Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

\m<w 1976. ÁPRILIS II., VASÁRNAP LIBANON Alkotmánymódosítás A libanoni parlament szom­batéin. délelőtt elfogadta az or­szág alkotmányának módosí­tásáról szóló törvényjavasla­tot, amely lehetővé teszi, hogy azonnal új államfőt válassza­nak. Ma fejeződik be a Belga KP XXII. kongresszusa A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözölte a tanácskozást Szóm,baton Gemtbsn folytat­ta tanácskozását a Belga Kom­munista Párt XXII. kongresz- szusa. Az MSZMP Központi Első lépés az összeurópai kongresszusok leié Befejezte munkáját Genf- ben az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának üléssza­ka, amely a helsinki értekez­let eredményeinek fényében vitatta meg munkájának to­vábbi perspektíváit. Az ülésszak legfőbb témá­jává vált az a sziovjet javas­lat, hogy rendezzenek össz­európai kongresszusokat, vagy államközi értekezleteket, a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése területén való együttműködés kérdéseiről. A nyugati delegátusok hosszú ideig kitértek a gya­korlati megállapodás élői és csupán az ülésszak záró sza­kaszában adták fel negatív ál­láspontjukat. Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának ülésszaka határozatában indítványozza a bizottsághoz tartozó orszá­gok kormányainak, hogy gon­dosan tanulmányozzák ezt a javaslatot. E szerint megtörtént az el­ső lépés annak a nagy és fontos kezdeményezésnek a gyakorlati megvalósítása út­ján, amelyet Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára terjesztett elő 1975. decemberében a Len­gyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán. Bizottsága üdvözölte a tanács­kozást. Az üdvözlet szövege a következő: Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága tisztelettel köszönti a Belga Kommunista Párt XXII. kong­resszusát. és szívélyes elvtársi üdvözletét küldi a belga test­vérpárt valamennyi tagjának. A magyar kommunisták jól ismerik és nagyra értékelik azt az állhatatos küzdelmet, amelyet a Belga Kommunista Párt a monopóliumok uralma ellen, a demokratikus fejlődést biztosító strukturális refor­mokért. a békés egymás mel­lett élés ügyét előmozdító bel­ga külpolitika kialakításáért folytat. Szívből kívánjuk. hogy XXII. kongresszusuk jelent­sen újabb eredményes lépést a belga dolgozók jogainak és érdekeinek védelméért, a ha­ladó, demokratikus erők egy­ségének megteremtéséért ví­vott küzdelmükben. Éljen pártjaink együttmű­ködése! Hét nap krónikája A Downing Street zebratsíkjai A pekingi hatalmi harc — Kelet—nyugati kapcsolatok — A nyugtalan Dél-Európa A vártnál nehezebben, de megszületett a döntés: az évei­nek számára hivatkozó Wilson helyébe a négy esztendővel idősebb James Callaghant vá­lasztották meg a Munkáspárt vezérévé, s ezzel együtt Nagy- Britannia új miniszterelnöké­vé. Amióta csak 1721-ben a Downing Street 10. számú há­zát a mindenkori kormányfő otthonává képezték ki, Cal­laghan a negyvennyolcadik be­költöző, s negyedik alkalom­mal veszi át e fontos tisztsé­get munkáspárti politikus. Az új miniszterelnök látható nyo­ma már eddig is ott volt a környéken — kevesen tudják ugyanis, hogy Callaghan, mint ifjú közlekedésügyi állammi- niszter javasolta 1947-ben a zebra csíkok felfestését az út­testekre, s a hasznos ötlet vi­lágszerte elterjedt. A nagy, politikai kérdés ter­mészetesen az, hogy manapság mennyiben ígérkezhetnek biz­tonságosnak a londoni kor­mányzati zebrák. Hiszen a hasonlatnál maradva, minden korlátozási próbálkozásnak fittyet hányva, vadul szágulda­nak az infláció és munkanél­küliség elszabadult autói, hal­mozódnak a gazdasági és társa­dalmi bajok. Ebben a helyzetben Callaghan igyekezett minden­kit felvenni a hajóra, a nagy­tőkés körök és a Közös Piac bizalmi embereit éppúgy, mint a baloldali szakszervezetekhez közelálló politikusokat. Csak a jövő mutathatja meg, tartós és eredményes lesz-e a nagy kompromisszum s gondolnak-e ■ jobban a „gyalogosokra”, A Biztonsági Tanács öt ál­landó tagja, tehát a klasszikus értelemben vett öt nagyhata­lom közül nemcsak Nagy-Bri- tanniában, hanem a Kínai Népköztársaságban is kor- mányfőváltozás történt a hé­ten. Meglehetősen drámai kül­sőségek között mentek végbe az események. A kínai ve­zetés immár hivatalosan is félreállította Tenget, s Hua Kuao-feng került a miniszter- elnöki posztra — „második emberként”. Egyelőre túl sok homály fedi a kínai legfelsőbb veze­tés viszonyait ahhoz,_ hogy pontosan meg lehessen ítélni a részleteket. A lényeg azonban, hogy a hatalmi harc új és új fordulatokat vesz s a világ­sajtó egyöntetű megállapítása szerint Hua láthatóan komp­romisszumos kinevezése sem­mit sem oldott meg, sőt Mao előrehaladott korával és romlő egészségével párhuzamosan fo- ■ kozódhatnak a zavarok. Több fontos mozzanatot je­gyezhettek fel a héten a ke­let-nyugati kapcsolatokban. A moszkvai szovjet—svéd kor­mányfői tárgyalásokon, a két­oldalú kapcsolatok mellett, is­mét nagy súlyt kapott a hel­sinki élvek maradéktalan vég­rehajtásának szükségessége. Szóba kerültek ezek a témák Bonnban is. Olszowski len­gyel külügyminiszter látogatá­sa során, s bejelentették Gie- rek júniusi NSZK-beli látoga­tását. Haladás történt azokon a szovjet—amerikai meigbeszé- léseken, amelyek a békés célú atomrobbantások szabályozá­sával tovább kívánják közelí­teni a világot a teljes atom- csend állapotához. Az ameri­kai elnökválasztások következ­tében sok zavaró tényező áll az enyhülés útjában, s az amerikai vezetők nyilatkoza­tainál szinte rendszeressé vál­hatott a „hideg-meleg” fúvás egy szájból, ésszerűbb megnyi­latkozások keverése felelőtlen fenyegetőzési kísérletekkel. Ismét kitapinthatóan nyug­talanná vált a dél-európai tér­ség. Portugáliát a Spinola ex- tábomok* öeszeesküvési szán­dékairól szóló leleplezések hí­re hozta lázba — alig két hét­tel a választások előtt. Spa­nyolországban a letartóztatá­sok, a tüntetések szétverése utalhatott arra, hogy vannak, akik a régi módszerekben pró­bálják keresni a kiutat, mi­közben Hispániában elemi erővel tör fél a változás igé­nye. Olaszország ismét kor­mányválság küszöbére ke­rült. Kleridesz lemondá­sa kirobbantotta a ciprusi görög közösség vezetésének belső krízisét, újra veszélyez­tetve vannak a tárgyalások, sőt a hét végén fegyverek dör­dültek, végrehajtották az idei esztendő első politikai gyil­kosságát. E politikai körképet nem megnyugtatóan zárja a hír: a NATO földközi-tengeri főparancsnoksága éppen ezek­ben a napokban kezdett széles körű hadgyakorlatokat a nyug­talan térségben. Éljen és erősöd iék a nem­zetközi kommunista mozga­lomnak a marxizmus—leni­nizmus és a proletár interna­cionalizmus elvein alapuló egysége! A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi bizottsága Üdvözölte a kongresszust a Szovjetunió Kommunista Pártjánál! Közoonti Bizottsá­ga is. Az üdvözlet rámutat: a szocialista országok, a kom­munista pártok, az imnerialis- taellenes erők küzdelme je­lentős változásokat eredmé­nyezett a nemzetközi hely­zetben. Szélesedik a harc a nemzetközi feszültség további csökkentéséért a fegyverkezé­si versenv megszüntetéséért, a leszerelésért Ugyanakkor a legutóbbi időben megélénkült a béke és az együttműködés ellenségeinek tevékenysége is. A béke és a demokrácia minden őszinte hívének az a kötelessége, hogy éberen őr­ködjék, sarait szorosra fűzve verje vissza a reakciós kísér­leteket — hangoztatja az SZKP üdvözlete. A szombati ülésen folytató­dott a vita. a Közoonti Bizott­ság beszámolójáról. Gent város főpolgármes­tere, Van der Da-ele szomba­ton fogadást adott a Belga KP kongresszusa külföldi küldöt­teinek tiszteletére. A fogadá­son jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja is. A kongresszus ma. határoza­tok elfogadásával és a vezető szervek megválasztásával ért véget. Banditatámadás kubai halászhaiók ellen A kubai és a floridai par­tok között, nemzetközi vize­ken halászott a „íárro 19”, va­lamint a „Ferro 123” jelzésű bárka. Szerdára virradóra a kubai halászhajókat motorcsó­nak közelítette meg, melyből közvetlen közelről géppuska- tüzet nyitottak rájuk. A ban­ditatámadás következtében Bienvenido Muriz meghalt, egy másik halász súlyosan megsebesült. A kubai forradalmi kor­mány éles tiltakozó jegyzéket juttatott el a washingtoni kor­mányhoz. Pártkongresszus Prágában A kommunista és munkás­pártoknak, az egész nem­zetközi munkásmozga­lomnak kiemelkedő eseménye lesz a Csehszlovák Kommu­nista Párt április 12-én össze­ülő XV. kongresszusa. A nemzetközi közvélemény és a csehszlovák társadalom fo­kozott érdeklődése olyan párt tanácskozását előzi meg, amely az utóbbi öt esztendő­ben is a néppel együtt, a népért bontakoztatta ká poli­tikáját és hűen képviselte a munkásosztály, valamennyi dolgozó érdekeit. A kongresszus alkalmat ad a megtett út felmérésére is. A szomszédos Csehszlovákia testvéri népeinek sorsa sok tekintetben hasonlóan alakult a mienkhez. A szabadságot oda is a szovjet hadsereg ka­tonái vitték el. Velük együtt harcolt a Ludvík Svoboda ve­zette csehszlovák hadtest, a cseh, a szlovák és a magyar partizánok egész serege. A csehszlovák ellenállási moz­galomnak elévülhetetlen ér­demei vannak az ország fel­szabadításában és az óriási véráldozattal járó népi ellen­állás élén kezdettől a kom­munisták álltak. A fasiszta megszállás hat esztendeje alatt ők ösztönözték, szervez­ték és irányították az anti­fasiszta harcot, kezdeményez­ték és vezették diadalra a szlovák nemzeti felkelést és a prágaiak önfeláldozó meg­mozdulását. A csehszlovák kommunisták huszonötezer mártírral állítottak örök em­léket a kommunista hazafi- ságnak. Miként nálunk, Csehszlová­kia véráztatta földjén is új történelmi korszak nyitánya lett a felszabadulás: a népi demokrácia és a szocializ­mus korszakáé. 1943. február­jában a kommunista part ve­zetésével az ország dolgozó népe kiszorította a hatalom­ból a tőkés restaurációra tö­rekvő erőket és elindult a szocialista fejlődés útján. 1949. májusában a CSKP IX. kongresszusa ikátűzte a szocialista építés fő irányait: a nehézipar fejlesztését, a me­zőgazdaság kollektivizálását. Szlovákia iparosítását. A fej­lődés fontos állomása volt a CSKP 1960. júliusi konferen­ciája, amely a helyzetet úgy értékelte, hogy Csehszlovákiá­ban győzött a szocializmus, és jóváhagyta az új alkotmányt, amelynek alapján az ország nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatta. Nem kevésbé fontos a föde­rációs törvény elfogadása 1963 végén, amely megfelelő kere­teket szolgáltatott a cseh és a szlovák nemzet kapcsolatá­nak teljes rendezéséhez, illet­ve az azt követő nemzetiségi törvény, amely segítette, hogy a nemzetiségek is végérvé­nyesen megtalálják helyüket az országiban. A több, mint három évti­zed gazdasági sikereit minde­nekelőtt az ipari teljesítőké­pesség jellemzi. Ma a cseh­szlovák ipar alig hat hét alatt termel annyit, mint az 1937-es esztendőben. Ez pedig hallat­lanul nagy 'eredmény, hiszen Csehszlovákia már a két vi­lágháború között is Közép- és Kelet-Európa iparilag legfej­lettebb országa volt. Jól le­mérhető a fejlődés az utóbbi öt esztendőben. 1957-ben. a nemzeti jövedelem csaknem harminc százalékkal volt na­gyobb, mint 1970-ben, az ipa­ri termelés 38, a mezőgazda- sági 14, a lakosság reáljöve­delme pedig 28 százalékkal nőtt az említett időszakban. Maradéktalanul megvaló­sult a párt XIV. kongresszu­sa által elhatároztt szociális program: a tervezett félmillió lakás helyett 614 ezer épült fel; hatmilliárd koronával növekedtek a nyugdíjasok be­vételei ; sikerrel valósították meg a nép anyagi és kulturá­lis színvonalának emelésével kapcsolatos elképzeléseket, s az előirányzott ütemben nőtt a lakosság életszínvonala an­nak ellenére, hogy a nemzet­közi gazdasági élet negatív tendenciái Csehszlovákia gaz­dasági életére is hatnak. A népgazdasági és az egész társadalom dinamikus fejlő­désének mindig is alapvető feltétele volt a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval meglevő sok­oldalú kapcsolat elmélyítése, a KGST-n belüli együttműkö­dés. A CSKP — amint azt a kongresszusi irányelve^ sze­repét betöltő, múlt év októbe­ri központi bizottsági körle­vél is tanúsítja —, a jövőben is minden erejével a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országok egységé­nek és összefogásának, a pro­letár internacionalizmusnak az erősítésén munkálkodik. A CSKP XV. kongresszu­sának előestéjén sok si­kert kívánunk a cseh­szlovák kommunistáknak, a szocializmust építő Csehszlo­vákia minden dolgozójának. Tizenöt esztendő Az űrkutatás a béke és a haladás szolgálatában Április 12-e, a szovjet űr­kutatás napja egyszersmind a repülés és kozmonautika vi­lágnapja is. Tizenöt évvel ez­előtt Jurij Gagarin ezen a na­pon a világon elsőként beha­tolt a világűrbe. Az egész vi­lágot csodálatba ejtette az a 108 perces orbitálds út, ame­lyet az első kozmonauta tett meg a Vosziok űrhajón. A nagyszerű tett azóta tör­ténelmi dátum: a szovjet űr­kutatás újabb távlatokat nyi­tott az emberiség előtt. Gagarin repülésének évfor­dulóján, hétfőn, nagyszabású kiállítás nyílik a Budavári Pa­lotában, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum épületé­ben: Az űrkutatás a béke és a fialadás szolgálatában. Méreteit és anyagát tekint­ve, ilyen gazdag űrhajós kiál­lítás még nem volt Magyaror­szágon ÍA legutóbbit öt évvel ezelőtt rendezték.) Ezer négy­zetméteren méretarányos és kicsinyített makettek, működő modellek és nagyméretű fo­tók láthatók. A bejáratnál Gagarin és Ciolkovszki) szoborportréja fogadja az érdeklődőket, illet­ve Koroljov professzor fény­képe és egy idézet a neves tu­dóstól: „Mi azért repülünk a kozmoszba, hogy jobban meg­ismerjük bolygónk múltját és jövőjét. Mi az ember szolgála­Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. fába akarjuk állítani a világ­űr erőforrásait.. Gyors pillanatkép: a világ mindmáig egyetlen űrhajósnö- je, Tyereskova, Leonov fest­ménye az űrsétáról. Szemügy­re vehetjük az űrhajósok öltö­zékét. Mellette rakétameghaj­tó motor és a Szaljut űrállo­más 1:10 arányú makettje. (Hasonmása, a Szaljut—4 most is Földünk körül kering. Ere­deti méreteiről csupán any- nyit, hogy legnagyobb átmé­rője 4 méter, hossza ennek közel hatszorosa; három helyi­ségből áll, egy helyiségben 20 ember is elfér!) Modell a Szo­juz és az Apollo űrhajók fel­készítéséről, indításáról, irá­nyításáról, összekapcsolásáról és leszállásáról. A múzeum aulájában há­rom, függőlegesen elhelyezett hatalmas terepasztal. A gomb­nyomásra működő makettek többek között az atmoszféra kémiai összetételét, az atmosz­féra kutatásának különböző módjait teszik szemléletessé. Egy másik modell a Luna—17 űrszonda Holdat-érését mutat­ja be, amely a Lunohod—1 holdjárót juttatta égi kísérőnk felszínére. (Az esemény 1973. január 17-én történt, a Vilá­gosság tengerének szélén, a Le Monier kráterben.) Mellet­te látható a Lunohod—2 má­solata, amelynek 840 kilo­grammos eredetije négy hó­nap alatt 37 kilométert tett meg a Holdon. A bolygókuta­tást a Venus—7 és a Mars—3 leszálló egysége szimbolizálja. A bajkonuri űrrepülőtér ki­lövő állomását bemutató húsz négyzetméteres modellen a starthelyre érkezéstől a kilö­vésig nyomon követhető a ra­kéta előkészítésénél! vala­mennyi fázisa. Az emeleten űrhajózással kapcsolatos szakkönyveket és ismeretterjesztő kiadványokat mutat be a Magyar Könyvki­Gagarin startja 1961. április 13-én. adók és Könyvterjesztők Egyesülése. Itt bepillantást kapunk az űrkutatás nemzet­A LUNOHOD—2, automatikus holdjáró. közj kapcsolataiba is: láthat­juk a szocialista országokkal közösen felbocsátott Interfcoz- mosz—I. mesterséges hold mo­delljét, valamint a szovjet— francia és a szovjet—indiai együttműködés eredményeit. Fényképek adnak hírt egy bennünket is érintő építkezés­ről: Taliándörögdön 1977 vé­gére készül el az új távközlési földi állomás. A kiállítást a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetségének bélyeggra­fikai bemutatója egészíti ki. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és az MTESZ központi asztronauti­kai szakosztálya rendezte ki­állítást Erdey-Grúz Tibor akadémikus nyitja meg hét­főn, 15 órakor. M. Zs. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom