Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-16 / 64. szám

1848 öröksége csakis a miénk Megyei megnyitó ünnepség Nagykátán Ünnepi megemlékezések március 15-e alkalmából a Nemzeti Múzeum kertjében A Pest megyei központi ünnepséget Nagykátán rendezték meg Országszerte megemlékeztek tegnap az 1848-as polgári for­radalom és szabadságharc 128. évforduló járói. A tanuló- és dolgozó fiatalok ezrei vettek részt a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága által rende­zett nagygyűlésen. Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében. A nagygyűlés elnökségében he­lyet foglalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Király Andrásáé, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára, to­vábbá a főváros állami és. tár­sadalmi szerveinek számos ve­zetője. Felhangzott a Himnusz, utána Koncz Gábor színmű­vész elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezt követően Pásztor Gabriel­la köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd dr. Molnár Béla mondott ünnepi beszédet, méltatta az évforduló jelentő­ségét. A Pest megyei KlSZ-bizott- ság Nagykátán rendezte meg a forradalmi ifjúsági napok központi megnyitóját. Mintegy 800, nemzetiszínű és vörös zászlókat vivő fiatal vonult a nagyközség főterére, az 1848 A koszorút vivő ifjúgárdisták kozott Kovács János, a KISZ nagy- kátai járási bizottságának titkára és dr. Arpási Zoltán. —49-es forradalom és szabad­ságharc emlékművéhez, mely­nek talapzatán a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és a tanácsi szervek képviselői, valamint a nagy- kátai iskolák tanulói elhelyez­ték koszorúikat. A megemlé­kezésen részt vett dr. Árpási Zoltán, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizott­ság első titkára, Keszi József, a járási hivatal elnöke, vala­mint a járás és a nagyközség több vezetője. (A forradalmi ifjúsági na­pok Pest megyei rendezvényeit megnyitó nagygyűlésről, a már­cius 15-i ünnepségekről beszá­molónk a 3. oldalon.) XX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM ÄIL1 #0 FILLÉR 1976. MÁRCIUS 16., KEDD PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A francia járási választások mérlege A baloldal tovább folytatja előretörését, a kommunisták megszilárdították pozíciójukat A francia járási választá­sok (amelyek során a járások felében újra választották a megyei tanácsokat, vagyis a járások képviselőit a megyei tanácsokban), nagy sikert hoztak a baloldali pártok­nak. Az eredmény kétségtelenül a baloldal általános előre­töréséről tanúskodik, de ezen belül a legjellemzőbb vonás a szocialista párt nagymér­vű térhódítása, amely vala­mennyi párt közül messze a legtöbb mandátumot szerezte e választásokon. összesen 1863 járásban vá­lasztották újra a megyei ta­nácsnokokat. Ezek közül hét­az FKP főtitkára hangsú­lyozza: a jobboldal komoly vereséget szenvedett, a bal­oldal pedig tovább folytatja előretörését. A baloldalon belül a kommunisták meg­szilárdították pozíciójukat, 72- vel növelték a megyei tanács­nokaik számát és két újabb megyében hódították el a ta­nács elnökének tisztét. Marchais szerint a válasz­tási eredményből két fő ta­nulságot kell levonni: az első az, hogy e választás kétségtelenül a demokratikus mozgalom megerősödéséről ta­núskodik. A másik tanulság az — mondotta Marchais —, hogy folytatni kell az FKP XXII. kongresszusán hozott dönté­sek megvalósítását. Még job­ban fokozni kell az erőfe­szítéseket az FKP súlyának és befolyásának további nö­velésére. Elutazott hazánkból Nemcsak faanyagforrás Erdőtervek az ezredfordulóig A tél az erdőn az aratás ide­je. Mondják, hogy a legkivá­lóbb bútorfa az, amelyet ez idő tájt, mégpedig holdtöltekor döntenek, ilyenkor a legkisebb a fák nedvességtartalma. A néhány évtizede érvényes fa­ipari szabvány mögött is fölte­hetően a józan tapasztalás hú­zódott meg. Ez az iparostör­vény minősítésben megkülön­böztette a téli kitermelésű anyagot. Balázs István megyei tanácsos, erdészeti felügyelő azonban azt panaszolja, hogy nem valósul meg a gazdasá­gokban — ideértve a termelő­szövetkezeti erdészeteket is — az üzemterv, lóznyárral borított vidékek a kitermelés után ismét az erdé­szeti üzemágban maradnak. Az idén 17 millió 600 ezer fo­rint jut a telepítésre, s az ütemből úgy tűnik, hogy a megyei erdőgazdálkodás hosszú távra, az ezredfor­dulóig szóló terve 1990-ig teljesül. Így a mezőgazdasági művelés- I re alkalmatlan területeken 23 ezer hektár új erdő zöldell j majd, egyharmadrészt a kör­nyezetvédelmet szolgálva. Az i új telepítések 65 százaléka a termelőszövetkezetek határá­ban húzódik, s a közös gazda­ságok csaknem 16 ezer hektár erdőt tartanak fenn környezet- védelmi megfontolásból, míg a megye erdőgazdaságai 40 ezer hektár parkerdőt gondoznak. Az V. ötéves tervben 3 ezer hektár erdő telepítését irányoz­ta elő a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei tanács illetékesei ennél nagyobb területre — ötezer hektárra — kérték az erdőte­lepítés engedélyezését, támoga­tását. A. Z. fő délutánig 1854 járás ered­ményei váltak ismeretessé. (A belügyminisztérium a tel­jes és hivatalos végered­ményt előreláthatólag csak kedden vagy szerdán közli.) Ezekben a járásokban a szo­cialista párt 519, az FKP 249, a baloldali radikálisok 84, a különböző más baloldali csoportok 98 mandátumot szereztek, míg a kormány- koalíció pártjai közül a füg­getlen köztársaságiak 186, az UDR 181, a centristák 138 mandátumhoz jutottak. A pártonkívüli jelöltek 72 man­dátumot szereztek, a többi mandátumon pedig külön­böző, a kormányt támogató kisebb csoportok osztozkod­tak. A 1’Humana te Georges Mar­chais nyilatkozatát közli, Értékesítik a felesleges készleteket Pest megyei vállalatok az Interker börzén .kevesebb fát termelnek ki, mint lehetne, pedig a fa pénzt hozna a konyhára. Az ok persze többnyire — bár erre is akadt példa — nem a hanyagság, hanem az, hogy ke­vés a munkaerő, kiváltképp az Alföldön, ahová gyakorta a Börzsöny aljából hívják mun­kára a fakitermelő brigádokat. Pedig a nyersanyagárak világ­piaci emelkedése idején kivált­képp nagy jelentőséget kapott a fagazdaság, hiszen a fa meg­újítható nyersanyag, éspedig 15—100 év alatt, ha intenzíven gazdálkodnak vele. — Az erdőtől ma már nem­csak azt várjuk, hogy az ipar igényét kielégítse — mondja Balázs István. — Egyre töb­ben ismerik föl, hogy az erdőgazdálkodás lénye­ge a biológiai, a gazdasági és a szociális érdekek egyeztetése. Az erdő nem csupán faanyag­forrás, hanem a talajerózió el­leni védekezés eszköze, fontos szerepe van a vízgazdálkodás­ban, a zajártalom csökkenté­sében. A Pest megyei erdőségek ösz- szes területe több mint 107 ezer hektár — ebből 36 ezer hektá­ron a termelőszövetkezetek gazdálkodnak —, szakszóval a megye erdősültsége 21,7 szá­zalékos, ami jelentősen túlha­ladja az országos átlagot. A IV. ötéves tervben 7300 hektár erdőt telepítettek, felerészben papirfát: cellulóznyárt. Ta­valy — teljes mértékben ál­lami támogatással — 35,5 mil­lió forint értékű erdőtelepítést jegyzett föl a megyei tsz-sta- tisztika, 287 hektáron ültettek elegyes faállományt — tölgyet, bükköt, nyárat, csert, égert, fenyőt —, 20 hektáron diólige­teket, s 205 hektáron cellulóz­nyárt. Ez utóbbi fafajta tele­pítése az új földnyilvántartási jogszabály megjelenése óta szintén az erdő birtokolta te­rületet növeli, mivel a koráb­biakkal ellentétben, a cellu­Hétfő óta valóságos nagy­üzemmé vált az építők szék­házának földszintje és első emelete. Harminckét vállalat — köztük két Pest megyei — helyiségében folyik az alku, a felesleges készletek adás­vétele, hivatalos nevén az In­terker börze. A Dunai Kőolajipari Válla­latnál Szamosi Gyula anyag- gazdálkodó fogadja az érdek­lődőket, de maga is kutat al­katrészek után. Az iparág sa­játosságaiból, következik, hogy ők elsősorban speciális anya­gokat kínálnak: vegyszereket, gépkocsi-al­katrészeket, különleges acélcsöveket, amelyek nagy része a beru­házások befejezése után ma­radt meg, vagy a javítóműhely raktárából származik. — Nemcsak az egyhetes bör­zén foglalkozunk eladással — Imondta. — Itt voltunk az ősz­szel is, s jó kapcsolatokat ala­kítottunk ki a vállalatok anyagbeszerzőivel. Számtalan­szor felkeressük egymást év közben, s ha lehet, segítünk. A börzén délelőtt 10 órakor indul meg a forgalom, és dél­után 1—2 óráig legalább 30— 40-en átnézik a listáinkat. Győrtől, Nyíregyházáig szinte mindenki járt már nálunk. Legtöbben csavarokat keres­nek. Mit vásároltak? — Egyetlen cég sem vállalta a minták tárolására szolgáló műanyag flakonok gyártását Itt találtunk megfelelőt. Ha­marosan indul az MSA-üze- münk, de nem találtunk vállal­kozót a malcinsavanhidrid gyártására. Valószínűleg ez a gondunk is megoldódik a bör­zén. Míg beszélgetünk, többen bekukkantanak. Van csavaro­tok?... Szita kellene... ön­etetőt keresek csirknevelőhöz, kinek van? — A jövő héten mi is ezt csináljuk — mondta befejezé­sül Szamosi Gyula. — Csavart és gépkocsi-alkatrészt kere­sünk. Az Egyesült Izzónak 5 gyár­egysége van Pest megyében, összegyűjtötték valamennyiük felesleges készletét, s a 10 ezer forinton felüli tételeket felvet­ték a katalógusba. A kisebbe­ket külön listán hozták ma­gukkal. Felmérték a börzén Ha valaki Aszódon betekint a szolgáltatóház szélesre tárt kapuján az udvarra, mást sem lát ott, mint sárga telefonfül­kéket. Hogyan kerülnek oda? Ügy, hogy itt gyártják őket — tájé­koztat Gödör László üzemág- vezető. Az Aszódi Vegyesipa­ri Szövetkezet évek óta kábel­végelzárókat készít a Posta Központi Anyaghivatalnak. Miután a szövetkezetnek aszta­los-, lakatos-, üveges-, és fes­tőrészlege, is van, megállapo­dást kötöttek, hogy ha az első, húsz darabból álló kétfülkés ikerállomás a használatban beválik, megindulhat a soro­zatgyártás. Előnyös üzletkötés lesz ez mindkét partnernek. Enyhül a posta telefonfül­beszerzendő áruféleségeket is, s az első emeleten tárgyaló cso­port Gyulai Kálmán vezetésé­vel elkezdte a felkutatásukat. — Három nap alatt 2,7 mil­lió forint értékű elfekvő anya­got adtunk el — mondták. —- Ezzel a nagy tételek lényegé­ben ki is futottak, de rövide­sen túllépjük a 3 milliót. Sokan felkerestek bennün­ket tavalyi vevőink közül, sőt a főosztályt is felhívták nemegyszer, hogy tavaly kínál­tuk ezt vagy azt, van-e még belőle? Mi is vettünk csövet és némi vasanyagot. Azt hi­szem, elégedettek lehetünk az eredménnyel. T. Ágoston 1\^^vrnujti, it aiuvci&cici peuig emelheti tagjai állandó jöve­delmét. A másik új temékük, amivel, ha nem is helyben, de ugyan­csak lakossági szolgáltatást nyújtanak: az elektromos tv­átjátszó szekrények szerelése. A fiatal szakemberek Benkő János vezetésével automatikus reléállomásokat készítenek. Ezeknek a vételerősítő szekré­nyeknek a segítségével lehet — azokban a falvakban, ahová a tv-antennatorony sugárzása, valamilyen akadály miatt nem jut el — használhatóvá tenni a készüléket. Különösen a dim- bes-dombos zalai, tolnai, bara­nyai tájon kérnek, mind több ilyen automatikus tv-átjátszó reléállomást. IJj termékek Aszódon Telefonfülkétől a tv-reléállomásig Chilei KP küldöttsége KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására a Chilei Kommunista Párt küldöttsége Volodia Teitelboimnak, a Po­litikai Bizottság tagjának, . a Központi Bizottság titkárának vezetésével 1976. március 9— 14. között látogatást tett ha­zánkban. A küldöttséget fo­gadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A vendégek látogatást tettek a Politikai Főiskolán, ahol Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a főiskola rektora fogadta őket. A delegáció megbeszélé­seket folytatott az MSZMP KB tárgyaló csoportjával, amelyet Gyenes András, a Központi Bizottság titkára vezetett. Ta­lálkoztak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képvise­lőivel és ellátogattak Fejér és Pest megyébe. A teljes nézetazonosság, az elvtársi, internacionalista együttműködés szellemében folytatott megbeszéléseken tá­jékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és véleménycserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Megállapították, hogy az erő­viszonyok megváltozása a szo­cializmus, a haladó erők ja­vára kedvezően hat a nemzet­közi élet alakulására. Méltatták az SZKP XXV. kongresszusá­nak történelmi jelentőségét. Aláhúzták a Szovjetunió, a szocialista országok és vala­mennyi haladó erő hozzájáru­lását az enyhülési folyamat erősítéséhez. A Chilei Kommunista Párt küldöttsége elismeréssel szólt a magyar népnek a szocializ­mus építésében elért eredmé­nyeiről, az MSZMP XI. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtásáért folyó munkáról. A Chüei KP küldöttsége nagyra értékeli a magyar tár­sadalom internacionalista szo­lidaritását a fasizmus ellen küzdő chilei néppel. Az MSZMP képviselői megerősí­tették, hogy pártunk, egész dolgozó népünk továbbra is támogatja a chilei népnek, az egységbe tömörülő baloldali erőknek a fasiszta junta elle­ni töretlen küzdelmét. A chilei testvérpárt küldött­sége vasárnap elutazott ha­zánkból. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren dr. Korni- desz Mihály, a Központi Bi­zottság osztályvezetője bú­csúztatta. HELSINKI Az európai biztonsági és egyiiltnÉödési értekezlet határozatainak megvalósításáról Helsinkiben hétfőn befejezte munkáját az európai biztonsá­gi és együttműködési értekez­let megvalósításáról tartott egynapos konferencia, amely­nek munkájában a Szovjet­unió, Belgium, Portugália, Svájc, Finnország, valamint az európai biztonságért és együtt­működésért küzdő nemzetközi bizottság képviselői vettek részt A konferencia rendezője, az európai biztonságért küzdő finn országos bizottság határo­zata hangsúlyozza, hogy Finn­ország az európai országokkal fenntartott nemzetközi kapcso­lataiban és különösen a Szov­jetunióval már sok területen elérte az európai biztonsági értekezlet által kitűzött célo­kat, nevezetesen a nemzetközi érintkezés kiterjesztését. Finn­ország és a Szovjetunió kap­csolata jól példázza, hogy Európában lehetőség van a különböző társadalmi rendsze­rű országok közötti együttmű­ködés további fejlesztésére és elmélyítésére. A konferencia résztvevői megvitatták egyebek között a feszültség további enyhülésé­vel és a katonai területen megvalósítandó enyhüléssel összefüggő kérdéseket, a tár­sadalmi erők tevékenységét az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet határoza­tainak megvalósításában — az európai országok gazdasági együttműködésének kiszélesí­tésével kapcsolatos feladato­kat KÖZÉLET A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a Belga Szo­cialista Párt küldöttsége. Jós van Eynde, a párt elnöksége tagjának vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta. / t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom