Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
1976. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK 4 Barcsay-túrlat Dunaújvárosban Tegnap Dunaújvárosban, az Vitz Béla-teremben megnyílt Barcsay Jenő Kossuth-díj au festőművész gyűjteményes kiállítása. A bemutatott hatvan olajfestményt, grafikát és tusrajzot magángyűjtőktől és múzeumoktól kölcsönözték a tárlat idejére. A kiállítást a 76 éves művész jelenlétében Várkonyi Zoltán, a Vígszínház Kossuth-dijas igazgatója nyitotta meg. A magyar festészet nagy öregjének gyűjteményes kiállítását április 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők Dunaújvárosiban. Odaítéltek a Bartók-alapítvány díjait ! Bartók Béla születésének 95. évfordulója alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán odaítélték azokat az ösztöndíjakat, amelyeket Bartók Béláné Pásztory Ditta ajánlott fel a zongoratanszék legtehetségesebb hallgatói számára. A Bartók-alapítvány megtisztelő díjait ebben az évben Gulyás Márta, Kancsár Vera, Némethy Attila, Roh- mann Imre és Schiff András művészképzős növendék nyerte el. Reklám a vásznon ' A Magyar Kereskedelmi Kamara filmbizottságának szervezésében szerdán rendezték meg a VI. magyar reklámfilmszamlét. A kamara székhazában 56 reklámfilmet mutattak be nyilvánosan, majd az előzetes értékelés, valamint a 400 meghívott vendég közönségszavazata alapján Kondor István, a film- bizottság elnöke értékelte a szemlét, ismertette az zsűri döntését és átadta a díjakat. Az első díjat az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt A ró- Joa és a holló című disznóba jtreklám -f ilm j e kapta. A filmet a Maliim propaganda- film-stúdiója készítette. Négy környezetvédelmi témájú film különdíjat nyert, közülük a vízszennyeződéssel foglalkozó egyúttal második díjat is kapott. Miért tanulnak? A felnőttoktatás és a tankötelezettségi törvény PEST MEGYEI RIDIQAKCÍo Hangmontázzsal kezdődött a műsor. — Három gyermekem van, többet szeretnék segíteni nekik, mint amennyit most tudok. — A munkakörömhöz nagyobb műveltség kell. — Brigádlag vagyok, a többiek kértek: tegyem le a nyolc osztályról a vizsgát, beiratkoztam. — Segítenek: szabadságot kapok, könyveket szereznek. — Nekem a múltban nem lehetett tanulnom. Ma már másképpen van minden, hát most tanulok. Később aztán még egy montázst adott a műsor — a szerda délutáni Felnőttek iskolapadban című összeállítás első része. Az M—3-as autópálya építőihez látogatott el a mikrofonnal a szerkesztő és vezető, Matros Eta, Mogyoródra, ahol egy kilencfős anwlfabétatanfo- lyam részvevőit kérdezte meg: miért tanulnak? A vallomások kicsit megrendíthették a hallgatót Nagyon röstellem, hogy írástudatlan vagyok. A gyerekeim előtt, mások előtt is. Szeretnék olvasni tudni. Háromszáz kilométert utazunk hazáig a vonaton, s még egy újságba se nézhetek bele. Szeretnék legalább annyit tanulni, hogy egy levelet meg tudjak írni a családnak, egy cédulát el tudjak olvasni. zólc tanulását is figyelemmel kísérik. Az erkölcsi, anyagi támogatás mellé szép emberi gesztusok társulnak. Több helyen szokássá lett például, hogy. a munkahelyi vezetők részt vesznek tanév zártán az eredményhirdetésen, tartják a kapcsolatot az iskolával. Gödöllőről, is közvetített a rádió ebben a szerdai adásban, az ottani árammérőgyárból. Ott évente 500—600 dolgozó vesz részt állami oktatásban. Természetesen 'nemcsak általános iskolaiban, hanem magasabb fokozatban is. Szakmunkásaik közül többen a dolgozók kétéves szakközépiskolájába járnak, hogy a mesterlevél mellé az érettségi bizonyítványt is megszerezzék. Évente 25—30 ember tanul műszerésznek, a technikusképzésben is többen részt vesznek. A gyár évi egymilliót fordít dolgozói tanulására, ennyi a tanulmányi szabadság, a kedvezmények ára. Azé például, hogy az általános iskolába járókat, a délutáni műszakból is elengedik az órákra. Bizony, ez nem kis pénz. — De boldogan vállaljuk ezt a költséget — nyilatkozta a rádiónak a gyár égjük vezetője. A felnőttoktatás nemcsak hiánypótlás. Azt is szolgálja, hogy igénj-t ébresszen a folyamatos önművelésre. Jó példát Vecsésről közölt erre a rádió: Ott az általános iskolában tanuló felnőttek — mintegy új tantárgyként — művelődési programot is kapnak. Az iskola szervezésében járnak színházba, kirándulásokra, élményeiket megbeszélili. A műsorban szó volt arról is, hogy a cigányok életmódjának megváltoztatásához szintén az iskolapadokon át vezet az út. A műsorzáró villáminterjúban elhangzott két reméijytkeltő nyilatkozat. — A VIII.' osztály után tovább akarok tanulni — mondta az egyik interjúalany. S a másik: — Cigánygyerekek vagyunk. Tanulunk, hogy ne mondhassák ránk: elmaradottak, mert cigányok, tudatlanok- Csontos Magda Vízesés a porondon LÁTVÁNYOS ELŐADÁST ÍGÉRNEK Harminc ‘éve van nálunk felnőttoktatás. Széles skálán, a legalsó lépcsőfoktól a legföl- sőig. Pest megyében az utóbbi években megduplázódott a tanuló felnőttek száma. Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a műsornak adott nyilatkozatában beszámolt a jó eredményekről, de utalt arra is, hogy a jövő egyik fontos feladata: érvényt szerezni, mindenhol a tankötelezettségi törvénynek. A gyerekeknek a rendeskorúak iskolájában kell megszerezni az általános iskolai végzettséget. Ez azonban nem csökkentheti a felnőttoktatás iramát: a hiányokat pótolni kell. Hargitai Károly elmondta, ma már a Pest megyei üzemek egyöntetűen pártolják a tanulás ügyét. Iskoláztatási tervet készítenek, s a beiratko- 1 Szokatlan látvány fogadj-a péntektől a Fővárosi Nagycirkusz látogatóit: a porondon vízesés zuhan alá, vízitutaj siklílk, szép lányok lépdelnek a víz színén, anélkül, hogy elmerülnének ... Mindez azonban csajt kelléke az új programnak, amely valóban nagy látványosságnak ígérkezik a Városligetben. Az új premier, mint a cirkusz vezetői elmondták, nem szakít a hagyományos cirkuszprodukciókkal, sőt, új ötletekkel, új lehetőségekkel bővíti azokat. Az eddigi bemutatókhoz képest az a különbség, hogy a kötéltáncos ezúttal a víz felett egyensúlyoz majd, s a légtomász is nem a porond, hanem a sima víztükör felett adja elő számát. A svéd Trolle Rodin cirkusszal közösein készített műsor lényegében a gazdag nemzetközi hagyományokat folytatja, hiszen szovjet, angol, olasz társulatok nemegyszer próbálkoztak ilyesmivel, ám a hazai előadás mindenképpen egyedülállónak számít majd. Budapesten csaknem húsz éve, 1957-ben, a régi cirkuszépületben már láthatott hasonló műsort a publikum, de a mostani vállalkozás minden tekintetben felülmúlja elődjét, A porond például az előadás második részében valóságos tóvá alakul át, pár perc alatt csaknem 500 ezer liter víz zúdul alá káprázatos fényjáték kereszttüzében. Szigeteli, kis hidak és szökőkutak bukkannak fel és máris kezdődhet, illetve folytatódhat az előadás. * KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A Rdkóczi-kor művészete ’ 'Jó arányelosztásban gondol- (nak a pesti tárlatok ezúttal i haladó hagyományainkra, új értékeinkre és a külföldi festmények folyamatos fogadására. Emlékek a Nemzeti Múzeumban A főszerep ezúttal a Rákó- czi-szabadságharc rendkívül gazdag és méltóan csoportosított művelődéstörténeti tárgyaié. Áttekinthető a rendezés, szóra bírja a fejedelem pecsétnyomóját, a szécsényi országgyűlés emlékérmét, az 1704-ben kiadott aranyforintokat, tízpoltúrás rézpénzeit, a híres mádi kupát, melyet a fejedelem adományozott a református eklézsiának. Korunk emberéhez szól a köszörült üvegből és aranyozott ezüstből készült fedeles kancsó is — II. Rákóczi Ferenc liedves műtárgya —, a tárogatók egész sora, hadi zászlók, rodostód karosszék. Ez utóbbi és a két hársfából faragott, esz- targályozott gyertyatartó nagy valószínűséggél o fejedelem munkája, melyet Mikes Kelemen naplójegyzete igazol. Kiemelten kezeli Bánkúti Imre rendező a fegjrverek, bútorok sokaságában Mányoki Ádám híres Rákóczi portréit és Ráday Pálról festett arcmását, aki a fejedelem belső titkára volt és a szatmári béke után péceli kastélyában élt. Nagyon intim a Dömsödön dolgozott Edvi Illés Aladár Ro- dostó-íestménysorozata, melyet ezúttal másolatokban láthatunk. Külön tárlóban helyezték el a Rákóczi-emlékérem pályázat legjobb műveit. Kiss Nagy András most is remekelt, de a Szentendrén alkotó szobrászok is kiváló műveket küldtek. Csikszent- mihátyi Róbert lovas figurával közelítette a kort, Asszonyi Tamás ismert stílusérzékenységével archaizált, Ligeti Erika zászlók lobogásával, zászlóvivők drámájával érvéit; tisztán, hatásosan. A március 2fián nyilt és hónapokig nyitva tartó kiállításnak összetett a nevelőéntéke. Hazafias érzületet kelt és esztétikai örömöket adományoz, ezért remélhetőleg sok Pest megye iskola keresi fel hamarosan, hogy osztozzon tudatalakító kincseiben. Szabolcs Péter szobrai Április 10-ig láthatók e nagy gonddal alkotott művek a Stúdió Galériában. Az alig harmincéves művész Zalaegerszegen él, kedvelt anyaga a fa és vörösréz, vagy e kettő társítása. Megfontoltság, ízlés, biztos tudás uralja művészetét, csak a szenvedély lobogása nem teljes. Igaz, ezt nem lehet korrigálni, ez állapot. Ez a tény okozza, hogy kiállításáról kellemes élménnyel, de megrendülés nélkül távozunk. Tárlatnézőn Érdeklődés kíséri Bod Éva kerámiáit a Csók István Galériában. Érthető, hiszen e művendeztetik állandó vagy ideiglenes környezetükkel. Ügy igaz, ahogy Koczogh Ákos írja a katalógus előszavában; a tizenöt éve alkotó Bőd Éva bőséges kínálattal érkezett. A fejedelem rodostői karosszéke, valószínűleg saját kezű munkája. Művek ajánlatát küldi a jövendőnek, de kígyómázas edényeivel, kávés, teás készleteivel jelenünk vonzó lakáskultúráját is gyarapítja. A Budapesti Történeti Múzeumban a varsói festők mutatkoztak be sokrétű stilusvál- tozattal, mely a lengyel művészet karaktere, kísérletezőkedvének bátorságát tanúsítja, időnként az elméiyültség rovására. A gondolatgazdagság, ötletesség számtalan változata közül is kitűnik Jan Tarasin, Olga Samarska, Jan Lis, Jan Karczewski, Piotr Boguslawski művészete. Politikai plakátok is megjelennék utcatárlatan, Közülük kiemelkedik So-Ky, a Nagymaroson alkotó Sós László, Kemény Éva művészházaspár Április 4-ét szimbolizáló lapja, mely koncentrikus körökkapitányának zöld árnyképével és a nemzeti zászló alakjával érvelve összegezi összetett korunk eszményeit. Hatásosan, hiánytalanul. Losonci Miklós A Fővárasd Nagycirkusz új premierjének első része a hagyományos fűrészporporondon játszódik, különféle, elsősorban állatszámok beiktatásával. Láthatunk lovas zsonglőröket, örvösmedve-idomítást, csimpánzokat és természetesein bohócokat is. Szünet után kezdődik az igazi vízácirkusz, amelynek szereplői légtomá- szok, drótkötéltáncosok és nem utolsósorban krokodilok és. kígyók lesznek. Megjelent dr. Biró József könyve A Kossuth Könjrvkiadó Köz- gazdasági Ismeretek sorozatában jelent meg dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek Magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok című könyve. A témát kitűnően ismerő szerző bemutatja a felszabadulás időszakának magyar gazdaságát, majd áttekinti a magyar- szovjet gazdasági kapcsolatok alakulását egészen napjainkig. A könyv érdekes része foglalkozik a kereskedelmünk árrendszerének alapját adó árelvvel, az árak megállapításának módszerével. A kereskedelem ár- és árarányválto zásai mellett a kötet külön fejezetben tárgyalja a gazdasági kapcsolatok elmélyülését; az integrációt, a szakosodást, a kooperációt. — Hangverseny. Április 4-én Cegléden, az állami zeneiskolában az itt tanító tanárok hangversenyt ádnaik, az intézmény fennállásának és a Pest megyei zeneoktatás 25. évfordulójára. veszi szinten jelentkező használati tárgyak életünket ör- Kerényi Jenő Osztapenkó HETI FILMJEGYZET Azonosítás Jelenet az Azonosítás című új magyar filmből. Középen Cserhalmi György. Akár néhány mondatban is össze lehetne foglalni az első nagyjátékfilmjével debütáló Lugossy László filmjének cselekményét. A háború után magyar hadifoglyok érkeznek haza, köztük egy nincstelen, apátlan-anyátlan lelencgyerek, Ambrus András, akit azonban a fogolytáborban egy szökött társa nevére írtak be, s így Takács Gáborként tartják nyilván. Ambrus szeretné visszakapni a saját nevét, de ez nem olyan könnyű. Amíg ez az azonosítás megtörténik, sok mindenen kell keresztül mennie. A film tulajdonképpen ennek a processzusnak a története. S éppen ennek a processzusnak az ábrázolásával válik igazából filmmé. Lugossy és a forgatókönjrv írója,' Kardos István ugyanis elsősorban azt feszegetik Ambrus András történetében, hogy milyen erőkkel, tényezőkkel kerül szembe ez a fiatal, rossz tapasztalatai miatt riadt, sorsa, életútja következtében tanulatlan, de becsületes és őszinte férfi az azonosítási eljárás során. A történet olj'an időszakban játszódik, amikor még sok minden forrongásban volt, de néhány alapvető kérdésben már kialakult az új társadalmi rend. Megtörtént a földosztás, működnek a demokratikus szervezetek, a demokratikus rendőrség, dolgozik a kommunista párt, s közben folyik a harc a proletárhataiom következetes megvalósításáért. Ebbe a bonyolult viszonylatokkal terhes periódusba csöppent bele Ambrus, aki egyszer már megtanulta, hogy a nagy viharokat a legjobb meghúzódva átvészelni, s talán ezért is maradt életben egy olyan háború után, amihez semmi köze sem volt. De valamiféle halvány tudat, vagy talán ösztön arról beszél összekavart, megzavart elméjében, hogy az a föld, amelyre hazaérkezett, már — szerencsére — nem azonos azzal, amelyről elment. Ezt sugallják a hadifoglyokat fogadó feliratok az állomáson, ezt a fogadóbizottság intézkedései, a fogadáskor mondott beszédek —, s ezt bizonytalanítja el az a sok visszahúzó erő, amelyet Ambrus saját esetében is tapasztal. Maguk a fogolytársai is félnek, mert nem tudják, mennyi igaz abból, amit látnak, mit hihetnek el, miután a múltban annyiszor becsapták már őket. Még arra se vállalkoznak, hogy Ambrust igazolják, sőt rátámadnak, mert akadékoskodásával hátráltatja az ő ügyük intézését, s esetleg gyanút kelt a hatóságokban mások iránt is. Nem jár jobban Ambrus volt gazdájáékkal sem, pedig azok a lelenc cseléd számára még földet is ihattak — de az Ambrus András és nem Takács Gábor nevére szól. Terhére van a hadifoglyok ügyeit intéző adminisztratív szerveknek is, mert makacssága nem illik bele az amúgy is túlterhelt apparátus gépies munkájába. Terhére van a rendőröknek, terhére van a párttitkámak, Csatónak — Ambrus hazajött ugyan, de nem kell senkinek. Ez azonban csak egyik rétege a filmnek. A másik, rejtettebb, de fontosabb réteg áttételesebb. Arról szólnak itt az alkotók, hogy az ember az új társadalomban végül is mégis a legfontosabb tényező. Hogy senkit sem lehet lehurrogni, félrelökni, hogy mindenki jogosult arra, hogy — jelképesen szólva — a maga neve alatt a maga életét élje. És hogy azt, aki önhibáján kívül nem illik a megszabott keretekbe, s e kereteket nem is mindig képes felfogni, ugyancsak önhibáján kívül, nos, azt az embert előbb fel kell világosítani, meg kell győzni, meg kell tanítani arra, hogy miért más az a társadalom, amelybe visszakerült, mint az volt, amelyből elvitték a frontra. Csakhogy e nagyon nehéz küzdelem közben maguk az Ambrust formálni akaró emberek, tényezők, szituációk is mozognak, változnak, fejlődnek. Ezt a rendkívül összetett folyamatot ábrázolja a film, amely sokkal többről szól, mint hogy egy elcserélt nevű volt hadifogoly miképp kapja vissza végül is a saját nevét. Lugossy, akit számos kitűnő kisfilmje tett ismertté, első nagyjátékfilmjében érett, önálló eszköztárral rendelkező rendezőnek bizonyul. Néhány megoldása — a hazafelé vonatozó hadifoglyok eldobálják a csajkáikat, evőeszközeiket, ócska hátizsákjaikat, vagy: az igazolásaikra váró emberekhez egy „művészbrigád” érkezik és ad „koncertet”, vagy: volt fogolytársai rátámadnak Ambrusra — sokáig emlékezetes marad. A film erénye a számos jő színészi alakítás is. Elsősorban Cserhalmi Györgyöt kell említeni, aki Ambrus nagyon összetett, nagyon bonyolult, egyszerűségében is sok gondolatot hordozó figuráját úgy játssza el, hogy sem a primitívség, sem a belemagyarázás felé nem viszi el. Mellette Madaras József Csató párttitkárát, ezt az önmagával is vívódó, s másokért is küzdő, később, a személyi kultusz évei alatt valószínűleg igen nehéz helyzetbe kerülő becsületes embert, Kottái Róbert Kelemen századosát, a máris adminisztratív megoldásokra hajló, s később valószínűleg méginlcább ezt alkalmazó „hatalmat”, és Pogány Judit agyonhajszolt titkárnőjét, ezt a jóindulatú, de semmit nem értő fiatalasszonyt kell kiemelni. (A film egyik figyelemreméltó vonása egyébként, hogy finoman érzékelteti a hamarosan elkövetkező politikai torzulások már ekkor észlelhető körvonalait.) Emlékezz a nevedre! A moziműsor szerkesztőinek jóvoltából a hét másik új bemutatója is egy névazonosítás története: arról szól, hogyan találja meg újra a háború alatt egy koncentrációs táborban elveszett kisfiát egy le- ningrádi asszony. Szergej Ko- loszov szovjet rendező —■ alti a lengyel Ernst Bryl és Ja- nusz Krasynski társaságában a forgatókönyvet is írta — sok megrázó részlettel, de a kísértő hatásvadászat nélkül készítette el ezt a szovjet— lengyel koprodukciós filmet. Több hasonló alkotást láttunk már; ez az új változat any- nyiban más, hogy a boldog egymásratalálásbán is érezteti: a múlt iszonyú emlékeit sem az anya, sem a fia nem tudják már elfeledni. Takács István
