Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

1976. ÁPRILIS 14., SZERDA ‘iMáao 3 Emlékezés Szirmai Istvánra Koszorúzás a Munkásmozgalmi Panteonban Támogatják a helsinki konferencia határozatainak megvalósítását A sachsenhauseni nemzetközi bizottság vezető testületének állásfoglalása Szirmai István születésének 70. évfordulójára emlékezve, kedden, a Mező Imre úti te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjában koszorúzási ünnep­séget rendeztek. A kommu­nista politikus urnájánál ko­szorút helyeztek el az MSZMP Központi Bizottsága nevében Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A Magyar Újságírók Orszá­Félelem. Légszomjat előidé­ző szívdobogás, kiszáradó to­rok, hideg veríték. Csak eny- nyi? Vagy fizikailag kitapint- hatatlanul az idegek pattaná­sa, kanálnyi adag a megszer­zendő infarktushoz? A félelem a tudomány szerint egyszerre pszichés állapot s biofizikai, biokémiai folyamatok összes­sége. De mi a félelem a hét­köznapokban? S hogyan, miért van jelen, ha — jelen van!? Fekete szavak — Mitől fél? Bozsó Istvánná néz rám, nem egészén érti, mit tudako­lok. Félelem? Ha megijeszte­nek — mondja azután. Hirte­len megnyitják az ajtót a há­tam mögött — indokolja. Bo- zsónéék Cegléden, a Kazinczy úton laknak, új lakásban, ő negyvenegy, férje negyvenhat esztendős, két gyermekük van, tizenkilenc és tizenöt évesek. Bozsó István vasutas, felesé­ge bólti eladó, fiuk, Pista ka­tona, a lány, Piroska, fodrász­nak készül. Tehát: mitől fél? Hallgat. Azután: a betegség­től. Nehezen jutunk közös ne­vezőre. Nem könnyen, de megfelelően élnek, törlesztik a lakásrészletet, a férje sokat van távol — vonatvezető —, neki „ugrál” a munkabeosztá­sa, ritkán van együtt az egész család, főként, hogy Pista ka­tonáskodik. Azt hiszi, köny- nyebb lesz majd, ha a két gyerek is keres. És a félelem? Talán... — félbehagyja. Ta­lán? Feláll, mintha ott felej­tette volna a tejet a tűzön, visszaül, csendesen mondja: a fekete szavaktól. Fekete szavak? Igen. A mit tudom én, de talán lehet — féle beszéd. Amit hol az em­ber képébe mondanak, hol el­duruzsolják a háta megett. Némelyik ismerőse" azt sug­dos*.. a fülébe, hogy te, Mari­ka, nem lennék én annyira biztos abban az emberben, hiszen mindenki tudja, a vas­utasnak könnyen kerül szív­béli utasa, hol az egyik, hol a másik állomáson. Most már nevet rajta, de amikor hallot­ta... Igen, akkor egy pici gyanú meglegyintette. Hátha?! Talán?! Végül embere kiszed­te belőle, mi a baja? A férfi nevetett, ő meg sírt. De azóta fél a fekete szavaktól. A feke­te szavúaktól. Süssön a nap — Mitől fél? Bölcs mosoly ül Fekete Ká­roly szemében, bólint, ki is mondja, értem az elvtársat, de azért gondolkozik. Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában dolgozik, beállító lakatos, felesége kötőmunkás, saját házukban laknak, há­rom gyermeket neveltek fel, ő ötvenhat, felesége ötvennégy esztendős, ahogy derűsen kommentálja, mindkettőjük­nek nemsokára meglesz az ob- sit. Sajnálja, hogy egyik gyer­meke Sem maradt Vácott, volt már hosszasan beteg, de ezek nem félelmek, ahogy az öreg­ségtől sem tart. Hitt mindig a két kezében és soha nem csa­latkozott. Ahogy asszonyában, gyermekeiben sem. Becsülete­sek — ennyit mond csupán, de ebben a tizenkét betűben sok minden benne van. Talán az egész élete, életük. Félni? Forgatja a szót, is­métli, ahogy soha nem látott alkatrészt nézegetne, úgy ve­títi gondolatpályáira a kifeje­zést. Hagyom ülni kettőnk kö­zött a csendet. Azután, hirte­len, minden bevezető nélkül kimondja: a háborútól. gos Szövetsége nevében dr. Pálfy József elnök és Király András főtitkár, a Magyar Rádió elnöksége nevében dr. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke és Molnár Jánosné, a rádió pártbizottságának tit­kára, az Esti Hírlap szerkesz­tősége nevében Kelen Béla főszerkesztő és Paizs Gábor főszerkesztő helyettes. Virá­got helyeztek el a volt har­costársak, munkatársak, csa­ládtagok, barátok. t Egyedül attól? Egyedül! Volt levente és katona, se­besült és hadifogoly. A pokol néhány bugyra kegyetlenül megszorongatta Fekete Ká­rolyt, s hordja idegeiben e szorongattatások embert tipró emlékét. Nem tud szabadulni tőlük, élete két részre oszlik, azelőttre és azutánra, s azután bármi jó történt vele, mindig kétszeresen örült, mert meg­járta az azelőttet, s akkor megfogadta, ha egyszer haza­kerül ... — Látott már várost égni? Nagy tüzet? — Láttam. Én is a háború­ban. — Eltűnik a nap. Tudja. — Tudom. Nevetni kell — Mitől fél? Állunk Kocséron, a Szabad­ság utcában Szabóék portájá­nak kapujánál, Erzsiké már megnézte az igazolványomat, tüzetesen, natúr ábrázatomat összevetette á fényképpel, s csak azután engedett be. Egyedül van otthon, tizenhét esztendős, tehát — fél az ide­genektől ? Hevesen tiltakozik. Ugyan, csak óvatos. Szülei termelőszövetkezeti tagok, munkában vannak, tízéves öccse, élve a tavaszi szünettel, csavarog a barátaival, ö meg — ugyancsak tavaszi szünet­ben. élelmiszeripari szakkö­zépiskolás Kőrösön — nagy- takarítást csinál. A felfordu­lásban riadtan kerítene he­lyet, hogy leülhessek, de az­után megelégedünk a konyhá­val. Félni? Na igen, például, ha a fiúk beisznak. Előfordul? Megtörténik. És akkor? Piros­uk picit az arca, úgy felel: szemtelenek. Azután? A tv- krimiknél is félni szokott. Meg ha az öcskös ijesztgeti, mert kedvét leli benne. Zacs­kót pukkaszt a háta mögött és ilyesmi. De valóban félni?! Nagyon, rémülten, folytono­san. Néz csak, szent meggyő­ződése, hogy félrebeszélek. Mégsem hagyom abba, hanem sorolom: tegyük fel, nem lesz munkája, nem kap ott állást, .ahol szeretne, vagy felveszik és elbocsátják, mert sok az ember és nincs nekik elég munka...? Villan a szeme, ahogy csak kamaszlányoké tud, s addigi illedelmességét feledve, szét­tárja két kezét: ezen nevetni kell. És sorolja, iskolájukból a végzősök hányfelé mehet­nek, s hogy elbocsátani? Na, hagyjuk ezt. Hagyjuk is. In­kább arról beszél, hogy egy picit fél a fogorvostól, meg aztán — csúfolja is érte az öcskös! — a mennydörgéstől, bár tudja, a hang már jóval a villámcsapás után érkezik, de mégis összerezzen... Más nincs? Nincsen. A tisztesség útja Anna néni, özvegy Szirtes Sámuelné hetvenkét éves. Nem kezdhetem úgy, ahogy a többiekkel: mitől fél? A sze­rény házacskában fénylik a tisztaságtól minden, Anna né­ni azt meséli, miként szolgált Györgyey Illéséknél belső cse­lédként. Jó sora volt? Bólint, úgy mondja: ami kijárt a cselédnek. Tápiógyörgye a Györgyey-birtok egy nagy ka­réja, mert az úrnak volt az­után másfelé is földje, jószága, szőleje, s lám, elfújta azután az élet. Anna nénit s urát. Szirtes Sámuelt azonban ott­hagyta a kis parasztházban, öt gyermekkel s három hold­Budapesten ülésezett két napon ‘ át a .sachsenhauseni nemzetközi bizottság vezető testületé: az elnökség és a titkárság. A tanácskozás részt­vevőit — akik tizenkét orszá­got képviseltek — fogadta az Országházban Péter János, az országgyűlés alelnöke. A szí­dal. Állva maradtak, mert akinek öt porontyot kell fel­nevelni, az sosem roskadhat le. Mitől félt Szirtes Sámuel- né, született Majoros Anna? Leszidják a kastélyban. Amikor a második gyermeket várta, félt, hogy kiteszik. Ügy is történt. Nagygazdákhoz járt, a cselédeiknek főzött, jó­szággal bajlódott. És szülte a gyerekeket, segített minden szabad pillanatában az embe­rének. Remegett, hogy ne es­sék baja a tehénkének, a két hízónak. Nehogy beteg legyen valamelyikük. Félelemmel kö­vezték ki a hónapokat, az éve­ket. de ő nem tudta, hogy fél, mert az volt a természetes. És most? Járadékot kap a szö­vetkezettől. két gyermeke rendszeresen segíti, egyikük magához akarta venni, de ő nem hagyja itt a házacskát, hiszen itt történt vele minden, jó és rossz, ez az élete. Fél? Talán igen, talán nem. ő már másként látja a világot, mint a fiatal, a középkorú, nála a fogalmak átértékelődnek, meg­mutatják viszonylagosságukat. A betegségtől tart. Nem aka­rok más segedelmére kénysze­rülni — mondja. Mert ellátom én magam, nincs velem baja senkinek. Kérdezés nélkül folytatja: attól se félek, hogy elmegyek. Ez így van. Letelik mindenkinek. Pici arcán mosolyognak a ráncok, várja az újabb kér­dést. Hogyan maradt ilyen de­rűs, ilyen bizakodó, hiszen az élet inkább rálépett, mintsem simogatta?! — A tisztesség. Hogy meg- I tettem, amit meg kellett ten- I nem. Én minden este úgy fe- I küdtem le, hogy nyugodt voltam, mert tudtam, több már nem tellett tőlem. Két hónapja, hogy a rác­kevei HÉV-ein teljes pálya­hosszban közlekednek a gö­döllői vonalról áttelepített M— 8-as villanymozdonyok. A hi­deg napokon sem fáztak az utasok, Tököl és Ráckeve kö­zött javult a világítás is. Hu­szonnégy vonatpár járja a pá­lyát. Végleg eltűnt a Diesel- mozdonyok füstje, könnyebb lett a forgalomirányítás, a végállomásokon nincs szükség mozdonyfordításra, mert a hatkocsis szerelvényeken elöl és hátul is villamos motorko­csit helyeztek el. Természete­sen nagyobb lett az üzembiz­tonság is, mert ha az egyik mozdony lefekszik, a másik bírja még szusszal, bevontatja, vagy el tolat ja a vonatot a cél­állomásig. Meglesz a kocsiszín is Ráckevére telepítették a villamoskocsiszínt, itt éjsza­kázik a 13 vonó jármű, amely­ből 12-őt állítanak naponta forgalomba, egy pedig a tar­talék. Olasz Józseffel, a közvá­góhídi üzemegység műszaki vezetőjével tartunk szemlét. A rekonstrukcióval 6 vágányosra bővült a tágas, tiszta pályaud­var. Rakodnak a szélső síne­ken álló vagonokból: Ráckeve, Szigetbecse, Lórév, Makád, Kiskunlacháza termelőszövet­kezeteit, TÜZÉP-eit és ipari üzemeit innen szolgálja ki a vélyes, baráti hangulatú ta-1 lálkozón jelen volt Úszta i Gyula, a Magyar Partizán j Szövetség főtitkára és Gáti | Ödön, a Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának elnöke is.-k Az egykori náci koncent­rációs tábor szörnyűségeit túlélt foglyokból, az ellenál­lási mozgalom volt tagjaiból létrejött nemzetközi szervezet kétnapos munkaértekezletéről kedden a Hotel Ifjúságban sajtóértekezleten számolt be Charles Desirat, a bizottság elnöke és Heinz Külkens fő­titkár. A többi között hang­súlyozták: A háború szörnyű­ségeit, a deportálás, a tábor­élet borzalmait túlélt volt fog­lyok, ellenállók szervezetének fő célja: küzdeni a népek együttműködéséért, a békés egymás mellett élésért, a tel­jes leszerelés megvalósításáért, az európai béke és biztonság érdekében Helsinkiben elfo­gadott határozatok végrehaj­tásának elősegítéséért. Az utóbbival kapcsolatos tenni­valók állottak egyébként a MÁV. Naponta 15—20 teher­kocsi szállítmány is érkezik. A rakodó és tároló vágányok korszerűsítése még hátravan, mert ez összefügg a ltözség- fejleszités csatorna- és közút­rekonstrukciójával. — A villamosítás teljes be­fejezéséről majd csak akkor beszélhetünk, ha megépül a 123 méter hosszú kocsiszín, melybe az egész hatkocsis sze­relvény befér. A jelenlegi nem megfelelő ahhoz, hogy a MÁV szabvány szerinti villanyveze­tékét beépíthessük — mond­ja a műszaki vezető. A régi csarnok olyan, mint egy kinőtt csigaház, elöl, hátul kilóg a szerelvény a kapukon, mindössze két kocsi fér ei ben­ne. A vonatot szétkapcsolni nem lehet, károsodna a villa­mos berendezés. Javítás köz­ben többször mozgásba kell hozni, tehát nem bonthatják meg az egységet. Előrelátható­lag 3—4 évbe telik, mire elké­szül majd az előírásoknak megfelelő kocsiszín, amely az állomásépületekkel együtt kö­zös kazánházból kapja a hő­energiát. Nem egészen öt hónap — Hogy vannak megeléged­ve a villamosított pályával és a gödöllői HÉV-től átvett moz­donyokkal? — Csak a legjobbakat mond­hatom a MÁV villamosépítési nemzetközi bizottság tanács­kozásának középpontjában. Bejelentették a sajtótájé­koztatón, hogy a sachsen­hauseni nemzetközi bizottság vezető testületé elfogadta azt a dokumentumot, amelyben tiltakozik a chilei fasiszta junta kegyetlen megtorló in­tézkedései ellen, s követeli az összes politikai fogoly szaba­don bocsátását, a demokra­tikus szabadságjogok helyre- állítását. Egy másik dokumen­tumban a bizottság vezetősé­ge állást foglalt abban, hogy különösen fontosnak tartja az általános és teljes leszerelés megvalósítását, ennek érdeké­ben világkonferencia összehí­vását. Dr. Barta György egyetemi tanár, akadémikus, a nemzet­közi asztronautikai akadémia levelező tagja elnökletével főmérnökségéről. A 35 millió forint értékű beruházáson mondhatni tökéletes munkát adtak. A 16,3 kilométeres fel­sővezetékes pálya villamosítá­sa nem egészen 5 hónap alatt készült el, ütemtervszerűen, jó munkaszervezéssel. A gödöllői mozdonyokról ennyi jót vi­szont nem mondhatok. Érezni rajtuk, hogy a hegyi pálya, a 36 ezrelékes emelkedő megvi­selte a motorok fogaskerekeit. Folyamatosan felújítjuk a gé­peket, ebben az évben. Még így is megéri. A villamosítás gyorsan megtérülő beruházás, öt év alatt behozza a költsé­geket. Olcsóbb á fenntartás, az üzemeltetés, a mozdonyokon nincs olyan hiba, ami 2 nap alatt ki nem javítható, míg a Dieselekkel sokszor 6 napig is vesződtünk. Most, a kezdeti időszakban az öröklött beteg­ségek ütköznek ki, például a hajtómotorcsapágy törése, for­górész tengelytörés, amelyek az eddigi megerőltető üzemel­tetés következményei. Véle­ményem szerint év végére rendbehozzuk az M 8-asokat. ötvenhét karbantartóból, szerelőből áll a villamosjavító csoport. Naponta felülvizsgál­ják a hajtómotorokat, minden 450 kilométer után teljes re­vízió alá kerülnek a mozdo­nyok. Valóságos éjjel-nappal szanatórium működik Rác­kevén. — Beszéltünk 'villamosított Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Dr. Bognár József elnökle­tével, kedden ülést tartott az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. Az ülésen részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke. A bizottságot dr. Tímár Má­tyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoz­tatta nemzetközi hitelpolitikai kapcsolataink időszerű kérdé­seiről. A tájékoztatót követő vi­tában felszólalt Radnóti László, dr. Pethö Ferenc, Kurucz Már­ton, Horváth Lajos, Nics Já­nos, Klabuzai Miklós, dr. No- vák Béla (Pest megye 16. rác­kevei választókerület), Marton János, Antal Imre (Pest me­gye 19. érdi választókerület), Szomszéd Gy. István és dr. Szabó Kálmán képviselő. folytatta keddi munkanapját a Munkásmozgalmi Múzeum­ban a III. asztronautikai tu­dományos ülésszak. A Hold kémiai összetételé­nek vizsgálatával foglalkozott az első hozzászóló, J. I. Bel- jajev, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája geokémiai és analitikai intézetének tudo­mányos főmunkatársa, majd a Nap vizsgálatának űrkuta­tási lehetőségeit elemezte Dezső Loránd, az MTA Debre­ceni Csillagvizsgáló Intézeté­nek igazgatója. A továbbiak­ban érdekes tudományos fej­tegetések hangzottak el, a többi között a légkörön túlról tett asztrofizikai megfigyelé­sekről, a naprendszer fejlődé­sének problémáiról, a Hold, Merkur, Mars és Föld fejlő­déséről és más tudományos kérdésekről. ★ V. V. Andrijanov, a Szov­jet Tudományos Akadémia űrkutatási intézetének osz­tályvezetője és J. I. Beljajev, a Szovjet Tudományos Aka­démia geokémiai és analitikai intézetének főmunkatársa, az űrkutatási delegáció tagjai tegnap látogatást tettek a Magyar Tudományos Akadé­mián. A tudósok találkoztak Erdey-Grúz Tiborral, az MTA elnökével. Az esemé­nyen részt vett Tétényi Pál akadémikus is, az MSZBT alelnöke. pályáról, a vonójárművekről, de a legfontosabbról, ami mindezt mozgásba hozza, még nem esett szó. Beszédes voltmérő — Ezer voltos feszültséggel közlekednek a vonatok — ma­gyarázza a műszaki vezető. — Az áramot a Szigetszentmik- lós állomás gyártelepi géphá­zából kapjuk, külön tápveze­tékről érkezik az erősítés. Őszintén szólva nem hittük, hogy ez a tervünk beválik, tar­tottunk a távolságoktól, pedig most Ráckevén sem esik. 800 voltnál lejjebb a feszültség. Igazolja állítását a magas­feszültségű voltmérő. Erről az érzékeny műszerről a szakem­ber azt is le tudja olvasni, hogy a közeledő vonat mikor áll le a pályán, a közbeeső ál­lomásokon. Az egyenáram tu­lajdonsága, hogy bizonyos tá­volság után a vezetékekben fokozódik az áramveszteség. Itt is érezhető a 20 kilométe­res távolság, amely a betáplá­lás helyétől számítva 200 volt csökkenést okoz. Hamarosan Szigetszentmártonban is építe­nek egy elektromos alállomást. A ráckevei Duna-ág turista- forgalma a húsvéti ünnepeken megkezdődik. A tavalyihoz ké­pest kényelmesebb, kulturál­tabb lett az utazás, a . 24 vonat­pár kivétel nélkül hat kocsival közlekedik, így több az ülő- és tágasabb az állóhely a kocsik­ban. S az sem elhanyagolható; menetrendszerűen pontosan 1 óra 16 perces menetidővel köz­lekednek a vonatok Budapest és Ráckeve között. H. A. MITŐL FÉL ON? Mészáros Ottó Cukorrépa 440 hektáron A kedvező időjárást kihasználják a megyei állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek. Az Apajpusztai Kiskunsági Állami Gazdaság évről évre növeli cukorrépa vetésterületét. Az elmúlt évi 297 hektárral szemben az idén 440 hektáron termelik ezt a fontos ipari növényt. Koppány György felvétele Kinőtték a csigaházat Mozdonyok éjjel-nappal szanatóriuma Ráckevén ..—i—— ■ Fo lytatódott az űrkutatási konferencia A szovjet delegáció látogatása az Akadémián \ i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom