában többen fel­vetik a kérdést: úgy hala­dunk-e tovább, mint eddig, változtak-e céljaink, módsze­reink? A kérdésre az MSZMP XI. kongresszusa már lénye­gében megfelelt. A fejlődé­sünk alapját meghatározó ta­nácskozás bizonyította, hogy töretlen politikai vonalat kö­vetünk és valósítunk meg, immár csaknem húsz eszten­deje. A továbbiakban a demok­rácia továbbfejlesztésének fel­adatait fejtegetve kiemelte a humanizmus, a marxizmus és a demokratikus cselekvés szo­ros, eltéphetetlen összefüggé­seit. Mint a történelem bizo­nyítja — mondotta egyebek közt — humanista lehetett és lehet valaki anélkül, hogy marxista lenne. Humanizmus nélkül azonban senki sem le­het marxista. A forradalmi gondolkodás ugyanis azt je­lenti, hogy az ember érdeké­ben cselekszünk, már pedig ez a humanista cselekvés a mar­xizmus egyik fontos követel­ménye és meghatározója. A marxizmus az ember szükség­leteiből indul ki, humanizmu­sa, demokratizmusa egyaránt ebből következik. A demokratikus gondolko­dás és cselekvés meghatáro­zóiról szólva a továbbiakban azt fejtegette Sarlós István, hogy a demokratizmus nem egyszerűen a beleszólás le­hetőségét és jogát jelenti, ha­nem mindenekelőtt azt, hogy az intézkedések és döntések a nép érdekeit szolgálják. Ép­pen az ilyen döntések és in­tézkedések meghozatala a ve­zetők kötelessége, akiket ki­emeltek és nem fölemeltek mások fölé. A marxizmus szellemében akkor dolgozunk, ha ebben az irányban javítjuk a vezetést, erősítjük önállóságát, s köz­ben arra törekszünk, hogy politikánk elfogadása ne egyszerűen kézfelemelés le­gyen. Az elfogadással tuda­tos gondolkodásnak, mérlege­lésnek kell társulnia. És bi­zalommal. Ez a demokratiz­mus ismérve. A demokrácia: mérlegelés és cselekvő rész­vétel, a kettő egysége az egészséges fejlődés feltétele. Nemzetközi kérdésekről szól­va arra hívta fel a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára a résztvevők fi­gyelmét, hogy törekedni kell az állandóan változó, mozgó világ megértésére, és az ese­mények helyes értékelésére. Elítéljük például Szadat egyiptomi elnök lépését, amellyel a Szovjetunióval kö­tött szerződéseket egyolda­lúan felbontotta, de nem ítél­jük el magát a népet. Igaz ügyüket továbbra is támo­gatjuk. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy ha tovább aka­runk haladni utunkon, újabb feladatokat kell vállalnunk és végrehajtanunk; csak így tel­jesíthetjük az ötödik ötéves tervnek azt a fő célkitűzését, hogy népünk még jobban éljen. Ezzel összefüggésben szólt a továbbiakban a munkafe­gyelem kérdéseiről, hangsú­lyozva, hogy a tapasztalható lazaságok mögött nagyon gyakran szervezési hibák hú­zódnak meg. Senki sem szü­letik lógósnak, hanem leg­többször a körülmények ron­tanak rajta. Éppen ezért a munkát mindenütt jól meg kell szervezni, és a munká­sokkal, dolgozókkal szemben határozott igényeket, követel­ményeket kell támasztani. Így változtathatunk a hely­zeten. Olyan közszellemet kell teremteni, amely elis­meri a jó munkát, és ezt min­denféle beosztástól, rangtól függetlenül tudja érvényesí­teni. Az a különb, aki becsü­lettel dolgozik, munkálkod­jék bármilyen pozícióban. A továbbiakban a takaré­kossággal kapcsolatban a szemléletváltozás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül nem léphetünk tovább. Be­fejezésül kiemelte, hogy az V. ötéves terv reális célkitű­zéseket tartalmaz. A felada­tok világosak. Barátságunk a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal lehetővé teszi, hogy az egyeztetett ter­veket megvalósítsuk. Ennek feltétele a fegyelmezettebb, átgondoltabb, felelősségtelje­sebb munka, a vezetők és a dolgozók körében egyaránt. Az aktívaülés után Sarlós István az egyetem tanári ka­rával találkozott és megelé­gedését fejezte ki a város és a járás nagy eredményeit ér­tékelve. Összefoglalva az egy­napos program tapasztalatait, hangsúlyozta: a látogatás azt bizonyította, hogy Pest me­gyében, Gödöllőn és a város­ban határozottan és ered­ményesen dolgoznak az em­berek a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósítá­sáért. ö. L. Budapest és Pest megye egészségügyi vezetőit, irá nyitóit, a rendelő intézetek igazgatóit, ellenőrző főorvosait és a szakszervezetek társadalombiztosítással foglalkozó vezetőit, szakembereit tájékoztatták a táppénzfegyelem megszilárdításával kapcsolatos minisztertanácsi határozat teendőiről csütörtökön a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának székhazában. Az orvosok feladatairól dr. Medve László, egészségügyi miniszterhelyettes, a szakszervezetek tennivalóiról Palotai Károly, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának helyettes veze­tője tartott előadást. Hatékonyabb ellenőrzés szükséges Az egészségügyi miniszter- helyettes egyebek között hangsúlyozta: fontos a táp­pénzfegyelem megszilárdításá­ról szóló kormányhatározat megismertetése. Ugyancsak je­lentős teendő az ellenőrző munka javítása. A táppénzes napok csökkentése társada­lompolitikai komplex feladat; szorosan együtt kell működ­nie az orvosnak, a betegnek és a munkahelynek is. Az üzemorvosoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy minél kevesebb megbetegedés for­duljon elő a különböző intéz­ményekben, gyárakban, üze­mekben. Döntő szavuknak kell lenni az egészséges mun­kahely megteremtésében, a balesetveszélyes munkahelyek csökkentésében. Sokat segít­hetnek az alkalmazás előtti munkaalkalmassági vizsgála­toknál, ezzel is csökkenthető ugyanis az üzemi balesetek száma. A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy megnö­vekedtek a tanácsok szakigaz­gatási szervezeteinek feladatai is. Elsősorban a diagnosztikai és terápiás feltételek javítá­sában tehetnek sokat. Az öt­éves tervek készítésekor, ezért a tanácsoknál fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani az or­vosi műszerek beszerzésére, a körzeti orvosi rendelők megfelelő felszerelésére. Vállaljon részt a szakszervezet is Palotai Károly a szakszer­vezetek teendőiről szólja el­mondta, hogy a társadalmi szervezeteknek is részt kell vállalniuk a táppénzfegyelem megszilárdításából. Fontos, hogy figyeljenek arra, meg­tartják-e a vállalatoknál, in­tézményeknél a dolgozók egészségét, testi épségének vé­delmét célzó rendelkezéseket. A hagyományos beteglátoga­tásnak gondoskodnia kell a munkából betegség címén rendszeresen távol maradók ellenőrzéséről. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a táppénzfe­gyelem megsértői ellen a táp­pénz megvonásán túl indítsa­nak fegyelmi, vagy társadalmi bírósági eljárást, ha szükséges, kezdeményezzenek bűnvádi eljárást is. A minisztertanácsi határozat alapján a szakszer­vezetek feladata, hogy figye­lemmel kísérjék a keresőkép­telen állományban levő bete­gek gyors és eredményes gyógykezelését. A megbetege­dések számának és gyakorisá­gának csökkentése, a munká­val kapcsolatos ártalmak ki­küszöbölése, a szakszervezeti egészségvédelmi és munkavé­delmi tevékenység egybehan­golt munkáját igényli. Fontos, hogy a társadalmi bizottságok és az üzemi szakszervezetek felhívják a vállalatok figyel­mét az egészségre káros mun­kakörülményekre, és sürgessék hatékony intézkedések megté­telét. Közösen a tanácsokkal Az előadó beszélt arról is, hogy a szakszervezetek me­gyei tanácsai és a társadalom­biztosítási szervezetek az egészségügyi ellátás javítá­sáért és a táppénzes napok csökkentéséért tevékenységü­ket egyeztessék a megyei ta­nácsokkal, készítsenek közös akcióprogramot, intézkedési tervet és javaslataiknak vég­rehajtását az egészségügyi ak­cióbizottságokon keresztül is szorgalmazzák. Vankóné Dudás Juli az általa dégeinek. A képen balról jobbra dók Pál és Vankóné Dudás Juli. díszített tányérokat mutatja a ven- Sarlós István, Fehér Béla, dr. Mon­Bozsán Péter felvételei ,A MI GYÁRUNK” A szocialista brigádok segítik a község fejlődését Mikor megkérdeztük a szentnvártohkátai utcán egy idősebb asszonytól: merre van a KLIMA Ksz telepe, önér­zetesen mondta: „az nem te­lep, az a mi gyárunk”. S nem­csak ez az asszony érzi a fa­luénak, a benne dolgozók is sajátjuknak tekintik az üze­met. Túróczi Pál Üzemvezetőtől megtudtam, hogy két dolgozó képviseli őket a vezetőségben, s minden szövetkezeti bizott­ságban van szentmártonká- tai tag. A vezetők is mind helybeliek, senkit se a köz­pontból helyeztek ki. De itt nincs is pesti és vidéki szem­lélet, mindenki egyenrangú és egyenértékű tagja a szövet­kezetnek. Az egyenjogúság egyik szép példája az üdültetés. A ksz lengyelországi csereüdültetést szervezett februárban, össze­sen tizenheten voltak Ustrom- ban, közülük kilencen erről a telepről. A lengyelek a nyá­ron viszonozzák a látoga­tást a zamárdi üdülőben. Ott ,7 szoba áll a dolgozók és csa­ládtagjaik rendelkezésére, amelyet szívesen látogatnak a szentmártonkátaiak is épp úgy, mint a római-parti hét­végi házat. Évente 200 ezer forint ka­matmentes kölcsönnel támo­gatja a szövetkezet a lakás­építőket. Tavaly négyen kap­tak a telep dolgozói közül 20, ketten 15 ezer forintot. Eh­hez jön még a szocialista brigádok, meg az üzem se­gítsége. Az előbbiek a mun­kájukat, az utóbbi állványo­kat, kisgépeket, önköltséges fuvart, malterosládát ad az építkezéshez. A munkások 1970-ben 5 szocialista brigádot alakítot­tak, majd 1973-ban a terme­lésirányítókból alakult komp­lexbrigád. A hat közösségben 90 ember dolgozik, s ha már a toliam hegyén van, le is írom: szocialista módon. Igen, mert nemcsak az üzemben fejlesztenek, újítanak, csi­nosítanak, hanem a községi tanáccsal közösen állítják össze a programot: mit kell elvégezni, mivel lehet segí­teni a falu fejlődését. Fű­tést szerelnek, óvodát, iskolát csinosítanak, a közvetlen szakmába vágó munkáról nem is beszélve; sőt, mivel nem volt hely az iskolában, éve­kig náluk működött a nap­közi otthon. Hogy fogadja ezt a falu? Erre már az utcán vá­laszt kaptunk: „az nem te­lep, az a mi gyárunk”... A tavalyi munkája alap­ján két közösség nyerte el az arany koszorút: a Kossuth és a Rákóczi brigád. A KISZ ezüst, a Béke és a Lehel bronz, a termelésirányítók Damjanich brigádja pedig zöldkoszorút kapott. Az idén valamennyien szeretnének egy fokozattal előbbre lépni, s a két munkabrigádot is tá­mogatják, hogy egy-két év múlva ők is küzdhessenek a szocialista címért. Mit terveznek az idén ? Kép­telenség lenne tételesen is­mertetni a vállalásokat. A cél azonban, a 100 millió fo­rintos tervezett termelési ér­ték 10 százalékos túlteljesí­tése mindegyikben szerepel. Szintén közös a 2 százalék energia- és 3 százalék rezsi­anyag-megtakarítás. Tavaly 4 balesetünk volt, s emiatt 150 óra esett ki a termelésből. Az idén balesetmentesen akarnak dolgozni. Minden brigád 250 óra társadalmi munkát vállalt. Két kommunista műszakát szerveznek. Az egyik napon a Nagykátai Járási Rendőr- kapitányság mellett épülő KRESZ-parkban dolgoznak majd, a másikkal a község fejdődését segítik. — Ez a terv — mondta be­fejezésül Túróczi Pál — de mi már most tudjuk, hogy ennél jóval többet fogunk tel­jesíteni, hiszen ha a tanács kér valamit, s anyagot is tu­dunk szerezni hozzá, vissza se lehet fogni az embereket. T. Ágoston László A viszonzás társadalmi munka A korábbi években gondot okozott a Pest megyei Tőzeg­kitermelő Vállalatnál is a munkaerő-vándorlás, ezért a IV. ötéves terv utolsó három évében növelték a szociális kedvezmények és juttatások arányát. A dolgozók gyerme­keinek óvodai elhelyezése ér­dekében, a vállalati nyereség­ből 50—50 ezer forinttal segí­tettéle az óvodaépítést Ceglé­den, Ócsán és Foton. Támogatják munkásaikat a kislakásépítésben is. Tavaly tizenheten kaptak összesen 200 ezer forint kamatmentes építési kölcsönt. Az idén ed­dig három kérelem érkezett a szakszervezeti bizottsághoz, mélyet hamarosan teljesíte­nek. Viszonzásul a dolgozók is szívesen vállalnak társadalmi munkát. Ifjúsági házat épít a fóti nagyközségi tanács a gyermekvárosban, ahol mint­egy 50 ezer forintot ért a fóti telepen dolgozók társadalmi munkája. Cegléden részt vet­tek az óvodaépítésben, s a parképítőüzem dolgozói az ud­vart csinosították. Dolgozóik­nak az idén 28 nap nyereség- részesedést fizettek, s még ar­ra is maradt pénzük, hogy 230 ezer forintot a tartalékalapra helyezzenek. Minden évben szerveznek kommunista szombatokat. Az így összegyűlt munkabér egy részét legutóbb egyik munka­társuk megsegít ésére fordí­tották, akinek 1973 januárjá­ban mindkét lábát levágta a vonat. Hikomat Trabantot vá­sároltak és átalakíttatták szá­mára X. A. i k Együtt, kelI működni orvosnak, betegnek, munkaadónak A táppénzfegyelem megszilárdításának tennivalói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom