Pest Megyi Hírlap, 1976. március (20. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-10 / 59. szám

Két hét múlva: teljes kapacitás üzemi próbák elölt es MV új turbinája Alig két hét választ el ben­nünket március 25-től, a Du­nai Hőerőmű utolsó turbina­egysége üzemi próbáinak kez­detétől. Verle Győzőtől, a DHV műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy jó ütemben halad a munka, 25-én — a tervnek megfelelően — meg­történhet a párhuzamos kap­csolás. Most végleges állapotba helyezik a berendezést a kivitelező vállalatok és a DHV dolgozói. Hamarosan be­gyújtanak a kazánokba, s a turbina megkerülésével veze­tik el a gőzt, míg teljesen tisz­tává nem válik. Ez eltarthat 2, de akár 6 napig is. Éppen ezért a szocialista brigádok úgy osztották be munkájukat, hogy esetleg 6 nap se akadá­lyozhassa meg a határidő meg­tartását. Ha mindez megtörtént, már­cius 25-én megforgatják a tur­binát, elkezdődik az üzemi próba, s ezen a napon már ez a berendezés is áramot ad az országos hálózatnak. A harmincnapos próba alatt teljes kapacitással termel az új blokk. Természetesen az átadásig még nagyon sok a tennivaló. Az üzemeltetési próbák alatt beállítják a paramétereket, ellenőrzik a műszereket és a részegységeket, sőt a közben importból beérkező alkatrésze­ket is, és felszerelik a végle­ges helyükre. Pillanatnyilag még a különböző vállalatoktól kölcsön kapott armatúrák he­lyettesítik az NDK-ból érkező GRW berendezéseket. A finist a váratlanul bekö­szöntő márciusi tél sem zavarja, mert néhány hőszigetelési munkán kívül zárt térben dol­goznak a szerelők. A szocialis­ta brigádok segítik a gyorsított átadást, mely jelentős energia- többletet jelent a népgazda­ságnak. T. A. 1 AZ A ÁSZMPPEST MEGYÉI B IZOTT SÁG a I s ?! \ Mg GYEI TANAG‘ > LAPJA 1 • y * L VJ. líJL 1 . u 1 i-V/ I 1 rv l j t “ : IfiU PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM ÄRA 80 flLLER 1976. MÁRCIUS 10., SZERDA Újító szocialista brigádok Kétszázezer forint jutalom a legjobbaknak Dunakeszin A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzeme tavalyi javítási és újkocsi-gyártási feladatai­nak eleget tett. Az üzem nye­resége a tervezettnél 4,1 szá­zalékkal magasabb volt. Ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárultak a 96 szocialista brigád több mint 1300 tagjának felaján­lásai. Ma bemutatják a börzén A Ceglédi Cipőipari Vállalat 15 új modellel szerepel ma, március 10-én Martfűn, a cipőipari börzén. A vállalat tavaly a második félévben kezdte meg a 31—34-es méretű gyermek­cipők gyártását; azelőtt csak bébicipőket készítettek. Az új modellek között otthoni posztócipőt is láthatnak az érdek­lődők. Koppány György felvétele' Az Ausztriában tartózkodó magyar Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével az Ausztriában tartózkodó magyar parlamenti küldöttség ár. Nagy Lajos, bécsi nagykö­vet kíséretében tegnap az osztrák fővárosban hivatalos látogatásokat tett. Délelőtt fogadta a • mi képviselőket dr. Rudolf Kin Schläger osztrák szövetségi elnök. Ugyancsak a délelőtti órákban tett látogatást a kül­oagyar Kirch­döttség a külügyminiszté­riumban, ahol a külföldön tartózkodó külügyminiszter nevében dr. Heinrich Hay- merle, a külügyminisztérium főtitkára fogadta a vendége­ket. Délben dr. Bruno Kreisky kancellár a miniszterelnökség épületében fogadta Apró An­talt és az általa vezetett dele­gációt és villásreggelit adott tiszteletükre. Nedvességet adott a magágynak a márciusi havazás Az egyenletes felszívódás csökkenti a belvízveszélyt Jól hasznosítja majd a le­hullott havat a mezőgazdaság. A talaj felső rétege ugyanis nem volt átfagyva és az olva­dásnál a hóié akadálytalanul felszívódik a talajrétegekbe. Nem folyik le a megfagyott rögök mellett az alacsonyabb fekvésű területek felé. To­vábbi előny, hogy a csapadék egyenletes felszívódása csök­kenti a tavaszi belvízveszélyt, ami az elmúlt években is nagy károkat okozott a mező- gazdaságban. Érdekes, hogy a rendkívül csapadékszegény tél ellenére nem volt túlságosan nagy szükség a mostani csapadékra, tudniillik csak egészen ritkán fordul elő, hogy az őszi kiadós esők ilyen sokáig eltartsanak a talajban. Idén ez történt; 1975 októberében-novemberé­ben olyan nagy esők áztatták át a földeket, hogy márciusra a párolgás révén sem illant el túlságosan sok nedvesség a talajból. Ezt jelzi, hogy a ha­vazás előtt a talaj nedvesség- tartalma általában országosan 70 százalékos volt, ami kedve­ző értéknek számít. A felső félméteres rétegben csak a Duna—Tisza-köz egyes vidé­kein csökkent 60 százalékra a víztartalom, ennél kisebb ér­téket csak a rosszabb víz­gazdálkodású nagykunsági— Körös-vidéki/ földeken mértek. A márciusi havazás azért is jó, mert a tavaszi vetéseket megelőzően közvetlen viz- utánpótlást kapott a talajnak az a legfelsőbb rétege, amely­be rövidesen a mag kerül. (Tudósításunk a téli utakról a 8. oldalon.) Az MSZMP XI. kongresszu­sa és a felszabadulás 30. év­fordulója tiszteletére szerve­zett munkaver seny-mozgalom részvevői sokat tettek a minőség ja­vítása érdekében is. A II. gyáregység forgóváz­javító műhelyében kísérleti jelleggel bevezették a DH- munkarendszert. Az anyag- és energiatakaré­kossági tervet is sikeresen teljesítette a járműjavító. Anyagmegtakarításuk 78 szá­zalékkal volt több a terve­zettnél. A tőkés import­anyag-megtakarítás több mint kétszerese a tervezettnek. Az energia gazdaságos felhaszná­lásával 17 százalékos többlet­megtakarítást értek el. A ta­karékosság eredménye anyag­ból és energiából: több mint 7 millió forint. A tavaly beadott 176 újí­tásból 49-et bevezettek. Ezek jelentős része szocialista brigádoktól érkezett. Az alkalmazott újításokkal és hasznosítható javaslatokkal több mint egymilliós megta­karítást értek el. A termelési feladatok telje­sítése mellett az üzem dolgo­zói összesen 62 ezer 900 óra társadalmi munkát végeztek. Ebből 48 ezer 700 órát az üzem, illetve annak szociális létesítményei javára, 14 ezer 200 órát pedig üzemen kívüli célokért. Vállalták többek kö­zött, hogy a MÁV-kórház ré­szére szakemberek útmutatá­sa alapján különböző mecha­nikai eszközöket és berende­zéseket készítenek a mozgás- sérültek gyógyításához. A szocialista brigádtagok rendszeres látogatói a József Attila Művelődési Központ rendezvényeinek. Az elmúlt évben az ismeretterjesztő elő­adásoknak csaknem 2 ezer lá­togatója volt, s ezek zömét is ők alkották. A könyvtárral 46 brigád kötött kulturális szerző­dést. Mindezek alapjai érthető, hogy 3 szocialista brigádot arany, 7-et az ezüst, 27-et a bronz fokozatra találták érde­mesnek. A végleges értékelés után e 37 brigád 516 tagjá­nak összesen több mint 200 ezer forint jutalmat ad az üzem. ,, L. T. Javaslat az emberi környezet védelmére A gépipar ötéves tervéről tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága Az országgyűlés tavaszi ülés­szakán elhangzó két nagy je­lentőségű előterjesztésről — a kohó- és gépipari tárca ötödik ötéves tervéről, az idei felada­tok végrehajtására való felké­szüléséről, és az emberi kör­nyezet védelméről szóló tör­vényjavaslatról — hallhattak tájékoztatást az országgyűlés ipari bizottságának tagjai ked­di ülésükön, amelyen dr. Vida Miklós, a bizottság titkára el­nökölt. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Ínokai János, az ország- gyűlés álelnöke és dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-he­lyettes. Az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedékek életfel­tételeinek javítása, az emberi környezet' védelmé­vel kapcsolatos alapvető sza­bályok kodifikálása a célja an­nak a törvényjavaslatnak, amelyről Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes' tájékoztatta az ipari bizottságának tagjait. A termelési mód és a terme­lési technika egyre gyorsuló átalakulása — különösen a ter­melőerők növekedése és terü­leti koncentrálódása — folytán a tudományos technikai forra­dalom előnyei mellett olyan hatások is j jelentkeznek, ame­lyek elhárításáról gondoskod­ni szükséges. Szocialista jogalkotásunk az ember környezetvédelmére vo­natkozó jogi rendelkezések ki­adásában, azok végrehajtásá­ban már jelentékeny ered­ményt ért el. Az utóbbi 15 év­ben számos, a környezet vé­delmét szolgáló jogszabály je­lent meg. Az elért eredmények ellenére azonban a környezetvédelmi tevé­kenység további javítása és fokozása szükséges. Ennek keretében a hazai kör­nyezetvédelem törvényszintű, egységes, átfogó szabályozásá­ra^ van szükség. A gondosan előkészített új törvényjavaslat szerint hazánkban — ha az országgyűlés törvényre emeli — az emberi környezet meg­óvása érdekében a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet egyaránt védelem alá kerül. A gépipar felkészüléséről az ötödik ötéves tervidőszakra és az idei feladatokról számolt be az ipari bizottság tagjainak Nemeslaki Tivadar miniszter. Elmondotta, hogy az előirány­zatok szerint a gépipar terme­lése évenként átlagosan 6—7 százalékkal, exportja pedig 10 százalékkal növekszik. Az ágazat termelésében az export részaránya 1980- ban csaknem 50 százalék­ra emelkedik. A miniszteri beszámoló külö­nös figyelmet fordított a gép­ipar helyzetére, valamint a közúti járműfejlesztési prog­ram ' végrehajtásának körül­ményeire, lehetőségeire. A két napirend vitájában Fáik Miklós, Gyuricza László, Hargitai Ágnes, Hevér Lajos, Jazbinsek Vilmos, Kangyalka Antal, Karkus Sándor, Méhes Lajos, dr. Novák Béla (Pest megye 16. ráckevei választó- körzet), Ollári István, Szigeti István, Törő Sándor, dr. vida Miklós és Vilmányi Mária or­szággyűlési képviselő szólalt fel. Volodia Teltelboim, a Chi­lei Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ve­zeti azt a chilei pártküldöttsé­get, amely az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára tegnap Budapestre érke­zett. Erdei Laszióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke fogadta a nemzet­közi nőnap alkalmából ha­zánkban tartózkodó guinea! és vietnami nődelegációt. A kül­döttek beszámoltak országaik nőmozgalmának tevékenysé­géről és kölcsönösen tájékoz­tatták egymást tapasztalataik­ról. hogy bár szembetűnő a kovácsolás berendezései­nek és technológiáinak el­öregedése — az ún. süly- lyesztékes kovácsolás, mely méretpontosabb árut bo­csát ki, még mindig cse­kély arányban részesedik a kovácsüzemi munkákból —, a fejlesztések csak na­gyon lassan és sok huza­vona után valósulnak meg. Elég itt utalni arra a kál­váriára, melyet ez ügyben az Ipari Szerelvény és Gépgyár bejárt, míg végül elfogadtatta a népgazda­sági és a vállalati érdeket együttesen szolgáló korsze­rűsítési terveit Valótlanság lenne azt állítani, hogy semmi sem történt a forgácshalmok zsugorítása érdekében. Ta­pasztalataink azonban azt mutatják, hogy ami tör­tént, abban sűrűn hiány­zott az összhang, az egyik területen tett lépéseket nem követték intézkedések másutt, s a vállalati erő­feszítések is elmaradtak, illetve csekélyek voltak. K ínálnak-e ez utób­biak korszerűsítési le­hetőségeket? A Ganz Műszer Művek Árammé­rőgyárában egyebek között alapos vizsgálat alá vették a fogyasztásmérők főtar­tóit. A gödöllői üzemben „bejárt” technológiája van e rendkívül fontos alkat­rész előállításának, a prés­öntés. Csakhogy az érték- elemzésen alapuló számi’» tások azt mutatták, jelen­tős anyagmegtakarítás, élőmunka-csökkenés, ter­melékenységnövelés érhető el, ha a főtartót lemezsaj- tolással készítik a jövőben. Érdemes az ilyesmivel bajlódni? De még mennyi­re! Hiszen a gödöllői gyár nemcsak a népgazdaság­nak takarít meg az új el­járással anyagot, energiát, élőmunkát, hanem termé­szetesen a maga számára is jövedelmezőbbé