Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
III. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1976. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Hagyomány és kísérlet a tanításban Sziktanterem 14 járási iskolában A gödöllői járás 25 iskolájában hatszázharminc nevelő tanít. Az ő gondjuk és feladatuk a több mint tízezer diák oktatása. A pedagógiai munka színvonalát a személyi és tárgyi feltételek nagymértékben meghatározzák. Nehezíti az oktatást, hogy másfél száz pedagógus nem rendelkezik megfelelő képzettséggel, közülük sokan most járnak oklevelei, diplomát adó közép- és felsőoktatási intézményekbe. A legrosszabb a helyzet Hévízgyörkön, ahol a 21 peda- ’ gógus közül mindössze tizenkettőnek van képesítése, az alsótagozatos tanítók 43 százalékának van csupán oklevele. A járásban csak Aszódon sikerült minden állást végzett pedagógussal betölteni. Járásunkban az utóbbi' esztendőben javultak az oktatás tárgyi feltételei, ma csaknem háromszáz tanteremben folyik tanítás. 1 kül tanítanak. Jobb és több a szemléltetés, használják a pedagógusok a feladatlapokat, s változatos az értékelés és az osztályozás módja is. A szak- felügyelők ritkán találkoznak látogatásokkor úgynevezett hagyományos módszerrel az órákon. Mind több helyen rendeznek be szaktantermeket: járásunk 14 iskolájában 124 termet használnak egy-egy szaktárgy kizárólagos oktatására. Sok előnye van ennek a rendszernek; célszerűen tudják alkalmazni a szemléltetőeszközöket, jobban érvényesül a nevelői öntevékenység. Hátránya, hogy igen bonyolult az órarend előkészítése, s az is, hogy a tanulók nem kötődnek egy- egy teremhez, s a tízpercek nem igazi szünetek, nincs játékra idő, sétával telik a pihenő. A járási művelődésügyi osztály véleménye szerint az igazgatók kétharmada megfelelő vezető. Néhány iskolában, például Bomonyban, Hévízgyörkön vizsgálták, elemezték a vezetői munkát, megállapították a hiányosságokat, s meghatározták a feladatokat. Bagón, Kérepesen és Vác- szentlászlón sem megfelelő színvonalú az iskolavezetés. Az oktató-nevelő munka javulását elősegítheti a demokratikus, nyílt légkör. Ez egyelőre sajnos, még nem mondható általánosnak. Ö. E. Ravasz kérdések, szóláshasonlatok Pedagógiai napok Gödöllőn Jövő héten, április 20—24-ig pedagógiai napokat szervez a gödöllői városi tanács művelődésügyi osztálya Gödöllő pedagógusai részére. A felkért előadóik a szakterületek legjobb ismerői és művelői, akik útbaigazítást adnak nevelőinknek az oktatás korszerűsítésével kapcsolatos időszerű kérdésekkel kapcsolatban. NÉGY ÉVE ALAKULT Ötven önkéntes a Szilasmentiben A kerepest Szilasmenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben tevékeny szervező munkát végez a vöröskeresztes szervezet. Négy esztendeje alakították meg a téeszben, s ma már mintegy 120 tagja van. A tagok és a dolgozók számára rendszeresen szerveznek véradónapokat. A szervezet jó munkáját bizonyltja, hogy az elmúlt esztendőben csaknem ötvenen vettek részt az önkéntes térítésmentes véradásban. Vasárnap a Vöröskőnél Április 11-én, vasárnap több ezer turista, kiránduló, termék szetbarát és veterán, sok-sok úttörő és ifjúkommunista gyűlt össze a Vöröskö-sziklán és környékén; immár harmincegyedik alkalommal. A városi Petőfi művelődési ház utazók klubjának szervezésében negyvenötén vettek részt Gödöllőről a Vöröskő ’76 túrán. Legzsúfoltabb a péceli, isasze- gi, erdőkertest, csömöri és az aszódi 1. számú iskola, örvendetes, hogy Erdőkertesen néhány hónap múlva megnyitják az új iskolát, így majd az 1976/77-es tanévre megszűnik az áldatlan állapot. A szemléltetőeszközök használata emelheti az oktatás színvonalát. Ebben a tanévben nagy értékű taneszközökhöz jutottak az iskolák: csaknem kétmillió-háromszázezer forintot fordítottak erre a célra. A szemléltetőeszközök elhelyezésére, szakszerű tárolására viszont sajnos, kevés a megfelelő szertár; a karbantartásban sokat segít az aszódi 1. számú iskolában létesített központi műhely. Az 1976/77-es tanévre már valamennyi iskolában beíratták a tanköteles gyermeket Tizenhárom iskolában és négy óvodában szerveztek előkészítő tanfolyamot, — összesen 381 tanuló részére — a jelenlegi tanév megkezdése előtt. Az idén több előkészítő indult, 26 csoportban csaknem félezer résztvevővel. A jó előkészítő tanfolyamnak is köszönhető, hogy csökken az iskolaéretlen gyermekek száma, részükre alapképzést adó korrekciós osztályok indítását tervezik. A gyermekek rendszeres tanulását segíti elő a napközi - otthon-hálózat. Járásunkban 22 iskola mellett szervezték meg, s az iskolásoknak majd egynegyede nyerhetett felvételt. A veszélyeztett helyzetű gyermekekkel (járásunkban kétszáz van!) külön foglalkoznak. Az oktató-nevelő munka színvonalának javítása érdekében több helyen, hét iskolában folynak pedagógiai kísérletek. Üj. ideiglenes matematikai tanterv szerint oktatnak Pécelen. ugyanitt hét esztendeje iskolaotthonos aa oktatás. Ennek előnye, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek otthonra találnak az iskolában, ez a munka azonban igen nagy megterhelést jelent a pedagógusok számára. Fél éve magnetofonos kísérlet folyik Váckisújfalun. Az eddigi tapasztalatok szerint az úi módszer nagyobb önállóságra neveli a tanulókat. örvendetes, hogy fejlődik a nevelők módszertani kultúrája. Elősegítették ezt a szak- tantermek, a továbbképzések s a különböző komplex tanfo- 1 vamok. Egyre kevesebben vannak olvanok, akik a 10—15 évvel ezelőtt szerzett diplomával az ismeretanyag és a módszerek „megújítása” nélA polcon ülő varangy és az áruló fejkendő A téli estéken összejövő parasztemberek mesékkel, dalokkal, rémtörténetekkel, tréfákkal múlatták az időt. A vérségi parasztok meséi közül — amelyek közül egyik-másik már csak néhány idős ember emlékezetében él — a Juliskáról és a mostoháról szóló teljesen ismeretlen a nyilvánosság előtt. Ezzel szemben országszerte ismerik és éneklik azt a kedves kis dalt, amelyet Versegen jegyeztek le hajdanán a gyűjtők: a Kiskarácsony, nagykarácsony kezdetűt. Árnyék, zsákon folt, képmás.., A rémtörténetek mögött minduntalan felvillan a tudatlanság vagy a babona. Tréfáik, találós kérdéseik szellemességről, találékonyságról árulkodnak, s ezek között vannak olyanok, amelyeket csak néhány környező községben, vagy kizárólag csak Versegen ismernek. Miért ugatnak tótul Kartalon a kutyák? A kérdezett meghökken, mert nem az állóvízre — a tóra — gondol, hanem a nyelvre. A jelenlegi kenyérbolttal szemben régen tó volt Kartalon. Ennek a partjáról csaholtak az ebek, s innen ered a csalafinta találós kérdés is. Szereted-e a polcon ülő varangyosbékát? Ehhez az állathoz több ijesztő hiedelem is fűződött, amelyek miatt borzonzva gondoltak rá. Pedig ez a varangyosbéka a kamra oolcára felsorakoztatott házi kenyereket jelentette. Főleg a kisgyerekektől szokták kérdezni. Akarod, vagy nem akarod, egyedül csak tied vagyok! Mi az? Erre több megoldás is volt, s a kérdező megvárta az lűolsó, általa ismert választ. Néhány helyes fele'et: árnyék, zsákon folt, képmás ... A szórakozások eme fajtája tűi is mutatott, a leleményedében: izénvt támasztott az elme, a gondolkodás csiszolására. Századunk húszas éveinek «vermeké már mondogattak ezv csúfolódó versikét. melyben egv-egv kiemelt tulaidon- ságon keresztül kinél 1 engérez- Hk a környező fa'vak lakéit, fmr szélt, ez: „Apciak aoarak I Szän+di"1- szamarak, ! Dullest s»»mn kdkéwesiak. ! Gvönyö- rűszév vérségiek”. Hagv'11 k el p-r ii+o1,có s P7 7,r\^r elé tegyünk miértet! Elég, ha csak a két világháború közötti időszak parasztságának nyomorúságos helyzetére gondolunk, s megkapjuk a választ. Persze, a vérségiek sem lehettek tündének, a történelem egyetlen faluval sem tett kivételt. A kenyérevő félénk eb A vérségi nyelvhasználatnak két érdekessége főleg az idősebb emberek mondataiban figyelhető meg: a hosszú, egyszerű mondatokban az ige ismétlése. Egyszer a mondat elején, másodszor a végén hangzik el. A másik jelenség általánosabb, gyerekeknél is észlelhető: feleslegesen használnak igekötőkel egy mondaton belül. Például: Elmentem be a boltba, kimentem le az udvarra ... E pongyola fogalmazás megszokásból, beidegződésből ered. Használnak azonban olyan állandó szókapcsolatokat is, amelyek élénkké, hangulatossá teszik beszédüket. s amelyeket másutt, más vidéken, ilyen formában nem ismernek. Tyúkot lopott! — szokták mondani arra, aki fordítva köti fel a kendőjét, ügy, hogy a rövidebbik csücske néz kifelé. A szájhagyomány szerint a boszorkányperek idején ez a bűnösség bizonyítékául szolgált. Egy mende-monda szerint egy rendszeresen a tyúkólakat dézsmáló asszonyra így bizonyították rá a tolvajlást; bár a baromfi éppenséggel nem volt nála. kifordított kendőién ott virítottak a tyűkbó- dé szalmatetejének árulkodó nyomai. A szóláshasonlatok többnyire poétikus alkotások. Falunkban — Versegen — van né- hánv ilyen szóláshasonlat amely a valóságban gyökerezik, úgy, hogy megtörtént eseményen alsóul. Ebben rejlik érdekességük. Teszi magát, mint a Turá- nyiék kutyája! — jegyzik meg az olyan ember háta mögö+t, aki másnak mutatja magát, mint ami. Melyik Turáwii családé volt az a kutya? A köztudat ezt már nem tartja számon, ebük tulajdonságait viszont igen. A szób^nforgó állat gvakorta megdézsmálta a tvúkólat, amiért kegyetlenül megverték. Ettől kezdve nem mert a húshoz nvúlni. E°vszer vendégek előtt dobtak ki neki egy darabot, s nem ette m«g. A kenyérhéiat viszont úgy habzsolta, mint egy farkas. Az igazság, mármint, hogy a kutya éhes, persze így kiderült. Ellenben azokról az emberekről, akikre e szóláshasonlatot használják — lerí az igazság. Népi találékonyság, megfigyelés Macskabolond, mint Csontosnál — Ennek az asszonynak valóban mániája volt a cica. Ismerői szerint számuk meghaladta a harmincat. Ma már olyanokra is használják, akiknek öt-hat macskájuk van. Ez is Ádám kutyája! — mondogatják a csont-bőr emberekre. A szólásnak semmi köze a bibliai Ádámhoz, ellen-, ben így hívtak Versegen egy cigány embert, aki olyan szegény volt, hogy a kutyája esővízen élt. Van benne túlzás, de igazság is. E szólások, szóláshasonlatok közös vonása, érdekessége az, hogy állatokhoz kapcsolódnak, s vallanak a nép kiváló megfigyelőképességéről, találékonyságáról, emlékezetéről. Bene Mihály INFRAVÖRÖS SZEMEK A MÁV Miskolci Igazgatóságának területén 1970-ben szerelték fel a francia gyártmányú infravörös szemeket, a közlekedés biztonságosabbá tételére. A berendezés a Miskolcról Budapest felé haladó szerelvények csapágyainak melegedését ellenőrzi, s egyben azt is közli, hogy a szerelvény hányadik vagonja, melyik oldalán jelentkezett a rendellenesség. A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ asztalos szökés betanított munkásokat. Besorolás az O. Sz. B. szerint. Fizetés teljesítménybérben. Cim: Gödöllő, Dózsa György út 67. Szeptemberben kiállítás Környezetvédelmi pályázat A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, a Pest megyei Tanács környezetvédelmi albizottsága, a Dunakanyar Intéző Bizottság, a KISZ Pest megyei Bizottsága, valamint a Pest megyei Úttörőelnökség: Környezetvédelem Pest megyében címmel fotó-, rajz-, plakát- és veszélytérkép-pá- lyázatot hirdetett. A pályázók munkájukban hangsúlyozzák a környezetvédelem társadalmi jelentőségét, kiemelve az emberi életre gyakorolt hatásukat. A témák szabadon választhatók, a közvetlen lakóhelytől, iskolától, munkahelytől kezdve a megye bármely területére vonatkozóan. A pályaműveket névvel, életkorral és lakcím megjelölésével 1976. május 30-ig a HNF Pest megyei Bizottságához kell beküldeni. (1054 Budapest, Steindl Imre u. 12.) A legjobb munkák készítőit tárgyjutalomban részesítik. A díjazott művekből szeptemberben kiállítás nyílik a Pest megyei környezetvédelmi hét keretében. Ez alkalommal kerül sor a pályázat eredmény- hirdetésére is. Bontás és építés Gödöllőn a Szabadság tér és a Dózsa György út találkozásánál tovább bontják a régi épületeket. A bontással párhuzamosan a Kossuth Lajos utcában új épületek nőnek ki a földből. Képünkön a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a betont keverik. A hatalmas salakblokkokat daruval állítják össze. Képünkön Pásztor László és Szabó István helyére illesztik az épületelemet. A Handó brigád tagjai egy-egy szint elkészülte után a födémet betonozzák. itj. Fekete József felvételei I I
