Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-17 / 65. szám

VÁLASZ CIKKÜNKRE A húsz megéli az iskola előtt MONOB'Vnm ;;á. Ke s.i-M í^V.-eV 1Hí r uaP' k LH ó n k i a d á s a XVIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1976. MÁRCIUS 17., SZERDA Küldőitek értekezlete Megalakult a közös vízműtársulás Készen öt kút és a terv A nyugdija s k Iu b ba n Kulturális kérdések, oktatási feladatok A monori szakmaközi bizott­ság rendezésében, ma, 17-én es­te 6 órakor, a 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Iskola monori részlegének ta­nára, Hajdú Lajos előadást tart, Kulturális kérdések, okta­tási feladatok címmel, a nyug­díj asklubban. Nincs tábla a bényei iskola [ előtt, ezért nem áll meg az au- tóbúsz, pedig az iskolásoknak | jóval kényelmesebb, s veszély­telenebb lenne ott várakozniuk — írtuk március 5-i számunk­ban, a „Ha nincs tábla ...” cí­mű cikkünkben. A VOLÁN 20. számú Válla- I lat (MÁVAUT) forgalomirá­nyítási osztályának vezetői vá­laszoltak a cikkre: „A bényei iskola előtt autó­buszaink részére korábban nem- volt megállóhely. 1975-ben, a helyi tanáccsal közösen felül­vizsgáltuk az azon a területen lévő összes megállót. A jelenle­gi megállóhely kétszáz méterre van az iskolától, ott várják a diákok az autóbuszt. A megismételt kérésnek ele­get téve felülvizsgáltuk újra a megállóhelyeket, s úgy döntöt­tünk, hogy a gyerekeket szállí­tó autóbuszt megállítjuk az is­kola előtt. Tervünket azonban csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a tanács a megállóhely veszély­telen megközelítését lehetővé teszi. A ráháruló feladat teljesíté­sét a tanács vállalta." Négyből kettőt A Monori Állami Gazdaság­ban tavaly négy újítási javas­latot nyújtottak be. Kettőt az illetékesek elfogadtak, s ezer­ezer forint jutalomra javasol­tak. Szem!e Sülysáp határában Parlagon hagyott ingatlanok A legutóbbi sülysápi tanács­ülésen az adócsoport vezetője előterjesztésében megemlítette, hogy a parlagon hagyott föl­dek területe évről évre emel­kedik. Tavaly, a határszemle alkalmával, hét hektár parla­gon hagyott földet vett a ta­nács állami tulajdonba. Az eddig állami tulajdonba vett, s korábban egyéni tulaj­donú ingatlanok területe össze­sen 16 hektár, az állami gaz­daság parlagterülete pedig 28 hektár. ÁPRILIS 2-ÁN Ki nyer ina — Monoron ? A rádió közkedvelt zenei rejtvény műsora, a Ki nyer ma? április 2-án, pénteken, Monor- ról jelentkezik. A helyszíni adást 12 óra 20 perckor sugá­rozza a rádió, amely iránt már­is nagy érdeklődés nyilvánul meg a községben. MŰSOR MOZIK Maglód: Monsieur Verdoux. Monor: Folytassa, cowboy! Nyáregyháza: Hosszú búcsú. Vecsés: Folytassa, Kleó! MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 14 órától: zenetan­folyam, 16-tól: a bábszakkör próbája. Monoron, 14.15-től 16.45-ig: az irodalmi színpad próbája, 18-tól: ismeretterjesz­tő előadás, A szőlő és gyü­mölcsfák szakszerű metszése címmel, előadó Schwehtje Sán­dor kertészmérnök, 19-től 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Péte­riben, 18-tól 22-ig: hangstúdió, felvételkészítés. A gyömrői művelődési ház­ban énteCcezleteit tiaii-totfcak Gyömrő és Üllő lakossága küldötteinek részvételével, j amelynek egyetlen napirendje | volt: a közös vízműtársulás megalakítása. A több mint másfélstzáz küldöttet tájékoz­tatták a vízműépítés előkészí­tésének eddigi eredményeiről. A gyömrői és üllői kutak vi­ze fertőzött, főleg colibacilus- sial és nitráttal, ezért határoz­ták el a két község vezetői, hogy közösen építik meg a víz­müvet. 1971-ben elkészült a programterv, majd hozzá­fogtak a kutak fúrásához. Ma már öt kút áll rendelke­zésre, összesen 2 millió 500 ezer forintba került. Készen a terv is, amelyért 2 millió 300 ezer forintot kellett fizetni. Tavaly augusztusban meg­alakult az előkészítő bizottság, amelynek legfontosabb felada­ta a társulás szervezése volt Mindkét községben tanácstagi körzetenként bonyolították le a szervezést. Üllőn a lakosság 70, Gyomron 79 százaléka lépett be önkénit a társulásba. A vízmű előreláthatólag 125 millió forintba kerül. Az állam 44 millió forint támogatást nyújt, Az elkövetkező napokban termelési tanácskozásokat tar­tanak a Monori Állami Gaz­daság kerületeiben, amelyeken a munkáskollektívák megvitat­ják a múlt évi eredménye­ket. A gazdaság tavaly 11 ezer 800 hektáron gazdálkodott, őszi búzát 1561, kukoricát 2 ezer 312 hektáron termesztett, s jó évet zárt, hiszen 364 millió forint árbevé­telt könyvelhetett el, a bruttó nyereség megha­ladja a 33 millió forintot. A növénytermesztésből szár­mazó bevétel az előző évekéi­hez képest csökkent, de e csökkenés nagyrészt az idő­egy-egy lakóházra vagy egységre 13 ezer forint jut, ennyivel kell a lakosságnak hozzá járulnia a költségekhez. A tervek szerint, a vízmű három ütemben épül meg. A központi üzemház Gyomron, a Lengyel utcában lesz, onnan indul majd a főnyomóveze- ték, haladtában a Dózsa György, a Steinmetz, a Tán­csics, a Bercsényi utcákat érintve. Erzsébet-telepen az Imre utcában készül el a ve­zeték legelőször. A kót-két 500 köbméteres tároló a 31-es út mellett és a Lengyel utcában kap helyet. Az ígéret szerint, a főnyomó- vezetéket két év alatt készíti A monori filmszínházban tartotta meg mérlegzáró köz­gyűlését a Monori Építők Ipari Szövetkezete, amelyen részt vett Kozák Sándorné, az MSZMP monori járási bizott­ságának titkára, Horsik József, a Pest megyei Tanács monori járási hivatalának elnökhe­járás számlájára írható. A sző­lőt és az almaterületet több ízben érte jégverés, ez utóbbi következtében négymillió fo­rint bevételtől estek el. A tavalyelőtti csapadékos időjárás folytán a vetések minősége nem volt megfelelő, nagyon jelentős lett ezért a betakarítási veszteség, főleg a kései érésű búzában. Tavaly öt fajta kukoricát termesz­tettek, 33 hektáron fajtakísér­letet hajtottak végre. Az idő­járás kedvezett a tengeri fej­lődésének, ennek is köszön­hető, hogy hektáronként 75 mázsás rekordtermést értek el. Tavaly már biztonságo­sabban termelték a burgo- , nyát, mivel főleg saját előállítású vetőgumót hasz­náltak fel. A kezdeti nehézségek után, az étkezési burgonyát még ősszel értékesíteni tudták, főleg üze­mi konyhák vásárolták na­gyobb mennyiségben. Tavaly nem tudták az apró és a vágott burgonyát értéke­síteni, de ebben az évben már feldolgozó gépeket vásárol­nak. Tovább növelik az ön­tözési lehetőségeket a burgo­nyaterületeken. Kedvezően alakult a szőlő- termelés, egy hektárról 87 mázsát takarítottak be. A sző­lőkombájn beváltotta a hozzá fűzött reményeket, több mint 55 vagont szüretelt le. Az állattenyésztésből szár­mazó bevétel 84 és fél millió forint volt. A takarékossági intézkedése­ket figyelembe véve, az im­port takarmányt hazai alap­anyaggal pótolták. Javult a szarvasmarhatenyésztés jöve­delmezősége, a tehenenként! tejhozam elérte a 3 ezer 245 litert. (g- j) el a kivitelező, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. A vízműépítést július 1-én kezdik meg, s előrelátható­lag 1980-ban fejezik be. Megválasztották a társulás tisztségviselőit, elnökké Bata Jánost, Pest megye 12. számú választókerületének ország- gyűlési képviselőjét, a Gyöm­rői Ruhaipari Szövetkezet el­nökét, elnökhelyettessé dr. Bá­lint Ferenc körzeti állatorvost. Az ellenőrző bizottság elnöke dr. Szentkúti Ferenc jogász, a szociális bizottság elnöke Ki­rály Emma gyömrői társadal­mi tanácselnök-helyettes. Gér József lyettese és Ács Sándor, a Pest megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége csoportvezetője. Gellér . Nándor, a szövetke­zet elnöke ismertette a tagság­gal az eredményeket. A szövetkezet múlt évi összes árbevétele 78 és fél millió forint. Az I. számú főépítésvezető­ség legnagyobb munkája a ve- csési OTP-lakótelep építése. Az előző évekhez képest, eredmé­nyesebben birkózott meg a fel­adatokkal, újabb 96 lakást adott át rendeltetésének. Ked­vezően alakult a főépítésve­zetőségen az egy személyre eső termelési érték, amely 196 ezer 500 forint volt. Az OTP Pest megyei Igaz­gatóságával kötött módosított szerződés alapján, idén újabb 72 lakás építését kell befejez­niük. E feladat teljesítésére a műszaki feltételek adottak, to­vább korszerűsítik a techno­lógiát és a dolgozók szociális ellátását is javítják. A II. számú főépítésvezető­ség tervét 101 százalékra tel­jesítette, Munkája nagy részét Monoron és a fővárosban vé­gezte. Egyebek között befejez­te az Érdi Vasipari Szövetke­zet üzemházának építését A IV. számú főépítésvezető­séghez tartozik a szak- és sze­relőipar, amely megfelelően szolgálta ki a társrészlegeket, jó munkájával nagyban hozzá­járult a szövetkezet eredmé­nyességéhez. A szövetkezet elnöke a to­vábbiakban részletesen érté­kelte a különböző brigádok munkáját, majd az idei terve­ket ismertette. Az idén 83 millió 800 ezer forint árbevételt akarnak elérni. A feladatok teljesítése semmi­vel sem lesz könnyebb a tava­lyinál. Az újabb gazdasági sza­bályozók életbe lépése még átgondoltabb gazdálkodást, ha­tékonyabb munkát követel meg mindenkitől. Ahhoz, hogy a terveket sikerüljön teljesíte­niük, szilárdítaniuk kell a munkafegyelmet. A dolgozóknak átlagosan 20 napi nyereségrészesedés jutott. Ä szövetkezeti bizottság be­számolóját Madari Gyula, a felügyelő bizottságét Fehér Je­nő, a nőbizottságét Fejszés Sa­rolta, a döntőbizottságét Macz- kó Imre ismertette. Értékelték a szocialista bri­gádmozgalom múlt évi ered­ményeit, több brigád megkap­ta a zöld- és bronzkoszorút. Tizenhárom szövetkezeti mun­kás a kiváló dolgozó kitünte­tést vette át. <?.) A környező községekből is Üllőn, a már négy éve üzemelő szolgáltatóházat sokan is­merik és igénybeveszik, nemcsak az üllőiek, hanem a környe­ző községben lakók is. A fényképész részlegben naponta körülbelül 30 igazol­vány- és gyermekfotót készítenek, s nem ritka az esküvői fel­vétel sem. Képünkön: Bihari Károlyné fényképész ellenőrzi a inár előhívott negatívot. Bár egyre kevesebben, de még mindig felkeresik Medlik József cipészt, aki havonta 130—150 lábbelit javít meg. Az egyik, talán legforgalmasabb hely a női és férfifodrá­szat. Képünkön: Béki Péterné, akire egy műszakban legalább 30 hajvágás, igazítás jut, munka közben. Ifj. Fekete József felvételei Új kirándulási lehelőség A piros jelzést követve Vezetőt ad a csévharaszti erdészet Az időjárás enyhülésével, a téli hónapok után mind töb­ben vágynak a szabadba. A kirándulások és túrák kikap­csolódást, testmozgást, élményt jelentenek kedvelőiknek. Pest megyében, a monori já­rásban is számtalan lehetőség közül választhatnak a turisták. Malik Károlytól, a csévha­raszti erdészet vezetőjétől kér­deztük, mit ajánl területén a kirándulóknak ? — A Csévharaszthoz tartozó erdőség vonzó lehet minden­kinek, hiszen védettsége és szépsége igen alkalmassá teszi kirándulásra. Eddig nem rendelkeztünk kijelölt turista- úttal, ezért sokan elkerülték területünket, a múlt szezon után azonban, Csévharaszttól —Babádig, piros jelzésű utat jelöltek ki. Az ide. látogató­kat bizonyára érdekelni fogja mintegy 250 hektár természet- védelmi területünk, melyen boróka, fenyő, jegenye, nyár, tölgy- és nyírfák érdekes ösz- szetételben találhatók. Az erdő vadállatvilága is gazdag: őz, dámvad, nyúl, üregi nyúl, fácán és vaddisznó honos erre­felé. — Egyéni és csoportos ki­rándulókat egyaránt szívesen látunk. Kérésünk, hogy az, aki a természetvédelmi területre kíván bemenni, szándékát a csévharaszti erdészeten jelentse be. Csoportos látogatás esetén, kérésre, vezetőt is adunk, és senkinek sem kell hazatérnie üres kézzel, hiszen egy csokor virágot és egy főzetre elegen­dő gombát mindenki szedhet. Udvari Gábor TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOK Kedvező eredményeket ért el a Maisrí Állami Gazdaság REKORDTERMÉS - KUKORICÁBÓL Húsznapi nyereségrészesedés A Monori Építők Ipari Szövetkezetének mérlegzáró közgyűlése Több szocialista brigád elnyerte a bronzkoszorút i, í

Next

/
Oldalképek
Tartalom