Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

% _______________________________________________ A karmadik követelmény Művelődés a szocialista brigádokban 4 A gödöllői járásban Sokszínű kulturális program A tavalyi esztendőhöz ha­sonlóan az idén is sokszínű kulturális programokkal ké­szülnek a gödöllői járás te­lepülései. Április közepén Veresegyház lesz a színhe­lye az amatőr népi együtte­sek országos bemutatójának. Április végén járási képző­művészeti kiállítás nyílik Szádén, a Székely Bertalan Múzeumban, majd ugyan- csali Szada ad otthont az if­júsági képzőművészeti alko­tótábor fiataljainak. Az aszódi Petőfi Múzeum májusban mutatja be a Galga mente reneszánsz-barokk és XIX. századi iparművészeti remekeit. Júniusban ismét megrendezik Veresegyházon á már hagyományos ifjúsági találkozót. A négynapos prog­ramban a megye legjobb mű­vészeti csoportjai, ifjúsági klubjai és szavaiéi mutatják be műsorukat. A Zenélő kastély hangver­senysorozat már hagyomány Pécelen. Az idén július 20 és augusztus 20 között kerül sor a hangversenyekre a Rá- day-kastély parkjában. Ugyan­csak augusztusban nagysza­bású fotókiállítás nyílik az aszódi Petőfi Múzeumban a Galga völgye műemlékeiről. Versegen a falumúzeum, a művelődési ház és a helyi termelőszövetkezet szervez négynapos programot augusz­tus végén, amelynek kereté­ben a falu múltjába, jelené­be kívánnak bepillantást nyúj­tani. Az aszódi újkőkori te­lepülés és temető című ré­gészeti kiállítás megnyitása az idei múzeumi hónap egyik jelentős eseménye lesz. A Széchényi Könyvtár kiállítása Varsóban Március 12. és április 4-e között Varsóban rendezi meg az Országos Széchényi Könyv­tár könyvtudományi és mód­szertani központj a a Magyar könyvtárak 30 éve című kiál­lítást. A több száz éves lengyel— magyar kapcsolatok illusztrá­lására bemutatják á Széchényi Könyvtár féltve őrzött régi magyar nyomtatványának, a Puerilium Colloqiorum For- mulae-nak néhány lapját. A könyv latin, lengyel, magyar és német nyelvű beszédgyakorla­tokat tartalmaz, és egyetlen ismert példánya a krakkói 1531-es kiadásnak. Szocialista módon dolgozni, élni, művelődni — nem újke­letű jelszava ez a szocialista brigádmozgalomnak. Pest me­gye iparában ma már mintegy négyezer brigád hatvanezer munkása vallja magáénak. Év­ről évre hő a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok száma is. Örvendetes ez, mivel közös és rendszeres tevékeny­ségük, feladataik tökéletesebb ellátására, általános és politi­kai műveltségük állandó növe­lésére, kedvezően befolyásolja politikai magatartásukat, min­denkori állásfoglalásukat. Job­ban ismerik saját szakmai te­vékenységük társadalmi jelen­tőségét, összefüggését a közér­dekkel, ez visszahat munkájuk­ra, tartalmasabbá teszi életü­ket. Számokban nehéz lenne meg­határozni, hogy mennyi plusz termelési értéket jelent akár­csak egyetlen esztendőben is a szocialista brigádok jobb, ér­tőbb módon végzett munkája. És az a nagy .társadalmi segít­ség is kifej ezhetetlen számok­ban, amit ezek a brigádok a megye településeinek fejleszté­se érdekében tettek: mindez új óvodákban, iskolákban realizá­lódott elsősorban. Szocialista módon dolgozni, élni — e két követelménynek ma már ma­radéktalanul eleget tesznek a szocialista brigádok. Ahol, vi­szont még sok kívánnivaló akad, az a harmadik követel­mény, a szocialista művelődés feladatainak teljesítése. A párthatározat szellemében Hogy hosszú ideig formális volt a szocialista brigádok egy részének kulturális vállalása, az nem elsősorban a brigádok hibájául róható fel. Ahhoz, hogy munkájukat jobban, ered­ményesebben végezhessék, konkrét segítséget kapnak az üzemekben, műhelyekben. A legkülönbözőbb társadalmi munkákhoz, iskolák patronálá- sához is gyakran kérik a segít­ségüket. A legkevesebb támo­gatást azonban a kulturális vál­lalások elkészítéséhez és telje­sítéséhez kapták a szocialista brigádok. Ebben jórészt ma­gukra maradtak; az üzemek vezetői is sokkal elnézőbbek voltak a brigádok kulturális vállalásainak elbírálásánál, mint például a termelési ered­mények számbavételénél. Nem véletlenül fogalmazó­dott meg feladatként a párt közművelődési határozatában: „Segítsék a szocialista brigádo­kat, a tartalmas kulturális vál­lalásokban és azok megvalósí­tásában, színesebbe, vonzóbbá tételében, hogy a munkahelyi közművelődési tevékenység példamutató erejévé váljanak.’’ Ez valamennyi művelődési in­Megtalálták a mohácsi csata pontos helyét? 1976. MÁRCIUS 10., SZERDA Elkészült a Pest megyei nyári hangversenyek programja Eredményesek az ifjúsági koncertsorozatok Érdekes felfedezésre jutott egy mohácsi munkás, Szűcs József amatőr helytörténet- kutató: a jelek szerint meg­találta az 1526-os csata ide­jén elpusztult Földvár falut, ! amely a kulcsot jelenti az ütközet pontos helyének meghatározásához. A csatá­ban részt vett Brodarics Ist­ván leírásából tudjuk, hogy a döntő összecsapás a ma­gyar és a török had között Földvár előtt történt, ott om­lott össze a török ágyúk tü­zűben a magyar sereg roha­ma, ott mészárolták le a ja­nicsárok a magyar katoná­kat, következésképpen ott kell keresni a sírjaikat is. A 49 éves munkás több mint három évtizede kutatja szenvedélyes érdeklődéssel a mohácsi csatateret. S most Majs község közelében — a Bólyi Állami Gazdaság terü­letén — rábukkant egy te­lepülés helyére, pontosan olyan fekvésben, ahogyan Brodarics látta: A domb lej­tőjének aljában egy kis falu feküdt, templommal. Föld­vár ezen falu neve, itt he­lyezte el az ellenség az ágyúit,” Március 3-án hárman be­járták a terepet: Szűcs Jó­zsef, s vele Lencz Jakab majsi traktoros és Kiss Béla mohácsi honismereti körve­zető. A település — mint megállapították — a csatate­ret körülvevő fennsík lábánál kezdődik és több mint egy kilométer hosszan húzódik Mohács irányába. A mohácsi honismereti kuta­tók véleménye az, hogy az ed­dig ismeretlen település a rég­óta kutatott Földvár falu, erre vall elhelyezkedése és kiterjedése, valamint a lát­ható maradványok is. A dön­tő szót természetesen majd a régészek monüják ki, a le­letet bejelentették a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeumnak. Altár Földvárról van szó, akár nem, megtalálása és fel­tárása új adalékot nyújthat a csata történetéhez. Abban az esetben viszont, ha a mo­hácsiak feltevése helytálló, új megvilágításba kerül az 1526-os mohácsi vész hely­színe, aminek különös ak­tualitást ad a csata közelgő, 430. évfordulója. tézmény számára megszabta az elkövetkező évek egyik fontos tennivalóját. Új kezdeményezések A párthatározat nyomán egy­re több művelődési ház készí­tett felmérést az adott telepü­lés üzemeinek, termelőegysé­geinek szocialista brigádjairól. A ceglédi Kossuth Művelődési Központban például múlt év január óta külön előadó foglal- kozik az ipari és mezőgazdasá­gi munkásság, illetve paraszt­ság művelődési helyzetének ja­vításával, különös tekintettel, a brigádokra. E cél érdekében el­ső lépésként kapcsolatot te­remtettek a nagyobb üzemek szocialista brigádjaival, majd a tájékozódás után meghívták a művelődési központba tizen­öt üzem gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőit, vala­mint a brigádok versenyfelelő­seit a kulturális igények egyez­tetésére. Ezt követően a műve­lődési központ vezetői felkeres­ték külön-külön is az üzeme­ket, ahol azt beszélték meg a vezetőkkel, hogy a művelődési központ milyen programokat kínál a szocialista brigádoknak vállalásaik teljesítéséhez. Azóta rendszeresek ezek a műsor­ajánlatok, munkás színházi bérletakciót szerveztek. Eddig tíz üzemmel, vállalattal kötöt­tek szocialista szerződést. Tar­talmazzák ezek a gazdasági egységek kulturális igényeit, valamint a művelődési központ vállalásait. Albertirsán, a művelődési ház vezetői a nagyközségben dolgozó hetven szocialista bri­gád közül már több mint ötve- net felkerestek, részt vettek egy-egy brigádértekezleten. Céljuk: a személyes ismeretsé­gen 'túl az igények felmérése volt. Vácott tanfolyamot indí­tott a művelődési központ a szocialista brigádvezetőknek. A tíz előadásból álló sorozatra ti­zenkét üzem ötvennégy bri­gádvezetőt küldött el. Hogy mi­ről hallanak előadásokat? A szocialista brigádok szerepe a munka verseny ben, az újító­mozgalomban, a tulajdonosi tudat alakításában, az üzemi demokrácia fejlesztésében, a közművelődésben és így to­vább. Az érdi művelődési köz­pontban megalakították a szo­cialista brigádok klubját és so­rolhatnánk még hosszan a ha­sonló kezdeményezéseket. Együttműködési szerződések Ebből a fontos munkából a művelődési házakon kívül a könyvtáraknak is mind na­gyobb szerepet kell vállalni ok; jelenleg a megye tanácsi könyvtáraiban az olvasók nem egészen harminc százaléka munkás, s még ennél is kisebb a parasztolvasók aránya. Ho­gyan lehet növelni a munkás- és parasztolvasók számát? Ele­ven kapcsolatot kell teremte­nünk a szocialista brigádokkal — fogalmazta meg a legtöbb könyvtáros. Dabason például úgy kezdtek ehhez a munkához, hogy fel­mérték, hány szocialista brigád dolgozik a nagyközségben. A felmérést a kapcsolatteremtés időszaka követte, s követi je­lenleg is. Eddig mintegy húsz szocialista brigáddal kötöttek együttműködési szerződést, amelynek eredményeként majd kétszázzal nőtt a munkás- és parasztolvasók száma. Hogy mi az együttműködési szerződés lényege? A könyvtár ajánl, s vállalja a brigádok ál­tal kért könyvek beszerzését. Ezen felül irodalmi vetélkedő­ket, író-olvasó találkozókat, irodalmi ankétokat is szervez­nek a szocialista brigádok szá­ntára. A Csepel Autógyár könyvtá­ra már lényegesen előbbre tart a kezdeti lépéseknél. A gyár háromszáz szocialista brigádja közül eddig több, mint kétszáz­zal kötöttek ilyen szerződést. A váci Egyesült Izzó könyvtára száz brigáddal lépett kapcso­latba. A dunabogdányi könyv­tár vezetője — mivel a kőbá­nyában sok német nemzetiségű munkás is dolgozik, a szocia­lista brigádokban '■— német nyelvű könyveket is ajánlanak. Többet a látvány élményénél A KNEB tavalyi vizsgálata megállapította, hogy a múzeu­mok munkáslátogatóinak az aránya elenyésző, a parasztság pedig szinte teljesen hiányzik az egyébként évről évre nö­vekvő látogatói táborból. Felkelteni az igényt a mun­kás- és parasztemberekben a múzeum és rendezvényeink iránt, ez most a legfontosabb feladatunk — mondotta a kö­zelmúltban a ceglédi múzeum új igazgatója. A munkásigé­nyek élesztését ők is első­sorban a szocialista brigádok körében kívánják elkezdeni. Ezért egyre gyakrabban tarta­nak ismeretterjesztő — a mú­zeumot vagy egy-egy történel­mi kort ■ bemutató —r: előadást a város üzemeiben. A zebegényi Szőnyi István Múzeumban az egyik zenés hétvége programjára csak szo­cialista brigádokat hívtak meg a megye .különböző települései­ről. A rriintegy száz szocialista brigádvezető nemcsak a mú­zeummal ismerkedett meg, ha­nem részt vett a szabadtéri színpadon rendezett hangver­senyen, valamint azon a zenei vetélkedőn, amelynek játékve­zetője a rádió ismert riportere, Cigány György volt. Hogy mennyire hatásos volt ez a gazdag program, mi sem bizonyítja jobban: azóta jó né- hányan visszatértek ide a bri­gádvezetők közül családostól is. Az elmondott példák jól bi­zonyítják: tartalmassá tehetők a szocialista brigádok kulturá­lis vállalásai, ha azok összeállí­tásához és teljesítéséhez egy­aránt segítséget nyújtanak számukra, a közművelődés szakemberei: népművelők, könyvtárosok, a múzeumok dolgozói. Prukner Pál Milyen hangversenyeket rendeznek nyáron Pest megyé­ben? — erről kérdeztük Bago- tai Tamást, az Országos Fil­harmónia propagandistáját. Elsősorban a fővárosból — Éppen most készült el a nyári Pest megyei zenei prog­ram, melynek változatlanul a legrangosabb része a vácrátóti botanikus kertben rendezendő két hangverseny. A hagyomá­nyoknak megfelelően a győri filharmonikusok és az Állami Hangversenyzenekar lép fel. Händel Messiás című oratóriu­mát hallhatják az első este, a második programját pedig — és ez is már több éves tradí­ció — Mozart műveiből állí­tottuk össze. Négy orgonaest lesz Foton a műemlék temp­lomban Pécsi Sebestyén, a vá­ci Lehotka Gábor, a veresegy­házi Ella István és a csehszlo­vák Vacláv Radas közremű­ködésével. Szerepel még itt az Ars Renata énekegyüttes és a váci Vox Humana kórus. Újra rendezünk hangversenyeket Vácott a Vak Bottyán Mú­zeum kertjében. Itt a Bakfark Consort, Ágay Karola és Szendrey Karper László, vala­mint a modern rézfúvós együt­tes játszik,, illetve énekel. — Ezek szerint megfelelő érdeklődés kíséri ezeket a nyá­ri eseményeket. — Igen. Ehhez persze is­merni kell az igényeket és a lehetőségeket. Vácrátót klasz- szikus szépségű környezetben ad otthont elsősorban a nagy kórust igénylő monumentális művelőiek (oratórium, mise, stb.) és a klasszikus szerzők (Mozart, Haydn, Beethoven) alkotásainak. A fóti templom az orgona- és a kórusmuzsika jó akusztikájú bemutató he­lye. A múzeumkert a régi ko­rok bensőséges kamaramuzsi­kájának kedvez. Ezek a hely­színeli és természetesen a jeles előadók, valamint az igénye­sen összeállított műsor vonzza nemcsak a helyieket, sőt nem is elsősorban a helyieket, ha­nem a budapestieket, akik szí­vesen kirádulnak ide, össze­kötve a műemlékek, illetve a ritka fák, virágok megtekin­tését zenehallgatással. Muzsika az iskolában — Évközben hol zajlanak hangversenyek? — Általában iskolákban, művelődési házakban. vagy ahol erre lehetőség nyílik, a zeneiskolák nagytermében. If­júsági hangverseny esetén a legszerencsésebb, ha a muzsi­kát az iskolába szállítjuk. Ek­kor ugyanis testületileg vesz­nek részt a hangversenyen a diákok és a tanárok. A kon­cert az iskola életének jelentős mozzanata, eseménye, melyre előkészítik a gyerekeket, majd megbeszélik a hallottakat. Ezt a hasznos kezdeményezést ed­dig Vácott, Érden, Monoron, Aszódon és Tápiógyörgyén si­kerül bevezetni. — Mi a célja ezeknek a be­mutatóknak? — Nem szemléltető énekórát akarunk rendezni, hanem ze­neműveket élőben tolmácsoló koncertet. Igyekszünk a közön­séghez igazodni. Más például a feladat ott, ahol a hallgatóság zöme zeneiskolai növendék, te­hát támaszkodhatunk bizonyos zenei műveltségre, és más pél­dául egy iparitánuló-intézet- ben, ahol előbb meg kell ked­veltebb az igényes muzsikát. — Hogyan nyilvánulnak meg ezek a különbségek a műsor­összeállításnál? — Az előbbi tábornak lehet egyből hozzáértést igénylő, modem zenét — például Bar­tók és Weiner Leó' műveit — játszani. A másik csoport szá­mára ehhez több fokozaton keresztül vezet az út. Cegléden az ipari tanulóknak tartottunk műsort A magyar nép hang­szerei címmel; a dél-amerikai folklórból adott ízelítőt a Los Pachangos együttes. , Szentendrén, Gödöllőn, Százhalombattán: nem — Mennyit fejlődtek Pest megyében az ifjúsági hang­versenyek az utóbbi-időben? — Az 1974—75-ös szezonban 18 sorozatot szerveztünk 4—4 hangversenyyel 17 városban, illetve községben. A megye hat városából háromban, Szentend­rén, Százhalombattán és Gö­döllőn nem volt igény. Ugyan­akkor olyan kis helységek is vállalkoztak — sikerrel — há­zigazdának, mint például Ör­kény. Az 1975—76-os évadban 18-ra nőtt a sorozatok száma, a helyszíneké viszont 16-ra csökkent. Szentendrééi az idén már rendezünk hangversenyt. Dunaharaszti és Taksony vi­szont objektív okok rhiatt ez­úttal nem vállalkozott a ren­dezésre. A fejlődést leginkább az átlagos látogatottság növe­kedése bizonyítja: egy év alatt hangversenyenként 200-ról 250-re nőtt a közönség S2áma. Ez nagyrészt a helyi vezetők ügyszeretetének köszönhető, Pest megyében igen fontosnak tartják, hogy minél több he­lyen szólaljon meg a muzsika. Nemrég például a megyei ta­nács művelődési osztálya ősz- szesen 175 ezer forintot bocsá­tott Vác és 6 község — Aszód, Örkény, Gyál, Dabas, Főt és Dunaharaszti — rendelkezésé­re, zongoravásárlásra. A hang­versenyek rendezésének ugyanis a megfelelő termen kívül ez a másik alapvető fel­tétele. Érdektelenség a felnőnek körében — Mi a helyzet a felnőtt­hangversenyekkel? — Itt korántsem olyan ró­zsás a helyzet. Vácott és Ceg­léden sorozattal, Abonyban egy-egy esttel próbálkoztunk. Ezek azonban érdektelenségbe fulladtak. Pedig olyan előadók működtek közre/ mint a váci Vox Humana és a KISZ-kórus, a MÁV-szimfónikusok, a KISZ Központi Művészegyüttesének énekkara, a Kodály-vonósné- gyes, a Budapest fúvósötös és az Állami Operaház szólistái, így az idén Pest megyében nem rendezünk felnőtt-hang­versenyeket. — Mi volt az érdektelenség oka? — Sokmindenre vezethető ez vissza. Nagyrészt az ott élő értelmiség passzivitása az ok. A helyi előadók például nem tettek semmit a közönség meg­nyeréséért, toborzásáért. Ki­véve a Musica Humana kama­razenekart, melynek zenetanár tagjai alapos és eredményes szervező munkát végeztéin Dalos Gábor árvácska Színes magyar film. | MÓRICZ ZSIGMOND f“ regénye nyomán készítette: RANÓDY LÁSZLÓ A címszerepben: CZINKÓCZI ZSUZSA A filmet bemutatjuk: március 12—14: Abony 15-16: 18-21: 22-24: 25-28: 29-31: Pilis Dunakeszi Vác Cegléd üröm április 1— 4: Monor 5— 7: Nagykőrös 8-11: Gödöllő 13—15: Szentendre i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom