Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám
1976. Április u„ szerda 7 Heti jogi tanácsok Kiterjesztik a szakszervezeti jog segélyszolgálatot A vállalat mentesül-e a felelősség alól, ha a dolgozó balesetét működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő? r Egyik olvasónk elmondta, hogy munkatársa napközben, felettese megbízásából Ceglédről Nyársapáira ment motorkerékpáron. Űtközben a kanyarban kisodródott és lábát törte. Keresetveszteség iránti kérelmét a vállalat el- uasíiotta, holott — amint olvasónk elmondta —, a balesetet üzemi balesetnek minősítették. Most bírósághoz készül, és ezért kéri tanácsunkat. Nem akarjuk lebeszélni olvasónkat arról, hogy bírósághoz forduljon, bár nem vagyunk hívei a felesleges pereskedésnek. Balesete nem vitásan üzemi baleset, de csak a társadalombiztosítás szempontjából. A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat vétkesség hiányában nem felel. Mint egy legutóbbi esetben, most is a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának 156. számú állásfoglalására hivatkozunk, és ezzel kapcsolatosan a. Munka Törvénykönyve 62. §-ára. Ez utóbbi valóban kimondja, hogy a vállalat a dolgozónak a munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Nem hagyható azonban figyelmen kívül a jogszabály 62. §-ának (2) bekezdése, amely szerint mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a vállalat a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Jelen esetben a közlés alapján, a dolgozó hibájából következett be a baleset, mert figyelmetlenül, túl gyorsan hajtott, nem maradt ura a motorkerékpárnak. Igaz, hogy az üzemi baleseti jegyzőkönyv szerint sértett, a közúton egy szétroncsolt állati tetemet akart kerülni, amit viszont későn vett már észre. Ha ez utóbbit fogadjuk el, akkor is az a véleményünk, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezette motorkerékpárját. A balesetet kiváltó ok tehát akár az úttesten levő tetem, akár a vigyázatlanság volt, a vállalat azt nem tudta elhárítani, még ha a dolgozó vállalati tevékenység körében járt is el. A közút fenntartása — mondja hasonló esetben a bírósági állásfoglalás —, karbantartása, az út esetleges egyenetlenségének megszüntetése, így az is, hogy az odakerült szennyeződést az útról nem tisztították el, nem tartozik a vállalat feladatkörébe. A balesetet előidéző ok tehát a vállalat működési körén kívül esett, és — az előbbiek szerint — egyben a vállalat részéről elháríthatatlan is volt. Erre figyelemmel a keresetveszteség miatt a vállalat felelőséggel nem tartozik. Jár-e tanulmányi szabadság évismétlés esetén? P. Z. alagi olvasónk egy szakközépiskola levelező ta- 1 gozatám tanul. Az utolsó évet ismétli. Ennek — olvasónk szerint — az az oka, hogy a vállalatnál többször beosztják túlmunkára, ennélfogva a rossz munkaidőbeosztás miatt, tanulása nehézségekbe ütközik. Mivel tanévet ismétel, kérdezi, hogy jár-e a tanulmányi szabadság? Először is nagyon helytelenítjük a vállalat eljárását. Az alsó-, közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató dolgozót nem lehet olyan munkaidőbeosztásban foglalkoztatni — ideértve az éjszakai munkát, a túlmunkát is —, amely őt a foglalkozásokon, a vizsgákon való részvételben akadályozza. Emiatt olvasónk nyugodVALASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó • Milyen tervek alapján engedélyezik a magánépítkezéseket? 1 — A magánépítkszésekhez elsősorban a típustervek, az ajánlott tervek, valamint a magántervezők által készített egyedi tervek használhatók fel. Magántervező csak az lehet, aki felvételt nyert az úgynevezett tervezői névjegyzékbe, melyet a megyei tanács építésügyi szakigazgatási szervénél vezetnek. A felvételről is e szerv dönt. Megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy saját és közvetlen hozzátartozói számára építési tervet készíthet akkor is, ha nincs felvéve a tervezői névjegyzékbe. Szakképesítését az építésügyi hatóságnál azonban igazolnia kell. Azt, hogy ki tervezhet, képzettségének foka határozza meg. Az általános, építész-, vagy szakmérnök bármely épület terveit elkészítheti. Az építőmesterek és a felsőfokú építőipari technikusok hat méternél nem nagyobb belső fesztávolságú és legfeljebb háromszintes épület terveit készíthetik, míg az építőipari technikumot végzett tervező hasonló, de legfeljebb kétszintes épületet tervezhet. A mérnökök és más felsőfokú képesítésű tervező az egész ország területén tervezhet, míg az építésztechnikusok és kőművesmesterek csak abban a megyében, ahol felvették őket a tervezői névjegyzékbe. Saját illetékességi területükön nem tervezhetnek az építésügyi hatósági dolgozók, még, ha nevük szerepel is a tervezői névjegyzékben. (így például az Érdi Nagyközségi Tanács építési ügyintézője Érden, vagy a budai járási hivatal építési ügyintézője a budai járás területén nem tervezhet. • A típus- és az ajánlott j terveknek mi az előnye? ' — Jelentős segítséget ad a magánépítkezőknek a lakóépületekre és hétvégi házakra készített típustervek és ajánlott tervek bő választéka. E tervek kidolgozása során ügyeltek arra, hogy az egyes helyiségek kapcsolata kedvező legyen. Külön felhívjuk olvasóink foigyelmét a Pest megyei ajánlott tervgyűjteményre: mintegy 60 tervváltozatból válogathat, aki építkezni szándékozik. E tervek készítésekor figyelembe vettük a megye településeinek sajátosságait, a már kialakult szokásokat és formákat. A típus- és ajánlott tervek beszerzése lényegesen kevesebbe kerül,- mint a magán- tervezők által készített terv. Az engedélyezéshez és kivitelezéshez szükséges tervcsomag ára átlagosan 250— 300 forint, s beszerezhetők az Építésügyi Tájékoztatási Központban (Budapest, VII., Rumbach Sebestyén utca 7.). A katalógusból történő . előzetes választás után a terveket postán is meg lehet rendelni. Az ilyen tervcsomagokat már csak a helyszínrajzzal, és — a talajadottságoktól függően — alapozási tervvel kell kiegészíteni. A típus és ajánlott tervek további előnye, hogy az ezekre adandó építési engedély ügyében 15 napon belül kell döntenie az építésügyi hatóságnak, míg más tervek esetében az előírt határidő 30 nap. Az egész építkezés egyik legdöntőbb mozzanata az építési terv kiválasztása, a tervezői munka. Kérjük olvasóinkat, hogy megfelelő gondossággal járjanak el építési elképzeléseik valóra váltásakor. Ne másoljuk a kellő ismeret hiányában jónak vélt, de valójában rosszul lakható, vagy az esztétikai követelményeknek meg nem felelő épületeket! Wächter Roland, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője Megjelentek az irányelvek a megszervezésre tan fordulhatott volna a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. A továbbtanuló dolgozó egyébként csak beleegyezésével kötelezhető más helységbe végzendő munkára, a tanítási napokon, és az esedékes vizsgát megelőző egy havi időtartam alatt a tanulmányokat befejező vizsgaidő- szak esetén pedig azt megelőzően 3 hónap alatt. Ide tartozik az érettségi vizsga és az államvizsga is. Olvasónk szakközépiskolai esti tagozaton tanul, erre 10 munkanap tanulmányi szabadság jár. Tanévismétlés esetén a jogszabály nem teszi lehetővé a tanulmányi szabadságot. Ha a dolgozó azért ismétel tanévet, mert huzamosabb ideig beteg volt, katonai szolgálatot teljesített vagy más ok miatt került ilyen helyzetbe, akkor a vállalat adhat tanulmányi szabadságot. Ugyanúgy, ha az előző évben nem vette ki teljes tanulmányi szabadságát, a ki nem adott részt tanévismétlés esetén megkaphatja. A mezőgazdasági munkaviszonyt (cselédség, idénymunkás) hogyan igazolja a nyugdíj előtt álló dolgozó? Sok ember sérelmét oldotta meg a tavaly július 1-ével hatályba lépett új társadalombiztosításról szólió jogszabály. Főleg a mezőgazdaságban dolgozókat érintette kedvezően, akik korábban, mint cselédek, vagy idénymunkások dolgoztak, ez utóbbiak általában tavasztól őszig. A mezőgazdaságban, mint ismeretes, csak 1939-től volt nyugdíjbiztosítás. Az új rendelkezés szerint lehetőség van az 1929. január elsejét követően munkaviszonyban töltött időket beszámítani, ha akkor nem is volt a dolgozó biztosítva. Természetesen — és ezt szeretnénk hangsúlyozni —, ez a kedvező intézkedés azokra vonatkozik, akik tavaly július 1. után mennek nyugdíjba. Az azt megelőző időben megállapított nyugdíjakon erre hivatkozással változtatni nem lehet. Olvasónk írja, hogy 1933-tól 1944-ig cselédként dolgozott. Most készül nyugdíjba. Részére kedvező választ adhatunk a fentiek szerint és a mezőgazdaságban eltöltött idejét, ha van korabeli okirata azzal, ha pedig nincs, a tanács által kiállított hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni. A hatósági bizonyítványba bele kell írni; ki volt munkáltatója, (nevét, ismert címét), mettől meddig tartott a munkaviszonya és milyen minőségben (cseléd stb) foglalkoztatták. Ezen igazolvány alapján naptári évenként legfeljebb annyi időt lehet figyelembe venni, hogy a mezőgazdasági munkaviszonyban töltött. idő címén elismert szolgálati idő a 150 napot, az összes szolgálati idő, pedig a 300 napot ne haladja meg. Azt a munkaviszonyt azonban, amely alatt a nyugdíjat igénylő gazdasági cseléd vagy szegődiményes iparos volt, és munkaviszonya megszakítás nélkül 365 naptári napon át fennállott, teljes egészében be kell számítani. A Magyar Közlöny 23. száma közli a SZOT-nak az igaz- ságügyi miniszterrel, a munkaügyi valamim a pénzügy- miniszterrel egyetértésben kiadott irányelvét, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről és, működéséről, amely egyben újabb vállalatokra és szövetkezetekre terjeszti ki a jogsegélyszolgálatot. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i határozatának megfelelően a Miniszter- tanács határozata alapján tavaly január 1-től kísérletképpen megszervezték a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot 50 vállalatnál, intézménynél Hogyan tölthetné be a Nemzetközi Vöröskereszt még jobban az emberiség javát és békéjét szolgáló humanitárius küldetését? — erről tanácskozott kedden a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége. Munkájuk alapjául a Nemzetközi. Vöröskereszt tevékenységét újraértékelő zárójelentés szolgált, amelyet behatóan tanulmányoztak az országos vezetőség tagjai, a megyei vezetőségek elnöke és titkárai is. Az ülésen, amelyen jelen volt Grant Akopov, a Nemzetközi Vöröskereszt szovjet főtitkár-helyettese is — Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára tartott beszámolót ismertetve a Nemzetközi Vöröskereszt tevékenységének újraértékeléséhez kapcsolódó magyar reflexiókat. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt összetartó ereje, közös célja a liga jelmondata: „emberiességgel a békéért!” meggyőződésünk szerint — hangoztatja a magyar dokumentum — sem a humanitárius értékek megbecsüléséért, sem a békéért folyó tevékenység nem lehet a Vöröskereszt különálló funkciója, hiszen együttesen alkotják a mozgalom alapvető célját. Hangsúlyozza, hogy a mozgalom világméretű megerősödésének reális feltételeit csakis helyi és nemzeti keretekből kiindulva lehet megteremteni, ezért kell nagyobb figyelmet fordítani a nemzeti társaságokra. Arra, hogy az egyes nemzeti társaságok rendszeres és saját társadalmuk számára hasznos, humanista tevékenységre ösztönözzenek, s toborozzanak a mozgalom számára önkéntes, önzetlen, munkásokat. A Vöröskereszt ereés egy ipari szövetkezetben. Ez év januárjában a Minisztertanács megvizsgálta a tapasztalatokat, amelyek pozitívak. Javarészt munkások fordultak tanácsért, ügyeik segítésének igényével a jogsegélyszolgálathoz. A szolgálat munkatársai, jogászai, mintegy 16—17 ezer esetben segítettek. A Minisztertanács tehát úgy döntött, hogy ki kell terjeszteni a jogsegély- szolgálat hatáskörét, finomítani, némileg módosítani kell a tapasztalatok alapján a jogsegélyszolgálat működési irányelveit. A most kiadott irányelv a Minisztertanács integráje — húzza alá — tagjainak számában, önzetlenségében és a humanizmus mindennapos gyakorlásának akcióképességében rejlik. A magyar állásfoglalás nagy nyomatékkai hangsúlyozza: a nemzetközi mozgalom feltételezi a különböző társadalmi berendezkedésű, eltérő gazdasági és kulturális fejlettségű országok más-más ideoló- giájú állampolgárainak egyirányú — a jelszóban megfogalmazott — cselekvését. A Vöröskereszt alapvető szerepe, humanitárius küldetése, amely magában foglalja a közösség érdekében végzett egészségvédelmi és szociális tevékenységet, védő, segélyező és közvéleményformáló munkát. Az állásfoglalás kiemelten foglalkozik a Vöröskereszt védő szerepével. Elismeri kivételes jellegét, de elsődlegességét csak konkrét történelmi szituációkban, konfliktusok esetén és a konfliktusban érintett területen tartja indokoltnak. Az állásfoglalás kiterjed a közvélemény formálásának fontos területére is. Azt a meggyőződést tükrözi, hogy a Vöröskereszt humanista tevékenységét bátrabban kell propagálni, hogy minél több ember számára váljon vonzóvá a mozgalom és ikövetendő példává a másokért végzett önzetlen munka. A honvédelemről és a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik egyes járandóságairól jelent meg az 1976. évi I. törvény, valamint ennek végrehajtásációinak megfelelően intézkedik, a jogsegélyszolgálat megszervezéséről, céljairól és feladatairól, az igénybevételére jogosultaik köréről, a jogsegélyszolgálat szervezetéről, a szolgálatot elflátó személyek munkaviszonyáról és díjazásáról, a szolgálat ellátásával kapcsolatos anyagi és egyéb feltételek biztosításáról. A jogsegélyszolgálatot a már eddig is kijelölt vállalatokon túlmenően az ipar, az építőipar, a közlekedés, valamint a mezőgazdaság területén a kiemelt, továbbá az a- és b-kategóriába sorolt állami vállalatoknál, valamint a legalább 600 dolgozót foglalkoztató ipari szövetkezeteknél 1976. április 1. és december 31. között meg kell szervezni. Vagyis a következő kilenc hónapban több mint ezer vállalatnál és szövetkezetnél vezetik be kötelezően á szak- szervezeti jogsegélyszolgálatot. Ezenkívül azonban az érintett iparági-ágazati szak- szervezet elnöksége az ágazati miniszterrel, illetve az OKISZ elnökével egyetértésben bármely más állami vállalatnál, intézménynél, ipari szövetkezetnél engedélyezheti a jogsegélyszolgálat megszervezését, ha annak feltételeit biztosítottnak látja. Az irányelv kimondja, hogy a jogsegélyszolgálathoz forduló valamennyi dolgozó ügyében (munkaügyi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, államigazgatási, családjogi, polgárjogi ügyekben stb.) a felvilágosítás és a tanácsadás kötelező. A jogsegélyszolgálat legfontosabb feladata a jogi tájékoztató, felvilágosító, tanácsadó munka. Ezen túlmenően a jogsegélyszolgálat egyéb közreműködése főleg a munkaügyi, társadalombiztosítási, családjogi ügyekben és egyes tanácsi eljárásokban indokolt. Vagyonjogi ügyekben általában a tanácsadásra kell szorítkozni. A jogsegélyszolgálat csak altkor láthat el az ügyben, jogvitában, perben képviseletet, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel és a dolgozónak szüksége van a jogsegélyre. A jogsegélyszolgálatot az adott vállalat valamennyi dolgozója igénybe veheti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e. Ugyancsak igénybe vehetik a nyugdíjasok és a szakmunkástanulók is. ról a 6/1976. (III. 31.) MT. rendelet, továbbá az 1/1976. (III. 31.) HM—Eü. M.-PM. számú együttes rendelet, amely megtalálható a Magyar Közlöny 25. számában. A mezőgazdasági nagyüzemek részére, illetve a kistermelőknek történő értékesítés esetén folyósítható támogatások jogcímeiről a 42/1975. (XI. 15.) PM—MÉM. számú együttes rendelet intézkedik, melyről a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki 308/1976. PM. Bev. Főig. szám alatt. Megtalálható a Pénzügyi Közlöny 7. számában. A környezetünk védelméről szól az 1976. évi II. törvény, amely magában foglalja a települések környezetvédelmét is. (Magyar Közlöny 26. sz.) A borok vizsgálati és minősítési módszereinek egységesítéséről kihirdetett egyezmény ugyanebben a közlönyben található, melyet az 1976. évi 6. tvr. szabályoz. A közgazdasági jellegű szakképzettséget szét «ő fiatalok ez évi munkába állításáról szól az 1008/1976. (IV. 1.) Mt.h. rendelkezés. Ugyanebben a közlönyben jelent meg a vámjog részletes szabályozásáról a 6/1976. (IV. 1.) PM—Kk.M. sz. együttes intézkedés. Dr. M. J. Most vásároljon, most érdemes! Megérkeztek különleges tavaszi gyermekcipő-modelljeink NDK-gyártmányű gyermek félcipő 27—30-as 108 Ft 31-34-es 131 Ft 35—36-os «51 Ft NDK-gyártmányű gyermek lakkcipő 27—30-as 116 Ft 31-34-es 140 Ft 35—36-os 162 Ft KERESSE FEL SZAKUZLETEINKET! Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat A Magyar Vöröskereszt állásfoglalása a nemzetközi szervezet tevékenységéről Tíz nap rendeletéiből i i
