Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

Nyitás előtt a strandon Még néhány hét és itt a strandszezon. A városi strand­fürdő medencéjét már a nyitásra készítik elő a Városgazdál­kodási Vállalat Radnóti Miklós szocialista brigádjának tagjai. Közülük, mint képünkön látható, Bodó Gábor és Fercsi László társadalmi munkában az úszómedencét tisztítják. A Rózsa Ferenc szocialista brigád tagjai, Kohán Károly és Balogh Sándor kőművesek a kabinok betonozásán dolgoznak. Várkonyi Pál felvételei Moziműsor A PESTME&Y EJ __ Hí R LAP XX . ÉVFOLYAM, 87. SZÁM LÖN Hl A DA S A* 197G. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP Zsiguli, Trabant, Wartburg Ahol az autókat gyógyítják Korszerű, új műhelyek A Gépjavító és Faipari Szövetkezet autószervizében havonta több tucat személyautót, kis tehergépkocsit s kisbuszt javítanak. Képün­kön Zsoldos Albert szerelő egy meghibásodott jármű karosszériájá­nak cseréjét készíti elő. Varga Irén {elvételei* SPORT Taroltak a körösi úttörőfiúk tornában Aranyvadászok. Színes olasz filmvíg játék. Kísérőműsor: La­kások és otthonok II. Előadá­sok kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Csipkerózsika, Előadás kez­dete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Zongora a levegőben. Színes magyar film. Kísérőmű­sor: Mindennek van határa. Magyar híradó. Előadások kez­dete: 4 és 6 órakor. Filmklub: 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI a Hangácsi úti iskolában Veronika visszatér. Román film. Előadás kezdete: fél 7- kor. Négymillió-kétszázezer tégla az építtetőknek A téglagyár vezetőhelyette­sét, Halmi Lászlót a nyers­téglaszínek között találtuk meg. Mindennapi munkája a tégla­gyártás, a szállítás és a lera­kás ellenőrzése. A szárítókhoz három motoros csillével ér­keznek a kékesszürke nyers­téglák. Itt száradnak az idő­járástól függően 10—20 napig. — A nyerstéglák készítését március közepén kezdtük — mondotta Halmi László. — Eddig már 250 ezer darabot gyártottunk. Égetett téglánk egyelőre még nincs, ugyanis most történik kemencéink nagyjavítása. A boltozatigazí­tások, újrafalazások hosszú időt vesznek igénybe, de a terv szerint a hónap közepére befejezzük ezt a munkát, s április 20-án begyújt­hatjuk a kemencéket. — Mennyi téglát gyártanak az idén? — A tervek szerint 4 millió 200 ezer darabot. Ennek a tervnek a teljesítése több té­nyezőtől is függ: az időjárástól és attól, hogy sikerül-e megoldani régi gondunkat, a létszám­hiányt. A most dolgozó 32 ember ke­vés. Legalább hét-nyolcra len­ne szükségünk. — Mikorra várhatók a kész téglák? — Májusban már folyama­tosan szállítunk, 250 ezret a helyi TÜZÉP vesz át, a többit Kecskemétre, Kocsérra, Tör­teire küldjük. Tudjuk, ez a mennyiség nagyon kevés, de adottságaink mellett nem te­lik többre. A gyár technikai fejlesz­tésére egyelőre még nincs lehetőségünk. Legnagyobb gondunk azonban a rossz nyersanyagellátás. A tervezett mennyiségű téglát, a nehézségek ellenére, az idén is mindenképpen elkészítjük. Miklay Jenő Nyereségrészesedés a konzervgyárban A múlt hónap második felé­ben a konzervgyár dolgozói kézhez kapták a tavalyi mun­kájuk után járó nyereségrésze­sedést. Általában egyhavi bé­rének megfelelő összeget ka­pott minden dolgozó. Összesen 9 millió 300 ezer förintot fizet­tek ki, a tavalyit meghaladó összeget. A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet négy év­vel ezelőtt építtette fel a Ceg­lédi úton, korszerű autósszervi­zét, melynek forgalma évről évre növekszik, s a múlt évben már elérte a hatmillió forintot. Ottjártunkkor a szerviz ud­varán több helybéli illetőségű autón kívül albertirsai, szolno­ki, lajosmizsei, jászberényi és kecskeméti kocsik vártak javí­tásra, s volt ott két pesti jármű is. A szerviz vezetőhelyettesétől, Barkó Ambrustól először azt kérdeztük, hogy telepünkön a múlt évben hány kocsi fordult meg? — Összesen hétezerötszáz — mondotta. — Ezek közül 2100- on garanciális vizsgálatot vé­geztünk,- a többin pedig ki- sebb-nagyobb javításokat. Nagyjavításra hetente átlago­san 2—3 alkalommal kerül sor. — Milyen kocsikat hoznak a szervizbe? — A legtöbb a Zsiguli, az­után a Trabant, a Wartburg és a Skoda következik. Nyugati márkájú autók javítását is vál­laljuk, ha van hozzá alkatré­szünk ... — Hányán dolgoznak a tele­pen? — Ötvenen, közülük legtöb­ben szakképzettt szerelők. Igyekszünk megfelelő berende­zést kialakítani, az idén is volt béremelés. A fiatal segédeket is beszámítva jelenleg 13,40 fo­rint az átlagos órabér. — Hogy alakult az első ne­gyedév forgalma? — A tavalyihoz képest növe­kedett. Terveink időarányos részét teljesítettük. Legutóbb öt dolgozónk volt továbbkép­zésen, s tetemes összegeket fordítunk a munkánkat meg­könnyítő legújabb műszerek és szerszámok beszerzésére — mondotta a szerviz vezetőhe­lyettese. * Ünnepélyes külsőségek kö­zött, jó rendezésben, városunk­ban, a Kossuth-iskola torna­termében rendezték az úttörő- olimpia megyei fiú tornadön­tőjét. A körösiek szerepeltek — hagyományosan — a leg­jobban, de rajtuk kívül Süly­sáp, Tápióbicske, Jászkaraje- nö és Túra fiataljai .is bemu­tatták gyakorlataikat, s ösz- szesen 48-an versenyeztek. A-kategória, egyéni (4 in­duló): 1. Kenyeres Ambrus (Nk. Petőfi isk.) , 2. Stifter József (Nk. Arany), 3. Csípő Ferenc (Nk. Petőfi), 4. Pesti Zoltán (Nk. Petőfi). A-kategória, csapatban (4).: 1. Nk. Petőfi (Pap József, Kis Zsolt, Kenyeres, Pesti Z., Nagy | Tibor, Csípő) több mint 7 pont előnnyel..., 4. Nk. Arany (Egyedi L.. Kovács S., Stifter, Toricska, Párizs I.). B-kategória, egyéni (3): 1. Nagy Tibor (Nk. Petőfi), 2. Egyedi Péter (Nk. Arany), 3. Szűcs Zoltán (Nk. Petőfi). B-kategória, csapat (4): 1. Nk. Arany (Egyedi P., Mert­ük Ferenc, Balogh Tamás, Ba­kos Csaba, Bánhegyesi Sán­dor, Abonyi Gábor) nagy fö­lénnyel. Az 1—3. helyezettek jutot­tak tovább a területi döntőbe. Minden résztvevő nagykőrösi emléklapot kapott ajándékba. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 10.30: Nk. Ki­nizsi—Békéscsabai TASK, NB III-as férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Gödöllő: G. SC II—Nk. Kinizsi II. férfi felnőtt, GSC —Nk. Kinizsi férfi ifjúsági és női megyei osb-mérkőzés. Százhalombatta: megyei ser­dülő csb-i forduló. Birkózás Vác: országos serdülő sza­badfogású Dunakanyar Kupa. Kézilabda Toldi-pálya, 10 óra: Nk. Tol­di DSK—Veresegyházi ifi, 11: Nk. Toldi DSK—Veresegyház női megyei bajnoki mérkőzés. Gödöllő: G. SC—Nk. Kinizsi, férfi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékie- rem, 10: Nk. Pedagógus—Hód­mezővásárhelyi Városi SE, NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi II—Kartetétleni SE és 12: Nk. Kinizsi ifi II—Karate- tétleni ifi, járási, 14:. Nk. Ki­nizsi serdülők—Ceglédi VSE serdülők és 15.30: Nk. Kinizsi —Ceglédi VSE, megyei baj­noki mérkőzés. Sakk IÍIOSZ-székház, 9.30: Nk. KIOSZ—Dunaharaszti MTK, kettős megyei I. osztályú csb­mérkőzés. Természetjárás Vöröskő: felszabadulási em­léktúra. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás TRAKIS-pálya, 15.30: Kon­zervgyári jármű—Mészáros Tsz, 16.30: Tormás—21-es Vo­lán, kispályás TRAKIS Kupa. Sakk KlOSZ-székház, 19: a KIOSZ Kupa minősítői egyéni verseny 21. játéknapja. Sportlövészet Budakeszi: az úttörő-olim­pia megyei döntője. S. Z. Egy nagykőrösi pedagógus munkásságáról (2.) Ojabb és újabb tanulmányai jelen­tek meg a következő években: A ta­nítóképzés legfőbb kérdései (Szeged, 1937), Nevelésügyi állapotrajz — nép­iskolai nevelés (Cegléd, 1938). A kö­vetkező folyóiratokban jelennek meg pedagógiai tárgyú tanulmányai: Ma­gyar Tanítóképző, Iskola és Élet, Ne­velésügyi Szemle — az 1930-as évek második felében. Ártani tótképző intézet 1938/39. tanévről kiadott értesítőjében jelent meg az az üdvözlő beszéde, me­lyet Váczy Ferenc igazgató kitünteté­se alkalmából a tanári testület ne­vében mondott. Ez nem más, mint a legnemesebb nevelési elvek foglalata. Korántsem sablonos, de mentes min­den hízelgéstől és tömjénezéstől is. Dióhéjban tartalmazza Juhász Béla, de bátran mondhatjuk, az akkori nagy­kőrösi tanítóképző nevelési elveit és szellemét. Mikor Váczy Ferenc életét és munkáját a rend és fegyelmezett­ség példájával jellemezte, elsősorban őrá jellemző mondatokat használt: ve­zető módszerének regiszteréből hiá­nyoznak a félhangok. Tudja, hogy a szabadság olyan öröm, amelyet csak az élvezhet, aki él. A tanítóképző ta­nári tesületéről megállapítja, hogy leg­fiatalabb testület az országban, hi­szen ő volt a legidősebb tagja, s ő is csak 35 éves. E fiatal testület a fiatal élei hajlékony, alkalmazkodó képessé­gével fiatalnak őrzi meg igazgatóját is. ÍZIG-VÉRIG PEDAGÓGUS, közéleti ember volt Juhász Béla, mert ki lett volna inkább az, mint ő, a pedagógiai tudományok tanára. De bizonyára ép­pen ebből következik, hogy tevékeny­sége nem maradhatott meg az iskola falai között. Közéleti tevékenységéről már elég tájékoztatást nyújtana az *is, ha felsorolnánk, hogy például 1933- ban, mikor helyettes igazgató lett (ak­kor szerveztek ilyen munkakört elő­ször), Nagykőrösön milyen iskolán kí­vüli tevékenységben vett részt. Csak a főbbeket említjük, és csak a helyi megbízatásokat: a nagykőrösi általános irányú iparostanonc-iskola felügyelő bizottságának elnöke, a lcereskedőta- nonc-iskola felügyelő bizottságának az elnöke és a művelődési ügyek előadója, a Nagykőrösi Vöröskereszt Egylet al- elnöke. Nagykőrös város községi isko­laszékének tagja, az Iskolán-kívüli Népművelési Bizottság tagja. Az 1938 —39. tanévről kiadott értesítő három oldalon sorolja fel a tanári testület tagjainak (12 tagú) iskolán kívüli te­vékenységét, s abból Juhász Béla te­vékenysége egy oldalt tesz ki. Iskolán kívüli tevékenysége nem ment iskolai munkájának rovására, sőt talán a ne­velési tárgyak tanításában ez a mun­ka valóban nélkülözhetetlen is lehe­tett és kiegészítette azt. A FELSZABADULÁS UTÁN hamar megtalálta helyét a szocialista társa­dalomban és kamatoztatta kiváló« ké­pességeit, mint a pedagógiai tudomá­nyok oktatója, művelője, alkotója és fejlesztője. A MEGYEI TANÁCS 1952-ben ta­nulmányi vezetői munkakört szerve­zett, és Juhász Béla lett az intézet ve­it. L. zetője. Elméleti tudása és több évtize­des gyakorlati tapasztalata most már a szocialista rendszer tanítóképzését szolgálta — sajnos, csak néhány évig, mert a tanítóképzés Nagykőrösön meg­szűnt, és Juhász Béla 1958-ban meg­halt. Mint tanulmányi vezető azonban olyan eredményesen dolgozott, hogy megkapta a „Kiváló tanár” kitüntetést már az elsők között, e cím adományo­zásának a bevezetése után. S minthogy felsőbb pedagógusképző intézetekben is több tanítványa tevékenykedett már ekkor, azok hívására mehetett volna felsőbb iskolába is oktatónak. Nem hagyta itt a nagykőrösi tanítóképzőt, míg ez az iskola működött. Az 1956/57. iskolai évben már. csak a két párhuza­mos negyedik osztálya működik a taní­tóképzőnek két tantermében. E csonka tanítóképzőnek három alkalmazottja maradt még az utolsó évben: az addi­gi tanulmányi vezető Juhász Béla volt az igazgató, dr. Ábrahám Ferencné a testnevelő tanár és Víg Ferenc a hiva­talsegéd. Az utolsó tanítóképzői érett­ségit követően 1957-b.en végleg felszá­molták a nagykőrösi tanítóképzőt, 118 évi fennáüása után. IGAZGATÓI TEENDŐKKEL bízta meg Juhász Bélát 1957-ben a minisz­térium a kecskeméti tanítóképzőben, de továbbra is Nagykőrösön lakott, és in­nen járt át naponta munkája ellátására. Sajnos, már csak egy évig. Korai halá­la az egész magyar pedagógusképzés nagy vesztesége. Eszméi és példája azon­ban tanítványaiban tovább hatnak, és reméljük, a tanítványok tanítványaiban is! Pedagógiai tárgyú cikkeit érdemes lenne összegyűjteni és kiadni: sokat le­hetne belőlük tanulni. Seri András (Vége) i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom