Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-16 / 91. szám
1976. Április i6., péntek wscref W Krumm* Egy visszaeső ZSÁMBÉKI SZABÁLYSÉRTŐK Mondattöredékek hallatszanak az ajtón keresztül. Egy asszony szavai: — Nem is értem, hogyan ... Égy ismerős asszonnyal... Családi dolgokról beszélgettünk ... Talán aközben tettem a táskámba ... nem akartam ... kifizettem majdnem 400 forintot. Férfihang: — Igen, de csak azért, ami a kosárban volt... A többi holmit pedig ... 300 forint bírság... Szó nélkül fizetnek Az asszony néhány perc múlva égőpiros arccal kilép a szobából. A férfi, Rovács Pál, komoly arcú, ősz hajú ember az íróasztalnál ül, rendezgeti az iratokat: — Egyik sem érti, hogyan történhetett., Mind azt hajtogatja, nem volt szándékában eldugni az árut. Idegességre, feledékenységre hivatkoznak. Próbálják kimagyarázni magukat. Hiába. A határozatban aztán kénytelen-kelletlen megnyugszanak, kifizetik a bírságot. Rovács Pál alig egy esztendeje a zsámbéki nagyközségi közös tanács szabálysértési ügyintézője. Mellékállásban. Azelőtt is a rendre vigyázott, most már nyugalomba vonult rendőr. Naponta hivatalosan négy órát tölt a tanácsházán és nemcsak szabálysértésekkel foglalkozik, — Az elmúlt évben — mondja — 56 ügyben kellett határozatot hozni. Ekkora községben és társközségben ez nem sok. De nem is kevés. Ez év első negyedében 13 szabálysértési ügy került elém; mind elintéztem. Arra következtetek, hogy az idén több is lesz, mert a szabály- sértésnek nem az esztendő első része az évadja. Feljelentések Pestről —• Milyen terrnészetű ügy a legtöbb? — Tulajdon elleni. Ez évben a tizenháromból öt volt ilyen. Pestről érkeztek a feljelentések. A szabálysértést önkiszolgáló boltokban, áruházakban követték el, mint ez az asszony is, akit az imént bírságoltam meg. Mind az öt kereső, és egy ügyet kivéve asszonyok az elkövetők. Más ügyek? A múlt héten egy hatgyerekes anya állt előtte. Harmadik osztályos fia igazolatlanul 19 napot mulasztott, ezt jelentette az iskolaigazgató. A gyerek apja segédmunkás, nem akart mulasztani a. munkahelyén, azért jött el az asszony, neki eny- nyi gyermek mellett nincs kereső foglalkozása. Jövedelmük a családi pótlékkal együtt havi hatezer forint. Ezer sem esik hát egy főre. Fogadkozott az anya: a jövőben vigyáz, hogy a fiú pontosan járjon el az iskolába. — Nem latolgattam, őszinte-e az ígérete, és nem látok senki leikébe — fűzi a történethez Rovács Pál. — Szociális helyzetükre való tekintettel envhe bírságot szabtam ki. Mindössze kétszáz forintot kell fizetnie. Ebben az asszony meg is nyugodott. — Belenyugszanak-e a megbírságoltak mindig a határozatba? — Csak nagyon ritkán fordul elő, hogy nem. Még január eljén egy tavalyi feljelentést tárgyaltam. Egy kisiparos 1975 elején visszaadta az iparát, de a feljelentő szerint egy személyautó motorjának a megjavítását elvállalta. Állítólag rosszul dolgozott, a pénzt pedig nem volt . hajlandó visszaadni. Megbírságoltam és fellebbezett. A másodfok széles körű bizonyítási eljárásra utasított. De nem lehetett bebizonyítani, hogy a kisiparos vállalta és elvégezte a motorjavítást. Az eljárást megszüntettem. — Van-e sok visszaeső? — Mióta itt. a szabálysér tési ügyeket intézem, úsy Iá tom a bírságolás nevelő hatású. Szemmel!áthatólag szégyenük, amit elkövettek. A bírság kifizetése sem kellemes és tudják, a visszaesőnek már nagyon jelentős ösz- szeget kell megfizetnie. De azért egyetlen visszaesővel mégis találkoztam. A visszaesők nagyon ráfizetnek — A Zsámbéki Medence Tsz birkacsárdájának üzletvezetője tavaly decemberben került először ide: súlycsonkítás miatt. A budai járási hivatal kereskedelmi előadója próba- vásárlás céljából , natúrszeletet rendelt és túl kicsit kapott- a csárdában. Jócskán hiányzott az előírt 15 dekából. Az üzletvezető azzal védekezett, hogy közvetlenül nem oka a súlyhiánynak. A szakács sütés előtt nem mérte le a húsadagot. Akkor ötszáz forint bírságot kapott az üzletvezető. Megfizette. Januárban a kereskedelmi előadó újból megjelent a csárdában, megint natúrszeletet rendelt és ismét túl kis adagot kapott. Most már, másodszorra ezer forint lett az üzletvezető bírsága, a csárdatulajdonos tsz pedig elbocsátotta állásából. Az új vezető remélhetőleg jobban vipváz, hogy a konyhában sütés előtt lemérjék a húst. Sz. E. Takarmány háihozszékítás Új szolgáltatás Pilisborosjenőn Az állattartó kisgazdaságok takarmámytáp-ellátásét szervezte meg a piüsboroSjenői ÁFÉSZ. Ma már a körzethez tartozó 7 község közül 5-ben van' szakbolt, kettőben pedig a zöldségbolt árusít különböző nevelő és hizlaló tápokat, a baromfi-, nyúlós sertéstenyésztés segítésére. A múlt évben 22 millió forint volt ezek értéke, s elérte az összes kiskereskedelmi forgalom . 25 százalékát.. Ez év első három hónapjában megközelítette a 4 és fél millió forintot a takarmányboltok forgalma. Revuczky Dezső, a szövetkezet igazgatósági elnöke elrnon-' dotita, hogy ki tudják elégíteni a megnövekedett igényeket, csupán a szállítás okoz gondot — a beszerző telepről a boltokba. Ezért, valamint a zsákkölcsönzés jelenlegi rendszere miatt gyakran olyan többlet- költség keletkezik, ami nincs arányban a közérdekű tevékenység hasznosságával. A szövetkezet szolgáltatásai közé tartozik a takarmány helyszínre szállítása azokban, a községekben, ahol csoportosan rendelik meg. Földmunkák a raktártelepen Óriási raktártelep épül Törökbálinton. A 21. számú Építőipari Vállalat a községben építi Közáp-Európa egyik legnagyobb raktártelepét. Az önálló úttal és vasúttal rendelkező telep 44 hektáron terül el. Az első 25 ezer négyzetméter Ráckevei beszélgetés Minek örül a pék? A ráckevei ABC-áruházból bőszoknyás, mintáskendős néni lép ld. Kerékpárjának csomagtartójára rögzíti fonott kosarát, s már ülne is a nyeregbe, korát ineghazudtoló fürgeséggel. Csak a kérdésre áll meg: — Milyen minőségű ez a kenyér? — Hogy milyen? — nézegeti a, kosarából kikandikáló veknit. — Hát boltínáíc jó — mondja megfontoltan. — Azelőtt én otthon sütöttem. De annyi különbség nincs, mint amennyi munka volt vele. Ezután a furcsa, de a maga módján mégis csak elismerő vélemény után kerestem föl a szóbanforgó kenyér születési helyét, a Pest megyei 4. számú Sütőipari Vállalat 38. üzemét. A bonyolult név mögött szerény, mondhatni szegényes telep rejtőzik. Első hallásra szinte hihetetlen, hogy innen látják el kenyérrel nemcsak Ráckeve, de a járás déli részének lakosait is. Naponta 21 mázsa kenyér Az üzemben a távollevő telepvezetőt helyettesítő Nagy László kalauzol. A keskeny előtér után, melyben a szén- tüzelésű kazán ajtaja előtt púposodó fekete halmok vpn- ják magukra a látogatók széniét, egy nagyszobányi helyiségbe lépünk. Itt a fehér szín az uralkodó. A belépőt délszaki párásság fogadja, a hozzá tartozó hőséggel egyetemben. A fal mellett hatalmas üstök sorakoznak tésztával telve. Az egyik sarokban nagyra méretezett gyúródeszkára csaokod egy-egv adag tésztát két, fehér munkaruhás férfi. Az idősebb, Józsa Pál, fölvilágosít: — A csészékből, föl- csípjük a tésztát, lemérjük, formázzuk, így kerül a szakajtóba. — Naponta nyolc óra alatt 1050 ilyen adagot készítenek Ebből 21 mázsa kenyér lesz — fűzi hozzá Nagy László. — Nehéz munka — nézem a rugalmas tésztával birkózó kezeket. — Meg lehet szokni — mondja Józsa Pál. — Én már tív éve csinálom — Vajon szeretni lehet-e ezt a szakmát? A kérdés a liszttől őszes hajú fiatalemberből, Kábái Istvánból vallomást csal ki: — Persze, hogy lehet — bizonygatja hevesen. — Én szinte véletlenül kerültem ide. De nagyon megszerettem ezt a nehéz munkát. Itt is van változatosság. Mert nem mindig ezt csináljuk Mindev.ki mindenhez ért. Előkészítjük, keverjük, levegőztetjük a tésztát. A formázás után pedig mi vetjük be. És már megy is a kemencéhez, hogy szemléltessen. Fölváltja az ott állót. Csaknem derékig eltűnik a kemence előtt kialakított mélyedésben. A hosszú nyelű lapátra tészta kerül, majd villámgyors mozdulat és a lapát üresen bukkan elő a tüzes alagútból. — Ezt szeretem a legjobban — szinte ragyog Kábái István szeme. — Egy óra sem telik el, és kész a friss kenyér. Annak aztán nagyon jó illata van. Tizenkilenc éves vagyok, de azt hiszem, megtaláltam a hivatásomat. Most végzem az iskolát Harasztin, levelezőn. Hamarosan szakmunkás leszek. A Épül az új üzem — Ismeri-e már a jó kenyér titkát? — Az sok mindentől függ — magyarázza szakértelemmel. A liszt sikértartalmától és a molnártól, hogy milyen finomra őrölte. Meg minél többet áll a liszt, annál jobb a kenyér. Ezért a brigádunk társadalmi munkában fölstó- szolta a zsákokat a raktárban, hogy több férjen be, tovább érhessen a liszt. — A péken mennyi múlik? — Természetesen a pék is elronthatja a kenyeret — mondja Józsa Pál. — De szinte minden szakaszban lehet javítani az előzőleg elkövetett hibán. — Igaz, hogy ha kedvetlen a pék, rossz a kenyér? — Ez babona — cáfolják szinte egyszerre. — Ha nagyon rossz a kedvünk, éppen az tud igazán felvidítani bennünket, ha látjuk, hogy jó kenyeret sütöttünk. — Nézze például ezt a tésztát — mutatja Józsa Pál. Széles tenyerével legalább egy vödörnyit kanalaz ki a csésze szélére. A jó tízkilós adag remegve nyúlik. — Látja? Ez nem szakad. Ebből jó kenyér lesz! Nyugodt mozdulattal vissza- kanyarítja a lassan mozduló tésztát, és szinte szeretettel megpaskolja. — Nem messze innen már épül az új péküzem — villantja föl a nem is olyan távoli jövő képét Nagy László — Ott már sokkal kevesebb lesz a nehéz fizikai munka Gép formáz majd, és a vetés helyett is szalag viszi a tésztát a kemencébe. Igaz, sokkal több kenyeret fogunk sütni, és a körzetünk is kibővül. — Várják már az új üzem befejezését? — A korszerű mindig csábító — feleli Józsa Pál. — De az ember, a szíve mélyén egy kicsit szeretéttel emlékezik a régen kézzel végzett, s lassan feledésbe merülő műveletekre. Persze, azért örülünk a könnyebb munkának. Az idő nem állhat meg. Pista pedig biztosan hamarabb megszokja, hiszen még fiatal. Viszik Pestre is Beszélgetésünk alatt kiürült egy csésze. — Ezt bizony, be kell hoznunk — törli meg kezefejével homlokát Kábái István. A célzást megértve elbúcsúztunk. Mikor a telep kapujáig kiléptünk, a közeli faépület előtt egy Skodába éppen két kenyeret pakolnak. Odaérve azonban már csak a 18-as szakbolt vezetőjével, Kövér Imrénével találkozhattunk. — Már megjelentek az első pestiek — int magyarázólag a tovatűnő kocsi után. — Ez azt jelenti, hogy itt a tavasz. Bár ilyenikor -még csak hét mázsa kenyeret adok el, de a nyári szezonban 10—12 mázsa is elfogy. Jól sült, fejlett a mi kenyerünk. Viszik haza, Pestre is. A hagyományokat tisztelve mi sem távozunk kenyér nélkül Ráckevéról. „ Lakatos Tamás alapterületű épületet hamarosan átadják az üzemeltetőknek. A végleges beépítés után 120 ezer négyzetméter lesz a raktórtór. — tJj transzformátorállomást adtak át a PEVDI szentendrei írószergyárában. A hatszáz kilowatt teljesítményű állomás kapcsolóberendezését ' úgy ^építették meg, hogy bővítés esetén még nagyobb energia fogadására is képes. Felavatták a Püy’axia vskoinatermelő üzemét A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat zuglói, Zászlós utcai telepén csütörtökön ünnepélyesen felavatták o száj- és körömfájás elleni vakcinát termelő új üzemet. Az új üzemet mintegy 60 millió forintos költséggel építették. A modem laboratóriumokban 3 millió adag vakcinát állítanak elő, s ezzel három különböző típusú száj- és körörnfájásfertőzés eüen óvhatják meg az állatokat. Mivel a betegség 4—10 évenként fellobbap, s ilyenkor lényegesen több oltóanyagra van szükség, alkalomadtán kilencmillió adagra növelhetik , az üzem teljesítményét, s 48 órán belül országszerte sor kerülhet a preventív jellegű beavatkozásra. A vakcinával a szarvas- marhákat és a juhokat óvják meg a fertőzéstől, és szükség esetén a sertéseket is beoltják. Az új üzem terméke fedezi az országos szükségletet. A gyártási eljárást a Phylaxia szakemberei dolgozták ki. Az üzem gépparkja részben hazai gyármányú, részben pedig a KGST-országokból szerezték be, a laboratóriumokban csak néhány tőkésimport- gépet szereltek fel. Az ország legkorszerűbb állatgyógyászati víruslaboratóriuma már üzemszerűen „termel”, és folyamatosan szállítja az állattartóknak a nagyhatású állategészségügyi oltóanyagot A Batthyány tértől néhány percre levő számítógép-központunkban adafelőkészítő gépek kezelésére egyhetes, díjtalan betanító tanfolyamat szervezünk Az oktatást a délutáni órákban tartjuk. Az eredményesen vizsgázókat alkalmazzuk. Keresse fel Személyzeti és Oktatási Osztályunkat! Építésgazdasági és Szervezési Intézet (Budapest II., Csalogány u. 9.)->IFfU A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 12. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES GÖDÖLLŐI MUNKAHELYRE gépipari technikusi végzettséggel rendelkező MŰSZAKI ELŐADÓT, valamint gödöllői—váci munkahelyre országos érvényű darukötözői vizsgával rendelkező RAKODÓMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: Gödöllő. Dózsa György u. 65. Vác, Deákvári fasor 2. * t 1