teszi a termék előállítását, hiszen a fajlagos költség csökken. S tegyük hozzá: az áram­mérőgyáriak a főtartó mellett a fogyasztásmérők több más alkotóelemét is mérlegre helyezték — így a vasmagot —, mert hisz­nek abban, hogy tökéletes technológia nincsen. Sajnos, e magatartás- és szemléletmódra, bár­mennyire is szeretnénk, nem mondhatjuk, hogy jellemző. Ahogy a közép­irányítás szintjén, úgy a vállalatoknál sem fedez­hettük fel az átgondolt, összehangolt elemzés, ter­vezés, fejlesztés gyakorla­tát. Inkább azt láthattuk, hogy ugyan tesznek külön­böző lépéseket, de egyik­nek nincs sok köze a má­sikhoz, s így nem is hoz­zák meg a várt eredményt A népgazdaság ötödik ötéves terve kiemelt he­lyet adott a feldolgozó iparágak rekonstrukciós jellegű fejlesztésének. Az öntészet és a kovácsolás korszerűsítése elsősorban átfogó intézkedéseket kö­vetel, mert vállalati kör­ben a mai helyzeten nem képesek változtatni. A részleteket tekintve azon­ban korántsem merültek ki a forgácshegyek csök­kentésének vállalati tarta­lékai, sőt, a legtöbb he­lyen még meg sem nézték, miért olyan magasak ezek a forgácshegyek. Mészáros Ottó N em zsugorodnak a forgácshalmok, bár­merre jár is a me­gye üzemeiben az ember. Akkorák, mint voltak esz­tendeje, három éve. Az összetekeredő fémszálak kusza halmaza hatalmas ládákba kerül a műhe­lyekben, onnét a gyárak hátsó udvarába vándorol, majd eljut a hulladékgyűj­tő telepekre, s végül az ol­vasztókemencékhez. Ez­után kezdődik minden elölről. A Csepel Autó­gyárban, ahol a forgácso­lás döntő mozzanata a termelés folyamatának, bi­zonyos öntvényfajták anyagának 18—20, néhány esetben 30 százalékát kell lefaragni, hogy a kívánt pontosságú alkatrészt ki­bocsáthassák. Találóan je­gyezte meg a nagy tapasz­talaté üzemvezető: első­sorban anyagleválasztást csinálunk, s szinte csak mellékesen megmunkálást. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban pedig azt mondják: a legnagyobb vas- és acélöntvény-fel- használó, a gépipar esz­tendőnként hozzávetőleg 35—40 ezer tonna anyagot küld kényszerűen, forgács formájában hulladékba. Ennyi a fölös forgácso­lás, mert ezenkívül termé­szetesen ott van még a szükséges, elkerülhetetlen megmunkálás fémhalma is. Valahol tehát hibás a technológiai lánc, de ír­juk le rögtön: korántsem ott, ahol a forgácshegyeket láthatjuk. Az öntészet ala­csony színvonala nem egyedül a Csepel Autógyá­rat sújtja, küszködnek az ebből származó gondokkal a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában éppúgy, mint a Könnyű­ipari Gépgyártó Vállalat váci gyáregységében. Ne­hogy azt higyjük, ez a végállomás. Az öntészet elmaradottságához szoro­san társul a kovácsolás korszerűtlensége, a mű­anyagok felhasználásának szerény aránya, mindaz, amit összefoglalóan a fej­lesztés egyenetlenségének nevezhetünk. M eghökkentő, de tény: miközben a negyedik ötéves tervben gyors iramban bővült a gépipar­ban az öntvényfelhaszná­lás, a legkisebb fejlesztési összegek az öntészet és a kovácsolás korszerűsítésé­re jutottak. Ezzel sikerült tartóssá tenni a korábban is meglevő feszültségeket, évről évre növelni a pa­zarlást. Ez már a gyárt­mánytervezéskor érezteti hatását. Mivel a precíziós öntés csak nagyon lassan terjed, a konstruktőrök ott is forgácsolt alkatré­szek felhasználását terve­zik, ahol tökéletesen meg­felelne a precíziós önt­vény, csak éppen nincsen. Ahogy két évtizede még mindig a vajúdás állapotá­ban van a j vasporkohászat — egyetlen1 hazai vállala­tát, mely egyben megyei üzem is, hol összevonták más cégekkel, hol önálló­vá szervezték, csak éppen a lényeg, az elmaradottság nem változott —, bár> a szakemberek jól tudják, hogy az e módszerrel elő­állított termékek anyag- szükséglete 40—70 száza­lékkal kisebb az öntvény­ből készítettekénél. Folytathatjuk azzal, Forgácsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom