Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-18 / 66. szám
Lelkesen, felkészülten Kulturális seregszemle az albertirsai iskolában E héten rendezték meg az albertirsai általános Iskola úttörőcsapatának kulturális seregszemléjét. Az egésznapos program keretében, rajonként mutatták be műsorukat az iskolások. Elsősorban azok a jelenetek váltották ki a nagy számú néző- közönség tetszését, amelyek az úttörőélet egy-egy mozzanatát vitték színre. A rajok többsége lelkesen és jól felkészülten szerepelt, a sorrend megállapítása nem volt könnyű. A kisdobosok közül az első helyeken a 4/A osztály Lenin raja, a 4/B József Attila és a 3/C Móra Ferenc raja osztozott. Az úttörő színjátszók közül a 7/B Zrínyi raja került az első helyre, második lett az 5/B Teleki Blanka és a 8/C Kinizsi raja. A kisdobosok és az úttörők közül a legjobb rajok kerültek a járási döntőbe. F. V. KERTI FÖLD A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet piaci virágárusító üzletében felirat hirdeti: KERTI FÖLD KAPHATÓ! Sok vásárló keresi fel a boltot: frissítik a cserepes növények talaját, földet visznek, hogy az új lakótelepen betelepíthessék az erkélyt díszítő virágosládákat. C EßL EßL PEST NEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1976. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Tavaszvárás, tervekkel, gonddal Háromezer gömbakácot ültetnek el A gyerekek játszóhelyet kapnak Űjra lapoztunk egyet a naptárban. Március. Sétálok a parkban. A csendben szinte hallani, hogy már közel a tavasz. Friss leheletére megmozdulnak a fák, bokrok. Az ágak az ég felé nyújtóznak, itt-ott kibomlanak az első rügyek is. Megjelentek az utcákon E hangulat sugallja az ötletet, utánajárok, hogyan készül a város a tavasz fogadására? Kísérőm Hártyán László, a városgazdálkodási vállalat kertésze. Tíz éve fáradozik azon, hogy parkjaink, utcáink, tereink szebbek és üdébbek legyenek. A kertészeti telephelyen vagyunk. Színes tarkasága játszik ABONYI KRÓNIKA Takarékosság, tervszerűség Fokozzák a felvásárlást, korszerűsítik az üzleteket Megkezdődtek az ÁFÉSZ részközgyűlései Ezekben a napokban tartja részközgyűléseit az abonyi ÁFÉSZ. A tavalyi munka értékeléséről, az idei és az V. ötéves tervről az igazgatóság írásbeli tájékoztatót adott ki. Szövetkezetpolitikai szempontból a múlt év legfontosabb eseménye a munkásszö- vetkezeti szekció életrehívása volt. A szekció célja: jobbá tenni a Mechanikai Művek helybeli gyáregységében dolgozók ellátását. A szövetkezet múlt évi forgalma meghaladta a 167 millió forintot, 12 millióval volt több, mint a korábbi esztendőben. Legtöbbet, 70 millió forint értékben, élelmiszerből értékesítettek, ami azt mutatja, hogy egyes árufélékből javult az ellátás. Több tőkehúst kaptak, és kedvező változást hozott az új kenyérgyár. Nem sikerült az igényeknek megfelelő meny- nyiségű töltelékárut beszerezni, a kértnél kevesebb édesipari árut kaptak, és nem jutottak előbbre a zöldség- és gyümölcsellátásban sem. A ruházati boltok forgalma a tervezettet elérte, bár — főként gyerekholmiból és olcsó ruhaneműből — nem tudtak annyit beszerezni, amennyit kellett volna. A bútorellátás megfelelő volt. A vendéglátóipar forgalma 12 százalékkal emelkedett, a korábbi évihez viszonyítva, a vendéglátóhelyek és a cuk- r ászüzem korszerűsítésének következménveként. A felvásárlás az 1974-es évihez hasonló színvonalú volt. Tervszerűen hajtották végre a beruházási é$ fejlesztési programot. Üj olajkút épült a Bicskei úton. Nemsokára tető alá kerül a Mechanikai Művek gyáregységében, a munkásszövetkezeti szekció keretében, az az épület, amelyben konyha, étterem és üzemi büfé lesz. Több mint egymillió forintot költöttek a Kinizsi Étterem korszerűsítésére. Bútorüzlet és bemutatóterem céljára a Nagykőrösi úton megvásárolták a volt Népkör épületét. Készül az új ruházati bolt, jelentős költséggel fejlesztették a közétkeztetést, és múlt év augusztusától ipari szolgáltatásokat is vállalnak. Az idei év tervei az V. ötéves terv irányelveinek figyelembevételével készültek el., Takarékos gazdálkodásra törekednek, s mindent elkövetnek a jobb áruellátásért, ennek megfelelően fokozzák a felvásárlást. A közétkeztetés lehetőségét növeli majd az étteremhez tartozó új konyha, amely az év közepére készül el. Még az idén megnyitják az összevont ruházati üzletet és elkészül a lakberendezési bolt. A 15. számú boltot önkiszolgálóvá fejlesztik, korszerűsítik a strandbüfét és felújítják a gázcseretelepet. Gépesítik a kereskedelmet, a vendéglátóipart, valamint az ipari karbantartó és szolgáltató részlegüket. Gy. F. SPORTELET Sikerek Szegeden Négy megye 14—15 éves birkózói versenyeztek szabad- és kötöttfogásban legutóbb, a Szegeden rendezett versenyen. Pest megye színeiben az abonyi fiúk megállták a helyüket. Szabadfogásban első lett Retkes Zoltán, Retkes József, Mucsi Zoltán és Goda Sándor, második Vörös János, harmadik Kolozsvári József, Kállai László, Kiss László, Csizmadia János és Pintye István. Kötöttfogásban Szűcs Ferenc első helyre került. ★ A labarúgók elsó bajnoki mérkőzésüket a Ceglédi VSE ellen játszották, és l:l-es döntetlent értek el. Palcsó lőtte az abonyi gólt, az első félidő 38. percében, és a mérkőzés 89. percében egyenlítettek a ceglédiek. A mezőny legjobbja Bartucz és Gulyka volt. szemem előtt, kellemes illatok keringenek körülöttem. — Mit dolgoznak jelenleg? — Itt már régóta tavasz van, mi megelőztük a kinti időjárást. Persze, ez nem meteorológiai csoda, hanem gondos előkészület. Most vetjük az egynyári virágpalántákat. Cserépbe kerülnek a nyíló virágok. Kötészetünk is folyamatosan dolgozik, eljegyzési és menyasszonyi csokrokat készít, koszorúkat fon. — Mi a fő feladatuk? — Parkosítás, a meglévő parkok gondozása. — Most, a tavasz közeledtével, bizonyára több a tennivaló ... — A mi munkásaink a tavasz hírnökei. Már megjelentek az utcákon, a fák koronáját alakítják, a parkokban a talajt javítják, tápanyagokkal Fásítási program Cegléd egyre gyorsabban és szebben városiasodik, egyre több az új lakótelep. Ez örvendetes. De a szorosan összebújó lakótömbök között alig van .levegő, kevés a fa, virág, bokor. Hiányzik a megnyugtató, pihentető, frissítő zöldövezet, — Ennek az évnek fő feladata a fásítási program végrehajtása — jegyzi meg Hartyány László. — Háromezer gömbakácot ültetünk el. Egységesítjük az utcákat is, megtervezzük a fásítást, mely eddig a háztulajdonosok elképzelése szerint alakult., A program nöyényér- téké 150 ezer forint.'A fák elültetésére társadalmi munkát szervez a városi népfrontbizottság. Reméljük, Cegléd lakói szívesen segítenek. Parkírozó parkok? Mindig mondogatjuk, kevés a park, a szabad terület a városban. De lehet, hogy „optikai csalódás" ez? A helyzetet az rontja ugyanis, hogy egyre több az autó Cegléden, és a parkoló, helyet mohón kutatók behatolnak a parkokba, sőt még a játszóterekre is. — Hogyan vélekedik a szakember Cegléd parkjairól? — A lényeg, a mostani zöld terület nagysága megfelel a városiasodás jelenlegi szakaszának. A tervek szerint, az urbanizáció gyorsulásával lépést tart majd a szabad, zöld területek, sétálók építése. Egy-két hibát azonban elkövettünk. Sok helyen a zöldterület rovására építkeztünk. Pedig óvni kellene minden centimétemyi „ternészetdarabkát”. A Károlyi Mi- hály lakótelep például városunk egyik büszkesége. Csakhogy túl zsúfolt már, annyira közel vannak egymáshoz az épületek, hogy megfordulni is alig lehet közöttük. A kőrengeteg megtöri a napfény sugarát, csökkenti a gyerekek mozgásterületét, gátolja a friss levegő szabad áramlását. A „szellősebb” építkezés üdébb, esztéti- kusabb és főleg egészségesebb. — Készítenek-e új parkot az idén? . — Csak a kórházban, az új elmepavilonok körül. A fő cél: a meglévők felfrissítése, szépítése. Egyébként évről évre növekszik a parkfelület. Jelenleg 75 ezer négyzetméter. Több játszóteret kell építenünk. Azért már megkezdtük a változtatást. Az állomás mellett, a Dugonics téren van már szabad terület, készül a gyerekek KRESZ- parkja és a Malomtószél előbb- utóbb igazi ifjúsági sportközpont lesz. A természetvédelem közügy Kifogásoljuk, kevés a fa, virág. De mit teszünk, mi, utcai járókelők és városlakók, a meglévők védelmében? — A parkok fenntartása évi 2 millió 500 ezer forintba kerül. Ebből 300—400 ezer forintot vesz el a rongálások pótlása — panaszolja Hártyán László, ■ , . — MŰ lehetné tenni? — A természet védelme, minden fa, virág, fűszál óvása legyen közügy. A csend, a nyugalom, a szép és hangulatos környezet mindenki érdeke, védje hát mindenki. — Van még javaslata a város szépítésére? — Igen. A ceglédi belváros túl zsúfolt, nagy a forgalma, eléggé zajos, poros, ezért nincs sajátos, otthonias hangulata. A Szabadság tér parkját is szinte megfojtja a körülötte füstölgő, dübörgő gépáradat. Cegléden is ki lehetne alakítani egy sétálót. Erre a legalkalmasabb a Rákóczi útnak a városközpont felé vezető szakasza. Az út két oldalán levő ostorfák ritkaságok: így, ilyen összefüggő, elrendezett formában, sehol sincsenek az országban. Gondolkodnunk kellene azon, nem lehetne-e a forgalmat elterelni onnan? Érdemes-e az út szélesítése miatt esetleg kivágni a fákat? Költői Ádám Tanácskozás Dánszentmiklóson Tevékeny vöröskeresztesek Egészségügyi hetet szerveznek Aktívaülést tartott Dánszentmiklóson a Vöröskereszt járási szervezete. Az ülésen részt vett Horváth Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára, ott voltak a község és a helybeli közös gazdaságok politikai és gazdasági vezetői. A dánszen tmikl ősi vöröskeresztesek munkájáról és a soron következő feladatokról Kemenczei Lászlóné és Molnár Mária számolt be. Tavaly a véradómozgalomban értek el sikereket, remélik, az idén még eredményesebbek lesznek. Az alkoholizmus elleni hónap alkalmából, a Micsurin Tsz- ben filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak, év végén pedig községi egészség- ügyi hetet rendeznek a széles körű felvilágosítás érdekében. A központi feladatokat Horváth Józsefné ismertette az aktívaülésen. Főként azokról a tennivalókról szólt, amelyekben a mezőgazdaságban dolgozók segíthetnek részvételükkel. A hozzászólások igazolták, hogy a jövőben is igény van különféle előadásokra, szülők és nagylányok iskolájára, elsősegélynyújtó tanfolyamra, üzemegészségügyi ismeretterjesztésre. A DÉMASZ V. Ceglédi Művezetö- sége értesíti a lakosságot, hogy a Külső Kátai úton vasúti átjáró és a MEZŐGÉP vállalat közötti terű. létén létesülő posta járműtelep részére 1 kV-os földkábelt fektetett. A földkábel nyomvonala a MEZŐGÉP Vállalat területén levő vasoszlopos transzformátor állomástól Indul és a meglevő kerítéstől 0,5 m-re halad a járműtelep területére. A lefektetett kábelt 1976. március 18-án feszültség alá helyezzük. Figyelmeztetjük a város lakosságát. hogy a kábel mellett árokásás. különböző földmunka végzésénél a kábel megközelítése, érintése életveszélyes és tilos. A mezőgazdaság fejlődésének kérdései Erdei Ferenc agrárgazdasági tanulmányai Erdei Ferenc összegyűjtött Müvei sorozataiban az Akadémiai Kiadó a napokban jelentette meg az Agrárgazdasági tanulmányok három kötetét. Az első kötet a belterje- sítés és a szakosítás tematikájával foglalkozik, a második d gazdaságosságot és az ágazati fejlesztést tárgyalja, a harmadik kötet a mezőgazdasági szervezéstudomány és a vállalati gazdálkodás fejlesztését szolgáló tanulmányaiból ad közre egy csokorra valót. O Nagyon időszerű e tanulmányok újbóli közzététele, hiszen ismert dolog, hogy a mezőgazdaság fejlődése es távlatai kérdésében különböző szinten, főleg szakemberek között, még ma is vannak vitáit. Persze, a különböző vélemények nem az alap, hanem időmtént a mezőgazdasági termelés hogyanja körül vannak. Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdaság a szocialista nagyüzemi keretekben, szocialistaszövetkezeti tulajdon erősítése, az össznépi tulajdon felé haladva fejlődik, a mezőgazdaságban pedig egyre inkább teret nyer az iparszerű''' termelés. Ezzel kapcsolatban a XI. pártkongresszus határozata a többi között a következőket mondja: „A szocialista alapra helyezett mezőgazda- ság, valamint a szocialista szövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké váljanak ...” E folyamatoknak vagyunk a tanúi: a mezőgazdaságban koncentrálódtak az erők, szükségszerűvé vált a termelésszervezés tudományos megalapozása, a szocialista nagyipar és a szocialista mező- gazdaság még szorosabb együttműködése. Ennek gyakorlati megvalósításán dolgozunk. Ehhez nyújtanak segítséget Erdei Ferenc most közreadott tanulmányai, amelyek bizonyítják, hogy a szerző a fejlődés, a szüntelen megújulás, a szocialista gazdálkodás korszerű fejlesztése mellett elkötelezettek oldalán áll. Az élet nem állhat meg. A mezőgazdasági termelésiben is állandóan keresnünk kell azokat a korszerű módszereket, amelyek alkalmazásával elősegíthetjük a gyors fejlődést, s lehetővé válik, hogy a termelési mód összhangban legyen a termelési viszonyokkal. Ahogyan Erdei Ferenc utolsó korszakos művében, a Város és vidéke utószavában leírta: .. a történelem szalcadatlan pótvizsgáinak is alá kell vetnünk magunkat: szüntelenül szembesíteni kell eszméket és valót, elméletet és gyakorlatot". Minden időszaknak megvan a maga tennivalója, s mindig új kerete. Ezt magunk is tapasztalhattuk a mezőgazdaság viszonylatában is az elmúlt három évtized során. Elég, ha röviden megemlítjük: a felszabadulás óta eltelt időben népgazdaságunk a történelmi fejlődés több lépcsőjén lépett előre. A feudális maradványokkal terhelt tőkés-nagybirtokos mezőgazdasági országból előbb ipart is fejlesztő Ms üzemi mezőgazdasági országgá lettünk — ez volt a földreform, a helyreállítás és a hároméves terv időszaka —, majd szocialista ipari-mezőgazdasági ország lettünk — ez volt a szocialista átszervezés és szocialista iparosítás korszaka. E gyors ütemű és forradalmi méretű átalakulásban a mezőgazdaság változásai nemcsak együtt haladtak az általános mezőgazdasági átalakulással, hanem meg is határozták a változás jellegét. E korszakos fejlődés részleteit nincs módunkban recenzió keretében áttekinteni, de megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődése mind tulajdon, mind a termelés feltételeiben szocialista irányba fejlődött és végleg a szocialista nagyüzemi formák valósultak meg. © A szocialista mezőgazdaság kimunkálásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Erdei Ferenc tudományos munkásságával, aki csaknem másfél évtizeden át irányította az Agrárgazdasági Kutató Intézetet. E három kötetben öszszegyűjtötit munkáinak java részét éppen ebben az időszakban írta. Mindegyik írás egy- egy elvi, közgazdasági, mező- gazdaságá kérdésben, tette le a garast, vagy járult hozzá az adott téma tisztázásához. Vegyük csak A mezőgazdaság belterjesítése és a szakosítása címmel az első kötetben ösz- szegyűjtött munkáit. A szerző ebben a művében marxista módon sok új vonását feltárta a mezőgazdaság belterjességének. A hozam— ráfordítás—föld viszonylatában látta a belterjesség közgazda- sági tartalmát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a belterjesség objektív, általános érvényű fogalmára van szükség, s ezt meg kell tisztítani minden úgynevezett ériékelő elemtől, vagyis a béLterjesítés gazdasági céljaival (például a jövedel- mezőséggiel) való fogalmi ösz- szekapcsolásitól. Erdei e könyvében ezt a munkát elvégezte és a belterjesség és külteries- ség fogalmát összekapcsolta a marxi újratermelési eiimélet- tel. Ahogyan Fekete Ferenc az Erdei hármas könyvéhez írt utószavában megállapítja: a szerző hasonlóan nagy munkát végzett a szakosítás fogalmának tisztázásában, s „műveivel rangos pozíciót vívott ki a szakosítás problémáit felölelő marxi agrárgazdasági szak- irodalomban”. Érdemes a mai közgazdászoknak és a mező- gazdasági termelés fejlesztésével foglalkozó szakembereknek is forgatniuk Erdei könyvét, mert az ágazati, a területi és vállalati seakosítás korunknak is egyik legbonyolultabb problémája. Magyarországon az ésszerű szakosítás azért is nagy fontosságú, mert a mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése gyakorlatilag alig mérsékelhető; az élelmiszertermelés további útja is a szakosítás helyes kialakításától függ. © A válogatás második kötete a Gazdaságosság és termelésfejlesztés címet viseli, s a szerzőnek azokat a munkáit tartalmazza, amelyeket,,« tárgykörben írt. Különösen sokat foglalkozott áz önköltt séggel, mint olyan tényezővel, amely nélkülözhetetlen a szocialista mezőgazdaságban. Erdei több ízben is idézte a szovjet példákat, s rámutatott, hogy az SZKP már 1925-ben helyesen jelölte meg az irányt, almikor megállapította, hogy a szovhozolcnak-kolhozoknak nemcsak többet kell termelniük, hanem a ráfordításokat is csökkenteniük kell. Bírálta a személyi kultusz idején kialakult káros szemléletet, amely szerint az önköltség, a jövedelmezőség és az önálló elszámolás idegen a kolhozrendszertől, a termelőszövetkezeti gazdálkodás lényegétől. Azt hangoztatta ezze1 szemben, hogy szükség van cr önköltségszámításra, szükség van a jövedelemmutatókra, > műveivel hozzájárult annak kidolgozásához. Az idő őt igazolta. Munkái ma is időszerűek és szinte minden részletében iránymutatóak, sőt, mintha még nőtt volna jelentőségük, mert az önköltségszámítás nélkül az iparszerű termelés nem lehet meg. Erre különben rámutatott az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev. hangsúlyozva, hogy most előtérbe kerül a mezőgazdasáp hatékonyságának, minőségi mutatói javításának feladata s az önköltség csökkentésének nagy lehetőségei vannak az agráripari integráción alapul« szakosodásban. A harmadik kötetben foglalkozik Erdei Ferenc az agrár- vállalati gazdálkodás alapkérdéseivel, főleg a szervezéstudomány helyzetével, fejlesztési irányaival. Bár ezt a munkájá' nem tekinthetjük befejezettnek, de tudósi észrevételei a gyakorlatokból levont elvi következtetései ma is érvényesek. Nagy figyelmet fordított a korszerű vállalatelméleti és gyakorlati üzemszervezési ismeretek rendszerezésére, közlésére. Ebben a témában írt munkái, így A szocialista nagygazdaságok népgazdasági irányítása, az Üj üzemi formák címűek napjainkban is útmu- taitóak, A vezetők és az irányí- 'tó szakemberek bátran támaszkodhatnak rájuk. Gáli Sándor
