Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Bag/ bábosok Vácon Mint arról lapunk más helyén már beszámoltunk, április 8-án tartották a megyei egészségügyi bábbemutatót Vácott. A képen a bagi Szendrei Júlia úttörőcsapat egészséges életre nevelő bábjátékbemutatója látható — a paraván mögül. Bozsán Péter felvétele Az új házak nem őriznek semmit Motívumok a fürgátakon Verseg utcáin barangolva, érdekes népi díszítő eleme­ket figyelhetünk meg a fél év­századnál idősebb házaik fa­oromzatán. A verébdeszkák, vagy széllécek találkozó­nak csúcsából fakereszt nyú­lik' a magasba. Magán az oromzaton három kereszt is látható: egy vközépen, kettő pedig mellette, de az utób­biak alacsonyabban. A kö­zépső kereszt alatt látható egy kör alakú nyílás is, mely a teliholdra emlékez­tet. Az utcára néző házfalon sokszor kis fülkéket képez­tek Id, s ide vallásos jellegű szobrokat tettek díszítésül. Ezek az épületek a századfor­duló táján, vagy korábban keletkeztek. A később épült hosszú há­zakon csak egy kereszt lát­ható, a fürgáton, mellette csillagokat, virágokat idéző kivágások vannak. Akad egy-egy olyan oromzat is, amelyeken a keresztet két félhold fogja közre. Ezt a mintát örökítette meg a fa­lumúzeum oromzata is. Egyéb­ként hasonló díszekkel Kar­talon, Túrán és Valkon is találkozhatunk. Olykor elöl, a házsarkok közelében is áll egy-egy osz­lop, melyet látszólag a szo­kottnál kissé előbbreugró te­tő takar. Valójában semmi szerkezeti funkciójuk nincs, kizáró1 ag dekorációs elem­ként kerültek helyükre. Felső végükhöz csipkeszerfl díszek kapcsolódnak a mindkét ol­dalról, háromszög alakot ké­pezve. Ezek egvesülnek azok­kal az ívesen fogazott desz­kákkal, melyek körbefutiák az oromzat és a fal talúlko- Z'ísát, valamint az udvar fe­lé eső ereszaliát. A néprajz művelői köré­ben két ellentétes vélemény alakult ki e díszekről. Az egyik csoport szerint e motí­vumok a török idők emlékét őrzik. Ök a holdat idéző ki­vágásokra hivatkoznak. Le­het, hogy igazuk van, de: a falu a török időikben sokat szenvedett, sőt a XVIII. szá­zad végén lakatlanná vált. Nem valószínű, hogy ily ne­mes gesztussal adóznának a sanyargatás évtizedeinek. A másik csoport véleményét sem osztom, akik a primi­tív ember ősi vallásából ere­deztetik e motívumokat. A kereszt kétségtelenül vallási jellegű, s lehetett olyan funk­cióba is, bogv a gonosz szelle­meket távoltartsa a háztól. A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ asztalos szak- és betanított munkásokat Besorolás az O. Sz. B. szerint. Fizetés teljesítménybérben. Cím: Gödöllő, Dózsa György út 51. A holdnak, a csillagoknak, s különösen a virágmintáknak aligha! Sokkal valószínűbb, hogy szépségükért, titokzatos­ságukért kerültek fel a für- gátakra. A népdalok csillagai, virágai sem a hajdani kul­tikus szokások hagyományai­ként ötvöződtek a népdalok szövegeibe, hanem mert az ember csodálta, szerette őket, s Olykor rokonvonásokat vélt felfedezni a természet elemei és önmaga között. E népi motívumokkal dí­szített régi házak lassan el­tűnnek. Az újak nem őriznek semmit e motívumokból, jól­lehet az ívesen faragott dí­szek az új épületek eresze alatt is szépen mutatnának. Bene Mihály L ’■ Ók MZ ' III. ÉVFOLYAM* 86. SZÄM 1976. ÁPRILIS 10., SZOMBAT Á GÖFÉM gyorsmérlege Júniusban: nyitány Veresegyházon Az első negyedév 15,5 mil­lió forintos tervét kisebb le­maradással sikerült csak tel­jesítenie a Gödöllői Fémtö­megcikkipari Vállalatnak. Március 31-ig, az első negyed­év utolsó napjáig csak alig valamivel több mint 14 mil­lió forint értékű termék hagyta el a vállalat telep­helyét. A terv teljesítéséhez szükséges másfél millió fo­rint egy része pedig félkész­áruként itár feldolgozásra. A vállalat telephelyén maradt, ki nem szállított termékek egy része így a második ne­gyedévi terv teljesítését köny- nyíti. Ennyivel is kevesebb munka vár április és június között a GÖFÉM dolgozóira. Három műszakban A termeléskiesés okairól beszélgetve Nagy Sándorral, a vállalat igazgatójával, mind­járt az anyaghiányra terelő­dik a szó. A vállalat a szé­kesfehérvári Ikarus Karosz- széria- és Járműgyár egyik legfontosabb utasténszerel- vény. szállítója. Az alumínium­TANÁCSÜLÉS PÉCELEN Lakáselosztó bizottság alakult A péceli nagyközségi tanács legutóbbi, március 29-i ülé­sének napirendjén a gazdál­kodó szerveknél folytatott el­lenőrzések tapasztalatai szere­peltek. Megállapították töb­bek között, hogy az ellenőrzé­sekre fordított úgynevezett re­vizori napok száma általában kevés. Az ellenőrzések szigorí­tására a jövőben nagyobb gon­dot fordít a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága. Revizori ellenőrzés volt a tanács költségvetési és építő­ipari üzeménél, az általános iskolában, valamint a művelő­dési otthonban. A hétfői ta­nácsülés a külső revizorok be­vonásával is készült jelentést részletesein megtárgyalta és ki­sebb módosításokkal elfogadta. A végrehajtó bizottság a kö­zeljövőben elkészülő tanácsi lakások elosztására társadal­mi bizottságot hozott létre. Diáklap Aszódon Az aszódi Petőfi Sándor gimnázium és gépészeti szak- középislwla 1975 óta saját iskolaújsággal dicsekedhet. A közelmúltban jelent meg la­punk, a Galgaparti Diákjegy­zetek harmadik száma. Így a gimnázium földszinti hir­detőtábláján tavaly decem­ber óta immár harmadszor jelent meg az alábbi felhí­vás: „A nagy szünetben az osztály titkár ok vegyék át az iskolaúj súgót!” Az iskola KISZ -szervez e 1: e tavaly a tanévkezdéskor ha­tározta el, hogy diáklapot alapít. Az aszódi Petőfi-kul- tusz ismeretében döntöttünk úgy, hogy a Galgaparti Diák­jegyzetek címet választjuk iskolahíradónknak. A lap védnöke Kardos Győző igaz­gató és Torúai László párt­összekötő tanár lett. A szer­kesztőbizottság tagjai az isko­la diákjai, akik időt, fáradsá­got, nem kímélve töltik meg a rovatokat iskolánk életének eseményeivel, a fontos és ne­vezetes dolgok mellett sok­sok humorral. Április 3-án harmadszor jelent meg a diáiklap. Sze­rencsére egyre több tanuló ragad tollat. Segít ebben az iskolában meghirdetett iro­dalmi pályázat is, amelyen a helyezést elért novellák, ver­sek, értekezések előbb vagy utóbb a lap hasábjain is meg­jelennek. Iskolánk ügyesebb Az Aszódon megjelenő Galga­parti Diákjegyzetek elnevezésű diáklap szerkesztő bizottsága. rajzolói! és kisplasztika készí­tői között is verseny alakult ki. A legutóbbi téma a Rá- kóczi-szabadságharc, illetve maga II. Rákóczi Ferenc volt. Az aszódi Petőfi gimnázi­umban azonban nemcsak a diáklap emlékezett meg II. Rákóczi Ferencről, hanem maguk a tanulók is. Május második hetében rendezik meg azt az osztályok közötti vetélkedősorozatot, amely lezárja a Rákóyzi-évforduló középiskolai eseménysoroza­tát Aszódon. Ifj. Balázs Gusztáv Bag ból készült csomagtartókat és kapaszkodóvazakat speciális porral kezelik. A Franciaor­szágból származó Rilsan-por az elszíneződéstől és korró­ziótól védi az alumíniumsze- reivényeket, feltéve persze, hogy az exportból származó anyag időben megérkezik. Mert az első negyedév so­rán lcét hónapot késett termeléshez nelkülözhetetlen szállítmány, s emiatt a GÖ­FÉM kénytelen volt bérmun­kában, Gyomron, a Pestvi­déki Divatcikk Kiskereske­delmi Vállalat ottani telep­helyén elvégeztetni az utaster- szerelvények felületkezelte­tését. Az áru utaztatása volt elsősorban a termeléskiesés oka — mondta az igazgató. A vállalat idei terve 62 millió forint. Segít ezt telje­síteni a GÖFÉM veresegy­házi gyáregysége, ahol a ko- killázó- és présöntőrészleg­ben már hosszabb ideje fo­lyik a próbaüzem. A homok- öntőcsarnok műszaki átadasa az elkövetkező napokban vár­ható, s igy rövid idő kér­dése, hogy a homoköntő és a csiszoló is kiköltöznek Veres­egyházra. A tervek szerint június 30- án már teljes gőzzel termel a veresegyházi gyáregység. Ekkor harminchármán kez­dik meg az új gyáregység­ben a munkát, mégpedig két műszakban. A válalat vezetői azt latolgatják, hogy a pres- öntőgépek jobb kihasználása érdekében, ebben a részleg­ben áttérnek a háromműsza­kos munkára. Vizsgázó kerék A veresegyházi telephely felépítése eddig valamivel több mint 14 millió forintjá­ba került a GÖFÉM-nek. öt év fejlesztési alapját köl­tötték az új gyáregységre, amely az év közepétől már kezdi „visszafizetni” a ráköl- tött milliókat. A vállalat terve idén — mint mondtuk — 62 millió forint. Ebből április , első napjaiig 55 millió forin­tos volt a rendelésállomány. A hiányzó 7 millió forint előteremtése elsősorban a karnisrészleg feladata lesz. Most még csak Alsózsolcára, a Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat számára gyárt házgyári karnisokat a GÖFÉM: negyedévenként 10 ezer folyómétert. Nemrég tár­gyalásokat kezdtek a keres­kedelemmel és más építő­ipari vállalatokkal is egy na­gyobb volumenű karnisüzlet­ről, mert — mint megállap- tották — a mostani termelés könnyűszerrel a duplájára is felfuttatható lenne. Nem­rég mutatták be a kereske­delem illetékeseinek a GÖ­FÉM munkatársainak egyik újítását: az alumíniumból ön­tött targoncakereket. Elő­nye a korábbi öntöttvas ke­rékkel szemben az, hogy jó­val könnyebb, s a korróziónak' is kiválóan ellenáll. Arról, hogy a kereskedelmet érdek- li-e az újítás, az elkövetke­zendő napokban születik meg a döntés. Portások és kábelek Az új szabályozó renoszer életbe lépése kedvezőtlenül érintette a Gödöllői Fémtö­megcikkipari Vállalatot — mondja Nagy Sándor. — Az improduktív létszámot — a veresegyházi telephely meg­nyitásával — sajnos tovább kell növelnünk. A kiszolgáló személyzet — ha akarjuk, ha nem — a mostaninak kétsze­resére nő majd. Portásokra, gepeszekre és egyéb kiszol­gáló személyzetre lesz szük­ség az adminisztrátorok mel­lett. A helyzetünk egyálta­lán nem irigylésre méltó. — Régóta napirenden levő kérdés a GÖFÉM jövője. Tudnak-e valami közelebbit arról, mikor költöznek el a mostani telephelyről, a [sza­badság térről? — Az új telephelyünket a Dózsa György úton, a Volán­telep es a majdan megépülő kenyérgyár között jelölték ki. Időközben elkészült a beru­házási program is: az üze­mek és irodaházak, műhelyek és egyéb létesítmények be­építése összesen 18 millió fo­rintba kerülne' a tervek sze­rint, amelyeknek készítői csupán egyetlen dolgot felej­tettek ki: belekalkulálni a tervekbe a közműrendszer megépítését. Ez a 18 millió forintos összeg tehát vízveze­tékek, csatornák és távfűtőve­zetékek nélkül értendő, sőt még az elektromos kábelek sem szerepelnek az említett összegben. Ezekkel együtt kö­rülbelül 25 millió forint lehet az áttelépülós számláján a végösszeg. Ekkora összeget semmiképpen nem tudunk ki­gazdálkodni saját erőnkből. Ügy tűnik, tehát, hogy • a GÖFÉM egy darabig — a me­gye, a városi tanács és a vál­lalat anyagi lehetőségeit is­merve — régi helyén: a Sza­badság téren marad. Berkó Pál SPORT -i- SPORT + SPORT -4- SPORT FELSZABADULÁSI KUPA Tizenkilenc csapat - kispályán A kispályás labdarúgás egy­re népszerűbb városunkban. A rendszeres bajnokság mellett immár hagyományossá vált a jubileumi kupaküzdelmek megrendezése. Április 4-én ko­ra reggeltől hangos volt az Agrártudományi Egyetem sportkombinátja. A felszaba­dulási kupáért 19 csapat küz­dött a kispályás labdarúgás­ban. A döntőt IV. kér. FC és az ÁFÉSZ csapata vívta, s akár­csak tavaly november 7-én, a IV. kerületiek nyertek, ezúttal 2:0 arányban. A döntő mérkő­zésen a közelmúltban NB I-es színekben játszó Faliszek Sán­dor és Rab Péter is mezt öl­tött. A győztes csapatban ját­szott rajtuk kíyül: Lázár Ottó, Istók Barnabás, Polgár And­rás. Delea István, Ács Lajos, Sári József és István Péter. A bronzérmet a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat gárdája szerez­te meg. Sz omlati jegyzet REPÜLŐ Egyik kedvenc újságcik­kem — mert ilyen is van — az egykori lap, a Magyar Hírmondó hasábjain lá­tott napvilágot. Ezt a tudó­sítást, amely a legelső ma­gyarországi léghajókísérle­tek egyikéről szól, néha­napján előveszem és újra­olvasom, mint a szeretett regényeket. A nevezetes esemény 1784. szeptemberé­ben történt, amikor ,„Vesz- prím vármegyének Vesz- prim nevű városában ... gróf Kolovrad úr által há­rom tűzi golyóbisok minden jelenlévőknek reménységek felett, nemrégiben igen nagy előmenetellel bocsát­tattak fel.” Száníszerint há­rom. Kettő elveszett, soha nem találták meg, ám a legelső „Szalad várme­gyének Pécsöl nevezetű fa­lujában esvén le, midőn az ott lakó polgárok a földhez közelítteni látták volna, egy szívvel és szájjal azt mon­dották: hogy az minden bi­zonnyal a lidércnek tojása.” E*ről mindjárt- eszembe jut az a történet amely tgy másik kísérlettől szól. A fel- bocsátott ballon Mezőkö­vesd mellett esett le, s az emberek kaszával, piszka- fával, s főként pedig pus­kával óvakodtak a vetésbe, s hangos szóval megadásra szólították fel az ördögöt. Elismerem: ezek a törté­netek érdekesek, sőt, lebi- lincselőek, de semmi esetre sem újak, ezerszer elmond­ták, leírták őket. Óvatosan bár, de azt is mondhatnánk, hogy már-már közhely­számba mennek. Gondol­junk csak az első gépkocsi, vagy az első vasúti szerel­vény megjelenésére. E szer­kezetek minden esetben hallatlan riadalmat keltei­tek, az emberek csodákról, rejtélyes jelenésekről, az ördög közeli eljöveteléről suttogtak. És mi történt az­után? Semmi. Egyszerűen beleszoktunk, beletanul­tunk, napirendre tértünk ... És felejtettünk, sokat. Ami­kor lendületesebben kez­dett forogni az idő kereke, egyszerűen már rá sem ér­tünk csodálkozni, ez uz állapot úgy érzem még ma is tart. Javában tart! Visszatérve az újságok ■ hoz. A század első eveiben egyre többször lehetett ol­vasni a repülésről, kísérle­tekről, később pedig a leve­gő különös emberei — hő­sei — a pilóták kerültek az elqtérbe. Az alábbi új­ságidézet 1906-ból való: „öt évvel ezelőtt ezt a szót, hogy repülés, úgy írtuk le, hogy vonatközlekedés a Holddal. Vagy. látogatás a Mars lakóinál.” Akkor a csoda rnég valóban csoda volt. Ami pedig a hasonla­tokat illeti... A vonatköz lekedés a Holdba ma már túl lassú lenne, nem jó. A marslakókhoz pedig rövide­sen megyünk, csak még egy kicsit szedelőzködni kell. Sokszor gondolkoztam már azon, vajon kinek, mit mond egy megsárgult fény­kép, amelyen az előtérben két délceg, bőrsapkás férfi áll karbafont kezekkel, s a háttérben ott magasodik egy toldozott-foldozott két- fedeles repülőgép? Vajon mi járt az emberek fejében, amikor a főváros felett az égen lasan vándorolva meg­jelent az első repülő, s va­jon mire gondoltak azok, akik benne ültek? Mindegy már... Nem is jutott volna mind­ez eszembe, ha valamelyik- nap az időszerű mezőgaz- | dasági munkálatok után tu- dakozódva azt nem hallom, hogy az egyik járási gazda­ságban egy repülőgép meg­kezdte a műtrágyázást. Ezt I így, egyetlen mondatban | újságolta a gazdaság egyik vezetője, aztán már át is tért más témára. Ez nem baj, így természetes, és mi- tagadás tulajdonképpen nem is nagy újság. A re­pülőgép maholnap már me­zőgazdasági munkagépnek is számít, külön repülőte­rük is van. Tudom, semmi különös nincs ebben, csak az jutott eszembe, hogy könnyebb ebbe beleszületni, mint megérteni. Fehér Béla 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom